Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-03-27 / 13. szám

Márczius 20. 1884. .Vadász- és Verseny-Lap. 121 rendesen erős nemzeti érzülettel birnak és mint ügyes, gyakorlatias emberek, a töldmivelés és állattenyésztés terén is kétségkívül kiváló sikereket érhetnének el, ha kissé több kitartással és szorgalommal birnának. A korábbi századokban a lengyelek úgyis mint lótenyésztők, ugy is mint lovas nép (dzsidások) igen jó hírben álltak. A leDgyel lovak fürgeségük, szívósságuk és sebességök következtében minden európai hadseregben ismeretesek és kapósak voltak s gyakran nagy csapatokban szállitgatták ki eme be CSJS állatokat a külföldre. Gr. Hutten Czapszki Marian azt mondja VA ló története" czimű jeles művében a régibb korbeli lengyel lovak jelentőségére nézve: Lengyelország a Nyugatnak minden szolgálatot lovon teljesité, mert e nagy síksággal biró, de partvidékben szegény ország soha sem állt, sem gyalogsága sem tengerészete által, kiváló liirben. Gyalog katonasága soha sem volt nagy számmal, hadtengerészete azonban, melyre olykor figyelmet forditottak, Csupán egyetlenegy admit állal dicsekedhetett, az öreg Gdanskival. A lóban és lovon volt te hát Lengyelországnak egész hatalmi ereje s már régi idők óta ugy is tekintették ezt az országot, mint a jó lovak eredeti hazáját." Rzacynski Gábor, ki „História naturalis regni Poloniae" czimű munkájában, több külföldi iróra is hivatkozva, ezt mondja : „Az egész lengyel királyság tömérdek, csaknem megszámlálhatatlan sok jó lovat nevel, melyek úgy gyorsaság, mint küllem tekintetében alig állnak a török és spanyol lovak mögött, erőre és szívósságra nézve azonban ezeket messze felülmúlják. Egy ország sem tenyésztett több lovat mint Lengyelország, de a nép is nagy buzgalmat fejtett ki a tenyésztés terén, ugy hogy sehol sem lehet több harczi lovat látni, mint Lengyelországban." A ló Lengyelországban annyira össze volt nőve minden áüapotbeli ember életével, erkölcsével és szokásaival, s a népnek is auynyira előszeretetében, részesült, hogy egyik hires egyházi szónok keserű haragjában igy kiáltott föl: „A kaneza fiát ti többre becsülitek, mintáz isten fiát!" Hutten-Czapski a lengyeleknek lovaik különös szeretetére nézve megjegyzi: „A lovak iránt való eme nagy szeretetet nem szabad hippomaniának vagy vakszenvedélynek nevezni; inkább tartható az ama baráti érzülethez hasonlónak, a melyről azt mondják : ugy szeretjük a barátot, mint lovasok a lovat, melyet kihasználunk; rajta száguldozunk szerte — csakhogy az ilyen barátság a barátnak feltöri a hátát. Ily értelemben volt az embernek a ló leghivebb barátja és társa, s elvesztése a legfájdalmasabb csap. sok közé tartozott. Ruggiére Gyula azt mondja 1565 dik évről való értekezésében : „A lengyel lovak igen derék állatok, magas növésűek és szépek ; legtöbbnyire poroszkák s a litvániaiak sokkal kisebbek és gyöngébbek, úgyhogy elmondhatni, mikép 10,060 lengyel lovas fölér 20,000 litvánival." Szerző a lengyel lovasságról következőleg nyilatkozik még : „A lengyeleknél a lovak belovaglási módja főleg abban áll, hogy a körforgásokat a ló a lehető legrövidebb idő alatt végezze ; nem áll lebát egyébből, mint csupa körforgásból, különféle mesteri mutatványokkal." Egy más helyen előbb emiitett szerző azt mondja: „Ama háborúk, melyeket Lengyelország folyvást viselt, befolyással voltak nemcsak az ország lóállományára, ennek növekedésére s a faj nemesbítésére, hanem a lengyel ló jelességének kipróbálására is. Amaz időben ép oly próbákúl szolgáltak azok, a ménesben való tenyésztésre nézve, mint mai időben a lóversenyek. Már akkor azt tartották, hogy : „a ló nem nemz őszvért", vagy pedig: „Fortibus generantur fortes." lloweisky D. azt jegyzi meg az „Orosz birodalom története" czimű munkájában, hogy Alexjejevics Fedor czár korában (1676—1682) az uralkodó istállóiba a legjobb lovak Lengyelországból kerültek; más orosz történetiró is arról világosit föl minket, hogy a XVII. században sok jeles paripa jutott Lengyelországból orosz főurak birtokába. A XVIÍI-dik században a lengyel lovakat ugy az osztrák mint a porosz hadseregnél nagyon kedvelték ; többnyire szívósabbaknak és elégültebbeknek mutatkoztak ezek, mint a német lovak. Évtizedeken át, különösen e század forradalmi időszakában, Lengyelország lótenyész tése nagyon aláhanyatlott ; csak kevés helyen volt a tenyésztés körében némi siker észlelhető ; a parasztok ugy, mint a nagybirtokosok hiányt szenvedtek a tenyész-anyagban s ennek ujabb beszerzésére többnyire hiányzott a szükséges költség. (Folytatása következik.) VADASZAT ES LÖVÉSZÉT. A szalonka huzas. A most folyó erdei szalonka-huzás nem valami örvendetes és ugy látszik már bizonyosra vehetjük, hogy nem is fog jobbra fordulni. Mig általában csakis e hó 10-dike körül jeleztetett a telvonulás kezdete: Slavonia egy részében, de sőt Karánsebes vidékén is — ugy halljuk — január óta folyton húztak ; e körülmény megfejti előttünk, hogy a legutóbbi enyhe napok beálltával gyér számban ugyan, de mindenütt egyszerre mutatkoztak. A zöme tehát lassankint elhúzott a déli vidékeken. Még oly kitűnő szalonkázó helyeken is mint a Dunántul, vagy az alvidék, az idény rosznak bizonyult Az eddigi eredmények után ugylátszik, hogy a viszonylag legsikeresebb szalonka-vadászatok Somogymegyében folynak, — mert pl. az Inkey-féle iharos-berényi uradalom pagonyaiban — hol Inkey István ur néhány vendégével s köztük gr. Nádasdy Ferenczczel, jolenleg vadásznak — f. hó 22-ig 51 darab hosszuesőrű került aggatékra. Gr. Festetics Tassilonái Berzen! czén szintén szép eredménynyel vadásztak eddig s egy kivételes jó nap is volt, melyen 20 drb hosszuesőrű került aggatékra, a melyből a házi ur egymaga 14 darabot ejtett el. Iharos Berénjben a legjobb nap e hó 21-dike volt: 11 drb elejtett szalonkával. Vasmegyében, melynek nyugati része az u. n. „Őrség" igen keresett helye a szalonkáknak, a felvonulás szintén gyér volt; Sibrik Kálmán ur vadászatairól olvassuk innen a legnagyobb eredményt, a mely 21 db hosszuesőrüt számlál. Br. Podmaniczky Géza kallói bérlett területén 4 vadásznapon 16 daiab hosszuesőrű lövetett. Ezek — tudomásunk szerint — a legnagyobb eredmények. A f. hó 22-dike óta beállt permetes eső után azoûban, az idény hihetőleg javulni fog s lebet remény hozzá, hogy a következő napok kárpótolni fogják az idénv rosz kezdetét. Mindezt a „Vadász Lap"-ból vettük át, melyben 15 — 20 vidékről érkezett tudósítás s mely a lent Írtakat a következőkkel zárja be : A rosz szalonka-idény meglátszik a budapesti vadaspiaezon is, a mennyiben a f. hó 13-ig érkezett szállítmányok összege, alig haladja meg a 100 darabot. A legtöbb érkezett eddig vmintegy 30 darab) a gr. Breuner-féle zselizi uradalomból és Erdélyből ; mig a nemzeti Casino restaurateurje a Pest melletti Ocsáról kapott 14 darabot; a gyér szalonkahuzás közepette ekkora eredmény Ocsáról — bol oly kevés az erdőség — valóban csodálatosnak tetszik. Hogy ily körülmények között jelenleg az erdei szalonka a vadas-piacz legkeresettebb czikkje, az nem szenved kétséget s megfejti a magas árakat, melyeket érette fizetnek. — A vadas-piaeznak egyéb czikkjei jelenleg a különféle kacsák, vadludak, és nyirfajd-kakasok ; mig az előbbiekből az enyhe idő beállta óta, különösen a Dunaés Tisza-menti vizekről, valamint Ó-Gradiska vidékéről százszámra menő szállitmáDyok érkeznek naponta: a nyirfajd-kakas a piaezon csakis mint újdonság szerepelt, minthogy a magas hegységeken, a hol ez érdekes szárnyas tartózkodik : a nagy hó-állás miatt vadászatát csak a legutóbbi napokban kezdhették meg általánosabban. — A vadsertés, mely a tél beállta óta folyvást található volt a piaezon, az enyhe időjárás mellett elromlás uélkül alig levén szállítható : szintén mint ritkaság fordul elő, — mig a hidegebb észak felé költözött fenyves-madarak szállítása, végleg beszüntetve lett. — A vadas-piacz emez egyhangúságáért gurmandjeinket az élelmes pestvidéki svábok „bibicz-tojással" kárpótolják, előteremtvén azokat a kedvező alkalomra mindenféle vizi-szárnyasok esetleg varjak fészkeiből is! Egy lőjegyzék szerint, melyet a „VadászLap" közöl, gr. Csekonics Endre zsombolyai uradalmában a mult évben 2071 darab nyul és 681 fürj lövetett; ellenben a fogoly teljesen hiányzik, és a fáczány is, mit ily nagy uri háznál csodáljuk, hegy nem tenyésztnének. Nem volna-e ott alkalmas hely arra? — Vagy talán oly sok a ragadozó vad, hogy a fogoly és fáczány kipusztul? Ha az embernek a lfijegyzékből következtetni lehet, ugy az uradalom épen a kártékony vad ki pusztításán törekszik előbb, mert ezek irtására — mint a lőjegyzékből látjuk — nagy gond fordittatik ; igy például a mult évbeu nem kevesebb mint 160 drb róka, aztán igen sok görény, kutya, házimacska, s mintegy 1100 drb héja, karvaly, varjú, szarka stb. pusztíttatott el. — Vajha mindenütt számban tartanák azt : bogy a hasznos vad elszaporodására mi sem használ annyit, mint a ragadozók irtása. Bpesti galamb-lövész-egylet programmja. (Tavaszi lövészet.) I. nap. Hétfő, május 5. Megnyitó-verseny. Tiszteletdij, körülbelől 300 forint érték. 7 galamb, 3 hiba kizár. Táv 26 meter. Tét 15 frt. A tétek fele az elsőé, fele a másodiké. II. nap. Szerda, május 7. Egyleti nagy dij. Tiszteletdíj, körülbelől 500 frt érték. Handicap. 10 galamb, 4 hiba kizár. Tét 25 frt. A tételek fele az elsőé; a tételek másik felét — a harmadik lövész kettős tételének levonása után — a második lövész kapja; a harmadiknak kettős tétel. III. nap. Péntek, május 9. Tiszteletdíj Körülbelől 300 frt érték. Handicap. 7 galamb, 2 hiba kizár. Tét 15 frt. A tételek tele az elsőé; a tételek másik felét — a harmadik lövész kettős tételének levonása után — a második lövész Xapja; a harmadiknak kettős tétel. IV. és V. nap. Hétfő, május 12 és kedd, május 13. Match-ek és tétversenyek. Tudnivalók: A lövészetek az uj lóversenytérnek e czélra berendezett helyén tartatnak ; kezdet, mindennap egy megnyitó tét-verseny nyel d. u. 1 órakor. Ezen tétverseny feltétele: 1 galamb, 27 meter, tét 10 frt. A másodiknak kettős tétel. Match-ek (külön fogadások) a bejelentés sorrendje szerint lövetnek. Bejelentések szóval vagy Írásban Egerváry Gyula egyleti titkárhoz (Budapest, nemzeti Casino) intézendők. Belépti dij nem tagok részére 1 frt. Nem-tagok, két egyleti tag ajánlatára szintén részt vehetnek a lövészeten és pedig : közönséges lő-napokon 10 frtos napi jegygyei; ha a lövészet magasabb és pedig 100 frt —