Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-03-26 / 13. szám

MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. VADÁSZ- és VERSEHT-LÁP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. tó A «MAGY. LOVAREGYLET», A VIDÉKI VERSENYEGYLE­Z TEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZBIZOTTMÁNYOK %) HIVATALOS KÖZLÖNYE. Cusztai sc rt'ttWjora.uit. ELŐFIZETÉS: EGÉSZ ÉVRE 12 FORINT, FÉLÉVRE 6 forint A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET), KÜLDENDŐ. 13. sz. Budapest, 1885- márczius 26. XXIX. évfolyam. hivatalos. Nevezési zárnapok. Márczius hóban. 31. Budapest Báró Wenckheim Béla Magy. lovar- emlékversenye 1886. 2000 frt. Táv 1600 m. St. Leger 1885. 5000 frt. Import-dij 1885. 1000 frt. Nevezés. Kisbánatj. egylet ver­senytitkár«, ßpest Hat­vani uteza. Budapest, 1885. márczius 16-án. A „Magyar Lovaregylet" verseny titkársága. Masjon. Értesítés. A Magyar-Lovaregylet „ Ver­seny-igazgatósága " elrendelte, hogy az 1885. évben tartandó budapesti lóversenyekre sai­son-lcártyák is adassanak ki, és pedig külön a 7 napig tartó májusi, és külön a 7 napi őszi versenyekre. Ugy ezek, valamint a napi­jegyek árai, és elárusitási helyük a követ­kezők : a) Tavaszi versenyek 7 napon át, azaz : május : 3, 5, 7, 10, 12, 14 és 17-én. — Helyárak : I. hely uraknak naponkint ä 5 frt ; mind a 7 napra 30 írt. Ugyanaz hölgyeknek naponkint h 3 frt; mind a 7 napra 18 frt. Ugyanaz katonatiszteknek naponkint á 3 frt; mind a 7 napra 18 frt. II. hely nemi különbség nélkül naponkint 1 frt. III. hely „ „ „ • „ 30 kr. Ugyanaz katonaság és honvédségnek 20 kr. b) Augusztus 20-ikán egynapi versenyekre ugyan­azok a napi helyárak mint fent. c) Az októberi 7 napra (köztük 4 nap kiállítási ver­senyek nagy dijakkal.) Ugyanazok a helyárak, mint a tavaszi versenyekre. — A versenyek tartatnak október 4, 6, 8, 11, 13, 15 és 18-án. * n * * Ezenkívül az-összes versenyek mindegyik nap­jára lovasjegyek is adatnak ki a pálya belsejébe; egy napra 2 írtjával. — Hintók is mehetnek be a pálya belsejére, napi 10 frtos jegy váltása mellett. * * * A 7 napra szóló belépti jegyek ápril 20-tól kezdve válthatók a „Magyar Lovaregylet" fópénz­tárnolcánál Nemzeti Casino (Budapest), II. emelet. — A napi jegyek pedig a versenyek elött.i napon több fővárosi kereskedő-boltokban és a verseny napján a helyszínén. Lóvonatu vasutak és omnibuszok egész a ver­senyhely kapujáig, a főváros minden részéből köz­lekednek. Sárkány János Ferencz, a „Magyar Lovaregylet" egyleti titkára és tőpénztárnoka. = TEUYÉRE K és YERSENYEK, Lóverseny-napok 1885-ben. Budapest-. május 3, 5, 7, 10, 12, 14, 17. „ augusztus 20. „ október 4, 6, 8, 11, 13, 15, 18 Pozsony : ápril 28. Bécs: ' ápril 6, 12. 16, 19. 23, 26. „ májas 1, 17, 19, 21, 25, 28, 31. „ junius 2, 7. szeptember 6. 8, 10, 13, 15, 17. 20. Sopron április 26. „ szeptember 26, 27. 28. A budapesti 1885. évi lóversenyek teljes pro­grammja lapunk 5-dik számában. A soproni 1885. évi lóversenyek teljes pro­grammja lapunk 11-dik számában. A bécsi 1885. évi lóversenyek tavaszi pro­grammja lapunk 12-dik számában. A pozsonyi 1885. évi lóversenyek teljes pro­grammja lapunk 13-dik számában. Nevezési zárlatok. Márczius havában. 31 Becs. Przedswit-Hand. 1500 frt. Teherközlés Jockey-Club Gátverseny. 800 irt az főtitkársága elsőnek 100 frt a má­Bécs I. Au- sodik lónak „ „ gustinerstr.8. II. oszt. államdij 3000 frt Kisbánatj. Jockey-Club dija 20000 frt és 2000 frt értékű tiszteletdíj. „ „ Néhány szó az akadályversenyek kérdéséhez. Ugy a „Vadász- és Verseny-Lap" mint a bécsi sportlapok többször foglalkoztak az utolsó időben az akadályversenyek és az ur­lovas-sport kérdésével, mely utóbbi amazzal szoros összefüggésben áll. A nyilvánitott vélemények nagyobbrészt oda irányultak, hogy külön választandók vol­nának a rendes eddigi akadályversenyek, me­lyekben jobb classisú lovak volnának hivatva egymással küzdeni, és külön meetingek len­nének szervezendök az urlovasok részére, mely utóbbi versenycategoriában (különösen a kez­det időszakában) külföldi lovak is