Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-09-18 / 38. szám

Szept ember 18. 1884. Prix Jouvence-ért és ugyanily értékű Prix de Chantillyért, sem a Mr. André Satory-\a, sem a Mr. Aumont Fra Diavolo-ja nem küz­döttek méltó ellenfelekkel, s mindenik ló könnyű szerrel vitte haza nyereményét. * * * A Cesarewitchre való fogadásokban Sir Reuben 500:45-tel áll az élen : Tonanst leg­utóbb 15:1 vették, aztán jönnek, — már hosz­szabb oddsokkal -—- The Lambkin (20:1.) Stockholm, Hamako, Royal Angus és Ben More. — A Cambridgeshire-re Am al fi 1000:25, Brave 1000:30, Shrewsbury 2000:50, The Lambkin (a St. Leger előestéjén) 1000:25 vétetett. A St. Leger után a Cesarewitchre The Lambkin 1000:80 jegyeztetett ; Sir Reu­ben 1000:70, St. Gatien 1000:60, Stockholm 1000:50, Quicklime 500:25. Gerona ugyan­ekkor vezettetett be a fogadási lisztába 1000:30-czal. — A Cambridgeshire-re San­diway ellen 1000:80 volt az ajánlat, St. Blaise ellen 1000:30; ugyanilyen volt az ajánlat North Riding ellen; Legacy 1000:25, Cherry és Pizarro 1000:20 vásároltattak. * * . . * Az e hó első napjaiban tartott Derby­meeting szép mezőnyöket hozott össze. Az 1000 guineás Devonshire Nursery Plate két­éves versenyzői közt igen szép versenyben nyert Portnellan (ap Blair Athol a Ambu­lance) egy nyakhoszszal Dame Agnes előtt, mely Mearnst két hoszszal hagyta el a má­sodik helyért. Portnellan egyébiránt a foga­dási piacz favoritje volt. — A Champion Breeders' s Foal Stakest egy tuczat kétéves közül Kingwood (ap Lowlander v. Sylvester any Mandane) nyerte meg a Nuneham-Re­becca-mén előtt, mely a fogadási jegyzékben, 10:11, első helyen állt, mig a győztes 5:2-vel utána következett a sorban. A czél előtt egy negyed mértfölddel e két ló, kibontakozva a csomóból, küzdelembe ereszkedett egymással : a favorit egész a távoszlopig elől járt az orrhegyével, melyet aztán bevont s King­wood végre háromnegyed hoszszal ügyesen nyert. — Az 1000 guineás Peveril of the Peak Plate-тл kilencz lovat nyergeltek föl, melyek közt Montroyd (apja Caniballo anyja Queen Bee) részesült legtöbb bizalomban s 13:8 állt a fogadási jegyzéken, mig Whip­per-in4:l-gyel legközelebb volt hozzá Middle­thorpe és Hauteur előtt, melyek 8:l-gyel vásároltattak. Az egymértföldes versenyben Ordovix ugrott el a vezetéssel, Ivanboe és Glasgow előtt. Az egyenes pályán Hauteur kalauzolt az előbb nevezettek élén, de a távoszlopnál Glasgow-val együtt visszaesett, ellenben Montroyd előre nyomult s Whip- per-in és Ivanboe mellett várakozó helyzetet foglalt el, hogy végre is az élre szökkenve föl, báromnegyed hoszszal könnyen nyerjen Ivanhoe ellen, mely Wbipper-int két hoszszal előzte meg a második helyért. * * * A korteber-alatti versenyekről és bandica­pekről érdekes elmefuttatást közöl a ,, Bell's Life in London", a melyben elmondja ér­tekező, hogy a régi jó korterhü versenyek, bosszú távokra, kitartó lovak hiányában, ez évben nagyot hanyatlottak. Az Ascot Cup ugyan nagyobb mezőnyt egyesitett sem mint várták, azonban a Goodwood Cupből fiasco lett, s a még hátra levő hoszszabb távú ver­senyeknél ugyanily sikertelenségre lehet szá­mitani, mert pl. a Doncaster-Cupben mit lehetne egy St. Simonnal szembe állítni ? Hogy példát idézzünk arra nézve, mily lovak kerülnek együvé e versenyben, csak az 1867. évet emiitjük, melyben Achievement győzött Hermit és Tyrndale (Border Minstrel apja) ellenében, s aztán utánok még oly lovak kö­vetkeztek, mint Goodwood, Stratbconan és Gomera. Nehéz volna oly időszakot találni, mely­ben az angol tuvfon két mértföldes távol­ságra oly kevés kitartó jelent meg, mint az idén, s csupán St. Simon menti meg a klas­szikus eventeket attól, hogy ne csak egyedül középszerű lovak szerepeljenek azokban. (Az angol reporterek és jósok sem csalhatatlanok, mutatja ezt a St. Leger kimenetele, melyet egyetlen egy lap sem jósolt másnak mint Scot Freenek, s az helyet sem kapott ; — épp igy jártak a Doncaster Cappel, melyben St. Simon nem is indult, s melyet épp az a ló (Louis d'Or) nyert meg a St. Legei­nyertes The Lambkin ellenében, melyről legkevésbbé hitték azt. Szerk.) A lótulaj­donosok persze, nagy bölcsen ki is kerülik a tétek által való fölösleges kiadást, mihelyt gyanítják, hogy a fentemiitett ló az indulók közt lesz. Bizonynyal vaunak idősb lovak, melyek a portiandi berezeg ménét hasonló teber mellett megverhetik, de bajosan kor­teher alatt; ezek pedig Tristan és Corrie Roy volnának. St. Simonnak igaz-rigót kell szolgáltatnunk, hogy első rendű versenyló ; azonban a turf évkönyveiben bajosan lehetue oly korszakot találni, a hol egy cracknak könnyebb játéka lett volna, mint most. Te­kintsük csak az ellentétet, mily képességet kellett egy oly lónak, mint Touchstone, kifejte­nie, melynek Beeswinget, Yenisont, Rocking­hamet és General Chasse-t kellett megver­nie. mind megannyi, bosszú távokra kipróbált crackot. Fisberman-nek pedig oly kortársai voltak ellenfelei, mint Saunterer, Monarque, Borderer, Commotion és több más jó álló. A Cupök héroszai közül meg kell mé« em­lítenünk Rataplant, Vedettet, Thormanbyt, Cremornt, Doncastert, melyek szintén nem könnyen küzdötték ki győzelmöket Ha mar most a Cesarewitchre az év e par excellence versenyére áttérünk, miféle kiváló lovakat találunk ott? Az e verseny­ben nevezett lovak közül, igaz, hogy négy idősb már megmutatta, hogy tudnak állani de az utóbbi időben oly középszerűen futot­tak, hogy csak egy marad fenn, a melyet szemünk előtt kell tartanunk, lia különleg ez eventre idomíttatnék ; egyelőre azonban még állithatjuk, hogy ennek egy jó három­éves is adhatna már terhet és meg is ver­hetné. A kilencz hatéves közt van két­ségkívül a top-weight a handicapben, egy másik már mutatott jó formát, egy harma­dik, tavaly akadály versenyló volt s az idén még nem jött ki. Egy másik eme korosztály­ból már versenyzett e távolra, de nem igen van szive, úgyhogy ennek már 7 stone is alkalmasint sok lenne. Aztán következnék még két orosz herélt, melyek eddig csak egy mértföldig mentek ; északnak egy képvise­lője, nagyon gyönge szárakkal, s végre egy, nai őrizetek használatára, azonban az indiai hatóságok azokat még eddig nem alkalmazták. A tengerészetnél az ily galambok al­kalmazása igen ajánlatos, kivált czirkáló ha­jók számára, mivel azok 50 —100 angol mért­földnyi utat is megtesznek. Ha ugyanis a ten­ger alatti kábelek elszakadnak vagy elvágat­nak. Es egy czirkáló hajó kémszemlére in­dul egy ellenséges hadi hajóraj kikémlésére, ezek által a galambok által értesitbe'ué a honlévőket anélkül, hogy tudósítása elfogat­hatnék, mert ezek a galambok egy perez alatt egy mértföldnyi utat tesznek. Midőn Webb százados a la Manche csa­tornán tette nagy utazását, a birlap tudó­sítók ily galambokat vittek magukkal és a londoni hírlapok minden részletet közöl­hettek ez utazási kalandról, egy