Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-04-10 / 15. szám

142 jó ivadékot, ha a hozzá vezetett kanczák hi­bátlanok és jól megtermett lovak. Mi alaptalannak tartjuk a Lengyel­országban tenyésztők által gyakran emlege­tett amaz állítást, hogy a janowi cs. ménesigazgatóság, vagy a szt.-pétervári mé­nesügyi főigazgatóság az ujabb időkben nem eléggé gondoskodik az ottani viszonyoknak megfelelő fedező mének fölállításáról : mi ott nem egy szépen kifejlett, használható fedező mént láttunk — részben félvér angolt, részben s tulnyomólag félvér arabot, — s ama véleményben vagyunk, hogy ily tenvész­mén-anyaggal az ottani lófaj nemesbítését, javítását el lehetne érni, ha — ismételjük — a ménekhez vezetett tenyészkanczák na­gyobb figyelemmel választatnának meg. Az átalában ismert tenyésztési szabály igy hang­zik : „Nem minden kancza alkalmas tenyész­kanezának, hanem csupán a hibátlan, jól megtermett állatok." Vajha Lengyelország ló­tenyésztői figyelembe vennék és követnék e szabályt; mig ez nem történik, addig az ot­tani hippologiai viszonyok javulását remélni nem lehet. Épugy némely helyeken, az anyakan­czák táplálására és gondozására több figyel­met kellene forditani. A fiatal állatoknak nyáron át a gyakran középszerű legelőre való járás épugy nem elégséges, mint a téli takarmány — a nyirkos, dohos istállókban — mely némi kis szénából és polyvából áll. A csikóknak télen át éheztetve tartása — a mi ott nem ritkán történik — természete­sen nem képes az elsatnyult országos fajt javitani. A zabos ládának a csikóistállóban, ugy szólván, soha sem szabad kiürülni ; csak akkor fejlődnek ki a fiatal lovak gyorsan és jól, ha azok, a szabad mozgás mellett, jó levegőt, tágas, szellős istállót kapnak s elegendő és egészséges zabbal tápláltatnak. Mielőtt Lengyelország lótenyésztéséről való emez értekezésünket bevégeznők, meg­emlékezünk még a janowi cs. főménes beren­dezéséről és lóállományáról, fölemlítve ama na­gyobb lótenyésztőket is, a kik Lengyelország­ban, az ujabb időkben, magánméneseik s nemes fedezőmének fölállítása és használható kan­czaanyagok beszerzése által nagy szolgálatot tettek a lengyelországi lótenyésztés emelése tekintetében. Janow a siedleci kormányzóságban fek­szik, a konstantinowi kerülethez tartozik s 19 verst távolságra van a vasúti állomással biró Diela várostól. E ménest 1817-ben I. Sándor czár ala­pította, 55 mént és 100 kanczát helyezve el abba, melyek nagyobbára az akkoriban föloszlatott magánménesekből — u. m. a Po­schinsky, Gawrilow, Khorocliew, és Skopinow urak méneseiből — kerültek ki. Ez állomány azután nemsokára több Ang­liában vásárolt telivérménnel egészíttetett ki. 1867-ben e ménes a szentpétervári ménes­ügvi főigazgatóság főfelügyeletére bizatott, ama meghagyással, hogy minden év tavaszán 40 mén osztassék ki a lengyelországi fe­dezőméntelepekbe, melyek a magánosok által azokhoz vezetett kanczákat ingyen fedezzék. Miután az angol mének elvénültek s a tenyésztésre alkalmatlanokká váltak, Janowra nézve abban történt megállapodás, hogy csupán az ott elletett és nevelt félvérmének (80) alkalmaztassanak a telepekhez ; Janowban pedig öt arab és öt angol telivér szolgált főfedező menekül. A tenyészkanczák száma később 80-ig emelkedett. 