Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-10-30 / 44. szám

426 Vadász- és VerseuT-Lap. Október 30. 1884 Stakeset is megfutották immár a newmarketi sikon. A Derbyn kivül alig van verseny, mely az angol sportvilágot oly mérvben érdekelje s oly feszült izgalomban tartsa, mint h Cambridgeshire, s a fogadási üzleteknek is, egy versenyben sincs tágabb tere, mint Angliának eme legnépszerűbb handicapjében. Szürke köd lebegett Newmarket sikja fölött, midőn az állva maradt tizennyolcz ló az indulóoszlophoz felkanterezett. A közönség türelme, melynek a köd miatt rövid lathatára nyilt, nem volt hosszú próbára téve Az indulás mindjárt a legszebben sikerült. A verseny részletes leirását hátrább adván lapunkban, itt csak Bendigo-nak kitűnő magatartásáról emlékezünk meg. mely e versenyt tavaly sajátságos körülmények közt nyerte. Ugyanis a végküzdelemben e mén az ostor alatt elragadva lovasát közvetlen a birói páholynál, a nagy közönség egyelőre Tonanst tartotta győztesnek. Ez évben Bendigo a Snowden erős kezére volt bízva, mely a lovat az elragadásban megakadályozta. ám azt nem gátolhatta meg, hogy a czél tói mintegy negyven méternyire pacet ne változtasson, ugy hogy ezáltal az igen szépen küzdött Florencenak a győzelmét lényegesen megkönyi tette. Florence-nek ez ujabb győzelme arról tanúskodik, hogy nemcsak Baden-Badenben volt képes a nemzetközi nagy versenyben küzdött lovak fölött suprematiát gyakorolni, hanem Anglia crackjai fölött is. Ezt tekintetbe véve, elképzelhetjük, minő ló lehet St. Gatien, mely ez istállótársát egyenlő teher mellett megverni képes? A fogadásokban Florence, az indulás előtt, Archiduckal egyenlő oi ds-szal kelt. Utóbbi könyebbnek 1 "tszott, mint a Cesarewitch-napon. Szép pártolásban részesült Maclieat is, mely a szakértők figyelmét nagyon magára vonta, noha e versenyben az egykori Derby-jelölt nem igen mutatta ki tehetségét, s a vert lovak között tünt el. A newmarketi Houghton-,»eeting harmadik napján a Dewhurst Platet nem a főkedvencz, Mr. Lupin Xaintraillesje, nyerte (mely csak harmadiknak érkezett be,) hanem a Sterling-Casnistrv-mén, mely négy fontot kapott a favorittól s a másodiknak beérkezett Corától. (E versenyt 1875-ben magyar ló nyerte, a Baltazzi S. ur Kisbérje.) KÜLFÖLDI GYEPEK. Angolország. Sandown Park Autumn Meeting. Október 18-án. Hersham two year old stakes. 500 sov. 5 furlong. Mr. R. Peck sga к Fair Lilian ap Muncaster a Black Gown 743 C. Wood 1 Mr. J. Hammond p к Alaska 7 13 S. Loates 2 Mr. A. Benholm p к Vacillation 841 F. Archer 3 Mr. C. Archer p к Tamworth 8 9 C. Loates 0 Mr. E. C. Smith p к The Alderman 8.10 A.White 0 Col. O. Willano Glance 8 11 Cannon 0 Fogadások: 7:4 Fair Lilian, 9:4 Vacillation, 5:1 Alaska, s 11:2 Glance ellen. Canterben 3 hoszszal nyerve; egy fél hossz a második és harmadik közt. Newmarket Houghton Meeting. Első nap. Október. 20-án. The Criterion Stakes. 200 sov. Tét 30 sov. bánat 20 sov. Kétévesek. 6 furlong. (29 aláirás.) Lord Hastings p m Melton ap Master Kildare a Violet Melrose 9 1 F. Archer 1 Mr. Houldsworth p m Golden Bay ap Springfield a Sunray 842 J. Osborne 2 Lord Rosebery p m ap Macaroni a Lynette 8-9 T. Cannon 3 Mr. Barclay Risingham 812 Rossiter 0 Mr. Lefévre Dukat 8 8 Wainwright 0 Mr. Manton Willie Darling 8 8 S. Loates 0 Duke of Portland Langweil 9 1 J. Watts 0 Mr. Tom Jennings Lord Charles 8 10 J. Goater 0 Fogadások : 5:2 Meltonra, 100:15 a többi ellen. Canterben másfél hoszszal nyerve; a Linette- mén épp ily távval Golden Ray mögött harmadik, aztán Charles és Ducat érkeztek be. Második nap. Kedd, október 21. The Cambridgeshire Stakes. (Handicap) 300 sov. Tét 25 sov., bánat 10 és 5 sov. Táv 1 mértf 240 yard. (120 aláirás.) Mr. J. Hammond 4é p к Florence ap Wisdom a Enigma 9 1 Webb 1 Mr. H. 