Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-03-26 / 13. szám

, 128 Vadász- és Verseny-Lap. Márczius 26. 1885. got, megfelelő számú törzsméu és kancza, valamint az e törzsekből és fajtákból származó ama néhány példány mén kiállításával, melyek az országos tenyésztési czólokra a telepekbe már kiadattak, s melyek a törzs typusának feltüntetésére szükségesnek látszanak. A földmives tenyésztők: Bács-, Baranya-, Borsod-, Csongrád-, Esztergom-, Fehér-, Göínör-, Győr-, Pest-Pilis-Solt.-Kiskún-, Pozsony-, Somogy-, Sopron-, Szatmár-, Temes-, Tolna-, Torontál-, Vas-, Zala- és Zemplén-megyékből már eddig is tetemes számú, leginkább állami mének után származó lovakat jelentettek be, s más megyékből is hasonlókép vannak kilátásba helyezve ilyen népies kollektiv kiállítások szervezése. Ménes-tidajdonosciink: Bács-, Bars-, Békés-, Biliar-, Fehér-, Hajdú-, Jász-NagykúnSzolnok-, Komárom-, Maros-Torda-, Nyitra-, Pest-Pilis-Solt-Kiskún-, Somogy-, Verőcze- és Zempléu-megyéböl 6 —19 példányból álló saját ménesbeíi kiállításokat jelentettek be. Az általános lókiállitás részére az ország legtöbb vidékéről érkeznek jóuevű tenyésztőink bejelentései. Az eddigi bejelentésekből is bátran állitbatjuk már, hoyy lókiállításunk kiváló sikerű lesz, s hogy végeredmény tekintetében az országos kiállításból közgazdaságunk egy ágát sem fogja olyan nagy mérvű előny követni, mint éppen lótenyésztésünket. Mert ha mindjárt biztosan nem tudhatjuk is azt, hogy a lókiállitásra vásárié szándékkal érkeznek-e a külföldiek ; mégis okunk van hinni, hogy a tömeges bejelentés és a 800 drb jó minőségű magyar ló kiállításának hire olyan érdeklődést fog a külföldön kelteni tudni, s olyan tömegesen vonja be az idegeneket (és köztük bizonynyal vásárlókat is), hogy a kiállított lovak eladásra szánt részét tulajdonosaik a kiállítás alkalmával legnagyobb valószínűség szerint eladhatják, s a külföldre igy kivitt lóanyagnak ott leint mutatkozó képessége lovaink renoméját emelni, s a külföldet nálunk való ujabb vásárlásokra ösztönözni fogja. De ha lovainknak a külföld előtti bemutatására szolgáló eme ritka alkalmat előnyösen felhasználni, s belőle a lúnálkozó hasznot biztosítani akarjuk — legjobb lovainkat kell a kiállításra hoznunk. Jelesebb tenyésztőinkhez és ménestulajdonosainkhoz fordulunk tehát. Hiszszük, hogy közreműködésüket nem fogják megtagadni ama lókiállitás sikerének muukálásától, a mely kiállításon a küldföld szeme függ, a melyuek sikere emeli az ország tekintélyét, növeli lótenyésztésünknek eddig és már meszsze földön ismert jo hírnevét, s a mely nem kicsinyelhető anyagi előnyt biztosit úgy a földmives, mint az úri tenyésztőknek és a ménestulajdonosoknak egyaránt. Kérnünk kell tehát, hogy oly ménestulajdonosok, a kik lovakat még eddig nem jelentettek be, sorakozzanak a Coburg herczeg, Andrássy, Festetics, Szapáry, Zichy grófok, Majláth, Jankovich stb. urak mellé bejelentéseikkel, s tegyék ezt mielőbb, hogy az ápril lió közepéig meghosszabbított bejelentési határidőre az országos bizottság a lébejelentéseket lezárva: rendezkedési munkájához foghasson, h°9!l jeles tenyésztőink kitűnő lovainak befogadására helyet biztosithasson, nehogy a késői bejelentés következtében esetleg kevésbbé érdemes lovak képviseljék a kiállításon Magyarország hires lóanyagát. r. r. /ADÁSZAT és LÖVÉSZET« Az idei szalonka-huzást igen középszerűnek s némely helyen ezen is alólinak lehet mondani. Ennek oka valószínűleg a nagy szárazság és a márczius első félében uralkodott hideg; ennek következtében márczius 16—18-ig csak egyes példáuyban mutatkoztak a hosszuesőriiek — mint a hozzánk érkezett számos apró tudositásból látjuk. —- Márczius 20-ka óta azonban határozottan lágyra fordulván az idő, s az északfelé huzodó madarak enyhébb légjárást érezvén onnan, — nagyobb mennyiségben kezdtek mutatkozni. Magától értetik, hogy oly helyeken, melyek fekvése védett, a madár-távlatból ilyeseket átlátó bölcs madarak előőrsei már korábban beszálltak és ott veszteglettek, különösen a Drávamenti erdőkben a Bánságban stb. Így például Jankovich Gézának (Barcshoz 2 kilometerre fekvő) Karájkovicai erdejében (a legszebb szalonkatanya) már márczius 12. és 13-áu három vadász : Kund Béla, Jankovics Gyula és Inkey Antal éppen 5 tuczatot (60) lőttek. Enuól szebb eredményt kevés compania (s ily kicsi) fog felmutathatni az idén. — Igen szépen lőttek Böhönyén f. hó 16, 17 és 18-án a tulajdonos gróf Festetics Pál és Kund Béla, t. i. 34 példányt; — Kund Béla urnái 19, 20 és 21-én 22 drb esett. — Mint hallottuk e 3 vadászaton ez utóbbi ur egymaga 66 szalonkát lőtt. Báró Podmaniczky Gézánál — a kallói erdőkben márczius — 20 és 21-én egy kis társaság 9 és 13 drb erdei-szalonkát lőtt, de kiváló puskások is voltak ám, kik a felhajtott hosszucsőrüekből alig-alig eresztettek el egyet, ha lőtávolukba jutott. A fentebb jelzett ideig csak egyenkint láttak és lőttek közülök. Részt vettek a vadászatban a házi uron kivül gr. Károlyi Tibor, br. Vay Béla borsodi főispán, Világhy Mihály és János urak stb. — A kurta kis hajtásokba két sörtevad is belevegyült, de a meglepett vadászoknak nem lévén ideje a könnyű szalonka sörétet felcserélni: egy pár lövéssel odább álltak a feketék. Legszebb eredmény legkorábban a délkeleti Bánságban volt; — a szalonkák ama zöme, — mely a márczius elején a Karst hegyeken átfuvó északi szél ellen — nem húzhatott Horvátországba és a Muraközbe — a Vellebit hegyiáncz völgyein át kitért a Bánság félé. Igy — mint halljuk — báró Ambrozyéknál Temes-Gyarmatán már márczius 8-án hajtók előtt 20 drb erdei szalonkát lőttek. * * $ Gróf Festeties Tassilo összes, u. ni. Keszthelyi, b.-szt.-györgyi, csurgói, taranyi, vasvári és ollári uradalmaiban 1884. év folyamán teritékre hozatott: Agancsár 18-as 1 Vadlúd 2 „ 16-os 3 Vadkacsa 49 14-es 6 Szárcsa 10 12-es 12 Fekete szalonk a 3 10-es 11 Búvár 14 „ 8-as 4 Róka 177 „ nyársas 4 Nyest 11 Szarvas-tehén 100 Vidra 3 Dámvad 33 Vadmacska 40 Özbak 87 Házimacska 204 Oz-suta 9 Görény 116 Vadsertés 246 Borz 24 Mezei nyul 2206 Menyét 541 Tengeri nyul 295 Kőkor eb 268 Fáczán-kakas 1456 Kánya 436 Fáezán-tyuk 850 Karvaly 800 Fogoly 1628 Varjú 917 Fürj ' 59 Szarka 1348 Erdei szalonka 138 Összesen : 12132 Vizi szalonka 21 12132 A nagyszerű lőjegyzék érdekességét emeli, hogy a fáczánok vadon tenyésztettek. Keszthely, 1885. márczius 1. Riedl Ödön, erdőraester. * T * * Németországban az arnsbergi kerületben fél év alatt nem kevesebbet miut 207 sörtevadat lőttek az utóbi fél év leforgása alatt. * * * A gmundeni udvari vadászati hivatal felügyelete alatt álló császári vadászterületeken tavaly 193 drb rőt vadat, 140 zergét éa 71 őzet ejtettek el s több különböző hasznos váddal összesen 519 darabot. A neubergi udvari vadászati hivatal területén pedig (a neubergi és eisenerzi területen) egyéb vadnemek közt 405 rőtvadat, 18(j zergét, 527 őzet és 137 drb süketfajdot hoztak teritékre. * * * Gróf Mittrowskgnák morvaországi birtokain tavaly teritékre került: 1 fővad, 28 dámvad, 433 őz, 11662 nyúl, 235 tengeri nyúl, 893 fáczán, 12815 fogoly, 2 császármadár, 62 erdei szalonka, 2 mocsári szalonka, lfii) fürj, 58 vadgalamb, 2 inohsz'alonka, 8 vadkacsa, 1 vidra, 45 róka, 36 menyét, 247 görény, 1 sas, 1 suholy és 7049 egyéb kártékony vad, összesen 26358 hasznos és 7381 káros vad. AGARÁSZAT és KOPÁSZAT. Falkavadászat. Gödingi szarvasvadászat. A hatodik parforce-vadászat ez idén f. bő 17-én Kosteluél volt, nagyon szép és kedvező időben, nagy társaság részvétele mellett. Király ő felsége is jelen volt, s midőn a vasúti pályaháztól a meet helyére megérkezett, a szarvast elbocsáttatta a master, gr. Esterházy Miklós, s néhány perez múlva a falka is uyomra vezettetett. A vadászat azonban lassú volt; a szimatot a por és szél gyöugité, azonkiviil u szarvas, a niezőu dolgozó munkások miatt folyvást irányt változtatott. Ziscbkovnál, végre „szemre" hajtott a falka, de mivel a szarvas már vertnek mutatkozott, a master fölhagyott a további üldözéssel s egy másik szarvast bocsáttatott el, melynek 10 pereznyi térelőnyt engedett. A fris szimaton aztán 29 perczig tartott sebes iram volt, melyet a számtalan árok által átmetszett terep tett kiválóan érdekessé. Ekkor a szarvas a Thayábu vetette magát s a falka a további üldözéstől visszavonatott. Két órakor a társaság Luudenburgba lovagolt s félórával később a külön-vonaton Bécsbe visszatért. A hetedik vadászat 20-án tartatott, gyönyörű tavaszi időben Luschitznál, hová u udvari külöu-vouat, király O felségével s a i 40 űrből és delnőböl álló társasággal, tizenkét óra tájban érkezett meg. A master, gr. Esterházy Miklós — ki már ott várakozott a vonatra, — az előtt való nap Gödingen, néhány vendég társaságában, magán vadászatot tartott, mely 3 óráig tartott run után halalival végződött. A vadászat Luschitz közelébeu egy negyed egyre kezdődött meg. A szarvas átvágott a bojiiowitzi erdőu s Josefsdorf mellett elhaladva, számos árok által átmetszett terepen a Neudorfkoz tartozó mezőséguek tartott, melyen 40 pereznyi run után rövid ideig check volt, a szétszéledt falka összegyűjtése végett, mely aztán a vasúti töltésen át üldözve a szarvast, s ezt a neudorfi pályaház közelében újra visszaterelve a töltésen, csakhamar megállította, ugy, hogy be lehetett fogni. A vadászat egészben egy óra O két perczig tartott. A társaság aztán a neudorfi pályaháztól az udvari külön-vonaton visszatért Bécsbe. A társaság, mely e két nap vadászott, a következőkből állt: király O felsége, kinek kíséretében volt herczeg Taxis Imre. Berzeviczy alezredes, báró Fliesser és báró Weigelsberg szárnysegédek ; a braganzai berezeg, a nassaui herczeg és herczegué, baro Breidbach kíséretében ; a master, gr. Esterházy Miklós, Kinsky Ferdinand, Solms es Hohenlohe berezegek, Odescalchi berezegne, Apponyi Antal és Larisch György grófok