Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-04-03 / 14. szám

130 Vadász- és Verseny-Lap Április 3. 1884. 22. Rausch pej méo, ell. 18 <5. (Németorsz. importált) ap Bacchus a Baylock, lié, 170 cm. magas, állomáshelye József fob. urad. Kisjenőn, bérleti dija 400 trt. 23. Atlas II. sga mén, nev. 1876-ban gr. Zichy János örökösei, ap Atlas a Marigold, Claudiustól, «éves, 168 cm. m. állomás helye Harkányi Károly urnái Puszta Kengyelen (T.-N.-Szolnok) ; bérleti dija 300 frt. IV.A sepsi-szt-györgyi méntelep állományából. 1. Zephir, pej mén, nev. 1873. br. Wesselényi Béla, ap Zetland a Alma, Daniel О' Rourketól, 1 lèves, 159 cm. т., állomáshelye Nagy-Borosnyó (Háromszék) fed. dija 2 frt. 2. Zalán, pej mén, nev. br. Wesselényi Béla, ap Zetland a Caronade, Weatherbittől, lOéves, 171 ст. т., állom, helye Hidalmás (Kolozs m.) fed. dija 5 frt. 3. Indian Star pej mén, nev. gr. Bernstorff 1871 ben ap Apollyon a Factory Girl, Kingstontól, 12éves, 172 cm. magas, állom, helye Válaszút (Kolos m.) ; fedez : félvér kanczát 10 frtért, telivért 15 frtért. — Futott 4—5 évig Németországban, egyszer Bécsben is a II. oszt. csáezárdijban, hol 2-dik lett. 4. Old England pej m nev. 1875 ben gr. Henckel Hugo, ap Blinkhoolie a Sunset, Dundeetől, 9éves, 173 cm. magas, áliomásb. Déés, fed. dija 6 frt félvér kanczáért s 12 frt telivér kanczáért. Roppant nagy, derék alkatú mén. 2éres korában futott a sopronyi Polgár-dijban és 2-dik lett. 3éves korában egyszer futott a Trial-Stakesben hely nélkül. 5. Wishehrad, sga mén, ell. 1872. (származása ismeretlen), I2éves, 168 cm. magas, állomáshelye Torda (Torda-Aranyos) fedezési ára 5 frt. 6. Lehetetlen, sárga mén, nev. 1879. ifj. gr. Esterházy Miklós, ap Waisenknabe any Mlle Giraud, Bois Rousseltől, 6éves, 168 cm. magas, állomáshelye MarosVásárhely; fedez, ára 8 frt. — Egyike a legderekabb és legeredménydusabb versenylovaknak. Ha csikai is olyanok lesznek, mint maga, ugy gratulálhatunk azoknak, kik utána tenyésztenek. Bérbe vettek: 7. Michonnet, sárga mén, ell. 1874-ben a kisbéri т. k. államménesben, ap Cambuscan a Merry-go roud, lOéves, 174 ст. т., áliomásb. Fövény község (Torontál) bérleti dija 400 frt. 8. Astrolabe, stp mén, nev. 1877-ben gr. Forgácb István és Sándor, ap Palmerston a La Charantonne, The Nabobtól ; 7éves, 168 cm. magas, állomáshelye Vecse (Maros-Torda) bérleti dija 400 frt. 9. Salvanos, pej mén, nev. 1869. M. Lupin, ap Dollar a Sauvagine, Iontól, 15é, 176 cm. magas, állomáshelye Sár-Szt-Miklós (Fehér m.) bérleti dija 400 frt. Az orosz birodalom lótörzsei és tenyésztésük. Dr. Freytag Károlytól. (Folytatás.) F) Lengyelország lovai. A lengyeleknél a lovak és a lovaglás iránti előszeretet a mai napig fenmaradt. Sok ügyes lovast láthatni ott, kik lovaikat biztosan tudják vezetni. Az orosz hadseregben a lengyeleket, mint lovasokat, nagyon szeretik; nem csak a nyeregben tanúsítanak jártasságot, hanem a lovakkal való bánásmódban is, melyeket, a véghez vitt munka után a legjobban gondozzák. Nemrég közölte velünk egy orosz lovassági tiszt, hogy a lengyelek az utóbbi török háborúban utolsó darab kenyeröket is megosztották lovaikkal, ha t. i. az élelmezési szekerek idejekorán meg nem érkeztek. A gondos ápolásnak számos hasonló bizonyítványát tapasztaltuk Lengyelországban a kocsisok és lovászok részéről is. A munkaidőben sokat kívánnak ott a lótól ; de mihelyt I a munkát elvégezték s a lovat újra istállóba vezették, ez rögtön a legjobb ápolást nyeri. A legjobb abrakot, a legjobb szénát adják a lovaki ak, mig a többi házi állat gyakran kénytelen a legrosszabb minőségű szénával megelégedni. Mi — az 1878. őszén ott tett észleleteink szerint — ama szilárd véleményben vagyunk, hogy Lengyelországban nemsokára ismét minden tekintetben derék osszágos lótörzs áll elő, mely nemcsak a kis mezei gazdák, hanem a nagybirtokosok igényeinek is meg fog felelni ; csak ama megrovandó szokással kell fölbagyniok, hogy a csikókat már fiatal (gyakran már 2éves) korukban egészen nehéz munkára alkalmazzák, s a tenyészkanczák kiválasztásánál kell kissé nagyobb gonddal eljárniok. Az emberek ott, egy kis, csinos alkatú csikónak gyakran oly képességet tulajdonítanak, a minőket nyugati Európában egy kifejlődött lótól is csak alig várnának. Épen nem lehet tehát csodálkoznunk a fölött, ha a Lengyelországban oly régóta szokásba vett emez eljárás mellett, a régi jóhirű országos faj hovátovább elcsenevészedik, s az ott most előforduló lovak mindinkább veszítenek becsükből s koránt sem tanúsítanak többé oly képességet, a minőt a lengyel paraszt lovak ugy a saját országukban miut a külföldön mutattak. A lengyel paraszt ló, a mint az mai napság még, a legtöbb kormányzóságban, nemesbítés és javítás nélkül előfordul, az orosz sivatagi lovak és urai-tatár hegyi lovak keresztezéséből ered. Bizonyos, elfogadható adatok a kérdéses faj származására nézve, sajnos, teljesen hiányzanak. Gróf Czapski erre nézve a következőt mondja mezőgazdasági encyclopadiájában : A lengyel lótörzs a régi vandal és dák lovaknak nemes arab, török és tatár lovakkal való keresztezéséből ered. Ma már e faj nem nagy számban van képviselve; a mult század végén azonban e fajt egész Európában nagyon keresték könnyű lovassági szolgálatra. Ugyané szerző, a ló történetéről irt könyvében, a lengyel ló származásáról következőleg nyilatkozik : „Ismételve emiitettem már, hogy amaz országok, melyekből Lengyelország legörömestebb szerzé fedező ménéit, a keletiek voltak. Arabia, Törökország s a tatár sivatagok lovai e tekintetben a legbecsesebbek voltak. Nem volt Lengyelországban oly ménes, melyben keleti ivadékok ne lettek volna ; nem hiányzanak az ezt igazoló bizonyítványok, példabeszédekben, versekben és prózáI ban ; különben a más vidéki lovakat sem vetették meg. Olasz, spanyol lovak, angol futók nem ritkán ép oly becsesek voltak, mint a Bedawok, Argamakok és Bachmatok." Most a lengyel paraszt-lovaknál csak elvétve láthatjuk a nemes keleti fajjal való rokonságot; a legtöbb ló, melyet az ottani paraszt falvakban és kis városokban láttunk, kicsiny, jelentéktelen, korcs teremtmények voltak, melyek többé-kevésbbé hasonlítottak északi és nyugati Oroszország paraszt-poroszkáiboz, s mint ezek „igazi erdei lovak"-nak nevezhetők. Lengyelország nemesített lovai, melyeket most a nagybirtokosoknál és tenyésztőknél láthatunk, keleti, angol- és porosz-vér több rendbeli keresztezéséből származott korcsok. Csak némely magánménesben tenyésztik tisztán a keleti, angol és porosz lovat ; a legtöbb ménesben még derüre-borúra kereszteznek, még pedig nem mindenütt a birtokosnak és az országos lótenyésztésnek az előnyére. Először a közönséges lengyel parasztié felett tartsunk szemlét. Ennek nagysága az 1-40 és 1-50 meter közt ingadozik, s csak a nyugati kormányzóságok némely kerületeiben s Varsó tájékán láthatni a paraszt-gazdaságokban valamivel nagyobb lovakat. Az előbbiek feje, a test nagyságához képest inkább mondható nagynak mint kicsinynek ; orrvonaluk rendesen egyenesjs csak kivételkép találkozunk úgynevezett csukafejű lovakkal. E lovak többnyire szép, tüzes szeműek, mi élénk jó véralkatot sejtet. Füleik közép hosszaságúak s nem igen mélyen esnek. A hosszú, gyakran csavart, ritkán rendesen alkotott nyak csaknem kivétel nélkül rossz tartású; ugyanezt mondhatni a fejre nézve is a legtöbb paraszt-lónál. Csaknem valamennyi kisebb fajta lónál a nyak a marnál igen erős, és a nagyobb fajta közönséges lónál rendesen nagyon vékony és keskeny. A sörény durva, vastag, gyakran nagyon hosszú, s ilyenkor ziláltan csügg többnyire alá a fejen és nyakon. Az úgynevezett lengyelfürt (Weichselzopf) képződése a lengyelországi paraszt-lovaknál nagyon gyakran fordul elő. A lovak jól gondozása és tisztán tarlása által e csúf hiba alkalmasint elhárítható volna. Mi e lovak közt igen sok hosszú lábszárút találtunk. Derekuk a test magasságához inkább hosszú, semmint rövid ; azonkívül többnyire lapos bordájuak, vékonyuk gyakran homorú s mondhatni fölvont. A szügy kissé szélesebb és mélyebb is lehetne. A mar többnyire csak mérsékelten magas ; a hát meglehetősen egyenes, de nem ritkán élesnek nevezhető. Igen sok ló e fajból erős háttal bir, mely jelentékeny teherre s nehéz lovas hordozására, minden hátrány nélkül képesiti. Némely lovaknál igen szép, meglehetősen egyenes fart láttunk mérsékelt magasságban álló farkkal, de némelyikénél ismét magas keresztcsontot, mely hátrafelé erősen csappanós volt, mintha leköszörülve lett volna. Farkuk rendszerint vastag és gyakran nagyon hosszú. A lapoczkák többnyire laposak, a czombok gyakran kissé gyengék, s a csipők kiszögellők. Alsó tagjaik tűrhető erősek, s többnyire sokkal erőteljesebbek, mint a törzsrokonságban levő galicziai és bukovinai paraszt-lovakéi; lábaik nagyobbára jól alkotvák; csak elvétve találtunk a lengyel paraszt lovaknál a hátsó részen szük, tehénlábakhoz hasonló alkatásúakat. A hátsó czomb egyes csontjainak szögeilései kevés kivánni valót hagynak fönn, épugy acsűdizűletek, elől és hátul, többnyire középhosszaságúak, szabályos idomúak. E lovak átalában erős, kemény izomzattal s jó, szépformájú középnagyságú patákkal birnak. Ez állatoknak meglehetős vastagságú bőrük rendszerint sűrű szőrrel van boritva, mely télen különösen hosszú és göndör. Sötétszőrű lovat leggyakrabban láthatni Lengyelországban, de láthatni igen sok világospejt, sárgát és szürkét is. Egyes utasoknak amaz állítását, hogy ott feltünőleg sok tarka lovat láthatni, saját észlelődésünk után határozottan megczáfolbatjuk. Csak elvétve láthatni ott különösebb szőrszineket; igy pl. a sidleczi kormányzóságban némely gazdák előszeretettel tenyésztik a porcellán- vagy tigris-tarkákat. Azt beszélték nekünk, bogy az ily lovacskák — többnyire csinos alkatúak — a külföldiek előtt igen kapósak, s rendesen nagyon jól megadják az árukat, s jóval drágában kelnek, mint a feketék. Némely lengyelországi paraszt egyébiránt nagyon szereti a fekete lovakat, azt állítva, hogy ezek az idő viszontagságait jobban kiállják s munkabíróbbak is. A közönséges fajta lovaknál a test kifejlődése kissé lassan balad, minek oka, igen gyakran, a csikók hiányos táplálásában rejlik. Ezek az állatok rendszerint a hatodik évökben fejlődnek tökéletesen ki. Lengyelország nemesebb félvér lovai hasonlithatlanul gyorsabban fejlődnek, habár nem is oly gyorsan mint Nyugat-Európa nemesebb lovai.