'Г. Barcley 4é stp m Bendigo apja Ben Battle a Hasty Girl 8-2 ' J. Snowden 2 Mr. Mainley 3é p m Pizarro apja Uncas anya Lydia 7-3 н. Luke 3 M. Lefévre 3é Archiduc 2-9 F. Archer 0« Duke of Westminster 3é Sandiway 7 9 C. Wood 0 Lord Bradford 5é Quicklime 712 К. Tomlinson 0 Lord Zetland 4é Prism 9 7 J. Watts 0 Mr. A. Staub 4é Stockhohn 741 A. F. Lemaitre 0 Mr. Gilbert 4é The Sailor Prince 6 13 A. White 0 Mr. Manton 4é Macheath 840 T. Cannon 0 Mr. Taylor id Buchanan 7-9 Goodchild 0 Lord Ellesmere 4é Highland Chief 8'7 A. Giles 0 Lord Zetland 5é Amàlfi 73 J. Woodburn 0 Col. Heyward 3é Ordovix 6-5 J. Wall о Lord Hartington 4é Corunna 6 3 J. E. Tomlisson о Lord Manner 3é Sir Beuben 743 G. Barrett о Mr. Perkin 4é Chislehurst 8-3 J. Fagan о Mr. Adrian 4e The Prince 8-9 J. Osborne о Fogadások : 6:1 Florence vagy Archiduc, 13:2 Sandiway, 7:1 Prism, 100:9 Bendigo vagy Mac Heath, 100:6 Pizarro, Quicklime vagy Corunna, 1000:45 Stockholm, 25:1 The Prince, 28:1 Chislehurst, 33:1 Sir Reuben, 50:1 Amalfi vagy The Sailor Prince 66:1 Highland Chief vagy Buchanan ellen. A mezőny vonalban bocsáttatott el, melyből először Sandiway, Archiduc, Bendigo, Florence és Prism ütötték ki egymás után a fejőket. Legközelebb estek ezekhez : Sir Reuben, Stockholm,' Ordovix és Pizarro. Ily rendben ment a mezőny az első negyed mértföldön, midőn Ordovix a mezőmközepén kibukkant s határozottan vezetett Sandiway, Archiduc, Bendigo és Corunna előtt. A közép csomóban voltak ekkor Sir Reuben, Stockholm, Prism, Florence és Quicklime ; a többi itt már nagyobbára verve. Fél mértföldet haladva Ordovix már mindent kiadott magából s Sandiway vette át újra a vezetést; legközelebb volt hozzá még mindig Archiduc, aztán Prism, Bendigo, Florence és Pizarro. A második csapatot Sir Reuben, Stockholm és Corunna vezették. Midőn a Red Posthez közeledtek, Archiduc fölment a vezetőhöz, mig Florence a Prism és Bendigo közt támadt hézagot fölTÁRCZA. A lóháton vadászás és a vadászié. (Folytatás és vége.) Nem állítjuk itt, liogy egy telivér ló, száz kilo alatt, — ka átalában e terhet elbírja — egyes galoppoknál a félvért meg nem verheti. Ily próbánál a telivér a küzdelemben mindig győzelmet arat. Az állat alkata, csontozata, a csuklók, kötések, inak, véredények azonban nem eléggé szilárdak arra, hogy egy nehéz lovas terhének a nyomását huzamos ideig kitarthassa. Száz kilót és több terhet elbiró jó vadászlovat mindenkor nehéz találni, annálfogva, önként érthetőleg, az ilyen nagyon drága, mert csaknem épp oly kevés a nagy terhet biró félvér ló, mely elég gyors a vadászatra, mint a telivér ló, mely nagy tehernek megfelelni képes. Félvér lovak, melyek nehéz terhet vihetnek, nagy gyorsaságra testben nagyon nehezek szoktak lenni. Igen jó ajánlat valamely lóra nézve, ha a valóságban nagyobb, mint a minőnek látszik, mert ahhoz a tagok rendkívüli aránya szükséges ; a test egy részének sem szabad a szemlélőnek a figyelmét különösebben magára vonni. Az efféle ló, finom, nemes fejjel, könnyű nyakkal és hatalmas rézsut válllapokkal megáldva, már magában véve is a ritkaságok közé tartozik s ha ez még azonkívül jó paceben megy, akkor az illető istálló megbecsül hetetlen kincset rejt vadászati czélra. A nemes fej és könnyű nyak tökéletesitik főleg a szép alakot; ellenben a mély rézsútos váll-lapok, az erős, széles csipők és hát, — mely hasonlóan a kézijhoz, kifeszülni képes — ezek azok a pointok, a melyekben a teherviteli képesség nyugszik. Ily 'ovaknál a hátsó czimerek (Quarters) hatalmas izmai, elvétve szélesebbek, mint a nem éppen kiválóan kiálló csipők. Szélesen kimagasló csipők sértik ugyan a szemet ; a tapasztalás azonban azt bizonyltja, hogy a használatban ezek nagyra becsülendők. Itt is érvényesül egy, a lovakra vonatkozó régi szabály, mely sehol sem találóbb, mint a vadászlónál, mely szerint csak a valóban használható ismertetik el „szép"nek, — handsome is what liandsame does. — Rendes használati lónál persze — a mi a küllemet illeti — más igényeink vannak, mint a vadászlónál. Amannál inkább az alakra s a szemet gyönyörködtető actióra nézünk, mely a sétatéren a szemlélő figyelmét magára vonja ; a vadászaton ellenben, a ló valódi képessége biztosítja ama helyet, melyet a falka mögött elfoglalhatunk s azt a lovat tartjuk legbecsesebbnek, a melyik a lovasát a legelső vonalban tudja hordozni. A küllem itt nem játszik döntő szerepet és soha sem határoz. Ha a hunter jósága szépséggel is párosul, természetesen, e tulajdonság még inkább fokozza a ló becsét. Nehéz terhet vivő, erős és kitartó lovaknak nagy, csontos, és száraz szökcsontjainak kell lenni, melyeken nyultetemnek, kaptának és póknak nem szabad előfordulni. Különösen végzetesnek mutatkozik a nyultetem, inert ez, nehéz teher alatt, ha még oly erősnek látszik is, rendszerint enged. A csüdcsuklóknak elől és hátul erőseknek és rövideknek kell lenniök, de nem idomtalanoknak. Kiváló figyelmet kell fordítanunk a térdeire, melyeknek nehéz teher alatt sokat kell kiállnia ; széleseknek és erőseknek kell ezeknek lenni, s a szárcsontoknak ezekbe egyenesen beillesztve kell lenuiők. Ha már hibával vásárolunk lovat, ugy az előrehajló térdek a hátrahajlóknál többre becsülendők. Különösen vadászlovakuál, a hátrahajló borjutérdek teljesen mellőzendők, mert az ugrás után való leereszkedésnél, az egyehes vonalból hátrafelé elhajló inak nem találják meg kellő támaszukat az izmokban, mi által, természetesen, az előláb, erejének nagy részét veszíti. A gyakorlati használatban ki is tünt, hogy vadászlovak hátrahajló előlábakkal csak hetvenöt kilo terhű lovasok által használhatók. Ellenben láthatók igen jó hunterek, melyek előrehajló térdeik daczára is a legnagyobb biztosággal mennek a terepen s a legjelentékenyebb akadályokon győzedelmeskednek. Habár az előrehajló térdek az ugrás után való leereszkedésnél, a nehéz teher súlya alatt kissé engednek, mindazáltal az ügyes lovas képes a lovat, ellensúlya és ülése által megóvni a bukástól, mi a másik esetben, a hol a térdek hátrafelé engednek, lehetetlenség. A nagy terhet hordó vadászló patájának meglehetős terjedelműnek kell lenni, nehogy a lovas és állat nehéz terhe miatt a puha talajba mélyen besüppedjen. Mindamellett is azonban, a patának szabályosnak kell lennie, s egyátalában nem laposnak és megteltnek, mert az ilyen alakú pata a lovat kemény talajon képtelenné teszi a menésre. Jó szájú és jó vérmérsékletű ló, mely az ebektől nem fél s a fentebb elsorolt jó tulajdonokkal bir, tökéletes hunter száz kilo teherre. Oly ló, melynek még ennél is nehezebb terhet kell vinnie, taligás ló külsejével s a telivér mozdulataival kell birnia Az ily fajta hunterek a ritkaságok közé tartoznak. Az ilyen lovakkal azonban nem igen lehet hetenkiut egyszerűéi többször falka után lovagolni.