Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-02-07 / 6. szám

46 Vadász- és Yersiny-Lap. Február 14. 1884. kétévesek versenyében indíttatott is, de a nyerő Árva, a másodiknak beérkező Baroness Sa­rolta és Tartar után más négy lóval együtt nem kapott helyet. Pár napra reá ugyanazon meeting alatt Pesten azonban már egészen más fotmában szaladt, midőn a 150 mettrrel nagyol b távolságon mint első izben, egyikét a legerősebb s legérdekfeszítőbb küzdelmek­nek vivta a versenyt megnyerő Albert ellené­ben, melytől csakis egy kurta fejjel lett meg­verve, maga után hagyva Árvát, mely neki azonban öt fontot adott előbbi nyereségeért. A kancza abban az évben még hatszor hozatva ki, egjik versenyében rosszabbul szaladt mint a másikban, úgyannyira, miszerint az idény végével mint nyeretlen lónak kellett visszamenni paddockjába. Eme rossz futásainak okát, miután a ló otthon igen jónak volt kipróbálva, ugy ido­márja, mint tulajdonosa hiába kereste, s hogy valóban jónak kelletett lennie, legjobban ki­tüDt az Ostreger—Alberta mén Albert mellett való futásából, mely későbbi szerepléseivel évének majdnem legjobb kétévesévé qualifi­kálta magát. Ama versenyben azonban az erős küzdelem következtében a kancza, ugy­látszik, egészen elveszté szivét és rough-gá lett s többi rossz futásai eme körülménynek szá­mitandók is be leginkább. Lett légyen külön­ben bármiként, a tény az lett, miszerint tu­lajdonosa megunván benne történt sok csa­lódását, az év végével többi telivéranyag­jának árverése alkalmával őt is kalapács alá bocsátá, s az 1800 írtért gr. Sehlik tulajdo­nába ment át. A kancza a telet előnyére használta fel, bár még tavasz kezdetén, uj helyén Tatán sem tudták egészen biztosan, hogy mily kin­cset birnak e kanczában, mert különben nem jelenteitek volna érette a Derbyre kisbánatot, akkor midőn abban egy Pedrittát jónak láttak állva hagyni, s ki tudja nem nyerte volna-e meg Cambrian a Derbyt; hiszen épen ez időben volt conditiójának tetőpontján, s maidnem ver­hetetlen. Nagy volt tehát a meglepetés, mi­dőn e kancza a bécsi tavaszi versenyek első napján bároméves versenyearriere-jét mindjárt egy fényes győzelemmel nyitá meg, megnyer­vén a Megnyitóversenyt az év legsebesebb s kétezer meter távolságra okvetlenül leg is legjobbnak tartott négyéves Parsifal ellené­ben, s hozzá megvervén abban egy Kisbabát is. A bécsi tavaszi meeting alatt a kancza ötször szaladt, s négy nagy verseny nyerésé­vel számolt be tulajdonosának, megnyerve a tavasz két legnagyobb bandicapjét a Przed­wit- és a Kincsem-handicapet, s megvervén abban oly lovakat, minők Áneroid, Gyöngy­virág, Tittle Tattle, Kaiser, Lehetetlen és Attila, s megnyervén az 1500 forint értékű Lusthaus-dijat, megverve abban egyenlő kor­teber alatt Lehetlent. A májusi pesti verse­nyekre lejőve, a Hazafi-dijban három ellen­felétől, Árva, Nézsa és az akkortájban bete­geskedő Himmelblautól a szó szoros értelmé­ben megszökött ; a nagy államdijban azonban, melyre verseny előtt meleg kedvencz volt, Economy, Grossvezier és Cambusier után he­lyet sem kapott. A bécsi nyári versenyek alatt csak kétszer hozatott ki nyilvánosan a kancza, első izben a Buccaneer-dijban,melyben anyerőRidotto,Cam­busier és Attila után négy más lóval együtt nem lett a biró által helyezve sem, mig pár napra reá megnyerte a 3000 forint értékű Ván­dorló ivadék versenyt az utána másodiknak beérkező Kortes, Don Juan, Kengyel és Fran­gepán ellenében könnyű szerrel. Eme verse­nyével nálunk való nyári nyilvános szereplé­sét bevégezte a kancza, s ama forma, melyet felmutatni birt, oly nagy reményekre jogositó volt, miszerint egészen indokolt volt ama bi­zodalom, melylyel istállójában az egy holnap múlva bekövetkező hamburgi Derbyben való szereplése iránt viseltettek. Hiszen