Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-02-09 / 6. szám

— VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP Szerkeztöségi iroda : Budapesten, Nemz. Casino II. em. hatvani-utcza Ide küldendők a kéziratok is. Megjelenik a lap minden csütörtökön. EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LOTENYESZTES LAPJA. Előfizetés Egész évre .... 12 frt 1 élvre 6'fit „Vadász- és Versenylap" szerkesztőségébe Budapesten, Nemz. Casino-épület intézendők. A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAK-EGYLETEK S A2 ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZ-BIZOTTMÁNYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 6. sz. Budapest, 1882. február 9. XXVI. évfolyam. TEL1YEREK és VERSENYEK. Körültekintés. A diplomatiai világ a török-egyptomi kér­déssel, a katonai a boszniai insurrectioval, — a lótenyésztő világ pedig a telivér és üge­tőverseny-anyag chemiai vegyelemzésével fog­lalkozik. Ezt a themát variálják mostaná­ban a franczia és német sportlapok, — s né­zetük oda megy ki, hogy a legjobb ügető­ket csak telivér után lehet nevelni, mint ezt az amerikaiak rég felismerték. Ennek a be­hatása mutatkozik Déli-Francziaországban, hol az orosz ügetők (az Orloff-traberek) bevite­lével felhagytak (pedig még csak ezelőtt egy évtizeddel is a legtöbbre becsülték,) mert sem alkatra, sem képességre nézve nem mérkőz­hetnek az amerikaikkal, sem azokkal, melyeket déli Francziaországban könnyebb félvér kan­czákból aDgol vagy arab telivérek után ne­velnek. — Igen, az arab ló vére a trabb­versenyeknél ismét becsülésben kezd része­sülni, különösen kedvelik az igazi berber­törzsbeli lovakat, mert ezekben legtöbb ügető képességet fedeztek föl. A Sport emiitett ta­valy egy berber lovat, melyet Francziaor­szágban falkavadászaton lovagoltak, s mely ügetve — könnyen kitartott a vágtatásbanl o­vagoltakkal, s ily esetet többet tudnakFranczia­országban és Algirban. — Itt egészen kiáb­rándultak abból, mit az oroszok hisznek, hogy a közel egy század óta családbelileg és csak az ügetésre tenyésztett Orloff-vér oly alkalmas volna javításra az ügetésnél, mint a te­livér. — Az angol telivér családokból pedig — ugy vették észre, a legkitűnőbb tra hereke t A MAUTNER-féle árjegyzék kivonata a mai számunkhoz adják azok, melyek ősei beiber vérből, és pe­dig Messenger utján a Godolphin Barberjétill szár­maznak. Messenger 1788-ban vitetett át Ameri­kába és 1808-ig működött mint apaló Penn­sylvániában, New-York, New-Jersey és Long­Island vidékén, kizárólag versenylovak te­nyésztésére. Pedig egykorú rajz után Ítélve, Messenger épen nem nézett ki versenylónak, hanem inkább trabbernek — zömökebb fej, szélesb nyak és széles szügy miatt. — Hogy miért nem használták fel mindjárt ivadékait trabbereknek, onnan ered, mert a trabber­sport még akkor nem létezett, és nem is gondolta senki, hogy egy ló ügető képességét alkalmas gyakorlati formák (training) utján a később elért sebességre lehetne kifejleszteni. Messenger második generatiojából — kü­lönösen azokból, melyek jobb actióju félvér kanezáktól származtak — azonban már derék ügetők váltak, mint azt az amerikai Trotting­Registei'bő) láthatni. Ugyan e jegyzetek szerint akármely ré­szében Amerikának, ha egy jó ügető tűnt fel — az rendesen a Messengertől származott le. Messengeren kivül még két más Berber mén volt, melyből az előbbiéhez értékre nézve legközelebb álló ügetők származnak, és pedig egyik az 1768-ban Maroccoból ho­zott Bashaw, a másik 1820 tájáu TripolNból bevitt „Grand Bashaw".— Ez utóbbitól szár­mazik a Blawk-Hawks család, a Clay és Patchem családok, melyek egyénei ügetés dolgában a Messengerekhez legközelebb állnak. Ausztriában most a radautzi ménesben tesznek kísérletet, trabbereket nevelni, de az amúgy is nehézkes kanczák és félvér-mének­tŐl, nem sok eredményt reménylhetni. El­lenben Magyarországon az itt meglevő és ügetésre alkalmas kaucza-auyagból, telivér apák után, meg kellene kisérleni. Alább épea e számunkban, egy jó csomó telivér fedező mén állomásait közöljük. * s * Megjelentek egyúttal az idén Bécsben tar­tandó iigető versenyele programmjai is, és hátrább közöljük azokat, annál inkább, mert mind a három napon csak összesen bárom oly ver­seny lesz — melyben magvarországi lovak nem indulhatnának. Csodálaos az, hogy még ausztriai polgárok közül sokan hajtanak be magyarországi lovakat a bécsi pályázásra, tőlünk senki sem jelentkezik ott évek óta, pedig a pesti trabversenyekre mégis idomit­nak. Igaz hogy ezek nagy távolságra szól­nak, s igy lassabb hajtás mellett a kemény országutakon is begyakorolhatok; mig ellen­ben kurtább távolságra puha gyep talaj (ido­mitópálya) kellene. — De hát Magyarorszá­gon talán Ctak akadna még hely ilyesmire? * * * Párisban nem csak a börzén, hanem Tat­tersallnál is nagy krach volt a mult héten, valószinüleg amannak következtében, s igy a január hó 28 án árverés alá bocsátott mim­egy 40 telivér ló (többnyire 3 és 4 éves ki­mustráltak gr. Lagrange istállójából) nagyobb­részt eddig még soha nem hallott nevetsége­sen olcsó árakon (300—400 franc) kelt el ; csak 7-8 érte el a 800—1200 franc árt, s csak három kivétel volt, melyek csodálato­san kimagasultak az árverésből. Igy például The Abbes-ért (apja Atherstone a Convent) Ro­bién gróf 30000frankot adott; a 3éves Arcis kancza (ap. Gabier a Arione) mely tavaly gr. Lagrange istállójának 18000 franc nyeresé­van mellékelve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom