Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-12-20 / 51. szám

470 Vaaász- és Vers. ny-Lap. Deczember 20. 1883. Még nagyobb örömöt okoz, mint a nyul­tetem kutatása, a csontpóknak*) a fölfedezése. Az a buzgalom, mely e szakra fordittatik, valóban egy jobb ügyre is érdemes lenne; mert én azt biszem, országos lótenyésztésünk­nek csak is előnyére válandott, ha sok ily vélt pók fölfedezetlenül marad. A valódi csontpók, vagyis egy csontizzadmány (Exostose) a csánk belső lapján képződik, mely aztán gyakran nemcsak az ékalakú csontokra szorítkozik, hanem a többi izületrészre is, nevezetesen a belső kapocscsont fejére s a gula- vagy kúp­csontra, illetőleg csontokra (mert nemes lo­vaknak gyakran két gulacsontjok van), úgy­hogy mind eme csontok néha összenőtt töme­get képeznek, mi kétségenkivül oly gonosz baj, mely a teljes használhatatlanságra kár­hoztató sántaságot idézheti elő ; azonban nem kell mindenütt kísérteket látnunk. Igy sokan szeretnek mindenütt „élesen letört" csánkokat fölfedezni, mi sokszor nagy igazságtalanságra vezet. Ha valamely ló hátsó részén sántít vagy határozottan egyenetlenül lép, még akkor sem venném meg, ha csánk­jain külsőleg semmi szabálytalanságot nem vennék észre, mert lobok és csontizzadmá­nyok nem mind ig szoktak a csánkok felüle­tén mutatkozni. A csánk egyes részei közt levő számos belső izületlapon, nevezetesen az ékcsontok, köb- és gulacsontok és a felső szárcsonttő közt az efféle kórjelenségek még sokkal több támadó pontot találnak. Am ha a ló nem mu­tat a járásában semmi szabálytalanságot, ne ütközzünk meg az úgynevezett erős letörésen, különösen, ha különben a lábfő eléggé szé­les és szabályos alkatú, vagy ha a ló már a munkában igazolta egészségét. (Folyt, köv.) *) A ki e thema fölött alapos tájékozást akar nyerni, annak ajánlom W. Dickerhoffnak „Die Patho­logie und Therapie des Spat der Pferde" czimfí mun­káját, hahár állításai nem mindig megdöntethetlenek. A könyv könnyen megérthetésére nézve azonban nagy­baj, hogy e szellemes iró kissé sok orvostani idegen szót használ értekezéseiben. Szerző. Bánatjelentések. Neszes, sga k ell. 1881. ap Tápió a Neuvain min­den nevezéseiért br. Podmaniczky Géza bánatot jelent. MÉNES- ÉS GYEPUJDONSÁGOK. Ellesek. Pálffy Geraldine grófnő Jaj (A. Oe. Ung. G. B. Vol. II. pag. 89.) 1869. áprilban sga méncsikót Dangu után. Gr. Szápáry István Guard (0. G. B. Vol. I. pag 8.) 1880. áprilban sga kanczacsikót csillaggal Game­cock után. Elnevezés. Br. Jósika János altábornagy p m ell. 1883. ap The Captain a Cigaretta, Polish Touchstonetól (W. R. K. f. Oe.-Ung. 1883. pag. 1114.) Szivar nevet nyert. Gr. Almásy Kálmán sga k ell. 1881. ap Bibor a Violet, Compromisetől (0. G. B. Vol. II. pag. 190.) Vanity Fair ntvet. Gr. Teleki József sga k ell. 1880. ap Gamecock a Gouard, Dániel u'Rourketól (W. R. K. f. Oe. Ung. 1883. pag. 1122.) Cserhát nevet. Pálffy Geraldine grófnő sga m ell. ell. 1869. ap Dangu a Jaj, Weatherbittől (W. R. K. für Oe. Ung. 1883. pag. 1122.) Tullius nevet nyert. Kiheréltetett. Blaskovics Aladár ur TiicsSk p m ell. 1880. ap Kalandor a Queen of the Isles, ap Lord of the Isles (0. G. B. Vol. II. pag. 160.) Birtokváltozás. Eigl Ferencz főhadu. (2. drag, ezr ) megvette Alexander der Grosse sga h ell. 1875. ap Laneret a Anarkali, Teddingtontól (0. G. B. Vol. II. pag. 7.) {jr. Herberstein Miksa hadapródtól (2. drag, ezr.) Itj. gr. Esterházy László megvette Bakony 1. pej heréltet a Buccaneer a Bajarade) gr. Esteaházy Imrétől. Kimúlt. Blaskovics Aladár úr Erzsi p k ell. 1874. apja Ostreger a Imperatrice, Orlandótól (0. G. B. Vol. II. pag. 53. — Suppl. I. pag. 21.) A „Kincsem sorsjáték" nyereményeinek legnagyobb része kifizettetett már, csak egy 5000 frtos (nyerő­szám A 512Í3), — és egy 2ooo frtos (nyerőszám A 87416) nem jelentkeztek még. — Figyelmeztetjük reá m. t. olvasóinkat: — azt gyanítjuk hogy ha keres­kedő vagy kevésbbé vagyonos ember kezei közt vol­nának e sorsjegyek, már rég bejelentettek volna. mely azonkivül nem is nézett ki oly jól, mint Diophantus. A „Whittlebury Stakes" nyere­ménye után Imaus egy igen kedvencz ló elébe ugrott Kildonanban, ezután a Craven Meeting „Sweepstakes"-ében végigsétált. Egy más „Sweepstakes"-ben a Rowley Mill Mee­tingben egy félvér, de gyors csikóval, Deerfoot (4é) hivatott föl versenyre. Ez utóbbi fogadá­sai egyenlően álltak a három futó közt; „Con­juror" volt az egyetlen, ki velők futott. Imaus ismét könynyedén hazafutott, s igy tetszés szerinti nyertes lett. Még emlékezem, mily csúnya megjegy­zésekkel éltek, midőn Stamford lord azon volt, hogy „Diophantus"-sal megnyerje a 2000 guineát, melyért 25:1 ellen indult, miglen Dawson József és a lord állították, hogy „Imaus" jobb ló a kettő közül, holott csak 9:1 ellen voltak az ő fogadásai. En azonban kételkedtem, hogy „Imaus" minden nyilvános formájával képes lenne „Diophantus" sal egyenlő körülmények között és egyenlő pá­lyán versenyezni, az előbbi még a legfurfan­gosabb fogadó (backer) működései következ­tében sem nyerné el az utóbbi formáját. Ily különlegességek és ellentétek versenyzésben mindig léteztek és fognak létezni. A kurta­farkú fogadók és irók mindig lármáznak és vádolják a gazdát, idomárt és jockeyt csa­lással, miglen a valódi sportsman kukkot sem szól, mint a patkány, ha farka a kelepczé­ben van, csak fizet. „Diophantus" jó kétéves volt, és Daw­son J., ki mindig hires volt arról, hogy kü­lönös gondot forditott arra, hogy a telivé­rek télen át jó ápolásban részesüljenek, úgy hogy kora tavaszszal kitűnő állapotban elfo­gadhassannk minden szerződést, igy küldte ki „Orlando" fiát a kétezer guineás versenyre ki­tűnő állapotban. A csikó majdnem 15 marok 3 hüvelyk méretű, mély testtel, rövid, de szé­pen alkotott lábakkal, és főképen kitűnt há­tának izmos kifejlettségében,úgyszinte ágyéka, dereka, csípeje és első két lába igen izmos volt. Midőn utoljára láttam, minekelőtte el­hagyta volna az országot, minden tagja, áta­lában oly bibanélküli volt, mint midőn vi­lágra jött. Szine sötétpej, ama különös fekete foltokkal hátulsó részén, melyek — abban bizonyos vagyok hogy tenyésztők és idomitók észrevették, — hogy csak valóban nemes futó-lónál fordulhatnak elő. Mint apja „Or­lando", ugy ő is bir egy keskeny fehér folttal homlokán és bal lába a bokája körül szintén fehér. Diophantus — melyről úgy irok, mintha élne, mert haláláról még nem hallottam — néhány év előtt külországra ment, és mint ezer meg ezer más tenyészló, úgy ő is, aligha fog maga után oly valami jót hagyni, mint saját maga. (Telivérben nem, de félvérben jó apaló volt. Szerk.) A szerencsétlen „Klarikoff," melyet a legtöbb verseny embere ismert, tulajdon ket­reczében égett meg, midőn a vaspályán indult mint első kedvencz a 2000 guineás verseny­KÜLFÖLDI GYEPEK. Angolország. Sandown Park December Meeting. Deczember 6-án. Great Maiden Hurdlerace. 150 sov. Tét 10 sov. 2 mérttöld. Mr. R. Howett 3é sga m Robertson ap Struan a Elegance T. Skelton 1 Sir G Chetwynd 3é Scales 10 9 Mr. G. S. Lowe 2 Mr. Sheriffs 3é Black and Blue 10'9 Childs 3 Mr. Chaloner 4é Comedian 12 st. Mr. G. Lambton 0 Mr. W. Gregory 3ó Chicard 10-9 Barker 0 Mr. T. Jennings 3é Executrix 10-9 Greaves 0 Fogadások: egyenlő pénz Ro'oertsonra, 5:1 Chi­card, 6:1 Scales, 7:1 Black and Blue, s 10:1 a többi ellen. — Hat hoszszal nyerve; rosz harmadik; Exe­cutrix negyedik volt. Prince of Wales's Steeplechase Handicap. 150 sov. Tét 10 sov. 3 mfld. Mr. A. Henderson id p h Lord Chancellor apja The Lawyer a Fairplay 12 st. J. Jones 1 Capt. G. Quin 6é Amethist 1010 F. Wynne 2 Mr. A. Yate 6é School Girl 10'1 Childs 3 Duke of Hamilton id Valahaka 11-5 J. Adams 4 Fogadások: 5:4 Lord Chancellorra, 11:4 Ame­thist, 6-1 Schoolgirl, 10:1 Valahaka ellea. Hat hosz­szal könnyen nyerve; rosz harmadik; Valahaka föl­tartatott. Deczember 7-én. Grand Aunual Hurdle Race. (Handicap.) 300 sov. Tét 15 sov., bánat 5 sov. (18 aláirás.) Mr. C. J. Blake 6é Sibyl 12-6 Mr. H. Beasley 1 Br Seilliere 6é Theophrastus 12-7 Jones 2 Lord Hastings 4é Zeus 12 st. Adams 3 Mr. T. Cannon id Hesper 12-16 Mr. Coventry 0 Mr. W. Lewison 4é Glasgow 11-3 Mr. J. Beasley 0 Mr. W. Gregory 3é Chicard 10-2 Barker 0 Fogadások: 6:4 Hesper. 100:30 Sibyl, 5:1 Theo­phrastus és Glasgow s i0:l a többi ellen. — Egy fejjel nyerve; rosz harmadik; a többi ípltartatott. Anglia versenystatisztikája az 1883-dik évben, Utóbbi számunkban Angliának telivér­anyagáról hozva statisztikai kimutatást, szin­tén nem lesz érdektelen, ba most ama sze­rencsés versenyistálló-tulajdonosokról emléke­zünk meg, a kik az idén szép sikereket arat­tak lovaikkal a turfon. A sorozatban az első helyet Mr. C. O. Lefévre foglalja el, kinek összes nyereménye kerekszámban 20,500 font sterlingre rúgott. Lovai közül Tristan több mint egy harmadát nyerte e szép összegnek; Hauteur­je 1000 gui­neát, Wild, Thyme és Ladislas szintén tetemes összeget nyertek, jóllehet utóbbi nem felei­re, melyet Diophantus nyert, mialatt „Kett­ledrum" fogadásai csak 4:1 ellen álltak. Ez utóbbitól csak három hoszszal nyerte el Diophantus a győzelmet, és Lord Stam­ford Vinczének, ki „Klarikoff"-ra két rész­vényt vett Mr. Padwicktól nagy összegért, egy Mayfairban tartott ebéd alkalmával — boszankodva látta kedvenczét mint harmadikat futni be, oly állás, melyet minden közönséges ló elfoglalhat, mely egy tányérért is fut. (Értsd : Plate-ért.) Izgatott napok voltak azok Lord Stam­fordra nézve, ki nyugtalanítva volt egy sut­togó és árulkodó csoport által, kik hagyták, tűrték volna, ha ő méltósága lábait törülte volna hozzájok, de a másik perczben készek voltak kedvenczeinek hirét megmérgezni, oly könnyű vérrel, mint más ember, ha legyet ütne agyon. Oly számos és becses lóval is­tállóiban, ő lordságánaü a legnagyobb figyel­met és gondot kellett volna arra forditni, de ő akkorában még igen fiatal volt, és gyakorlatlan a világ szokásaiben és mód­jaiban, és főképen „juhbőrbe öltözött farka­sok" világában; akkoriban azok fogták kö­rül, az ő tenyésztésének kárára és bosszúsá­gára, úgyszintén a legjobb embereire nézve, kik összeköttetésben álltak az ő birtokával. Sokat lehet mondani azokról, kik csúsztak" másztak előtte, ő türelmesen hallgatta meg ugy azt, ki az eresz alatt kullogott, mint a másikat, aki márvány-palotában lakott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom