Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-09-06 / 36. szám

Szeptember 6. 1883. Vadász- és Verseny-Lap. 323 is, a ki nemcsak a külformára, hanem a lo­vak tulajdonságaira és járásképességére is tekin­tettel van, igy tájékozva lehet, mert tudhatja, hol mit kap. Az állattenyésztésben általában, legyen az angol telivér avagy félvér, a pedigree-re való tenyésztés van elfogadva; oly állatot, melynek apját, anyját nem ismerjük, határo­zottan jónak alig tarthatunk ; telivéreink szár­mazását mutatja a törzskönyv, de okvetlen tud­nunk kellene azt is, hogy e telivérek mily módon, mily anyagokra használtatnak félvér méneseinkben s ép azért, a mily helyesnek, tanulságosnak tartottuk e czikksorozat megkezdését, annyira fájlaltuk annak beszüntét. Vajha hazánk min­den részéből ily ménes leírások közöltetné­nek," hogy ezáltal méneseink jelen állomá­nyáról eredetük és fajukról magunknak helyes képet alkothassunk! A mult évben e hasábokban az erdélyi részek két nevezetes ménesének részletes le­írása közöltetett, u. m. a gernyeszegi, a mely, fájdalom, azóta felbomlott, és a zsibói ménes le­írása. Ez év folytán az erdélyi részeket láto­gatva meg, egyikét legrégibb s jelenben leg­nagyobb méneseinek kívánom részletesen le­írni. Ez a br. Bánffy Adárn Úr tulajdonában lévő válaSZÚti ménes, a melynek múltjára, történetére vonatkozó adatokat a tulajdonos úr szívességéből az ott meglévő s majdnem egy század óta hitelesen vezetett méneskönyv­ből jegyeztem fel. E méneskönyv kezdődik 1800-ik évben, a midőn is e ménest jelen tulajdonosának nagyatyja Br. Bánffy György alapította az azon időben oly hires Daniel, Esterházy és zsibói Wesselényi lovakból állítva azt össze. Itt minden egyes kanczánál hivatkozás van az e családok birtokában lévő ménesköny­vekre, hol a további származások megtekint­hetők. De különben is felette érdekei e régi méneskönyv; br. Bánffy György maga is, mint Dagy lovas, csakis oly kanezákból alakította e ménest, melyek leszármazásukon kivül individua­liter is nagy járótehetségekkel bírlak, a melyek ké­pességét, tulajdonságait személyeden próbálta ki, S ezért e méneskönyvbe egyúttal ama lovak tu­lajdonságait, temperamentumát, járóképességöket, na gyobb meneteit is pontosan bejegyezte, s itt nem egy érdekes adatra bukkanunk.*) •sí * * Ez Erdélyben csakhamar nagy hírnévre vergődött ménes többnyire beltenyésztés ál­tal tartatott fenn, de használtattak zsibói s más idegen származású mének is, mig végre br. Bánffy György halálával e ménest fia, az ordélyi részek egyik legjobb s legpassionátu­sabb lovasa br. Bánffy Albert vette át. Mint passionatus lovas, falkavadász, agarászatokat kedvelő sportman, még atyjánál is szigorúbb válogatást tőn a meghagyandó tenyészanyag­ban, csakis azokat sorozván be ménesébe, me­lyek huzamos időn át, mint legjobb vadász és »hátas lovak tűntek ki, s melyeket folyton ő maga személyesen lovagolt. A méneskönyv szerint itt már számtalan importált, s amaz idfkben angol telivérapák neveivel találkozunk, mint: Cato, Despatch, Ditto, Wellington, Prodigius, Toss-up stb., melyek br. Wesselényi Miklós, gr. Béldi, gr. Teleki, s részben részvényes társaságok importáltat­tak, mig végre az első telivér mén, mely a br. Bánffy tulajdonát képezte, az importált Lord Byron veit, Voltaire és Erminia után. Ezt követőleg már többnyire csakis kizáró'ag angol telivér mének használtattak e ménesben, ezek közül nevezetesebbek, mi­vel jó szolgálatot tettek, az annak idejében oly sok győzelmet aratott importált Pan, Alarm e kitűnő SZÍVÓS ivadéka; a Francziaországból importált Demi Castor, a pesti és bécsi pályák­*) Igen, ez rationabilis, s ez adja megközelítőleg a félvérkanczák képességéről azt, amit a telivérekről az évi gyepkönyvek (már most csak a Jahres-Renn­kalender-ek) feljegyeznek. ról ismeretes Nicolas, mind oly teli vérek, me­lyek a versenypályán is mint igen jó lovak voltak kipróbálva; később a Kisbérről vett Pylades, Polmoodienak hatalmas alkatású fia, s igy nem csodálkozhatunk, ha e ménes pro­ductumai jelenben is fennálló hirnévnek ör­vendenek, s nem csodálkozhatunk, ha e mé­nes a kolozsvári versenyeken egymás után aratta babérait, melyek bár részben félvérek, de nem egy erdélyi telivért vertek meg, s az akkor még fennálló kolozsvári falka után a legjobb vadászlov&k között szerepeltek. — E méneskönyvben a br. Bánffy Albert által ne­velt Necsed, Polka, Babám, Griff neveihez szám­talan győzelem van kötve. Br. Bánffy Albert 1870-ben ménesének egy részét fiának br. Bánffy Ádámnak adta át s most ez az a ménes, melyről bővebbeD SZÓIDÍ kivánok. A jelen tulajdonos is abból az elvből indult ki, miszerint ő maga is ugy vadászatokon, versenyeken, mint hámban kipróbált legjobb kanczákat válusztá magának ki, s ez veté meg alapját a jelen válaszúti ménesnek, a mely jelenleg (midőn azt apróra megtekinteni alkalmam volt) áll 32 darab anyakanczából, melyek a tavaszon mén alatt voltak. E kancza-állomány legna­gyobb része mind a régi Bánffy faj, 3—Aki­vételével, melyek a feloszlott br. Wesselényi­féle liadadi és gernyeszegi ménesből származ­nak. E félvérkanczák részletes leirásába nem bocsátkozom, de általában elmondhatom, hogy ily tömegben együtt ritka szép gyűjtemény, minden ör klő hibától ment, szép csontozat, dús izomzat, mély, széles test, egész vadászló­jelleggel. * * * Hazánk több ménesében fordulván meg, sole helyen két egészen ellentétes tartási módot tapasz­taltam, melyek közül az egyik ép oly rosz, mint a másik. — Az első az, midőn a mé­nes a legsilányabb tartás mellett, nyáron egye­dül a kiaszott legelőre utalva, télen rázott szalmán vagy jó esetben kevés szénán tengő­dik ; ezáltal a lovak későn fejlődnek, elsat­nyulnak ; — a másik mód megint az igen is intensiv tartás; ez többnyire kisbirtokosoknál fordul elő, hol buja téli legelőkön, avagy ka­szált herén, szemes takarmánynyal tartva, ha­mar felnőnek, szélesekké, csontosokká válnak, de petyhüdt, lusta hústömegek lesznek ; hi­ányzik itt a kellő mozgás és a jó lóneveléshez elkerülhetlen feltétel: a kevés térimét elfoglalo, de a mellett tápdús táplálék. Válaszút oly szerencsés helyzetben van, hogy itt a helyes út igen könnyen applikál­ható, azaz mig az anyakanczák csikóikkal o sok és jó tejet produkáló Szamos terén tartatnak, ad­dig a 2—3 és 4 évre menőknek a legkitű­nőbb nagykiterjedésű heyyi legelők állanak rendelkezésűkre. A csikós anyakanczák a Szamos terén számukra bekerített kb. 10 kat. h )d nagy­ságú réten vannak, a déli melegebb órákat s az éjet akolban töltik, hol bőven kapnak ka­szált takarmányt. Az akolban van egy elkü­lönített hely, hol keresztben egy rúd lévén alkalmazva, ezalatt csak a csikók férhetnek be, hol is folyton előttük áll a zab, s igy erre már kora ifjúságiiktól fogva reá szokva, az elválasztás igen könnyen megy. Általá­ban — igen helyesen — itt a legnagyobb súly a csikóknak első évi dus táplálékára van fektetve, a réti dúsnövényzet, a különböző herefajok ete­tése, a tej elválasztására hatván,jrendkivülileg növeli a testet, képezi a csontot, s megveti alapját amaz izmoknak, melyeket a későbbi tartás fejleszt ki. A csikók, elválasztásuk után, a legjobb széna mellett 7—8 liter zabot kap­nak, 4—5 liter bab és borsóval összezúzva, s e mellett terjedelmes kifutóban naponta megzaklattatnak, s ezáltal a tejen szedett kö­vérségökből vészit nek, s az izmai kezdenek fejleni. A 2—3 és 4-ik évre menő tartási mód kizárólag az inak, izmok, paták fejlesztésére van alapítva, s ez áll az ott oly nagy kiter­jedésű és e czélra kiválólag alkalmas hegyi legelőkből. Ezek amaz, az erdélyi részekben mezőségnek nevezett, s ezt jellemző lankás hegyek, melyeknek déli oldala sárga föld, az északi pedig jó minőségű fekete föld, mely úgynevezett szénafű név alatt szerepel. Sajátságos vegetatiója van e hegyeknek, mely a nedvdúsabb here és más réti füvek kizárásával, tömött, inkább szárazabb minő­ségű fünemekkel van eliátva, mely minden állatnak, de első sorban a lónak felette ked­vező. Itt ugy élelmökért, mint ivóvizükért folyton alá és feljárva, fejlik csontozatuk, erő­södnek meg inaik s fejlenek izmaik, s e szá­raz minőségű hegyi talaj patáik fejlődésére van rendkivül kedvező befolyással. Itt bust, kövérséget keveset rak magára a ló, az mind izommá fejlik. Korántsem akarom én e ménes szakszerű vezetését is kétségbevonni, de e minőségű és terjedelmű legelőket látva, nem csodálkozha­tunk ama hirnévnek, melynek e ménes örvend ; megadott itt a természet is mindent, a n i a jó lónevelésnek okvetlen föltéte, s megvan­nak e mellett ama czélszorű építkezések is, melyek egészségi szempontból is, a lónevelés­ben elkerűlhetlenek. — A vemhes kanczák­nak tágas, magas istállójuk van, hol a sze­rint, a mint csikóznak, kerülnek be boxokba, a leválasztott csikók istállójának ajtaja egy tágas kifutóra nyilik, hol naponta több órát töltve künn, itt zaklattatnak; ezenkívül több padock a különböző korú csikók jártatására, a méncsikók, avagy egyes kényeztetett telivér befogadására. Négyéves korukban kerülnek be e lovak rendes istállózásra, s innen mint há­tas vadász avagy betanított 2-ős és 4-es fo­gatok adatnak el. Tulajdonos által a méneskönyv most is a legnagyobb pontossággal vezettetikj; nem­csak a lovak származása, születési ideje, neme jegyeztetik ide be, hanem a legapróbb részle­tekig bejegyeztetnek ide a csikóknak éven­tei méretei, élelmi quantuma, eladási áruk, s ezek összegezéséből vonatnak következteté­sek a jövőre nézve. E kimutatások felette kedvező átlagos árakat mutatnak ki, igy például a közelmúlt 10 évnek átlagos árát összegezve, a fiatal lo­vak átlagos ára 405 frt, kisorolt anyakan­czáké 235 frt, elhasznált, részben hibás lo­vaké 187 frt volt. E tiz év alatt legtöbbet eredményezett az 188l-ik év, 480 frt átlagot. A mult év, daczára annak, hogy több léves mén adatott el az államnak, s néhány 2éves a bilaki csikótelep számára, mégis 332 frt át­lagot mutat fel. A legmagasabb ár, mit e mé­neskönyv felmutat 1200 trt. E méneskönyvről beszélvo, érdekesnek tartottam feljegyezni a kanczák leszármazá­sát. 7—8 generatión vihető ez fel, a mi talán félvér lónál páratlan, s álljon itt pár példa, ez egyúttal világot vetvén az állomány ere­detére : Polka ell. 1879. ap Palestro, any. Polka; apja Gambia, any. Necsed, ap Lord Byron any. Elise; ap Cato any. Virginia; ap Sultan any Formosa ; ap Generoso any Tata (ellet. 1800) ap Amico ^Wesselényi ló), any Lám­pás (Wesselényi ló); vagy egy másik. Menyecske, ell. 1873. ap Pilades any Lila; ap Pon any Lila; ap Gambia any Ringyó; ap Spanyol any Madár; ap Hassan any Bella; ap Kényes any Madár, ap Spanyol any Sz. Jáni (ell. 1819), ap Brutus any Madár (Da­niel faj), s miután mindez ősök mint hibátlan jó lovak voltak kipróbálva, ez garantiát nyújt a jövő nemzedékre is. * * * Sok ménesben tapasztaljuk azt, hogy akár saját,'akár bérelt ménnel birjon, miután ez megvan, minden kancza ezzel fedeztetik, találjon az, vagy nem, minden kanczára; ez lehet, hogy egyformásitja a lovakat, de miután

Next

/
Oldalképek
Tartalom