mindent számításba véve, papiroson majdnem biztosra ! lehetett kiszámítani, miszerint e kanczát ab­ban egyik ló sem verheti meg, ha az egészsé­gesen jelenik meg az induló pontnál ; sem Kor­test, sem Minert, sem FraDgepánt vagy Vitézt j — Tartar, ellenök való futásaiban nem birta soba oly könnyen s úgyszólván fontokkal kezében megverni, mint tette azt Cambrian, ugy hogy őt akkor tájban bátran lehetett — a nemet nem számítva bele — 5 fonttal jobbnak tar­tani Tartarnál. A sors kezében azonban másképen volt beirva; Cambriannak nem volt megadva Der­byt nyerni, mert két héttel a verseny előtt Cambrian a Freudenauban uralkodó száifájás áldozata lett, s oly rosszul volt, miszerint egé­szen ki kellett őt a munkából venni, s hogy daczára ennek mégis elküldetett emez enga geinentjának teljesítésére, azt ama tulbiza­lomnak lehet csak beszámítani, melylyel is­tállójában irányában viseltettek ; hiszen tudjuk, hogy egy lónál a legkisebb gyengélkedés is, ha az napi rendes munkájára, habár csak pár napra is, zavarólag hat, sa ló ama munkát ren­desen nem végezheti, annak conditiójában oly különbséget tesz, mit felszámitani alig lehet ; no pedig Cambrian a hamburgi Derbyben való futása előtt egész két hétig nem tett semmi munkát, s szaladva abban igy bete­gen is, az egyetlen Botschattert kivéve, Né­metország összes bároméveseit mind megverte, Kortes után a negyedik helyen érkezve be ab­ban. Hamburgból hazajőve, a kanczával na­gyobb pihenőt tartottak, s aztán csakis a pesti augusztusi meeting alatt a Budapesti nagydíjban indították újból. Cambrian minden baját s fáradalmait teljesen kiheverve, egészen frissen canterezett az induló ponthoz, szőre ragyogott mint a bársony, s futott aztán egy oly pompás versenyt, milyent csak egy nagy j classisu ló tehet meg conditiója tetőpontján. Egy Kéthelyt, mely azonban kissé ez idő­ben még kövér volt, Kortest, melyről ido­márja azt állitja, miszerint soha jobb nem lesz, mint épen azon napon volt, Theoristot s az amaz idő alatt honában oly híressé vált Bot­schaftert, mely a legjobban nézett ki, s rosz futására semmi mentséget találni nem birunk, kivéve hogy rosszabb a többinél, melyek ez alkalommal vele futottak, mondjuk tehát mindeme lovakat megverte a kancza, lehet mondani, eanterben. Mi volt tehát természetesebb, mint hogy újból kedvencz lett Németország egyik leg­nagyobb versenyére, a baden-badeni nagydíjra. Oda kiérkezve a kancza már reggeli galopjait nem végzé, kielégitőleg kissé mereven galo­pozott, úgyannyira, miszerint a fogadások­ban is mindig lejebb s lejebb szállt, rosszul is futott abbaD, s Cambusier után csak az ötö­dik helyen érkezett a czélponthoz. Baden-badeni veresége után Bécsbe visz­szahozatva Cambrian ott háromszor rindult, de sem az első osztályú államdijban, sem a Ve deremo-, sem a Taurus-handicapban még a harmadik helyre sem birt beérkezni ; ugylát­szik még mindig sínylette baden-badeni gyen­gélkedését. Sopronyban megnyerte a 2000 frankos államdijat könnyen Himmelblau és Bar-one ellen. Utolsó szereplése a kanczának a pesti őszi versenyek alkalmával volt, midőn annak második napján a Totalisateur bandi­capben Runzenbruder a nyerő, Sunlight és Minima örökös után helyet sem kapott, mig az utolsó napi 2000 frtos Lovaregyleti handi­capben a két mértföld távolságon megnyerve azt, igen könnyen elbánt Himmelblau, Kor­tes és más bat lóval. Tehát e kancza is nye­réssel kezdé és nyeréssel végzé is mult évi hároméves szereplését, s hogy ez évben idősb lovaink között igen tekintélyes szerepet van hivatva játszani, azt már mult évi szereplése is eléggé okadatolhatja, habár nem hagy­hatjuk emlités nélkül, miszerint ba verseny­carriere-jén végig nézünk, futásaiban a sze­szélyességet vagyunk kénytelenek constatálni, egy