1879-ben mi Janowban 90 darabból álló ménló-állományt találtunk ; 7 ezek közül tisztavérü keleti volt, 48 félvér a paripa fajtából, 23 félvér mén a kocsiló-fajtából, 8 erős félvér mén az igásló-fajtából s végre volt még e ménesben 4 orlow-iigető mén is A magán ménesek közül a varsói kor­mányzóságban, Urdinowban, gr. Krasinszki Lajosnak a ménese áll első helyen 4 ménnel és : 29 anyakaneza val. Itten paripákat és kocsilova­! kat tenyésztenek. Aztán következik a Mysig­rosicz W. losi ménese — 4 ménnel s 24 kanczával — hol paripákat nevelnek. Kro­nenberg Lipót schimanowi, szintén paripát nevelő ménesében 3 mén és 17 anyakaneza van ; a Potocky M. gróf ménese pedig 3 mén és 11 anyakanczából áll; a két utóbbi ménes szintén paripákat nevel. Л lublini kormányzóiságban: Bobrowsky Antal surpkowi ménese 4 ménből és 60 anya­kanczából áll s angol-arab paripákat nevel. A Zamojski Tamás mihalewi ménesében 4 mén és 32 kancza van s szintén angol-arab paripákat nevel. — Grabowski Lajos syri­niki ménese — 3 mén és 14 anyakaneza — augol paripákat nevel. Lubienski gróf' zulini ménese 3 mén és 32 kanczából áll, s szintén angol paripákat tenyészt.— Pollesylo L. gróf woystauricei ménesében — 4 mén, 15 kan­cza — angol paripák tenyésztésére van hi­vatva. — Tscbesieckinek siedliszerei ménese 1 mén és 36 anyakanczából áll s félvér an­gol paripákat és kocsilovakat nevel. — Ma­techi chilim ménesében 3 mén és 28 kancza, szintén félvér augol paripákat és kocsilova­kat nevel. A radomi kormányzóságban: Horodinski Szaniszló sieciechowi ménese — 3 mén 32 kanczával, továbbá Den Wladimir korenici ménese, 4 mén és 24 kanczával, Lewicki Sz. rogowi ménese 3 mén és 17 kanczával, mind­annyian kocsilovakat, paripát és igás lovát nevelneluek ; — Mosinszky György lonewi ménese pedig — 3 mén és 20 kancza — angol-arab kocsilovakat és paripákat. A kieleci kormányzóságban : Sucheczkin F. rakoszni ménese (3 mén, 21 kancza), Zbi­jeweski M. siedliskai ménese (3 mén, 20 kancza) s a Popiel M. kurozvenki ménese (2 mén, 15 kancza) angol-arab paripákat és kocsilovakat nevel. A pitrekoivi kormányzóságban : Lubom­mirki Jenő konsiui ménesében (2 mén, 12 kancza), Rogowski A. kedrembi ménesében (1 mén, 18 kancza), Mikutowski H. mata­wiesi ménesében (2 mén, 8 kancza) angol­arab paripát és kocsilovat nevel. A sicdlici kormányzóságban: Krasinski L. osmelicyi ménesében 3 mén, 16 kancza, kocsilovakat nevel. — Podowski Leó jar­chewi ménesében (1 mén. 18 kancza) s Za­mojski Sz. podzamcei ménesében (3 mén, 10 kancza) kocsilovakat és paripákat nevelnek. A siavalkii kormányzóságban : Iveidel F. holgudisniki ménesében 10 mén és 80 kancza telivér és félvér lovakat, — Offenberg P. о kudulei ménesében (4 mén, 13 kancza) fél­vér angol-arab lovakat, — Gejstor Z. dyd­winai ménesében (4 mén, 50 kancza) pari­pákat, kocsi- és igáslovakat tenyésztenek. A plocki kormányzóságban : Krasinski L. gróf krasnei ménesében (4 mén, 18 kancza), angol-arab paripákat, Plionskowski L. czar­nei ménesében (2 mén, 24 kancza), Mion­czinski V. gróf velgai ménesében (2 mén, 13 kancza), s végre a De la Srange sor­nuwkoi ménesében (2 mén, 9 kancza) pari­pákat és kocsilovakat tenyésztenek. Y AD ÁSZ AT és LÖVÉSZÉT. Rudolf koronaherczeggel és uejével ö fenségeikkel, gr. Károlyi István és gr. Te­leki Samu is leutazni fognak Konstantiná­polyba. Oszszel Görgényben is együtt fognak vadászni, s aztán Nagy-lvárolyban gr. Ká­rolyi István vendégei lesznek, hol a mérki erdőben — mely igen gazdag őzben és sör­tevadban — fognak vadászni. Az őz-állomány mintegy 700 drb, s a tulajdonos vagy 200 őzbakot szánt lelövésre. N.