résztve­hetnének. Az elérni obajtott czél, nézetem szerint kétféle, és pedig első sorban az: hogy oly qualitású lovak vonzassanak az akadály­verseny-pályára, illetőleg esetleg külön ne­veltessenek e czélnak. melyek legalább meg­közelítsék ama szinvonalat, melyen, (bála a minden oldalról kifejtett sok évi okszerű tenyésztésnek) sikversenylovaink ma állnak. — Második czél volna az urlovas-sport eme­lése; be kell vallanunk, hogy e tekintetben bizony nagyon szomorúan állunk ; ba végig tekintünk a legutóbbi évek statisztikai kimu­tatásain, találunk ugyan a listán elegendő nevet, de 9-tizedrészben olyanokét, kik egy­szer ültek nyilvánosan nyeregbe, egy-egy lovas-ezred magán meetingje alkalmából, és legfeljebb három vagy négy oly urlovasunk van, kiket eme név tényleg megillet. * * * Az első sorban érintett czél elérésére mindenek előtt oly értékű akadályversenyek létesítése volna szükséges, melyek arányban állnak a koczkáztatott ló valódi értékével, mert tiszta dolog, hogy a gát-, de különösen az akadályversenyeknél a koczkázat arány­talanul nagyobb, mint a sikversenyeknél, habár elismereui, hogy az absolut erőmeg­feszités nem is oly nagy, mint az utób­biakban. Nem tartom valószinünek, hogy valaki egy lovat, mely felül áll a selling-plater classison és alkatánál fogva akadályverseny­lónak alkalmas, igy tehát a mi viszonyaink közt kb. 4— 5000 frtnyi értéket képvisel, koezkáztasson egy versenyben azért, hogy 800 forintot (lásd a bécsi tavaszi proposi­tiókat) vagy helyesebben (lovaregyleti és trainer-percentek és lovardij levonásával) nem egészen 600 forintot nyerjen a legjobb eset­ben, ba a ló t. i. elsőnek érkezik be. Nem alkalmazható itt amaz ellenvetés: bogy sikversenylovak is sokszor futnak oly dijakért, melyek nem álluak aráuyban tény­leges értékükkel, mert egy sikverseny a ló­nak (ba valamivel jobb classis, mint ellen­felei) néha csak egy gyakorlati galop fárad­ságával jár és risicoval alig van egybekötve, mig akadályokon át minden egyes ugrás veszélyt hozhat; továbbá: egy sikversenyló egy saisonban indulhat 18—20 versenyben, mig ellenben akadályversenyh) ritka esetben fog egy évben 6—8 versenynél többet fut­hatni, eltekintve természetesen walk-overektől. A fenuérintett áramlattal homlokegye­nest ellenkezésben állnak a legközelebb meg­jelent bécsi tavaszi propositiók, melyek 1000 írtról 800-ra reducált két dijat ós az összes meetiugre 1100 forinttal kevesebbet tűznek ki akadályversenyekben nyertes lovak részére, mint a mult évbeu; a dijak megnyirbálásá­val pedig egy oly ügynek (melynek fontos­sága elismert tény) lendületet adni nem igen lehetséges. Utalva Augliára és Francziaországra, ama megjegyzést is hallottam erre vouatkozólag, bogy a dijak magassága mellékes dolog, mert a versenylótulajdonos fogadások utján is ta­lálhat fedezetet az istálió-fenntartás költsé­geire ; nem czélom ez alkalomból eme tbe'ma fejtegetésébe bocsátkozni, csak ama kívánsá­gomnak legyen szabad kifejezést adni, hogy ver­senyeink lehetőleg eme kétélű eszköz hasz­nálata nélkül emelkedjenek oly mérvben tovább, mint ez az utolsó évtized alatt történt. Általánosan elismert tény az, hogy a nézőközönség érdeklődésére az akadályversenyek nagy befolyással vannak, az összes verseny­dijak pedig nagyobbrészt eme nézőközönség zsebeiből kerülnek ki; már eme szempontból is méltányosnak tűnik fel oly dijakkal do­tált akadályversenyek létesítése, melyek ér­dekes küzdelmekre engednek következtetni, és reményt nyújtanának arra, hogy eltűn­nének a napirendről a ivalk-overek és a két­három ló közötti, a közönség érdeklődését ki nem elégítő versenyek. A főkérdés tehát az : honnan vonassanak meg az összegek az akadályverseny-dijak gya­rapítására? Elfogulatlanul Ítélve: e kérdésre sem oly nehéz a válasz, mint az első pilla­natra képzeljük. — A bécsi májusi versenyek propositióit áttekintve: kétéves versenyekre 15 dijbau 19200 forintot látunk kiirva, és ezek közt (még az eladóversenyeket is bele­értve) nincs 1000 forinton aluli dij egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom