Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883
1883-03-22 / 12. szám
Márczius 29. 1883. Vadász- és Verseny-Lap. 97 ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Ügetőversenyek napjai: Budapest: május 17, 20 és 24-én. (Lásd programmját a „Vadász- és Verseny-Lap" 8-dik számában.) Bécs: május 6, 10 és 14-én és augusztus hóban. (Lásd a versenyprogrammot a „Vadász- és Verseny-Lap" 5-dik és 7-dik számaiban.) Magán telivér és félvér apa'ovak fedezési árai. Camballo 4é teliv. p m, ap Cambuscan a Soubrette, Cotswoldtól. Miklós 4é félv. pej mén (pinzgaui fajta) ap Kakos a Czifra, Hansitól. Mindkettő Tuzséron áll, s az előbbi 15, az utóbbi 5 frtért fedez, s 1 frt az istálló személyzetnek. VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET, Tiltott vad árulása a fővárosban. Mig az országgyűlés a vadásztörvéDyek re.visiójával foglalkozott, és sok drága időt és költséget vesztegetett annak egész minutiositásáig kidolgozására : addig itt a fővárosban e törvény legsarkalatosb pontjait számba sem véve, nyíltan árulták és árulják a tilalom alá eső időben a különféle vadnemeket, s tálalják fel a legelső vendéglőben épúgy, mint a zugkorcsmákban. — A „Vadász-Lap" szerint február 3-dikán itt a fővárosban, a Duna-utczában levő Singhoffer nevű vadaskereskedésben, 3 db azon frissen lőtt őzbakot árultak . . . Febr. második felében egy nagy úr (egy született törvényhozó, ki a képviselőházban ül) fáczányokat küldött a piaczra; egy másik ugyanez időben egy szarvas-agancsárt stb. — Az őzek a véghlesi uradalomból valók s valószínűleg vadorzóktól származnak. Az eset feljelentetett a rendőrségnek. Mindez arra mutat, hogy se fináDcz, se rendőrség, se vásári biztosoknak fogalmuk sincs róla, mikor miféle vad lőhető és árusítható el. De maguk a törvényhozók közül is sokan, ugylátszik, nincsenek arra nézve tisztában — miszerint a keritett vadaskertekben a vad lelőhetést a törvény megengedi ugyan — de piaczra küldését nem concedálja; mert ez megkönnyitné a vadorzók üzelmét. Mégis egy ily törvényhozó maga ajáulá fel egy fővárosi vadaskereskedőnek — tilalom idején az általa lelőtt fáczányokat, ez azonban vagy jobban ismervén a törvényt, vagy jobban tisztelvén azt — nem fogadá el az ajánlatot. A „Vadász-Lap", annak szükségességéből kiindulva, hogy a vadóvási és a vadászati tilalmak idejének minél nagyobb körben terjesztése szükséges, egy „ Vadász-Naptárt" küldött szét a napokban 10000 példányban, mely egy lapon a tilalmi idők rovatát tartalmazza csinos rajzolatban, s a falra illeszthető. Megrendelhető 50 krjával a „Vadász-Lap" sz erkesztőségénél. ATHLETIKA, TESTGYAKORLAT. A „Magyar Athletikai Club" tavaszi zártkörű viadala. 1883. márcz. 14-én (A nemzeti lovardában.) Tavaszi viadal! és bokáig érő hó, úszó jégtáblák a Dunán, s uj kilátás a korcsolyázatra !e egész Italiáig ! Hogy férnek ezek össze ? ... De ez egyszer mégis megesett. Ne panaszkodjunk: nekünk legalább van jó meleg kandallónk, de mit csinálnak a mi kedélyes irredentista szomszédjaink ; mintha látnám őket, tarka plaidjeik és makaróni-sipkájukban dideregni. Mindenki fázik ez abnormis időjárásban, csak a mi derék athlétáink mertek csupasz térdeikkel s tarka vékony tricoikban kiállani, a nemzeti lovarda fagyos homokjára; s meglehet hogy épen ez idézte