szeszélyes versenyló szereplésére pedig mily keveset lehet épiteni, azt a versenyek története eléggé bizonyítja. Az 1882-dik év végével Blaskovics Ernő ur szentmártoni istállójába nagy reményekre jogositó két kétéves ment téli pihenőre ; ezek a baden-badeni Zukuftspreisban Morteratsch után harmadiknak beérkező Kortes és a soproni Polgárok dijában La Roussotte után második­nak beérkező Vitéz voltak. Formájokat te­kintetbe véve, mily nagy jövőt lehetett e két ménnek hároméves szerepléséhez kötni. A Derby kedvenczek azonban nem váltak be a mult évben ama nagy lovaknak, mit tőlük joggal várni lehetett volna, s a szentmártoni istálló, mely már hosszabb évek óta rendsze­rint rejteget Derby-kedvenczeket magában, ujabban csalatkozni volt kénytelen favoritjai­nak hároméves szerepléseiben. Habár azon­ban e két ló a classicus versenyek egyikét sem birta megnyerni, erős kihasználás követ­keztében igen tekintélyes összeggel számolt be az év végével; Kortes nyereményei 7210 frtot nyert, mig Vitéz 22-szeri futásával 5622 frt nyereséget birt felmutatni. Á két ló közül a tavasz és nyár egy nagyrészének folytán Vitéz tartatott a jobbik lónak, mig végtére is kitűnt, miszerint Kor­tes a jobbik, s meg vagyunk győződve, mi­szerint e Lenke csikó, ha hosszabb ideig hátsó lábfájásban nem szenvedett volna, még szebb eredményDyel végezhette volna be hároméves carriere-jét, mint azt eme körülmény folytán kénytelen volt tenni, hozzá még a szerencse sem igen kedvezett nékie ; hiszen két oly nagy versenyt, minők a bécsi első osztályú államdij és a pesti St. Leger, igen erős küzdés után csak egy kurta nyakhoszszal megveszteni, hozzá nem is egészen saját tehetségének hiá­nyában, valóban nem bizonyit a ló szeren­cséje mellett. Mint hároméves tizenháromszor hozatva ki, az év legnagyobb versenyeiben mindig oly ellenfelekkel kellett mérkőznie, minők egy Tartar, Kéthely, Cambrian, Economy, Lehe­tetlen, Cambusier, Theorist, Kaiser s a többi voltak. Egyes futásainak leírására nem szo ritkozunk ; hiszen azok, ugy Tartar mint Két­hely és Cambrian leírásánál eléggé említve voltak már, össze vannak emezek szereplésé­vel úgyszólván fűződve. Hogy azonban mily jónak kellett e méunek lenni, legjobban kitűnik a hamburgi Derbyben való futásából, hol úgyszólván három lábon (miután az ottani akkortájban kőkemény talajon épen hátsó láb­fájása következtében) Botschattert kivéve az abban futott összes németországi háromévese­ket meg birta verni, a fentebb emiitett Bot- schafter után a harmadik helyre érkezvén be. Első nyerése a ménnek a sopronyi pá­lyán a 3500 frankos államdijban volt, mely-, ben azonban csak Pedrittát kellett megvernie. Onnan Debreczenbe menve, itt megnyerte mind a két államdijat, az első napit Kisbaba, a másodnapit Theorist és Kéthely ellen, s ezzel nyeréseinek számát be is végzé, miután a pesti őszi meeting alkalmával a St. Leger­ben FraDgepán után a második helyre, a Lovaregyleti nagy bandicapben pedig Camb- rian és Himmelblau után esak a harmadik helyre érkezhetett be. О lenne mult évi há­roméveseink között a negyedik, mely ez év­ben nagyobb államdijaink kiküzdésénél öro­gebb lovaink közül erős coneurrentiát van hivatva nyújtani. Habár, ha sorrendet akarnánk mult évi bároméveseink leírásánál a mi véleményünk szerinti jóságokhoz képest tartani, nem Vitézt illetné is a Kortes utáni hely, de miután e két ló egy istállóhoz tartozik, ez alkalommal akarunk mindjárt e mén mult évi szereplésé­ről pár sorban megemlékezni. A mult évi versenyidény alatt pályán nem lett ló erőseb­beu igénybe véve, mint ő. Huszonkétezer ho­zatva ki nyilvánosságra, öt nyert vesenynyel számolt be istállójának. Erósebb idegzetű s CBontozatú, s keményebb természetű lovat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom