Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-12-27 / 52. szám

Deczember 13. 1883. Vadász- és Verseny-Lap. 483 nek és nem szabad őket a hosszas próbálgatás által nagyon felizgatni. Némely csődör, ha nem egészen sárló kanczát fedez is, rendesen átömleszti ondóját; más mén ismét egy bizonyos kanczát bárhányszor ugorjék is arra, és bármily élénken tegye is azt, mit a rendes fedezés követel, soha sem érheti el, hogy mag-átömlése megtörténjék. Gyakran egy mén ezt csupa szeszélyből teszi azért, mert az neki tetszik. Ily esetben az illető mént meg kell büntetni. Ha az állomásvezető azt tapasztalná, hogy a mag-átömlés elmaradása inger hiányában, vagy a végből történik, hogy a mén a kanczához semmi hajlandósággal sem bir, akkor jó lesz a kanczát lassan néhány lépéssel előbbre vezetni, miáltal a mén ingere fokoztatni fog ; ha azonban semmi sikere sem volna ennek, ugy a ménnel egy más kanczát kell fedeztetni. A legtöbb csődöméi a fedezés végén egész világosan lehet tudni, hogy a mag-átömlés tényleg megtörtént, némelyeknél azonban a mag-átömlés felismeréséhez a legélesebb megfigyelés szükséges, miért is az állomásvezetőnek azon kell fáradoznia, bogy a kezelésére bizott mén miuden sajátságait és tulajdonságait a legpontosabban kiismerje, mert különben soha egész bizonyossággal nem állithatja és hiheti, hogy vájjon minden egyes előforduló fedezésnél a mén mag-átömlése megtörtént-e vagy sem. Gyakran a mag-átömlés elmaradásának a fedezés alkalmával a mén működésének háboritása, vagy a kancza nem igazi sárlása az oka. Egyetlen egy csődört sem szabad addig a fedezési helyről elvezetm', mig nála az ondókiömlés meg nem történt, mivel különben az illető mén az ondókiömlés elmaradása következtében a legveszélyesebb betegségnek lehet kitéve. Ha az állomásvezető azt venné észre, bogy a mén a kanczáról a nélkül szállt le, hogy abba ondója átömlött volna, ez esetben a mén ismét próba-álláshoz vezetendő a végből, hogy a fedezés újból kezdessék. Midőn kétség forog fenn arra nézve, hogy az ondókiömlés megtörtént-e, akkor bizonyság kedveért a mén ismét a próbaálláshoz vezettessék, hová egyszersmind egy másik kancza is vezetendő. Ha a mag-átömlés előbb elmaradt volna, ugy ez esetben a mén monya a kancza látásakor, hüvelyéből azon nal kinyomulni kezd. A fiatal csődört minden körülmények kö zött legelső fedezése alkalmával egy nagyon sárló és nyugodt természetű kanczához kell vezetni, s vele a fedezés alatt igen türelmesen bánni el, — sőt néha kívánatos és hasznos ily fiatal mént a kanezával egy elzárt helyiségbe összeereszteni, és kevés ideig magukra hagyni. Vannak olyan csődörök is, melyek a fedezés alkalmával oly közönyösen, lomhán és egykedvűen viselik magukat, hogy arra, miszerint mpnyuk teljesen megmerevedjék, tehát, hogy „készen" legyenek, különös izgató eljárásra van szükségük. Eme közönyösség azonban termékenységükre csökkentő befolyást nem igen gyakorol, sőt ellenkezőleg ily csődörök között soknál az utóugratás legtöbbször alig hogy szükséges, mert hamar megtermékenyítik a kanczát. Más csődöröknek ismét egyéb sajátságaik vannak; például: nem fedeznek semmiképen hidegben, szeles időben, vagy zaj közepette, gyakran egy mén, mely előbb jól fedezett, később arra nagyon nehezen vehető rá, vagy megfordítva. Némely mén a kancza szine, alakja s nagysága tekintetében nagyon válogatós. — Ljliet találni a ménlovak között olyant is, mely a sárló kancza irányában közönyösen viseli magát, s arra, hogy e kanczát meghágja, semmiféle mesterséges eszközzel sem vehető rá ; ba azonban a kanczához egy másik mént vezetnek az ő jelenlétében, akkor azonnal kész a kanczát fedezni csak azért, hogy a másik mént megkeserítse, — elkezdi tehát a kanczát szagolni és nyalogatni, és végül nyerítés közben fedezi meg. — Az ilyen csődört tehát a fedezésre vagy a féltékenység, vagy a társa iránt való irigység készteti. Hasonlóképen ismeretes tény az is, hogy némely méneket a bennük létező nagy nemi ösztön (bujaság) arra ingerei, hogy az ondókiömlé8t monyuknak különböző tárgyakhoz való nyomkodása, vagy monyuknak hasukhoz való veregetése által idézzék elő. — Eme rossz szokás önfertőztetésnek (Onania) neveztetik. Ily csődötöket állásaikban mindig különös figyelemmel kell kisérni és őket valamely módoo, esetleg büntetés által is a mennyire csak lehet, le kell szoktatni emez egészségrontó szokásról. A fedeztetés után a kanczát egy kis ideig lassan jártatni kell. Némely kancza pérájából a fedeztetés után átlátszó nyálkás nedv szivárog ki, ami legtöbbször a kevéssel előbb magába fogadott him-ondó kifolyásának tartatik. — Hogy ez ondófolyást megakadályozhassák, a kancza farára szoktak ütni, továbbá azt hideg vizzel leöntik, vagy pedig a kanczát megkergetik stb. Mindeme szokások hasztalanok. A hideg vizzel leöntésnek az volna a czélja, hogy az ezáltal keletkezett rögtöni meglepetés, ijedtség következtében a méhszáj (a méhnyilás) összehúzódjék. — Ez eljárás azonban téves, mivel az emiitett kifolyás a fedezés következtében a szeméremnyilás nyálhártyáinak nagyobb mértékben történt váladéka gyanánt tekintendő s ennélfogva az előbb jelzett eljárást, t. i. (a leöntést, kergetést) követni nem ajánlható, mivel az vagy nem fog semmit sem használni, vagy épen kártékony hatást idéz elő. Némely kanczák a fedezés után, a szeméremtestrészek nagyobb fokú iDgere következtében, még mindig vágyat éreznek a nemi közösülésre, tehát továbbra is sárlanak. Ilyen kanczáknak, hogy Dáluk a nemi közösülés után való vágy mérsékeltes»ék, kevésbbé tápláló eledel, korpa és zöld takarmány adassék. Ha a kancza csakugyan megfogamzott, vagy más szóval: megteimékenyittetett, szabály szerint minden további sárlással felhagy, sárlani megszűnik. Némely kancza már az első iiágatással beéri, illetve megtermékenyittetnek, más kanczák meg, két, három, négy és még több utóugrást is igényelnek, ugy, hogy átalában véve minden kanczára átlag 2—3 ugrást számithatunk. A termékenyitetlenül maradt kanczáknál a sárlás a fedeztetést követő Dyolezad vagy kilenczed napra ismét megujúl. A sárlási jeleknek a rendes batáridőre törtéDt elmaradásából némileg következtetni lehet arra, hogy a kaneza a hágatás folytán meg lett termékenyítve. Hogy a most mondottakról biztos tudomás legyen szerezhető, szükséges a kanczát kilenczed napra újra a ménhez vezetni. Ez neveztetik az ugy mondott: utópróbának. Minden lótenyésztő erre nézve kitanítandó, és egyszersmind velők közlendő azonnal aznap, melyben nekik a kanczájukat ismét a ménhez kell vezettetniük. A már egyszer meghágatott kancza utópróbálásánál ép ugy kell eljárni, mint az első próbánál; — csakis a hosszabb ideig tartó próbálgatást kell rövidre venni, és mihelyt a kancza viseletéből láthatni, hogy a mént felvenni nem hajlandó, a kancza azonnal elvezetendő. Ez elvezettetés pedig egyszerűen amaz okból történik, mert a tapasztalat azt tanitja, hogy némely kancza, az utópróba hoszszantartása következtében felizgattatik, tehát a sárlás némi jeleit is mutatja; ha most már újra meghágattatik, akkor emez utófedezés után néhány hét múlva a kancza sok esetben a vemhet (a már kifejlődni kezdő csikót) elveti. Ha egy kancza a többször foganatosított utóugrások után is még mindig sárlanék, ennek akkor az a jele, bogy a csődört változtatni kell. Szabály szerint azonban e változtatásnak csak a harmadik sikertelen hágatás után szabad megtörténni. Igen tanácsos oly kanczákat, melyeket rövid időközökben kétszer-háromszor egymásután fedeztettek, ás még mindig erősen sárlanak, nyilván tartani, vagyis azokat 4—6 héten keresztül uj próbára nem bocsátani, hanem csak ez idő eltelte után vezettetni a csődörhöz. Az is megtörténik, hogy némely kancza az utópróbálásnál a mént elrugia, pedig megtermékenyítve nem lett. Hasonlóképen vannak olyan kanczák, melyek sokszor és erősen sárlanak és mindig eredménytelenül fedeztetnek ; mig ellenkezőleg ismét találkoznak a kanczák között olyanok is, a melyeknél a sárlás soha sem jön elő. Ez utóbbi fajtájú kanczák természetesen a tenyésztő előtt semmi értékkel sem birnak. Ha a kaneza az első utópróbálásnál a mént ei is rúgta, azért nem szabad még a kancza-tu ajdonost arról meggyőzni akarni, hogy kanczája meg van termékenyítve, hanem engedni kell, hogy ő ennek daczára is, az első hónap lefotyása alatt kanczáját néhanéha az utópróbáláshoz vezesse. Ha a kanczának, mig a fedeztetési állomásra ér, több óráig tartó utat kell megtennie, ez esetben a sárlás annyira csökkenhet, hogy a megtermékenyítés nagyon kétséges leend. Mondja meg tehát az állomásvezető az ilyen távollakó tenyésztőnek, hogy ha azt akarja, miszerint a kanczája a mént fölvegye, vezesse kanczáját, illetőleg indítsa útnak a fedeztetési állomás felé akkor, midőn a kancza sárlási jeleinek első észrevétele pillanatától mintegy 8—12 órai idő elmúlt, (tehát épeu a sárlási időtartam első felének vége felé) mert ekkor a kancza a ménhez épen amaz időben fog megérkezni, midőn a sárlás rajta legjobban erőt vett. A sárló kanezával csak lassan szabad utazni, illetőleg csak lassan kell hajtani, ugyanazért jobb ha lovagolják, de még sokkal jobb, ha vezetik, mert igy legkevésbbé erőlteti meg magát. Nem szabéd a kanezával durván bánni sem, hanem szelid bánásmódban kell részesíteni azért, hogy jó kedve legyen és közösülési vágya megmaradjon. A fedeztetési állomásra érkezés után meleg pokróczczal kell letakarni a kanczát és addig is, mig a fedeztetés reá kerülne, istállóba kell bekötni, hogy az ut fáradalmait némileg kipihenhesse, miért is igen jó, ba a kancza már pár órával a fedeztetési idő előtt az állomásra megérkezik. — Különösen a nemes és érzékenyebb kanczákkal kell igen kiméletesen elbánni. Midőn anyakanczák vezettetnek a próbáláshoz vagy fedeztetéshez, nagyon előnyös, ha egyszersmind ezek csikói is velők hozatnak, melyek azután a próbálás vagy fedezés alkalmával a kancza szemei előtt tartassanak. vegyes. Az 1885-dik évi budapesti Csikó-verseny nevezései gyönyörűen fognak kiütni; már is 84 nevezés történt; köztük 11 gróf Henckeltől, Kisbértől 26, — a graditzi ménestől 8; — reményünk van, hogy a nevezések száma a 100-at elérendi. * * * A 10,000 tont sterling roppant dijak Eclipse Stakesre 1886-ra Angliában (különféle korú lovakból) csak 273 nevezés történt, a 300 helyett, mit a dij adója Mr. Hwfa Williams indítványozott; mindamellett ő acceptálta ezt. — A nevezettek közt van 21 franczia és 8 amerikai. Legtöbbet nevezett Hamilton hg, t. i. 21-et,