elő azt az élénkséget és ruganyosságot, a melylyel 8 versenyrészletbői álló viadalukat, — a kedvezőtlen idő és a training kezdetének daczára — aránylag kedvező sikerrel producálhatták; mert meg kell jegyeznünk, hogy ez csak kísérlet volt, a május közepe felé tartandó nyilvános viadalra, s ezért nincsenek a futásoknál az idő tartamok is jegyezve. De szóljon az eredmény: I. s° méternyi sikverseny. Közvetlen a verseny előtt 8 nevezés közül indultak : Székely Adám Ifj. Rémy Róbert Salamon Jenő Zalka Zsigmond Rudnyánszky Laczi Karnász Kálmán Asbóth Sándor. A lovarda végén álló két tükör alatt sorakoztak, s Zsigor művezető indítására egyszerre s egy trontban törtek elő, s a szép női publicum gyönyörködve nézte a felé robogó kis Bereget; a verseny-biróság által kifeszített czélszalagot, mint első Zalka Zsigmond, mint jó második Székely Ádám érték el. — Néhány percznyi pihenés után megkezdődött a Ildik távugrás. Neveztek: Vermes Lajos, Zalka Zsigmond, Székely Adám, Bittó Gyula és Karnász Kálmán. Legtávolabb ugrott Vermes 5'29 méterrel, utána Székely és Karnász. E verseny, szemben az előző versenyeknek eredményeivel — Bok kívánnivalót hagyott hátra, s ha azt akarják athlétáink, hogy a bajnoki távugrásnál követelt 18 bécsi lábot megugorják, ugyancsak kemény és kitartó trainingnek kell magukat alávetni. III. Boxolds. Ez már csak két résztvevő között folyt le, s az első összecsapásoknak hevességével, s a tompa orrütések pufogásaival a legderültebb hangulatot idézte elő; hosszas és fárasztó „agyba főbe" ve rések után constatálható volt, hogy Asbóth Jenő 22 ütést adott ellenfele Györffy Aladárnak, ki csak 10-et tudott visszavágni. IV. A magas ugrás szép eredményt mutatott fel, s mind a 8 nevező e versenynemre jó conditiót árult el. Hosszas küzdelem után a sport sok nemében ismert fiatal erő Vermes Lajos győzött rjg centim, magassággal; utána Székely Ádám 168 centiméterrel 2-ik győztessé lett. V. A súlydobás-verseny 7 nevezéssel záratott le. A 11 kiló nehéz vasgolyót Székely Ádám dobta 6 55 méternyi legmesszebb távolságra; a többi pályázó dobásai több mint egy méternyi távolban maradtak, el mögötte. VI. A rúddal magas ugrásnál gyengébb eredménynyel holt verseny éretett el, s a két egyenlő — 254 centiméternyi magasságig — haladott pályázónak, Sándor J. is a legközelebbi viadalon fog alkalom adatni a döntő ugrásokat megtenni. VII. Súlyemelés. Az 50 fontos vasrudat Vermes Lajos 41-szer emelte feje felé, mig Székely (ki előre kijelenté, hogy csak „hors concurs" tesz próbát) már a 18 dik emelésnél feladta a versenyt. (Meg kell azonban jegyeznünk, hogy derék-hajlds nélkül (mint kikötve volt) amaz is csak mintegy 28-szor emelé azt tisztán. Mindamellett kétségtelen, hogy Vermes az athletikai szabad gyakorlatok legtöbbjében társai felett kiváló jelenség.) VIII. Gátverseny. Végén csattant az ostor; ez volt a legszebb és festőibb jelenet. Hét nevező két csoi portban futott; az első csapatnál Sándor Ákos, a másodiknál Zalka lettek elsők; a döniő futamnál ez utóbbi elmaradt, s Sándor nyerte el a legszebb tiszteletdijat. Végiil felemlithetjük a Vermes és Salamon között privát fogadásból történt franezia birkózást, mely előreláthatólag az utóbbi leveretésével végződött. A versenybírói és rendezői tünetiékat, az egylet derék elnökén gr. Esterházy Miksán kivül, Porzsolt Gyula és Bainthner Hugó teljesítették. Egy régi athléta. Tavaszi vivási versenyek. (1883. márczius 16-án). Kikeletkor felpezsdül az élet! s gyorsabban forr a vér 1 hát még a mi fiatal athlétáinknál. A küzdhomokon elhelyezett vivó deszkára 6 vivó állott ki: Tamási Árpád. Bittó Aurél. Földváry László. Vermes Lajos. Seemann Kálmán. Vannay Gyula. Először a nálunk nem igen divatos, s inkább csak a jó szemmérték ÓS a kiskörben való vágások előtanulmánya végett gyakorlott tőrvívás kezdődött, S Bittó és Földváry mérkőztek, egyenlő hévvel, mig a három szúrás közül az utóbbi csak kettőt kapott, ő mind a hármat megadta ellenfelének, s győztessé lett. Kétségkívül érdekesebb volt a kardvívás versenye, melyben mind a hatan részt vettek, s sorshúzás utján először Vannay ütközött össze Seemannal, s ez utóbbi idegesebb vivó győzött 6 tousch közül 2-vel, nyugodtabb ellenfele felett. A második párt képezték Tamásy és Vermes, ennél ez utóbbi egy vágással győzött. A 3-ik párnál: Földváry és Bittó közül ez utóbbi szintén egy vágásai győztessé lett; ezután a győztesek egymás között döntő viadalra szállottak; a 2-ik döntő összecsapásnál Seemann maradt a deszkán s ellenfelét Vermes Lajost egy vágással meghaladta. Az est hőse végül mégis Bittó Aurél, egy sugár növésű fiatal jogász lett, ki Seemannak 3 jó vágást adott, mig ő csák egyet kapott. Á birákul felkért Kisbaári Kiss Ferenez, Barátósi Porzsolt Gyula és dr. Kosztka Emil urak constatálták, a fiatal erőknél aránylag eléggé méltánylandó eredményt, s e tekintetben az érdemekben megőszült egyleti vivó tanárnak, Keresztessy Józsefnek a szépszámú közönség is elismerésével adózott. Kerék-paripa-sport (Velociped). Az athletikai gyakorlatokkal kétségtelenül testvéri összeköttetésben áll, a Velocipéd alias kerék-paripa sporíja is, mit leginkább bizonyít ama körülmény, hogy az angliai legnevesebb athletikai clubok már rendes versenygyakorlataik közé is bevették. Rendes athletikai tudósítónktól veszszük a hirt, hogy Vermes Lajos belátván azt, hogy a pesti'kerékparipázó-egylet csak közlekedési s más magánhasználati s nem nemesebb sportczélokra használja fel működési terét, elhatározta, hogy ezennel felajánlja magát a pesti athletikai clubnak, s kész a tagokat, bevezetni a kerékparipázó sport gyakorlati titkaiba, s hogy e szándékát mielőbb megvalósíthassa, egy erős velocipéd megszerzésére 20 forinttal aláírást nyitott. A kik ez ügy iránt érdeklődnek, a M. A. C.-ban, Vermestől részletes felvilágosítást nyernek. The cross-country championship. (Bajnoki futási verseny). A mult héten tartották meg a Rochampton vidéki athleticai clubok „Hare and Hounds" csapatai idei nagy táv-versenyfutásukat. Ismertettük már mult években e nagyszerű mérkőzések lefolyását, s most csak annyit, hogy az idén nyolcz club küldte el legjobb futóit (mindenik 10—12-től). Összesen 90-en indultak, — s a ll a/ 4 ang. mfldnyi pályát az első beérkező I óra 6 perez és 25 mp. alatt futotta be. A 2-dik W. G. George a Moseley karrierektől 1, 6, 30; ezek a legjobb időméretek (records) mi eddig a 7 év alatt — mióta e nagy versenyek kezdődtek — eléretett. Tavaly 10—9 p. 3 mp. — Ezelőtt 2 évvel 1 óra 8 mp volt a legjobb. A győztes G. A. Dunning (tavaly 3-dik volt e versenyben) a Clapton-Beagles falkából való. — Legjobb conditióban voltak az idén is a Moseley-harrierek, s egyik emberük — W. Gr. George (ki tavaly első volt) most is még 100 méternyire a czélponttól nyertesnek nézett ki; de ekkor Dunning oly erős pácét kezdett, mit George nem birt tartani, s amaz 15 yarddal (rőf-lépés) előbb haladt el a birák előtt, s még sok futási képesség volt benne. Harmadik lett J. B. Foreman a South London-harrierektŐl) 40 yarddal George után ; 4-dik T. Lawrence, a birchfieldi harrierektől, ki tavaly 2-dik volt; ezután sorban öt jött egymásután a Mozeley karrierektől, alig pár másodpereznyi különbséggel. Hozzá kell még tenünk, hogy 90 induló közül 50nek beérkezési ideje fel van jegyezve, s hogy az első és az 50-dik közti időkülönbözet nem is egészen 9 p. (az első 1 óra 6 p. 25 mp. — az 50-dik 1 ó. 15 p, 10.) mindnyájan egész végig erősen kü zdtek clubjok hírnevéért, még a 10—20-dik helyért is. Csodálandó az, mily conditióba tudják hozni tüdejüket, hogy közel 12 ang. mértföldet egy huzamban kitartanak. Minő tüdők és izmok! Igen, mert gyakorolják magokat lapdázás és futás által a szabadban. Irigylésre méltó Anglia, melynek egyetemi polgársága minden gazdagságuk mellett is, ily egyszerű, a régi spártai ifjúságéhoz hasonló férfias vetélkedésben keresi mulatságát. Legyen szabad az athletika e nemét a budapesti club tagjainak is ajánlani. ... Alakuljanak vadász-falkák. — A tavasz nyiltával a kávéházak helyett ott volna az athleticai club pályája az Orczykertben, sőt több más hely is, hol gyakorlataikat jobban végezhetnék, mint a nemzeti lovarda bokáig érő homokjában. A futás közben egy méta- vagy rótalabdázás. Nem volna most szebb mulatság. V I Z I-S P 0 R T. A már tavaly a győri és budapesti csónakázó-egy letek által megindított mozgalom az idén minden jelek szerint még jobban ki fog fejlődni. — Budapesten a Nemzeti-hajós egylet, egy nagy regattát szándékszik rendezni, melynek egyik vlosenyire (8 evezősökére) az egylet egyik régi tagja N. S. úr, mint halljuk 5000 fre dijat szándékszik kitűzni. * * * Agyöricsónakázó-egyletama czéltól indittatva,hogy a hazai evező-sport egyletek közt nagyobb dolgok kivitelére megállapodásók létesíthessenek: felkéri az összes hazai evező csónakázó egyleteket, hogy április 29-ére Visegrádra küldötteik által jöjjenek öszze egy közös tanácskozásra. A felhívást alább közöljük. Az egylet mult évi működésének eredményét — melyből egyelőre esan annyit, hogy tavaly 679 hajó-kiindulás volt) többet jövő számunkban. * * * A győri csónakázó egylet elnöksége a következő telhivást intézte a magyarországi evező egyletekhez közgyűlést határozat alapján. A,.. Haiós-Egylet Tekintetes Igazgatóságának! A győri csónakázó egylet 1883. évi márczius hó 4-én tartott közgyűlésében, indittatva ama körülménytől, hogy hazánkban a szép vizi sport nemcsak nem virágzik, hanem lehet mondani teng s a különvált egyletek működése kicsinyes, lehet mondani nem is az egylet főczéljául kitűzött dolgokra terjed ki, jól átértve továbbá azt, hogy nagyobb dolgokat egyesek nem teremthetnek, elszigetelt egylet bármily jóakarattal is létre nem hozhat, elhatározta, hogy a magyarországi evező-egyleteket s az ügy barátait egy közös tanácskozmányra hivja meg, megvitatására ama módok-
