Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-03-27 / 13. szám

120 Vadász- és Versi_ny-Lap. Márczius 20. 1884. dija 4 frt. — Nagyobb csikókat nevel mint maga, melyek erőteljes jó vadászlovat adhatnak megfelelő kancza után. 12. Csicsó, sárga mén, nev. 1877-ben gr. Bethlen K., ap Cognac a Pillangó, Virgiliustól ; 7éves, 162 cm. m., állomáshelye Pétervásár (Heves m.) fedezési dij 5 frt. 13. Ignácz, pej mén, nev. 1869. Mr. H. Andrews, ap Donny-Brook any Lady Pitt, Chathamtő), löéves 170 em. magas; állomáshelye Orczytalva (Ternes m.) fedezési dija 2 frt. — Mint versenyló az akadály-pályákon gr. Esterházy Miklós színeiben meglehetősen futott, azután a róka-vadászatokon lovagoltatott. Jó csikókat ad. 14. Good Bye, sötétpej mén, nev. 1877ben gr. Nádasdy F., ap Dami any Good Night, 7évee, 162 cm. magas, állomáshelye Pankota (Arad m.) fedezési ára 6 frt. — Jó hátas lovakat nemz. 15. Diophantus, (előbb Nagy-Bér) sárga mén, ell. 1873-ban a kisbéri m. kir. ménesben, ap Diophantus any Sophia Lawrence, Stockwelltől ; lOéves, 172 cm. m., állomásh. Csantavér (Bácsbodrog m.) fedezési ára 4 frt. — Egyik község a másiktól kivánja el. 16. Dandy, pej mén, nev. 1870-ben gr. Károlyi Gyula, ap Doncaster a Darling, For- bidden Fruittől, löéves 168 cm. m., állomás- ; helye Nagy-Palánka, fedezési ára 2 frt. 17. St. Albans, pej mén apja St. Al- bans any Nettel, 11 éves, 166 cm. magas, állomásh. Szent-Tamás, fedezési dija 4 frt. — Csikai kissé magas lábúak ugyan, de azért jó árakon kelnek s a Bácskában szeretik e mént. 18. Sajó, sárga mén, nev. 1878-ban br. Radvánszky Béla, ap Bajnok a Pruszli, 5é 163 cm. magas, állomáshelye Torzsa (BácsBodrog m.) fedezési dija 3 frt. 19. Count Zdenko, sga mén, nev. 1867ben gr. Nádasdy Ferencz, ap Buccaneer any Caster-kancza, 16éves, 168 cm. m., állomásh. Zenta, fedezési dija 5 frt. — Ezt valami jó ménesben kellene kihasználni, mert fiai egyenlők, correctek és roppant menő tehetséggel birnak, ha rosz természetűek nem volnának. Igy egyeseknél elviselhetni e bajt, de egész ménesnek kiállhatlan lenne. 20. Sugár, sárga mén, nev. 1878-ban gr. Zichy János örökösei, ap Indian Star any Marigold, Claudiustól; 5éves, 172 cm. т., állomáshelye Zombor, fedezési ára 6 frt. 21. Ultimo, pej mén, nev. 1871. a kladrubi udv. ménes, ap Challenge a The Ugly Doe, Ugly Bucktól, 12éves, 162 cm. magas, állomáshelye H.-M.-Vásárhely, fed. dija 4 frt. 22. Cromwell, pej mén, nev. 1873. gr. Pejachevich Péter, ap Doboz any Mantilla, Rumától, lOéves, 168 ст. т., fedezési állomása H.-M.-Vásárhely, fed. dija 5 frt. 23. Laczi, pej mén, nev. 1873-ban gróf Károlyi István, ap Durham any Y. Irma, Forbidden Fruittől; lOéves, 163 cm. magas, állomáshelye Szegvár, fedezési dija 4 frt. Bérbe vettek: 24. Vadoncz, pej mén, nev. 1877. a kisbéri т. k. államménes, ap Gamecock any Ver- bena, Compromisetől, 6 éves, 164cm. magas, Fáy József urnái áll Ecséden (Heves m.) bérleti dija 350 frt. Négy és 5 éves korában jó versenyló volt. 25. Bois Boussel, sárga mén, 7éves, 171 cm. magas, áll. b. Damaskin János urnái Hajdusitzán (Torontál) bérleti ára 300 frt. 26. Bathybius, sárga mén, ell. 1878-ban a kisbéri rj. k. állam ménesben, ap Cambuscan any Mildred, 6éves, 170 ст. т., áll. h. br. Edelsheim-Gyulainál Zarándon, béri. dija 500 frt. — Volt trainingben. Hintós lovakat és erősb hátasokat akar utána nevelni jelenlegi bérlője. 27. Attila, sárga mén, nev. 1879. br. Bethmann Sándor, ap See Saw any Adelina, Macaronitól, 5éves, 168 cm. magas, állom. h. Vojnich Sándor urnái Zobraticzán (B. Bodrog) bérleti dija 200 frt. — Igen tehetséges versenyló volt, ő apjáról Buccaneer unokája. Kíváncsiak vagyunk csikaira. 28. Livno, sárga mén, nev. 1878-ban gr. Andrássy Gyula, ap Jester any Hableány, Tarquintól, 6éves, 169 cm. magas, Szeged város hatóságánál, bérleti ára 400 frt. (Folyt, köv.) Bornemisza Árpád javított kengyelvasa. Tiszt. Szerk. ur! — Az elmúlt év nyarán Dr. Hermann szatmári orvos a kengyelben megakadván lova által agyon hurczoltatott ; a lapok utján értesültem, hogy Blaskovics ur hasonló sorstól csak Baltazzi ur gyors segélye folytán menekült el. Minden ellen keresnek remèdiumot, de e kérdéssel aránylag vajmi keveset foglalkozott s sport-világ. Balesetek elhárítására egy kengyelvasat csináltattam — melynek rajzát alább közlöm — s mely csak annyiban különbözik az eddigiektől, hogy a talpvas (Trittboden) előre és hátra trapez-alakban folytatást nyert. Kengyelvasam elől lefelé hajló ivben . hátul pedig függő- :::::::::zri legesen lenyúló U nyelvben végződik, mely a láb előre csúszását, illetőleg à la jo- ckey tartását meggátolja. A talpvas egész hossza férfi-keDgyelekmert a kengyel előbbre nyújtott szélét a-át el nem érheti. E kengyelvasnál nem kell attól tartani, vájjon a mentő készülék (Stürzeisen) nem rozsdás-e, meg van-e olajozva stb., itt a kengyel maga a mentő eszköz. E mellett a lovas vagy lábujjhegyen (am Ballen) tarthatja kengyelét, vagy lábát (de nem egészen mint eddig) kényelmesen beteheti. Pálóczon s Tavarnán hölgyek s urak kengyelemmel lovagolnak, s nagy megnyugtatásomra szolgál, ha egy 10 lovasból álló cavalcadeot vezetek, hogy egy gentleman igen is elválhat lovától, de kengyelében fen nem akad, s agyon nem hurczoltatik. ,^ A mi a talpvas alakját illeti : kinek ez | | nem tetszik, következő formát válaezt hat : í fls щ H 1/1 /1 ^ 1 л Itt a lemez a talp által egészen eltakartatik, fődolog, hogy a hosszúság 11 cm. meglegyen, melyekből I. részre 5 ст. II. részre 6 cm. esik. Nőkengyélnél — természetesen az eddigi szélesség mellett — a talpvas hoszsza 10 cm. Egy budapesti czégnél csináltattam próbaképen egy pár férfi- és egy női kengyelt, de az anyag oly rossz volt, hogy félretéve minden patriotizmust vagy talán épp azért, hogy a hazafiak nyakát óvjam, találmányomat Wickede udvari nyergesnek adtam gratis, miután anyagi haszonra nem reflectálok, s egyedüli czélom vala, e fatális kérdést véglegesen megoldani, mely fölöslegessé tesz minden nSturzeiseu"-t. Pálócz (Ung т.), 1884. febr. 22. Bornemisza Árpád. Az orosz birodalom lótörzsei és tenyésztésük. Dr. Freytag Károlytól. (Folytatás.) F) Lengyelország lovai. A lengyel királyság vagyis a varsói főkormányzóság, melyet a Visztula folyamvidék határol, 2216 földrajzi • mértföld területű, 5.705,60 < lélekkel, többnyire jó nedvesülő lapályt képez; csak délre hegyes, a Kárpátok ágazatai által. Vannak nagy terjedelmű mocsarai, számos nagy erdősége, s a folyemvölgyekben kitűnő rétjei és sok (körülbelől fele terület) többé-kevésbbé jó szántóföldje. Az erdőség Lengyelországban kb. 1000 Q mértföldre tehető, s valamivel több mint 600 Q mértföldre a szántóföld és rét. A maradvány legelőből áll. A rétek és legelők nagyrészt igen szép füvet termelnek, s a réteken bizonyára minden évben többnyire igen jó széDatermelésnek lehetne örvendni, ha a rétmivelésre kissé több gondot fordítanának. A takarmány minősége némely helyeken sok kívánni valót hagy fenn. A talaj — átalában véve — termékeny, sőt egyes kerületekben nagyon bőven osztja az áldást ; jelentékeny részét kiváló búzaföldnek mondhatni. Lengyelország több kerületében is előfordul a fekete föld (Tschernotem), mely semmivel sem áll hátrább az oroszénál érték tekintetében. Mindenütt, a hol a szántóföldet már huzamos idő óta jól mivelik, átlag minden évben kielégitő sőt gazdag gabnaaratásnak örvendhetni. Még a rosszabb években is sok ga bonát szállíthatnak ki onnan a külföldre. Az ujabb időkben kolonisták (többnyire németek) betelepítése után, — ezeknek gazdasági berendezéseik és munkálati módszerük, utánzásra adván alkalmat, — a mezőgazdaság nem kis lendületet nyert, ugy a szántóföld és kertművelést, mint az állattenyésztést illetőleg. A Dyugati kormányzóságokban, több helyen tenyésztenek czukorrépát is évek óta a legszebb eredménynyel. A gyárak rendszerint igen szép tiszta jövedelmet mutathatnak föl s oly marhaállományokat láthatni, melyek a porosz-lengyelországiakkal bátran kiállják a versenyt. A répatenyésztés kétségenkivűl jótékony befolyással volt ez országrész lótenyésztésére a mennyiben a kereslet itt évről-évre nagyobb lett a nehéz, kissé nagyobb fajta igás lovakra nézve, mi arra ösztönözte a mezei gazdákat, hogy főleg a nehezebb lófajokat tenyészszék. A varsói kormányzóság több helységében már is igen jó és nagyon használható kocsilovakat nevelnek. Lengyelország égalja, a sok északi és keleti szél miatt, nemannyira enyhe ugyan, mint pl. Észak-Németországé, de nem is oly zord, mint nyugati és Nagy-Oroszország egy részéé. A nagyobb birtokosok kertészetében a legnemesebb gyümölcsöket láttuk a mult őszszel (1879) még a baraczk és dió is a legtöbb évben megérik és teljesen kifejlődik. A lengyelek a természettől tudvalevőleg sok szép tulajdonnal vannak megáldva s