Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883
1883-12-13 / 50. szám
462 Vadász- és Verseny-Lap. Ezek előrebocsátása után vegyük már most szemügyre az idén az országgyűléshez beterjesztett 1884-ik évi országos lótenyésztésügyi budgetet, mely legközelébb változatlanul áthaladt a pénzügyi bizottság tárgyalásain. Az 1884 ik országos lótenyésztési budgetben 2859929 forint összes kiadás mellett 2304ol4 forint összes bevételt találunk előirányozva, s igy tehát az állami lótenyészintézetek saját bevételein felül összesen 552075 forint készpénz javadalmazást vesz igénybe az országos lótenyésztés rendes budgetje. — Miután pedig a jövő évre még 100000 frt rendkívüli hitel kéretik (a rendkívüli budgetrovatban építkezésekre 8 egyéb uj befektetésekre), annálfogva kerek számban hatszázötvenezer forintot fog készpénzben költeni Magyarország jövő évben a lótenyésztés előmozdítására. Ha egészen tisztán akarunk látni, ebhez még hozzá kell számítania azt, mit jövedelmeznének a kisbéri, bábolnai, mezőhegyesi és fogarasi ménesbirtokok, ha nem méDes-czélokra volnának rendeltetve, hanem bérbe adatnának, mint a többi állami jószágok. Alig hiszszük, hogy a mintegy 55000 catastraíis holdat tevő négy uradalmat féligmeddig biztos solid bérlőknek és rabló-gazdaság nélkül holdaukint egyre-másra 8 forinton felül bérbe lehetne adni, és akkor mintegy 450000 forintra rúgna a ménesbirtokok bérösszege. • Ez összegeket összevetve, azt látjuk tetehát, hogy az orszát; kincstára „lucrum cessans" és készpénz javadalmazás alakiában együtt mintegy egy millió torintot áldoz a lótenyésztés fejlesztésére. Sok e ez vagy kevés ? Azok kik Magyarországon csak az iparés kereskedelem érdekeivel törődnek, azt mondják : svk! Mi pedig, — s velünk együtt Magyarország minden józanul számító nemzetgazdája kénytelen azt mondani: kevés'., mert alig van az ország budgetjében oly gyümölcsöző egy millió évi kiadás, mint épen ez. Emez egy millió forintból ugyanis nemcsak az állami lótenyészintézetek tartatnak fenn, hanem ez összegben bent vannak a lóversenydijak is 28,000 forinttal, a lótenyésztési jutalomdijosztások 18,000 forinttal, az alkalmas községi és magán mének subventionálása 10,000 forinttal; fedező mének bevásárlása kb. 70,000 írttal; egyes vidékeken szervezendő közös legelők és csikókertek subventionálása 10,000 forinttal, az országos lótenyésztési ügyek központi igazgatása 26,000 forinttal, szaktanfolyamok és kitűnő iskolák a ménesbirtokokon több mint 20,000 forinttal. Ha mindezt és sok más kisebb kiadást, mely nem az állami lótenyészintézetek fentartására költetik, az egy millió forintból leszámítjuk, akkor alig marad ez intézetek összes évi íentartására S50,000 forint rendes költség. Nézzük már most, mit tartunk fenn amaz összegért az állami lótenyészintézetekbeu, « mit jövedelmez eme kiadás az ország vagyonosodásában? Tartunk érette a négy állami ménesben 800 anyakanczát, melyeknek ivadékai részint mint fedező mének kerülnek az állami méntelepekbe, részint mint számfeletti kanczák a magán tenyésztő kezébe kerülvén, folyton terjesztik a nemes vért az országban. Tartunk érette Mezőhegyesen 300 teliénből álló magyar fajtájú gulyát, és a többi birtokon 300 tehénből álló alpesi fajtájú tehenészetet — s eme 600 tehénnel fentartjuk az ország szarvasmarhatenyésztéséuek alapforrását. Végre tartunk érette mintegy 2150 fedező mént az állami méutelepekben, melyek mintegy 700 fedeztetési állomáson körülbelől 100,000, azaz egyszázezer kanczát fedeznek. Ha már most az állami lótenyész-intézetek íentartására évenkint szükséges 850000 forint készpénz dotatiót országos befektetés- | ként tekintjük, azt kel! kérdenünk : mit hoz ez a befektetés évenkint az országnak ? Tekintsünk: el minden egyéb közvetett gyümölcsözéstől, — ne vegyük azt, hogy az ország ma hadseregét belföldi lovakkal bőven és jól elláthatja, mig régente külföldről kellett a remondákat venni ; — ne vegyük azt sem, hogy Magyarország lókivitele a külföldre az utóbbi 15 év alatt 4000 darabról évenkint 20—25 ezer darabra Dövekedett, s emez export a hajdani 800000 forint helyett ma legalább is 6 — 7 millió forint idegen pénzt hoz be évenkint az országba; mindezt ne vegyük, hanem csak azt számítsuk, mennyivel növeli a 2150 állami mén által fedezett 100000 kancza ivadékainak értéktöbblete az ország vagyonát évenkint. Százezer fedezett, kancza után mérsékelt számitással számithatunk hatvanezer csikót. A ki csak némileg is ismeri országos lótenyésztésünk állapotát, és ama különbséget, mely a jó állami mének által nemzett és a rosz falusi mouyasok után származott csikók között első tekintetre szembe ötlik, az bizonyára nem fogja sokalni ha az állami mének után származó lovak értéktöbbletét osak mérsékelten darabonkint 50 forintra becsüljük. Emez értékkülönbözet összege hatvanezer csikónál összesen 3 millió forintra rug. Miután pedig ez értéktöbblet egyedül az állami mének működésének következménye, ez állami mének tartása pedig csak 850,000 forintba kerül évenkint: ennélfogva a lótenyésztési budgetre évenkint megszavazott 850,000 forinttal szerez az ország csak ezen a néven évenkint kerek számban három milliót — közvetlenül. Hát még a közvetett haszon! Azt igazán mérlegelni alig lehet. Mert hiszen az állami mének által forgalomba hozott jó vér ezer és ezer mellékcsatornán át is gyakorol befolyást lóanyagunk nemesitésére — javítására. Mintegy két millió lovunk vau jelenleg az országban. Eme lólétszám értéke — darabonkint csak 150 forinttal számitva, 300 millió forintra rug. A ki figyelemmel kisérte lótenyésztésünknek utolsó 15 évi fejlődését, bizonyára nem fogja tagadni, hogy legalább 10 —15 perczenttel gyarapodott általában lovaink érték-*. Ezt a tulszerény értéknövekedési arányt véve alapúi, az találjuk, hogy legalább is 40 millió forinttal szaporodott Magyarország közvagyona lólétszámában. Még sokkal széditőbb eredményre vinne az a számitás: mit képvisel évenkint ama munkatöbblet, mely a jobb és erősebb lovak által az országban eléretik? De ne kalandozzunk a távolban, térjünk vissza arra a bárom millió évi értéktöbbletre, melyet évenkint 850000 forintért közvetlenül előá'litanak országos fedező méneink, s akkor is amaz eredményre jutunk, hogy lótenyésztési budgetünkben elköltött minden adóforint közvetlenül 3Va forinttal térül vissza lótenyésztőinknek — gazdaközönségünknek zsebébe. Azt hiszszük, ez nem rosz üzlet! Ezért állítottuk, hogy józan nemzetgazdászati számitás alapján nem Übet sokalni országos lótenyésztési budgetiinket; sőt azt kell óhajtanunk , bárcsak mÍ6lébb megengednék pénzügyi viszonyaink azt, hogy eme budget ama határokig kiterjesztessék, melyeken belül még épen ily jól gyümölcsözhetne. Vagyis iparkodni kell hogy az állami lótenyész-intézetek ama létszámig szaporittassanak, melyek az országos lótenyésztés jogos igényeinek megfelelnek; s ezzel párhuzamosan a magánvállalkozás is oly mérvben serkentessék nagyobb állami segély által, hogy idővel e két tényező harmonicus közreműködésével az országos lótenyésztés a mostani arányok kétszeres terjedelmére fejlődhessék. — ÜGETŐ VERSENYEK. Ügető verseny nevezési határnapok. 1884-dik évi budapesti tavaszi ügető Derbyre 1883. decz. 31-én déli 12 órakor. (Programm e lapok 35. sz.) 1885-dik évi budap. tavaszi ügető Derbyre 1883. decz. 31-én déli 12 órakor, (Programm e lapok 35. sz.) Hasonlóan a bécsi ügető Derby 1885. évre 1883. decz. 31-én déli 12 órakor. (E lapok "29. sz.) Miután az ügető-Dcrby nevezések Bécsben és Budapesten a napokban elzáratnak, közöljük még egyszer a propositiókat : Budapest 1884. Tavaszi idény. 1884 évi nagy tenyészverseny. Az oszrrák macyar monarchiában elletett és nevelt 4éves (azaz 1880. évi ellés) mén és kanczáknak, pálya négyszer körül (3000 meter). Tét 100 frt, fele bánat, azonban osak 10 frt, ha 1884. évi márczius 3l-én déli 12 óráig bejelentetik. Nevezési zárlat 1883. decz 31-én déli 12 órakor. 1 ső dij 200O, 2-dik 600, 3-dik 400 frank. 1885. évi nagy tenyósz-verseny ugyanott. Ugyanazon propositiók. 1881. évben elletett mén vagy kanczáknak. 1-ső dij 3000, 2-dik 600, 3 dik 400 frank. Bécsi ügető Derby 1885. Bécsi nagy tenyész-verseny. Az osztrákmagyar monarchiában ellett és nevelt 4éves (1881. évben ellett) mén és kanczáknak; pálya kétszer körül (2400 meter). Suly 100 kgr., ménnél 3 kgr. több. Tét 100 frt, bánat 50 frt, azonban csak 10 frt, ha 1885. márczius 31-dik déli 12 óráig bejelentetik. 1-ső dij 3000 forint, 2 dik a tétekből 1500 frtig, 3-dik tét. Nevezés elzáratik 1883. decz. 31. déli 12 órakor. * * ä Jelentékeny haladásnak tartjuk, hogy a bécsi ügetőverseny-egylet közzé tette az egész 1884-dik évre szóló propositióinak tervezetét. Három meeting lesz: tavaszi, nyári és őszi. Az első és az utolsó 3—3 napot veend igénybe ; a nyári csak egy napot. — A tavaszi első nap dijai; 8200 frank és 3500 forint, valamint egy 1500 frtos második dij a Derby ben. Második nap 6500 frank és 2100 frt; harmadik nap 4200 frank és 2400 frt, — s igy tovább, majd ha a tervezet el lesz fogadva, a propositiókat is közöljük. Most egyelőre csak annyit, hogy e dijak már nagy összegek, s a nyerő- és versenyző-anyag értékét jelentékenyen emelik. Valóban nagy köszönettel kell lenni minden ügybarátnak a bécsi ügető-egylet, s annak lelkes elnöke gr. Hunyady Kálmán ő exccllentiája iránt, hogy az egész monarchiában ily jelentékeny lendületet adtak az ügetőversenyeknek. Ha a mult évekből nézzük a bécsi ügetőversenyeket, azok nem voltak egyebek, mint az orosz lovaknak Bécsben megtartott versenye. Mily változás! Az 1884. évi ügető-propositiólcban, már a belföldi tenyésztésre helyeztetett a súlypont, s annak hatása elmaradbatlan a lótenyésztésben. ' Még a mult évben is csak utólagosan vétetett fel a programmba belföldi 3 1l 2éves csikók versenye, most már kizárólag 3éoeseknek három külön dij van. Valójában nagyon helyes az elv, melyet a bécsiek felkaroltak ; miután idősb ügetö-anyagunk nincs, vagy legalább is naggon kevés van, a csikókat kell hozzá idomítani ; de, hogy a tenyésztők azt tehessék: dijakkal kell őket buzdítani, s pár év alatt lesz belföldi ügető-anyagunk. Ha e példák vonzóerejével a budapesti társaság is legalább három dijat tüz ki a háromévesek számára, úgy pénzügyileg is érdemes lesz a csikókat az ügető-páíyára nevelni és idomítani, s a háromévesek által megfutott pályák folytán a 4éveseknek kitűzött Derbydijának recordja is jelentékenyen javulni fog. A bécsi propositiókbau már hallgatag bentfoglaltatik a legközelebbi években 2 l/ aéve-
