Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882
1882-03-09 / 10. szám
Márczius 9. 1882. VADÁSZ- ÉS VERSKNY-LAF. 89 rűl évenkint egy állami mén tartása, s hogy az átlagos 2 1/ 3 forint fedeztetési dij mellett csak 100 forint bevétel van egy mén után. Ha pedig a fedeztetési dijakat felemelnők, akkor — mint ezt 1875-ben a pénzügyi bizottság javaslata folytán tett kísérlet mutatta — a fedezett kanczák száma 70 ezerről leapadna 40—50 ezerre ; s akkor csakugyan птп volna „se pénz, se posztó". —- Ez az állami pénztárból a méntelepekre évenkint fordított 70000 forint hozza meg az országnak évenkint azt a 8—9 millió forintot, melyet a külföldtől lóexport révén nyerüuk; s azonkívül ki számíthatná ki a belföldön maradó jobb lovak érték-emelkedését, s a jobb igás állatok munkája által szaporított gazdasági jövedelmet az országban ? A lóversenyekre, lótenyésztési kiállításokra, magán- és községi mének tartásának segélyezésére és központi igazgatásra együtt messzavazott mintegy 90 ezer forinttal együtt a lótonyésztési budget összes kiadása 1882-ik évre 2,570,000 forint, melyből a saját bevételeket levonva, marad mintegy hatszáz negyvenezer forint deficit, melyet az állampénztárból kell fedezni. A törvényhozás bölcsessége által engedélyezett eme javadalmazás, annál kevésbbé tog túlságosnak feltűnni, ha figyelembe veszszük, hogy nemcsak kizárólag az országos lótenyésztés fejlesztésére van szánva, hanem az állattenyésztés összes ágai, sőt az állatorvosok gyakorlati kiképzésére szánt ösztöndijak folytán még az állategészségügy is nem jelentéktelenül istápoltatnak eme javadalmazásból ; a mint azt a budget indokolásában felsorolva találjuk. Az álladalmi ménesbirtokokon tartatnak ugyanis az országos szarvasmarha-tenyésztés emelésére hivatott nagyszámú tehenészetek és gulyák, úgymint: Mezőhegyesen a magyar faj gulya 300 tehénnel, ugyanott a kuhlandi tehenészet, melynek létszáma 100 tehénnel van megállapítva, Kisbéren az allgaui tehenészet, Bábolnán pedig a berni és möllvölgyi tehenészet, melynek létszáma külön-külön szintén 100 tehénnel van megállapitva. Mind eme törzsök eredeti behozatal által tisztán fentartva nagy gonddal tenyésztetnek, hogy ivadékaik a segélyt igénylő országos szarvasmarha-tenyésztés érdekében előnynyel felhasználhatók legyenek. Ezenkívül a sertéstenyésztés mindkét iránya, azaz a zsir- és hústermelés Mezőbegyesen és Kisbéren bir jelentékeny tenyészforrásokkal, honnan a tenyésztők elismert jelességű anyagot nyerhetnek. így tehát az állami lótenyészintézetek egész általánosságban jogosan országos állattenyésztési telepeknek nevezhetők, s miután emez általános jellegükre és rendeltetésükre nagy súly van fektetve, az ez intézetek fentartására és fejlesztésére megszavazott javadalmazás a segélyre olyannyira szorúlt általános állattenyésztés felvirágoztatására szolgáló befektetésnek tekinthető. A jó községi és magán mének tartásának segélyezésére 10,000 forintot szavazott meg ez évre a törvényhozás. Emez összeget a földmivelési minisztérium ama megyék lótenyész-bizottmányainak bocsátotta rendelkezésükre, hol aránylag kevesebb állami mén áll, vagy bol a helyi viszonyok az uj intézmény némi sikerét biztosítják. — Eme javadalmazásból nyertek : Zalavármegye 1400 frtot, Baranya-, Vas , Heves -, Bihar-, Borsod- vármegyék 800 frtot ; Szabolcs- és Nógrád- vármegyék 600 frtot ; — Gömör-, Hont-, Szepes-, Sáros-, Szilágy- és Ung- vármegyék 400 forintot, s végre Erdély tenyészvidékei 1000 forintot. — A földmivelésügyi minisztérium által eme vármegyék lótenyészbizottmányaihoz e tárgyban intézett utasításból tájékozás végett közöljük a következő szakaszokat: „Méntartási segélyben csak oly község vagy tenyésztő részesítendő, ki : 1) Kötelezi magát a lótenyészbizottság által alkalmasnak talált ménjének kivétel nélküli közhasználatra való bocsátására, s a ki a lótenyészbizottmányi elnök á'tal meghatározandó formájú és hitelességű fedeztetési jegyzékéből tudja igazolni, hogy legalább 35 db, idegenek birtokát képező kanczát fedeztetett meg ménjével a fedeztetési idény alatt. 2) a segélyzett ménért fedeztesi dijul legfeljebb 2 forintnál, vagy ezzel egyenértékű terménynél vagy szolgálmánynál többet egy kaneza után nem vesz. 3) kötelezi magát, a mént egész esztendőben megfelelően táplálni, de különösen a a fedeztetési idény alatt elegendő szemes eledellel is tartani, alávetvén magát a mén tartására, valamint a fedeztetésnél követett eljárásra nézve ugy a megyei lótenyészbizottmány, valamint a mén telep és teleposztály vizsgálatainak, ellenőrzésének és felügyeletének, nemkülönben az ezek által rendelt esetleges eljárásnak eszkölésére. 4) a pénzbeli segély, a mén darabját illetőleg, legalább 60 s legfeljebb 100 forintra tehető ; 5) első sorban a megyének mindig ama vidékén volna a segély felhasználandó, a mely vidék legiukább nélkülözni volt kénytelen az alakalmas mének szükségelt számát; 6) Elvileg az ellen sem lehet kifogás, hogy a helyi viszonyok szerint a segélyzett községi mének szabad ménesben, szabadon is használtassanak, oly kikötéssel, hogy egy mén számára több kanczának kerülni 60-nál nem lehet. Eme tenyésztés érdekeit szolgálni hivatott uj intézmény legközvetlenebb czélja a magánosok tulajdonában levő mének tartásának könnyebbítése s ez által az alkalmas apalovak szaporítása lévén, legelső sorban tehát oly ménekre forditandó, melyeknek fentartá«a tulajdonosának ténvleges áldozatába kerül ; s e mellett oly vidék tenyésztőinek szolgálna, mely vidék, mének hiányában, ilyet égetően szükségei." Utasítás*) a fedeztetési állomások felügyeletével megbízott lótenyészbizottmányi tagok számára. (Kiadatott a földmivelés ipar-, és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium által.) A 'bizottmányi elnök által az egyes fedeztetési állomások felügyeletével megbízóit tagok két főirányban érvényositendik befolyásukat. 1 szőr. Odahatnak, bogy a nép a józan tenyésztés elveit megismerje s ez által az uralgó előítéletektől és balhiedelmektől elszokjék ; — kijelölik az állomáson levő mének közül azt, mely a fedeztetésre hozott kaneza alkotásának és eredetének legjobban megfelel ; s arra serkentik a tenyésztőket, hogy kanczáikat, legalább közvetlenül a fedeztetés előtt és után, jobb tartásban részesítvén, valamint a sárlási időszakot kellőleg felhasználván, a meddőségi s elvetélési eseteknek lehetőleg elejét vegyék. Szóval legfontosabb teendője az állomásfelügyelőnek : befolyást gyakorolni az apalovak választására és kanczaanyagnak kellő gondozására. 2-szor. Arra ügyel az állomásra kijelölt bizottmányi tag, hogy az állam tulajdonát *) A fedeztetési idény megnyíltával időszerűnek tartjua jelen közlés által a lótenyészbizottmányok figyelmébe ajánlani ama fontos teendőket, melyekre az állomásfelügyelő bizottsági tagok hivatvák. A vázolt teendők nem könnyűk, de hogy elvégezhetők az ügy nagy előnyére, azt például folytonosan bebizonyítja a veszprémraegyei lótenyészbizottmány nagyérdemű elnöke Hunkár Sándor, ki megyéje területén utánzásra méltó pontossággal szervezte e „nobile officiumot." képező mének minden tekintetben kellőleg elhelyezve és ellátva legyenek ; különösen pedig : a) Figyelemmel kiséri a község eljárását, meggyőződik arról : miként teljesíti a mének ellátása iránt vele kötött szerződés minden egyes pontját ? kifogástalanok-e egészségi és tüzmentességí szempontból a helyiségek'? s kellő mennyiségben szolgáltatnak ki a takarmány-és élelmi czikkek? Ha a fentjelölt teendők közül oly nehézség merülne fel, melyet a község elhárítani vonakodnék, hatalmában áll az államfelügyelőnek, mint a megye által támogatásban részesülő lótenyészbizottmány tagjának ; az illető szolgabíró vagy egyéb illetékes megyei tisztviselő hivatalos közvetítését igénybe venni. b) Ellenőrzi a mének mellé rendelt legénység eljárását ugy tenyésztési mint kezelési szempontból; felügyel arra, hogy a mének visszaélések utján túlságosan igénybe ne vétessenek, hogy rendesen és tisztán tartassanak, s hogy a takarmányozás körül semmi visszaélés vagy részrehajlás ne történjék. Ha az állomásvezető altiszt vagy a melléje rendelt legénység eljárása körül a fentebbi tekintetben bárminemű rendellenességet tapasztatna az állomásfelügyelő, ugy az állomásvezető altisztet arra figyelmezteti, vagy sérelmét a minden állomáson szabályszerűen meglevő panaszkönyvben feljegyzi. Oly esetekben azonban, hol a kérdéses mulasztás vagy visszaélés íentossága rögtön intézkedést igényel, az illető ménteleposztály parancsnoksága értesítendő a dolog állásáról. Az illető méneskarbeli katonaközegek az állomásfelügyelők működési köréről értesittetvén, oda vannak utasitva, hogy az emiitett felügyelők részéről veendő figyelmeztetésekhez képest szabályszerű kötelességük korlátai között — a szükséges intézkedéseket esetről-esetre haladéktalanul megtegyék. Lókivitel Francziaországba. Mintegy két hónap óta ismét jelentékenyebb lendületnek indult a lóki vitel Magyarországból Párisha. Különösen a franczia főváros bérkocsi-társulata (société des petites voitures) fordította figyelmét a magyar lovakra. E társulat évenkint 1500—2000 lovat vesz igénybe s igy nagy haszon volna, ha állandóan minálunk fedezné szükségletének egy részét. Első sorban erős csontú, középnagyságú, nyugodtabb vérmérsékletű lovakat keresnek a párisi bérkocsikba ; szépségre, vagy sebes, diszes járásra egyáltalában nem reflektálnak; miután tudvalevőleg a franczia fővárosban nem is szabad gyorsan hajtani, s e rendőri parancsot annyira s oly szívesen követik a bérkocsisok, hogy valóban sehol sem sem lát az ember oly csigahajtást, mint a Szajna partján.*) Apróbb csont- vagy szembibáktól sem irtózik a bérkocsi-társulat, s e csekély igények mellett elég jó árt fizet a lovakért. Oly lókivitel ez tehát, mely pénzt hoz tenyésztőinknek ama lovakért, melyeket belföldi keresletre legkevésbbé értékesíthetnek, s melyek fogyasztását országos tenyésztési szempontból legkevésbbé sajnálhatjuk. Örömmel értesülünk arról, hogy emez export létesitője a lótenytenyésztés emelésére alakult társulat volt, mely ujabban Szeniczey Ödön, br. Üchtritz Zsigmond és Pulay Korúéi erélyes igazgatók vezetése alatt nagyobb és üdvösebb tevékenységet fejt ki, mint eddig. — A mint halljuk, netiáöy hét óta már több mint 200 ily fiakerlovat küldött ki a társulat Párisba, melyet majdnem kizárólag köz vetlenül a tenyésztőktől vettek Debreczen, Gyula, Gömör , Heves és más vidékeken. — *) Berlinben és Hamburgban sem jobbak a droshkék. Szerk.
