Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-07-05 / 27. szám

Julius 5. 1883. Vadász- és Versen y-Lap, 237 Ahnelt idomár a mult héten jött haza Berlinből, hol megvette Prigoschiyt, a hires orosz trabert, mely Gramotieyvel és Gray Salemmel .(az amerikai szürke, mely májusban itt volt) 1831 és 1882-ben Németországban a legelső traberek közé tartozott. Ähnelt a napokban kiviszi Prigoscbiyt a gráczi trabversinyekre, melyek ott julius 7-én tartatnak. A m. kir. állami méntelepek mónanya­gának évenkint szokásos osztályozása ille­tőleg kisorolása az idén a következő napokon fog Kozma Ferencz miniszteri tanácsos által végeztetni u. m.: a bajnai teleposztálynál julius hó 11-én a sz.-fehérvári „ A debreczeni „ a s. szt-györgyi „ a homorodi „ A deési „ a t.-remetei „ az eperjesi „ az ozorai „ a bábolnai „ A bajai „ a veraeczi „ a mezőhegyesi „ a nagykőrösi „ Egy erdélyi lótenyésztő és ménese, Lezajlottak Budapesten a nagy napok, sik-, gát-, akadály- és ügető-versenyek, lóki­állitás, díjazás, mindoly tárgyak, melyek na­gyon érdekelve a sport-világot, a „Vad. és Vers.-Lap" becses hasábjait annyira igénybe vették, hogy vidéki tudósításokra alig maradt -egy kis tér; ma azonban, azt hiszem, már mi szegény vidéki tudósítók is előállhatunk sze­rény újdonságainkkal és ha képesek leszünk A sport-emberek érdeklődését és figyelmét fel­költeni, a kiket par excellence kell, hogy tudó­sításunk érdekeljen, akkor reporteur szere­pünknek megfeleltünk és a tiszt, szerkesztő­ségtől nem hasztalan nyertünk becses lapjá­ban tért. Igaz, hogy mi sem sik-, sem gátverse­nyekről nem tudósítunk, de igen oly anyag­ról, mely Délkűl aligha lehetnének versenyek; ménes-csikókról, jeles ivadékokról fogunk ér­tekezni — és igyekszünk nemcsak a sport embereit, de a t. közönséget is érdeklő leírás­sal, olvasóink körébe vonni, mert nemzetgaz­dasági tekintetben is igen érdekes tárgyról akarunk értekezni. Keresztül-kasul utazgatva az országban, •és igy az erdélyi részekben is, szives és ba­rátságos megbivás következtében eljutottam a kies Nyárád völgyében fekvő Fogfalvára, kedves fiatal barátom Tholnay Regináid ur szép, tagositott birtokába. Tudtam, mert értesítve voltam, hogy ba­rátom, ki alig hat éve vette által birtokait édes atyjától, egy kis ménest alapított. Töb­bektől hallottam azt dicsérni, és mégis midőn itt a tenyészkanczákat, csikókat, a szakérte­lemmel berendezett istállókat, aklokat, szi neket, szénás fészereket, kifutó helyeket megláttam, mondhatom meglepett, és bá­mulva tapasztaltam, hogy egy fiatal ember, ki éppen nem neveltetett gazdának és fő­leg lótenyésztőnek, kinek nem volt és nem lehetett alkalma a lótenyésztést, lóismét ta­nulmányozni, saját szorgalma, passiója, fárad­hatatlan tanulmányozása által, alig négy év alatt egy ily jeles, kitűnő anyaggal biró mé­nest tudott előállítani és a helyiségeket oly szakértelemmel, czélszerüen, minden haszon­talan fényűzés mellőzésével, teljes gyakorla­tias berendezéssel ellátni. Itt mindenről van gondoskodva, hogy a kanczák ,és fiatal csikók télen, nyáron, zi­vatarban vagy fényes napsugárban óva legye­nek, jól táplálkozzanak és tenyészszenek! De most hadd beszéljünk inkább a lo­vakról, aztán később a mellékes, de mégis 'oly szükséges tárgyakról. Tholnay barátom o'y szerencsés volt, hogy már a régi időktől fogva ismert és hí­ressé vált Wesselényi- és Bánffy-méne3ekből és másokból tudott igen jeles magas vérben álló tenyészkanczákat összeszerezni. Itt talál­hatók telivér angol fajból az vllka u sárga k. (ap. Wilsford, any. Medvay) az „Erdő szépe" (ap Bois Roussel a Miranda) pej 16 markos magas kancza; angol félvérek közt vannak: Demi Castor, Dániel-0 Rourke, Virgilius, Dunst, Fröhlich, Nordstaar stb. stb. ivadékok, nagyobb­részt 16 m. magasak; 15 x/ a m. a legkisebb magasság, szép száraz fő, nyak, lapoczka, mar, erős csontok és izmok, elég mélységgel és jó csánkokkal birva; csak rövidebb csű­döket óhajtanánk. E ménes csak alig 4 éve alapíttat­ván, eleinte 14 kancza fedeztetett az állam­tól kibérlett Furioso barna-pej mén által, és mondhatom, kitűnő erős csontú, izomzatú iva­dékok láthatók ma már itten. Főleg van jelenleg 4 darab kétéves méncsikó-ivadék, ezek közt két pej, teljesen 16 markos, de nem hosszú lábú, hanem oly tökéletes, arányos, csontos, izomzatos két csikó, hogy rég ideje láttam ilyet. Egy sárga és egy fekete mén­csikó, elég nagyok, bámulatos erősek és szé­pek, — ritka anyag lótenyésztésünk emelé­sére a kormány méntelepeibe ! A kétéves kancza-csikók is csaknem ily szépek, nagyok és arányosak. Mult évben már 18 kancza fe­deztetett és pedig 12 darab a br. Wesselé­nyi Miklós által tenyésztett hires Prince Paris telivér angol mén által, és oly gyönyörű szép, arányos, kisfejű, egyforma jellegű 11 darab csikó van itt már jelenleg a fedezés után, hogy csak úgy nevet a lelke a sportembernek, ha ezeket látja. Ez évben már 21 darab kancza jött fe­dezet alá, a kormánytól kibérelt angol teli­vér Zsibó barna-pej mén által. E ménről nem akarok beszélni, mert meglehet, nagy tekinté­lyekkel jönnék coliisióba, mit előidézni nekem, szerény tudósítónak, nem szabad; elvárom a productumát e. ménnek e jeles kanczákból s majd akkor megírom őszinte véleményemet. A Furioso-tói származott egyéves mén és kancza-csikók is igen jelesek, elegánsak, rop­pant csonttal, izommal és elég jelleggel bír­ván, ama reményre jogositnak, hogy fiatal Tholnay barátomnak egy pár év múlva oly jeles angol félvér-ménese lesz, hogy a kis «rszágban nem sok lesz párja. Az erdélyi faj­lovakról azt állítják, hogy hát jók, kitar­tóak, van vérök is, de csak 6—-7éves koruk­ban kifejlettek. Az igaz lehetett akkor, mi­dőn még ugy tartották erdélyi gazdáink mé­nesöket, hogy a tenyészkancza szalmán te­lelt szűk, ganajial teljes akolban; szénát, is­ten mentsen, zabot soha látott ; a négyéves csikó ily módon tápláltatva, soha féket, kefét, vakarót nem látott és csak akkor lett ló be­lőle, mikor a vevő jól kizabozta és takarí­totta. Ilyen tartás mellett, persze, hogy a csi­kó nem jöhetett 5—6éves koráig sem töké­letességre. Ma már, bála istennek, gazdáink erélye­sebben járnak el és tessék csak idejönni Foj­falvára és meggyőződhetnek a sport emberei, hogy itt a négyéves csikók 16 marok ma­gasság mellett roppant csont és izmokkal meg­teremve, tökéletesen kifejlett szép és jó lovak; ide bizony sok öreg gazda eljöhetne tanulni és bámulni. Fojfalván a fedezett kanczák egy rop­pant tágas, jólevegőjű, hosszú istállóban kü­lön rekeszekben (box) állnak szabadon; na­ponta 10—12 font oly illatos zöld szénát esz­nek, hogy bárki zöld saláta helyett mege­hetné. Az istálló jól szellőztetett fris szalma­aljjal naponta ellátva, pompás helyiségül szol­gál a tenyészállatoknak; a csikózás nagy fel­ügyelet alatt többnyire szerencsésen foly le. E tágas istálló jó levegővel, tiszta aljjal, meg­óvja a gazdát is ama sok bajtól, melyek más uraságoknál oly gyakran előfordúlnak. A két 3éves és egy léves ivadékok is külön-külön jó istállókban szabadon, tágas ki­futó helyekkel ellátva, korukhoz aránylag 6, 8, 10 iczcze zabbal és époly jeles takarmány­nyal tápláltatnak ; szelídek, mint megannyi bárány, mi arra mutat, hogy gazdájok gyak­ran meglátogatja őket, és hogy a cselédség, — melynek durvasága vadítja el legtöbbnyire a fiatal csikót — rendben tartatik. A teleltetést lehető röviden leirva, a ta­vaszi és nyári tartást is szükségesnek tartom megemliteni, mert fiatal barátom czélját, eljá­rását illusztrálni méltányosnak hiszem és sze­retnék sok fiatal lótenyésztőt ide hozni, hogy — tanuljon. A vemhes kanczák leellés és 9 napi con­tumatio után a legtágasabb akolba — mely jó istállóval van ellátva, melyben zivataros időben vagy nagy melegben az anyák kis csi­kóikkal behúzódhatnak — tereltetnek és jó herével, a gyengébbek zabbal is tápláltatnak, mindaddig, mig a dús legelőre kimehetnek. A kétéves méncsikók egy őstölgyes be­rek aljában, a Nyárád folyó által szegélyzett és távirati vassodronynyal keritett pompás legelőre bocsáttatnak, mely tágas s jó fészer­rel van ellátva. A két és egyéves kancza­csikók, a meddő kanczák és háromévesek is, gyönyörű dús legelőn vannak közel a főma­jorhoz, hová delelni és éjjelre betereltetnek. Előnye e jó legelőknek még az is, hogy kö­zel lévén a főépülethez, gazdájuk naponta háromszor is meglátogathatja jószágait és igy betelik a német közmondás: „Das Herrn Auge macht die Kuh fett." A tenyész-kanczák mind magas angol vérben állnak, a két telivérnél el lehet zengeni azt a jó alföldi kedélyes dalt: „Szép asszonynak, jónak Jójáratü lónak Kár megöregedni." A kanezák nagyobb része 16 markos ; 15 1/» marok alatt egy sincs. A csikók és fő­leg a kétévesek meg az idei Prince Paris ivadékok oly szépek, arányosak, oly határo­zott jelleggel birnak, hogy aligha tud Erdély­ben bárki is szebbet felmutatni. A két teli­vér pedig, lehet hogy egykor a „gyepen" nevezetes szerepet visz. Meggyőződésem, hogy ha az én fiatal barátom jövőben el fogja ta­lálni a helyes apaló-választást, a szükséges keresztezést, és a divatnak nem áldozza fel a célirányost, akkor csaknem páratlan fél­vér-ménessel fog birni, mely gazdaságának egyik tőkincse lesz. Végűi ajánlom e kitűnő ménest a kor­mány figyelmébe, mert itt föltalálja azt az anyagot, melyre oly szüksége van. De aján­lom azért is, hogy az ilyen törekvő fiatal, semmi áldozattól vissza nem rettenő tenyész­tőt kell hogy a kormány pártolja, buzdítsa és elősegitse, ha hazánkban a lótenyésztést arra a polezra akarja emelni, a hová annak nemzetgazdasági tekintetből is okvetetlen emelkednie kell. Az öreg. VAD ÁSZ AT É S LÖVÉSZ ET. Pusztítsuk a kártékony vadakat! Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a vad-állomány gyarapítása körül, csak úgy ér­hető el egy említésre méltó eredmény, ha a ragado­zók minden faja lehetőleg pusztitlo.tik. — Száraz, egyszerű és természetes igazság ez azoknak, a kik hivatásuktól át vannak hatva; de bajos ezt megértetni a lövészek ama nagy csoportjával, kik önmagukat ugyan hatalmas és buzgó va­dászoknak mondják, ha sikerült nekik egy bi­zonyos számú nyulat vagy foglyot a konyhára hozhatni, de kik soha, s legkisebb szükségét sem érzik annak, hogy magukat reá vegyék, — ha csak alkalmilag is, — egy varjút vagy szarkát-ledurrantani, nem is említve azt, hogy arról szó sincs, hogy valamikor tisztán ezek irtására indulnának. Sőt úgy látszik, vannak ezek közt egyesek, kik a vadgondozót csak „ „ 14-én „ „ 21-én augusztus „ 1-én 3-án 5-én 9-én 12 én 16-án 18 án 22-én 25-én 27-én 29 én r n n n » n v n n » ji n i n n n n n 71 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom