Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-04-24 / 17. szám

160 i"en térnek el a boszniai és herczegovinai hasonló viszonyoktól ; végre, bogy eme reprodoctorok lehetőleg kevéssé legyenek keres ztezési tenyésztmények, hogy az ősfaj jellegének megőrzése s a lehetőleg konstans átöröklés remélhető legyen. Boszniában épngv mint Herczegovinában. a kanczaanyag nagy reszben keleti eredetű, a mint ez máskép nem is lehet, mivelhogy a török uralom alatt csupán keleti méneket vittek be s ezeket vette igénybe kanczái számára a lakosság, s ennélfogva a nvugati vagy más. ezekhez hasonló nemesitett fajokkal való keresztezést ott teljesen mellőznünk kell, ha a sikert biztosítani akarjuk. Ép ugy teljeseu elvetendő volna ama felfogás, hogy a kauczákban meglevő elegendő vér mellett erőteljes közönséges mének alkalmazhatók lennének, mivelhogy ilyesmi szintén egészen heterogen keresztezésekre vezetne. Az emiitettek tekintetbevételével, e szerint csak egy megoldás lehetséges s ez pedig az, hogy с tartományok számára, reprodnctorok yyanánt csak lippiczai és arab mének alkalmazhatétk, ha helyesen akarunk eljárni. Minthogy azonban tiszta lippiczai és nemesebb arab ló alig szerezhető be kellő számmal e cztlra, s ez maga az átmenetre és kezdetre nézve is nemcsak költséges lenne, hanem még a túlnyomókig közönségesebb kancza-anyaghoz sem volna egészen alkalmas, s igy a lótenyésztési viszonyok állásához és az ottani lakosság kanczáinak kifejlödöttségéhez képest leginkább megfelelő lenne, ha a trebinjei. bileki, litbinjei, stolaci és ljubuskyi kerületek számára a kisebb Httzul-méneket Bukovinából vagy a székely hegyvidékről és Himyadmegyéből, aztán Magyarországról Krasznamegyéből, továbbá a mostari, nevesinjei és gasckoi kerületek számára lippiczai ivadékokat a magyarországi és szlavóniai tenyésztésből, — továbbá Kojnicza vidéke és Bosznia számára arab ivadékokat a magyar országos tenyésztésből (aerarialis mének után) vásárolnának ; e mének ott bizonyára elégséges számban és viszonylag jutányosán lennének beszerezhetők, miután nálunk azokat nem elegendő nagyságuk és erejük miatt kevésbbé alkalmazzák s ez okból többnyire később kiheréltetnek. E méneknél a 140—150 cmtr. magasság tökéletesen elegendő lenne, — Bosznia némely vidékén 150 cmtr. magasság is — csakhogy lehetőleg tömöreknek és széleseknek (kettős pony-szerüeknek) kellene lenniök. A későbbi években s ha a tenyésztésnél jobb fordulat áll be, lehetne majd ittott jobb. de mindenkor csupán lippiczai és arab mén-lovakra gondolni — igy pl. Lippiczáról, bogarasról, Theresovatzról, Radaucz és Bábolnáról — a mikor aztán elérkeznék az az idő is, hogy állami ménektől származott jobb lèves méncsikókat magában Boszniában és Herczegovinában lehetne vásárolni s jólegelőjü vidékeken csikó-udvarokban a lehető legcsekélyebb költséggel fölnevelni. Ez által alkalom nyújtatnék a tenyésztőknek, hogy tenyésztményeiket korábban és jobban élárúsithassák, és igy az országos tenyésztésre, részben méneket, azokból jutányosabban kaphatni. mintha azokat máshonnan szereznék be. Ama mének, melyek az occupált tartomanyokban jelenleg vannak s melyek a mostani országos tenyésztésből eredtek, — másokat nem láttam, — mit sem érnek. Ezek gondozás és ápolás hiánya, meg az elégtelen táplálás miatt egészen elcseuevészedtek s egyátalában nem fejlődte

к ki, minélfogva tenyésztésre egyátalán nem alkalmazhatók. H i a kormány részéről elegendő ménanyag bocsáttatnék az occupált tartományok rendelkezésére, akkor egyszersmind ideje lenne a meglevő rosz méneket kiheréltetés által hivatalosan ártalinatlannokká tenni s átalában egy törvényt szabni, a mely szerint a méncsikók, egy évtől fölfelé, a legelöbeli lovak közé ne bocsáttassanak, liauem elkülönítve tartassanak és hogy csupán oly magánmének bocsáttassanak fedezésre, a melyek bizottságilag engedélyt nyernek arra. A lótenyésztés föltételei itt ezek: nem épen rosz, habár elhanyagolt állapotban levő kanczaanyag kielégítő számban : jó hegyi legelők, habár a takarmány kissé drága. Mostarban egy metermázsa zab 12 frt, széna 4 frt, alomszalma 3 frt. Kukoricza azonban kapható mindenütt, — zab Herczegovinában kevés, jól lehet a talajviszonyok erre kedvezők volnának ; de a nép indolens s keleti egykedvűséggel inkább szívja — semmit nem tevés közt — csibukját vagy szivarkáját, és szörpöli fekete kávéját, mintsem mezei munkával foglalkoznék. A legnehezebb munkákat az asszonyok végzik. Ugy Herczegovinában mint Boszniában a marbatenyésztés és mezőgazdaság az életfentartás főeszközeit képezik ; átalában e tartományok állapota és tulajdonsága olyan, hogy csupán erre a kereseti ágra szorítkoznak — a kereskedésen kivül, melyet a törökök és spanyol zsidók sikeresen űznek. — azért a lótenyésztés emelése ott csak is kedvező befolyással lenne a nép jólétére, ba a tenyésztésnél csak féligmeddig is okszerű eljárást követnének, bogy igy a nép érdeklődését az iránt fölébresztenék s liogy ez a lovat, mint ilyet, európai fogalmak szerint gondozná, ápolná és táplálná s átalában azt üzleti ággá emelni törekednék. Sajnos, a népnél tökéletesen hiányzik az európai forgalmak szerint való istálló s a lovakat többnyire nagyon nyomorúságosan minden alom nélkül a sárban helyezik el. A teherhordó fasaroglva is örökké a hátukon van ; átalában a lő többé-kevésbbé mindig útban van s a kőgörgeteges utakon eszközlik a közlekedést Ragusa, Trebinje, Bilek, Gackó, Fojnica, Nevesinje, Stolac, Meskovic, Mostar, Kojnica és Serajevo közt. Jómódú törökök török nyerget használnak széles kengyellel s vörös, törökös zsinór-kantárt, mint a minők a keleten átalában előfordulnak ; ők nagyon szeretnek lovaikkal parádézni s ezeket az utczákon tánczoltatni s aztán tovavágtatni ; a vágtatás, a lépésen kivül, az egyedüli menésnem; ügetve nem lovagolnak. A török nem igen kiméli a lovát; láttam kőlépcsőkön vágtatva menni föl, s fönt hirtelen megállani. Ezekből áll az ő mesteri mutatványuk ; én azt hiszem, Herczegovinában mindenki tud lovagolni, már az ő felfogásaik szerint, épugy, mint a bogy a majom az eben lovagol. Ily nyeregben, mint valamely villában, ül igen magasan, a kis lovon egy óriás török, egész méltósággal lovagolva végig az utczán, vagy szájában tartva a csibukot, vagy az ottani szokás szerint, hátul a nyak mellett tűzve azt oda, a pipával fölfelé, ugy hogy ez magasan kiemelkedik turbánja fölött. A lovaglásra úgymint a teherhordásra többnyire herélteket használnak ; a kanczákat inkább csak a háznál tartják ; az előbbiek erősebbek és szívósabbak; de ugy látszik, a kanczákat jobban is kímélik. Egy-egy ember gyakran 4—6 lovat vezet, melvek egymás után, bosszú kötéllel vannak egymáshoz fűzve s mindnyája teherrel megrakva; Trebinjénél láttam, hegynek fölfelé menve, ily vezetékes teherhordó állatokat, sziklatömbök közt pihenőt tartva, oly helyen, ahol azt lehetett volna liinni, hogy ily terepen csak is kecskék tudnak járni. A mi ez utóbbiakat illeti, nagyon helyén volna, lia ez „országos csapás"-ra is oly adót vetnének ki, hogy anuak tartása lehetetlenné válnék ; mert nem a viszonyok és a talaj-sajátság az okai annak, hogy csupán kopár szirtek és kőtörmelékek láthatók ott, hanem a kecskék, melyek minden fatenyészetet csirájában megölnek s kárt tesznek, a nélkül hogy a népnek lényeges hasznot hajtanának. Örömmel emlitkető fel végül, hogy ama lakosok, kik némileg jobb lovakat tartanak, szerfelett örvendenek annak, hogy a kormány nekik jó méneket bocsát rendelkezésökre ; de hogy vájjon hálásak lesznek-e ezek eme jótéteményért, azt a jövő mutatja meg. Daczára annak, bogy e területek lakói kövekben gazdagok, most még erszényben nagyon szegények. T. J. VADÁSZAT és LÖVÉSZET. Â bécsi galamb lő-versenyek 1884-ben. (Tavaszi meeting.) I. nap. Kedd, ápril 15-én, d. u. 1 órakor. I. Ló'-verseny. 1 galambra. Távolság 27 meter. Tétel 5 frt. !

döntő lövések 23456 II 23456 I( osz 2340 20 osztoztak. Gr. Erdődy Rud. Br. Mecklenburg К. Van Son Rob. ur Meichel György ur Meiebel Tódor ur Érték : 11 frt 25 kr a két első mindegyikének. II. Bécsi tavaszi handicap. (Tiszteletdíj, kb. 100 frt értékben). 10 galamb. Tét 20 Jrt. A tételek fele a 2-diké, levonván előbb a 3-dik részére kettős tételt. Meter I döntő 27 Hg Trauttmansdorff K. 0123456708 9 I 25 Van Son Robert ur 27 Br. Mecklenburg К. 27 Gr. Trauttmansdorff F. 26 Meichel György ur 26 Meichel Tódor ur 26'/

2Gr. Erdődy Rudolf Érték : Az 1-ső és 2-dik mindenikének 43 frt, a 3-dik mindegyikének 20 frt. 1230450678 О II 0102034567 8 III) osz1023405067 8 III)tozt. 123040567010 1203000 I 010200 III. Handicap. 5 galamb. Tét 10 frt. A 2-dik tételét menti, Meter : döntő 26 Meichl György ur 12345/6 I 27 Br. Mecklenburg К. 1234510 II 26 7

2Gi\ Erdődy Rudolf 12340. 28 Hg Trauttmansdorff K. 1023 i 27 Gr. Trauttmansdorff E. 102 \ 26 Meichel Tódor ur 102 ' Érték : 44 frt az elsőnek, 10 frt a 2-diknak. IV. Handicap. 5 galamb. Tét 10 frt. Meter döntő 27 Br. Mecklenburg К. 123451678910111213 Г 28 Hg Trauttmansdorff К. 12345167891011120 27 Gr. Trauttmansdorff F. 12345(67890 267

2Gr. Erdődy Rudolf 00 | Érték : 36 írt az elsőnek. IL nap. Szerdán, ápril 16-án. I. Handicap. Tiszteletdíj 100 frt értékben. 8 galamb. Tét 28 frt f. v. f. A tétek fele a másodiké, levonva abból kettős tétet a harmadik részére. Meter döntés 26 Meichel György ur 12345067)8901011 I 27 Gr. Trauttmansdorff F. 12340567)890100 II 257

2Meichel Tivadar ur 12340606) III 26 Gr. Erdődy Rudolf 10023450 257

2Gi\ Apponyi Antal 0123040 28 "Hg Trauttmansdorff K. 001230 247

2Van Son R. ur 10200 25V

2Springer Alfréd 0100 Érték : 75 frt 75 kr az elsőnek, 75 frt 75 kr a másodiknak, 50 frt a harmadiknak. II. Handicap. 5 galamb. Tét 10 frt. A másodiknak kettős tét. Meter 28 Hg Trauttmansdorff 12345 I 27 Meichl György ur 12340 II 27 Br. Mecklenburg К. 12300 25 7

2Br. Springer Alfr. 1020 27 Gr. Trauttmansdorff F. 0001 26 Gr. Erdődy Rudolf 0100 25YoMeichel Tivadar ur 010 Érték : 43 frt az elsőnek, 20 frt a másodiknak.