-Károlyban a tulaj­donos a nyáron át némi építkezéseket teend. Ahol még bőven van szalonka. Texasból,márczius 1-jéről irják a „Field­nek-. (Harris County) Houston környékén több izben tettünk már kirándulást kisebb csapatokban, de a legnagyobb volt az. mely­lyel február 22-én rándultam ki. Huszoii­kilencz vadász volt ez. Két vonalban szokás ilyenkor kihúzódni a prairiere, s bizonyos idő alatt annyit lőni, mennyit csak lehet. Ki volt kötve, hogy reggel 5 óra 30 perez előtt senki sem indul, de este 7 óra 30 perczkor egy bizonyos helyen összejövünk, s mindenki beszámol azzal, a mit lőtt. Sokan vasúton, mások gőzösön vagy buggya vonul­tak ki. Szép napunk volt : s midőn este a légyotton összejöttünk, a nagyszerű ered­mény 8689 lőtt madárból állt, melyek legna­gyobb része szalonica (Snipe) volt, ugy líogy az egészben alig volt 50 db fürj. — (Eleinte azt gondoltuk, liogy erdei szalonkát ért a tudósító, de egynémely körülmény, (például bogy a mezőségen (Prairien) lőtték őket); továbbá, hogy az erdei szalonka soha tömeg­ben együtt nem szok lenni, (mint fogoly vagy vadgalamb), miszerint belőle oly nagy mennyiséget lehetne lőni: arra enged követ­keztetni, hogy itt csak vizi szalonkákról van szó, de még akkor is : kérdés nem vetette-e el nagyon a sulykot ez az amerikai. Szerk.) A bécsi galamb-lövész-club Programm 1884-ben. I. nap, kedd, ápril 15. D. u. 1 órakor: I. Lóverseny. 1 ga­lamb 27 meter. D. u. 1órakor: II. Bécsi tavaszi handicap, Tiszteletdij kb. 100 frt értékben. 10 galamb. Tét 20 frt., A tételek fele a 2-iké, levonván ebből a 3-ik számára kettős tételt. Mindkét versenyre s ba több lesz, azokra is : nevezés a helyszínén. II. nap, szerdán ápril 16-án. D. u. 1 órakor : Fogadási- és verseny­lövészetek tetszés szerint. A nyári lóversenyek napjai és feltételei, melyek május hó 2-ili felében fognak tar­tatni, legközelebb szintén közhírré tétetnek. Bécs, 1884, ápril 2-án. A bécsi galamb-lövész-club titkársága : "V Guttcra Gy. AGARÁSZAT és KOPÁSZAT. Gödingi falkavadászat A gödingi saison bevégzése előtt a ti­zenkettedik vadász-nap a mult hó utolján Kostelne'1 volt. О felségén kivül 30 ur és delnő vett részt e vadászatban, melynek gyö­nyörű tavaszi idő kedvezett s csak a vége felé mutatkozott futó zivatar rontá meg na­gyon a szimatot ; mindamellett is sikerült azonban a hallali. A vadászat a kosteli vas­pálya közvetlen közelében kezdődött s más­fél óráig tartott rím után Pawlowitz köze­lében végződött. A terepet rendkivül sok árok szelte át, minélfogva több accidens for­dult elő. Az utolsó vadásznapon, mely ápril 1-ére volt kitűzve, ő felsége nem lehetett jelen. A társaság 25 úrból és delnöből állt, s a szép idő nagyon kedvezett a vadászatnak. A szarvas Josephsdorf felé iramodott el. 40 pereznyi run után Teinitz helység mellett volt a hallali. Ezzel az idény, mely a gö­dingi parforce-vadászatok fennállása ota a legsikerültebbek egyikének mondható, bezárult s a master gróf Esterházy Miklós az összes equipage vezetéseért miudeufelől a leghizel­gőbb elismerésben részesült. A falka most rendes állomáshelyére Tatára szállíttatik át, hol az őszi pesti idényig szünetelni fog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom