Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-11-09 / 45. szám

414 November 23 . 1882. Agárversenyek naptara. Nor. 6*7. Cnnádmrirvei Makón. Kölyök * öreg ijfár тепепуек kflIGu. Tuilt-lrtilii»k tuiodegy ikre kalöo 160 Irt értékben ( Progr. V. * V. Up 42 «.) Nor. 7. é» H. kernenemlji agiriez egyesület (Var­megye) kölyök * elegy agarverteny. (Programmja e lapok 41. aiámában). No». 14-én reggel 9 urakor kezdődik ûn ko/a (liodapeat ui.-lett) AnertlAi O. ч verseny (Elegy ?). Dij Ы1О frt. i K*zi. V. é» V lap 46. az.1 N0». !4-éo kezdődik Bék*m. a. e. kondorost pun- tin kölyök- * öreg agirveraenyek. (Progr. V. és V. Up 46. ez.) Nor. lU-én kezdődik báca-bodrogmegyei O-Mo­rntt. in (vatulállonuis Bajiunk, az alföld fiumei vasúton) (Programm helyeit egyszerű értesítés a V. és V. lap 44. az.) Nor. 20 * 21. Szobolctmtgyei Nyíregyházán. Kö­lyök és öreg agarak (elegy ? versenye. Tiszteletdíj .150 frt érték. (Progr. V. és V. lap 42. sz.) Nov. 20-án kezdődik a zempléni a. e. Gálszécs vi­dékén kölyök- * elegy agárversenyek. (Értesítés V. és V. lap 44. sz.) Nevezések a kemenesa^ai-agarász egyesület nov. 7-diki agárversenyére. 1. Augusz Zsiga Fecske, fekete fehér tarka k. öreg. 2. Ugyanannak Lepke, zsemlyeszin k. kölyök. 3. Hertelendy Feri türgencz, ordas nőst. öreg. 4. Ihász Lajos Confesse, zsemlyeszin, nőst. öreg. 6. Vidos Kálmán Sólyom, fekete, k. kölyök ti. Ugyanannak Szellő, hamvas, kan, öreg. A nov. 8-iki lóversenyre. 1. Augu-z Zsiga Úrfi. id. sötétpej herélt. 2. hogyai l'ista Paharitó, id. pej her. 3. Chernel György Fekete her. öéves. 4. Cheriiel Tóni Goldfinder szögsárga her. 5. Hertelendy Feri Kedves 7é pej к (ap Ruszcsuk, a Victoria.) 6. Ugyanannak Dudi 4é sga k. 7. Ugyanannak Fecske 4é fek k. 8. Meszlényi Pál Linda vil p k. 9. Gr. Thun Miksa Haudegen id p h. 10. Ugyanannak Miska id. p h. 11. Ugyanannak Quick id. p. h. 12. Nagy Ferencz Lepke szürke lé k. Hertelendy Feri, titkár. (Kérjük majd az eredményeket is, az ot­tani agarászati viszonyok és a verseny lefo­lyásának bővebb részletezésével. Szerk.) Gyéres Szt. Király 1882. okt. 3l-én. Okt. 28. A falkanagy br. Jósika Andor vezetése alatt ment ki a vadásztársaság a ló­nai liatárrészbe. Az eddigiekhez csatlakoztak ez meg : gr. Thoroczkay Miklós és Miksa Imre ; csak­hamar közel a faluhoz felugrattunk egy nyu­lat, mely irányát a sz.-királyi tanya felé vette, mig egy ideig a törökbuzás és bokrok közt elvesztettük s néhány percznvi „check" volt; majd ismét feltalálván a kopók, előbbi utján iramlott vissza, még pedig futtató tempóban, mig végre a futás ama hely körül, honnan felugrott, „halali"-val végződött, a valóságos „run" 15 — 20 perczet tartott, 6—8 kilomé­ternyi bosszaságban. — Szimat jó volt. * * * Okt. 29 én. A gerendi gyönyörű sik ha­tárt választotta a falkanagy, a kedves élve zetet igérő sport színhelyéül; a Gerend falu vé­gén levő erdő mellett csakhamar felugrattunk egy ravasz fülest, mely mintha ő maga is akart volna osztozni a sport élveiben, ügye­sen meghurczolta a társaságot. A szimat gyen­gesége is előnyére volt a fülesnek, mely futása irányát Lóna felé vette, a falu végénél kezdődő fennsíkra iramlott, többször le-lelapulva, úgy­annyira, hogy a lelkesedésbe jött kopók "át­ugrottak rajta; ekkor irányát változtatva, hol jobbra, hol balra csinálta az ő manőverjeit, maga után vonva a kedélyes bosszúságba jött lovarokat is, mig végre több dombon, hegyen-völgyön keresztül szakadatlanul csal­fán csalogatva, a harasztosi völgynek vette útját, s a falu végén levő szőllők közelében, mintegy megelégelve ő is a sportot, még egy búcsúpillantást vetve az öt szikrázó szemek­kol üldöző kópékra, még egy nagyobb ellen­ségének, egy rókának a lyukában talált magának menedéket. Próbáltuk ásóval, kapával valami­kép kiszabadítva még egyszer versenyre hiv­ni, de ki nem keríthettük ; alkalmasint vagy hazaérkező házigazdájanak lesz lucullusi la­komája, vagy ott betemetve fog ;a alunni örök­álmát. * * * Okt 30. E napon az egerbei gy hídtól szinte egész Polyánig, az Aranyos partjain lenyúló berkek kifürkészését tűzte ki a sport czéljául a kedves vendégei nemes élvezetét kereső falkanagy. — Megérkezvén e napra gr. Bánffy Béláné is, a társaság diszben és ke­délyességben igen sokat nyert. — Jelenvol­tak e mai mulatságon az emiitett grófnőn kivül br. Jósika Andorné, br. Wesselényi Miklós, br. Bánffy Gyurka, gr. Klebelsberg Vilmos és többen. — A lovarok mintegy kordont képezve a berek szélén, bebocsátot­ták a kopókat a berekbe. Csakhamar óriási zsivaly keletkezik, • gyik nyul a másik után ugrik fel, ugy hogy bajos volt megkülönböz­tetni, vájjon a nyul kergeti-e a kopót, vagy a kopó a nyulat? egyik a másik hátán buk­dácsolt keresztül ; némelyikét ki kiűzték a berek szélére, de csakhamar ismét visszame­nekült; ez igy tartott roppant érdeklődő vá­rakozás, és a kopók folytonos csaholása kö­zött 2—3 óra hosszat. A kikergetett nyulak után többször volt pár percznyi futás a süp­pedékes árkok között ; de ekkor a nyul is­mét a berekbe csalogatta lovasainkat, mig végre a társaság egy része ott hagyva a czél­talannak mutatkozó helyet, hazajővén czéllö­vészetben versenyeztek ; egyedül br. Bánffy Gyurka maradt vissza, a sűrű berekben ka­landozva, a tűzbe jött kopók hajtása után remélve egy „balali"-t, amit azonban, bárha a nyulak lába előtt futkostak, a rosz szimat és sűrűség miatt el nem érhetett, s délután 4—5 óra közt érkezett haza ; fekete figarója s zöld frakkja, a berekben sűrűn úszkáló bikanyáltól olyan lett, mintha brüsz­szeli fehér csipke-fátyollal lett volna bevonva. * * * Okt. 31. E nap ismét nevezetes lesz a gyéresi vadászat évkönyveiben. Ma sok tekin­tetben kárpótolva lett a tegnapi eredmény­nélküli várakozás. — Gr. Thoroczkay Eszter­rel szaporodott ma a tegnapi társaság; — Ma fezt.-Mihályfalva felé tűzte ki a falkanagy a vadászat terét ; azonban alighogy az úgy­nevezett „sárréti" dűlőn előre haladtunk, már egy, hirtelen előbukkanó kipróbált nyul meg­változtatta irányunkat, rögtön sebes futásban haladt előre, mintha előre elkészült volna a számunkra szerzendő szép mulatságra. A mint a Bogát-dombokon alá és fel a legsebesebb tempóban futánk, egy völgyben legelésző nyájak kuvaszai megzavarták futásunkat; ösz­szeelegyedvén a kopókkal, egymást űzték, mi­közben a nyul menedéket talált s elrejtőzött egy nádasba. Ekkkor körülbelől 15—20 percz­nyi „cbeck" volt, de feltalálván s kiűzvén buvhelyéről a nyulat, sebes irányban iramlott visszafelé, s a „run" ekkor ismét 50 —60 per­czig tartott, folytonos futtató tempóban, még pedig vízmosások és árkok roppant akadá­lyai között, mig végre a gyönyöiű „run" ha­lali "-val végződött. A futás hosszmértékét könnyen lehet 10—12 kilometerre tenni. Z-y. Tisztelt Szerkesztő Url — A tordasi va­dászkastély termei, istállói megnépesedtek szept. hó második felében. Megérkezett közénk Dre- her ur családjával s öt hétig hegyen völgyön izgalom ; zöld kabátban repültünk a falka után. Kitűnő időjárás, jól gyakorolt falka, ed­zett lovak, nyul, róka, no aztán meg lucullusi aszta], fáradhatlan czigány, mi kell egyéb egy saison sikeréhez? Harmadik éve, hogy Dreher ur, — к mellesleg mondva ez ideig FejérmoKyében máris 15 ezer holdnyi legszebb birtoknak ura, — kibontakozik az üzleti gondok hal­mazából pár hétre, eljő őszönkint szép bir­tokaira, s mint bevégzett sportsman, tálkát szerzett, azt az ügyes C'arterre bizta, sok szép belföldi lován kivül a legszebb irlandi vadászanyagot szerezte be, s elmondhatni, hogy istállójában bárki levebeti kalapját 1 De hát miért is ne tenné ő, kiuek, mint mondják, két millió évi jövedelme van sör­gyáraiból? Jut is, marad is, és m'ndenesetre szép, hogy jövedelmének egy részét nálunk s nemes szenvedólyro forditja. Hazai nagyipa­rosaink és gyárosaink közül többen követhet­nék példáját — mint az Angliában van — a helyett hogy pénzes zsákjaikat a börze bál­ványának áldozzák ! A tordasi falka, mely egész éven át itt marad: áll 12 pár barrier, és 12 pár róka­bajtóból. A vadászatok kezdődtek szept. 20. után, végződtek nov. 1-én. (A master és bá­jos neje, ugy tudom, jelenleg a rákosi falka után vadásznak). Daczára, hogy az itteni vi­dék a falkászatra nem épen alkalmas, (hátrá­nya a sok szőllő, begyes völgyes táj, átlia­tolbatlan vülgykatlanok, meredekek, ingová­nyos rét, vízmosások), a falka oly korrekt dolgozott, hogy alig jöttünk haza halali, kill nélkül. Különösen a nyulfalka hajtott bizto­san ; ámbár a falkászatra szánt terület egy részén körvadászatot tartottunk, melyen 50 nyul lövetett, minduntalan megesett, bogy a falka hajtásközben 5—6 fris nyulat zavart fel, de ez alig hatott zavarólag : a kutyák a régi szimaton biztosan megmaradtak. A róka-bajszának sok akadálya volt. Különösen a sok szőllős-, tilalmas-, a marton­vásári nagy park, egy izben fáradságos ga­loppok után, midőn már-már rókafarkat vél­tünk a nyeregkápára akaszthatni, a koma egy hegyoldalban eltűnt. Csakhamar felfedeztük barlangát, melybe a nyomok szerint bebújt. A kis borzeb nem lévén kéznél, három ka­pás embert requiráltunk a közelből, s déli 12 órakor megkezdődött a kiásás; az ásók kifáradtak, s végre is mi fogtuk meg a ka­pát felváltva. Esti 6 óra lett, mire a barlang fogyni kezdett, s a koma villogó szemeit meg­pillantottuk. Körülbelől 2V 2 öl mély s vagy 4 öl hosszú volt a barlang. Este levén, az üzést folytatni nem lehetett, de a róka is már végrendelkezni látszott, s szerencséjére, mert a kutyák pillanat alatt szétszedték! Egy más alkalommal, épen lóra ülve a kastély előtt sorakozunk, midőn egyik ur ró­kát pillant meg közvetlen a kastély mel­letti egyik bokorból a másikba átszökve. A falka azonnal felvette s elég bosszú cselfogások után visszaterelve a kastély mellé, egy helyben hajtott. Megvizsgálva a bozótos helyet, kisült, bogy a róka a kastély csatorná­jának itt a bozótba nyiló szelelőjén bujt be, s hihetőleg a csatornán a kastély alá mene­kült. A nyílást betömtük, s a csatornát az udvaron felDyitva, azon a terriert beeresztet­tük, s nem eredménytelenül, hosszas és hihe­tőleg elkeseredett küzdelem után róka és kutya egymásba csimpeszkedve kerültek felszinre, mindakettő jóformán készen. Ily és még több érdekes eseteket jegyez­het fel a lefolyt rövid öt hétről, mely oly hamar elrepült. Most már csendes megint min­den ; a termek bezáródtak, a czigány- és ku­tya-konczert elnémult, a lovak nagy része fel­vitetett Schwehátra. A vadászatokon többnyire idegenek, bé­csiek, a háziúr vendégei vettek részt; itt vadá­szott párszor a Van Sons család is. Kint volt Budapestről Ditrich, Aich, Légrády s Gottslig urak, a vidékről Nagy Gyula, Libics Adolf, Rumprecht urak s csekélységem. Dreher ur a telivértenyésztést is meg­kezdte. Már a mult évben négy drb telivér kanczája Kisbérre küldetett fedeztetésre, most

Next

/
Oldalképek
Tartalom