Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884
1884-03-13 / 11. szám
102 Vadász- és Versi_ny-Lap. Márczius 20. 1884. IV. Durmann alezredes ur székesfehérvári méntelep-parancsnok. 1. Székesfehérváron nyilvános méncsikóvásár ápril 19. V. Gr. Pálfy alezredes ur fogarasi ménesparancsnok. 1. S. Szent-Györgyön nyilvános méncsikó vásár ápril 9. Lótenyésztésünk előmozdításának akadályai.*) Első sorban a bér-mcnek intézménye, mert ez intézmény által az ugy is csekély mennyiségben található jó apalovak oly egyének kezeibe jönnek, kiknek módjukban volna magoknak is méneket vásárolni, kik azt emez intézmény nélkül meg is tennék, s ez által is szaporítanák a jó mének számát az országban. Továbbá lehet rá eset, hogy eme tenyésztők a méneket oly vidékekre viszik, hol akár a rossz utak, akár a távolság miatt azok mások által fel nem használtathatnak, s igy egy mén, mely egy czélszerüen elhelyezett állomáson 60—70 kanczát fedezne, a fent emiitett körülmények miatt 15—20 kanczát fog csupán fedezni, mi a lótenyésztésre minden esetre káros. — Miután pedig az állam a méneket nem nyerészkedés végett, hanem a lótenyésztés előmozdítására nagy áldozatok mellett tartja, tehát az érdek csak az lehet, hogy minden egres mén a lehetőleg ki legyen használva, nem pedig egyesek 15—20 kanczáiért, habár látszólag több anyagi haszon mellett is. A január 16-kán Nagy-Kőrösön megtartott mén kiosztásnál magam is jelen voltam, és sajnosan tapasztaltam, bogy e mindinkább elterjedő intézmény rosz hatása már is mennyire észrevehető, pedig még alig 12—14 bér-mén van kiosztva, és ba még csak ennyit is kivisznek N.-Kőrösről, ugy az egyes községek innettova meg fogják köszönni az államnak áldozatkészségét és nem fogják a kiszinelés után ott maradt méneket elfogadni. Hozzá járul a lótenyésztés előmozdításának akadályaihoz még az a körülmény is, hogy az egyes lótenyésztési bizottsági tagoknak felszólamlása az egyik vagy másik vidék érdekeit ki nem elégítő mének ellen kellő figyelembe nem vétetik, hanem az egyes tenyésztők kivánsága itt is előbbre tétetik egész vidékek szükségleteinek, habár azok az egyik vagy másik mént a megtelőző évben állomásaikon kellőleg ki is használták. A második akadály, szerintem, a sok terméketlen és rosz ménekben található fel. A terméketlen mének kipuhatolására egy inditványt leszek bátor ajánlani, mely igen egyszerű és biztos mód volna, t. i. az egyes méntelep parancsnokai a fedeztetési lajstromokból látható ama községekbe, melyekben állami mének által fedezett kanczák vannak, nyomtatott űrlapokat küldenének, melyeket a község elöljárói vagy a kancza tulajdonosai kitöltenének s az igy kitöltött lapokat az illető méntelepekbez vissza küldenék ; ily módon a méntelepekben lévő ménektől fedezett kanczák után származott csikók biztosan kitudbatók volnának, az egyes mének terméketlensége megállapítható, s azok kimustrálhatók lennének. Tenyésztésre nem alkalmas méneket pedig nem kellene megtartani. Rhéde, 1884. márczius 5. Brezovay Sándor. *) A legnagyobb készséggel adunk tért a tisztelt beküldő eme közleményének, miután a lótenyésztés ügye iránti érdeklődés kifolyásának kell tekintenünk minden ily felszólalást; s az ilietékes helyről bizonyosan megérkező valasz tisztázni fogja a helyzetet. Addig is azonban ki kell jelentenünk, hogy a mén-bérlet intézményének megszüntetését egyáltalában lapunk álláspontjáról a leghatározottabban elleneznünk kellene, mert ez méneseinkre nagy csapás volna. Szerk. VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET, Mindennemű vándor-szárnyas korábban érkezett az idén mint máskor; kacsák, libák, (ezek több vidéken egész télen át is voltak), vizi-snepffek tömegestől már 14 napja itt vannak ; csak az erdei szalonkák nem akarnak jönni. Az „Orsz. magyar vadászati védegylet" igazg. üléséből egy átiratot küld a legközelebb Bécsben, a koronaherczeg elnöklete alatt összeülendő nemzetközi madárvéd congresusba, melyben kérdést tesz: nem szándékozik vagy tartja-e szükségesnek a congressus az erdei szalonkák védelmére a költési időszak alatt lépéseket tenni? Lőjegyzékek a lefolyt vadász-idényről. A gödöllői koronauradalom vadászterületein 1883. február 1-től 1884. január 31-ig elejtetett: Agancsár 35 Borz 3 Csekély agancsos 36 Vadmacska 2 Csapos 1 Nyest 1 Öreg ünő 143 Görény 30 Szarvas borjú 38 Menyét 57 Sörtevad 3 Sündisznó 27 Őzbak 27 Kóbor eb 96 Ny.ul 671 Kóbor macska 67 Tengeri nyul 56 Saskeselyű 1 Fáczán 575 Havasi sas 1 Fogoly 299 Ölyű 56 Fürj 58 Héja 65 Erdei szalonka 103 Kis sólyom 38 Éneklő hattyú 1 Bagoly 56 Vadrécze 71 Holló 1 Vidra 3 Varjú és szarka 861 Róka 140 Különféle 275 Összesen : 3895 * * Gróf Esterházy Jenő, Ferencz, Pál és Sándor testvérek devecseri, gyömörei és kemenesi uradalmaikban 1883-dik évben elejtetett : Szarvas agancsár 14 Téli borz 2 8-águ szarvas 2 Nyári borz 1 Villás szarvas 1 Téli róka 26 Csapos szarvas 2 Nyári róka 96 Szarvas suta ör. 9 Téli vadmacska 1 Ünő 4 Menyét 43 Őzbak 21 Görény 14 Őz-suta 1 Sas 1 Sörtevad (göbe) 1 Sólyom 278 Nyul 620 Héja 108 Vadkácsa 66 Keselyű 53 Fogoly 826 Varjú 1094 Húros 380 Szarka 58 Fürj 41 Kóbor-eb 165 Vizi tyúk 2 Kóbor házimacska 66 Fáczán 1 Nyest 4 Összesen : 4001 Devecser, 1884. febr. 19. Bohácsek Rezső, főerdész. * * * Gr. Zichy Ferencz pozsonymegyei vedrődi uradalmában a lefolyt vadászati idény alatt, azaz 1883. aug. 15-től 1884. január 31-ig elejtetett: Uzbak 2 Fogoly 1348 Nyúl 1870 Fürj 34 Tengeri nyúl 26 Vadkacsa 22 Fáczán 1008 Különféle 16 Összesen : 4326 * * * Br. Jeszenszky József alsó-hidvégi vadászterületén lövetett a lefolyt idényben : Nyul 102 Őzbak 1 Vadkacsa 80 Szarka, varjú, Fogoly 52 vércse 45 Erdei szalonka 1 Róka * 6 Vizi szalonka 1 Kóbor eb, macska 4 Összesen : 309 Gr. Széchenyi Gyula marczali uradalmában 1883. évben lövetett: Szarvas 3 Róka 19 Dámvad 64 Vadmacska 5 Őzbak 38 Nyest 4 Nyul 529 Kóbor eb, macskal62 Fáczán kakas 1655 Görény 101 Fogoly a09 Menyét 204 Fürj 31 Sas, vércse 205 Szalonka 71 Héja ;j9 Vadkacsa 81 Ölyv 132 Fenyves 43 Bagoly 166 Vadgalamb 34 Varjú, szarka 546 Összesen : 4457 Marczali, 1883. évi deez. 30. Zwerina, főerdész. * * * A tarnóczai uradalombau — hol a nyulakban észlelt betegség miatt ez évben nyulvadászat nem tartatott — a lefolyt idényben az alábbi vadmennyiség került teritébre : Öz-bak 61 Vadmacska 25 uz-suta 3 Nyest 4 Fáczán-kakas 81 Vidra 5 Nyul 55 Görény 20 Fogoly 399 Borz 3 Fürj 82 Kóbor eb, macska 84 Erdei szalonka 355 Menyét 12 Vizi szalonka 10 Ölv, karvaly 92 Vadkacsa 331 Varjú, szarka 202 Vadgalamb 33 Szajkó 42 Bóka 45 Összesen: 1944 Tarnócza, 1884. évi január 24. Harant, erdész. * * * Gróf Zichy János ujfalusi birtokán, az 1883. év folyama alatt lövetett: Nyúl 69 Szarka 178 Fogoly 34 Vércse 78 Fürj 73 Sas 51 Fáczán 3 Varjú 58 Vad récze 250 Róka 14 Erdei szalonka 3 Kutya, macska 30 Galamb 54 Különféle 212 Összesen: 1107 Kukker Jakab, fővadász. * * * Tiszt. Szerk. ur ! — A vadászidény lejártával, van szerencsém az idény alatt vadászterületemen lőtt vadak és kártékony állatok összegét bejelenteni, kérvén, hogy ezt becses lapjába felvenni szíveskedjék. Őzbak 12 Vidra 3 Erd. szalonka 33 Róka 8 Vadkacsa 9 Kutya 2g Vadgalamb 29 Macska 12 Fogoly 465 Kánya 15 Nyul 424 Varjú, szarka 104 Fü rí ИЗ Összesen : 1255 Hallván, hogy Forgách gróf által Ghymesen szabadon bocsátott moufflonok állapota iránt érdeklődik.*) tudósitom egyszersmind, hogy a moufflonok teljes jólétnek örvendnek. Sajátságos az, hogy nem igen használják föl szabadságukat, leginkább régi helyeiken tartózkodnak, s csak ritkán történik, hogy egyesek messzebb az erdőkbe tévednek, miből azt lehet következtetni, hogy már tökéletesen meghonosodtak. A vidrákra vonatkozólag megjegyzendő, bogy a zsitva-ujfalusi határban emberemlékezet óta nem volt vidra, s hogy a mult idényben nálam 3 lövetett és azonkívül másik 3 nyomoztatott, melyeket azonban nem sikerült megkaphatni; ez egészen uj jelenség. A foglyok eddig igen jól teleltek, ámbár csak rövid ideig etettem ; most, azt hiszem, a legnehezebb időt már kiállották, s ha a tavasz kedvező lesz, a jövő idényre — minthogy nagyon sok maradt magnak — szép eredményt várhatunk. Zsitva-Ujfalu, 1884. febr. 5-én. Klobusitzky János. *) Oh vajmi igen; és nagyon köszönjük a megemlítést ; ezt az országban mindenfelé érdekkel veendik. Szerk.