óráról a másikra. Föltéve, hogy Guernesey és Gersey el volna vágva Angliától a kábel elmetszetése következtében és ellenséges hadi hajó-raj meg­szakítaná az összekötetést az angol parttal, akkor a galambposta megbecsülbetlen értékű lenne. A hering-halászok már most is alkal­mázzák a galambpostát s igy azt másutt is lehetne tenni. Vadászat a Csat el Arabnál. Ha a persa öbölbe jövünk, annak leg­szélsőbb északi részébe a Csat el Arab öm­lik, melyhez képest az európai folyók alig neveztethetnek csak apró patakoknak is és mintegy 90 angol mértföldnyire beljebb a Csat el Arab kétfelé oszlik és képezi a Tig­ris és Eufrates folyókat. A vadászat, kivált szárnyas vadra, e folyó mentében itt kitűnő, valamint az uta­sok ellátása a városokban is semmi kívánni valót nem hagy hátra, noha beljebb menvén, a vidék nem egészen biztos, mert az arabok itt többnyire útonállók. Minthogy azonban a kalauzok ezt tudják, ba az utas ilyet fo­gad föl, ez inti őt. hová mehet, hová nem. A főváros itt Busszorah, mely sok csó­nakja által Velenczére emlékeztet ; a házak mögött mindenütt narancsfás kertek. A va- dászok ladikon mennek kalauzokkal va­dászatra. Reggel rendesen szalonkákra lehet va­о о dászni. A talaj nagyon alkalmas erre. A szalonkák oly számban vannak, hogy kette­sével hármasával szállanak föl. Azonban sok itt a mocsáros hely, melyeken át kell gá­zolni. A vadász nem győzi a lövést, mivel a csövek nagyon kimelegszenek. De szalon­kákon kivül még más szárnyas vad is van itt nagy számban, kócsagok gémek, peliká­nok, flamingók, kanalas gémek, vaeludak és vadkácsák, szárcsák stb. Az esték itt rendkívül büsök, a vadászok azonban tüzet raknak és e körül melegítik magukat, valamint a lőtt szárnyas vadból jó vacsorát készítenek. Az arabokat a tüz és a sültek szaga oda édesgeti, de a kalauz, ki érti nyelvü­ket, csakhamar elriasztja őket. Beljebb menvén, a vizi madarak oly nagy számban vannak, hogy lehetetlenséggel határos azok csak egy kis részének elejtése, hogy az észrevehető legyen. Némelykor egy vaddisznó is ide téved s ezeket a vadászok lelövik, minthogy azonban a moslimeknek vall asuk tiltja a disznó érintését, a vadász­nak magának kell azt elvinni. Lótenyésztés Oroszországban. Egy Wilson J. nevű földmivelési mi­niszteriumbeli hivatalnok által tett jelentés­ben, oly eddig ismeretlen tények hozattak napvilágra az oroszországi lótenyésztés tár­gyában, hogy azokat lapunkban közölni elég érdekesnek tartjuk. Wilson állítása szerint Oroszországban a lovak száma többre megy busz és fél mil­liónál, ugy hogy száz lakosra 26 8 ló esik De ez az arány nem mindenütt egyforma, mert mig ázsiai Oroszországban vagy több a ló mint az ember vagy legalább is meg­közelíti az utóbbiak számát, az alatt az európai orosz tartományokban 24 4, Finn­landban, 14 6, a Kaukazusban 14'4 és Len­gyelországban csak 13'7 esik minden száz lakosra. Az elmúlt évekkel összehasonlítva, a lovak száma mindenütt kevesbedett las­sankint, kivált a Volga vidékén, mert a né­pesség szaporodásával a legelőket gabona­földekké kellett változtatni és a föld ára nagyon fölszökött. Itt hajdan igen sok lo­vat tartottak a földes urak, de most a legelőket vagy gabonatermő földekre vál­toztatták, vagy ezek, ba legelők is marad­nak, szarvas marháknak és juhoknak szol­gálnak. Mindezek daczára a lovak száma Oroszországban a lakossághoz arányositva, * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom