Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-10-19 / 42. szám

380 Tekinuak továbbá a dijak éa lovak szá­ma közötti arányt. Mig 1881-ben Osztrák­magyar pályán ugyanott nevelt 236 ló indult, addig Kolozsváron Erdélyben nevelt telivér csak 14 jelent meg. Az országgyűlés által megszavazott államdijak összege 61,000 frkot tett ki, ebből csupán Erdélyben nevelt lovak számára 5000 frc volt kitűzve. Esett tehát körülbelől egy magyar-osztrák lóra 237 frcot , — egy erdélyire 360 frc. Ebból láthatja a báró ur, hogy a magyar lovaregylet sokkal inkább volna jogosítva a kolozsvári 4000 frt dij áthelyezését egy magyar pályára kérni, mint a báró ur, ki azt kizárólag Erdélynek szeretné adatni. Ezen vita lelke tulajdonképen az : mi valóságosan jó lovakat nevelünk, költséget nein kimélüDk, nyilt concurrentiában vagyunk kénytelenek a dijakat elnyerni, és nem kiván­tunk eddig Erdély hátrányára előnyt magunk­nak; a báró ur pedig, ahogy leveléből ki­veszem, azt szeretné, hogy az erdélyi tulaj­donos, bármit neveljen: könnyű szerrel jusson oly dijhoz, melyet egy kis szorgalommal illetőleg költséggel most is megnyerhet. Én részemről igen szívesen látom, lia másnak is jut, de nem több mint a mennyit érdemel ; már pe­dig az utóbbi években szerepelt erdélyi lo­vak a számukra kitűzött dijaknál alig érnek többet. Ez alatt nem értek pretium affec­tionist. A részemről is pártolt exclusivitás szük­ségének bizonyitékául a báró ur Románia példáját emliti. Igen is, van az oláhoknak jó versenylovuk, de az sem pottyant nekik az égből, lianem drága pénzen szerezték. Ok az utolsó 6 év alatt több pénzt fektettek impor­tált lovakba, mint a mennyit az erdelyi te­nyésztők azóta, hogy az első telivér ló a Ki­rályhágót átlépte! Importáljanak az erdélyi tenyésztők, hacsak Magyarországról is; készít­tessenek training groundot, fogadjanak trainert és jockeyt, és ha majd ezen befektetések ál­tal komoly igyekezetüknek bizonyítékát ad­ták, akkor lépjenek elő „erélyesebb pártfo­gás" iránti kívánságukkal. Erre azonban már akkor nem lesz szükség, mert az erdélyi ló épen ugy ki fogja keresni zabját, mint akár­mely más országbeli. De ha az erdélyi urak magok nem javítják tenyésztményüket, és az eddigi fukarkodó módjuk szerint idomítanak, akkor hiába hullana rájok az áldás bármily számos és nagy dij alakjában, mert legjobb esetben is csak egy „Landesbescbiiler"-t vagy tiszti remondát fognak liferálhatni. Egy magyarországi versenyző. A pesti őszi lóversenyek. Borult esős napra ébredtünk fel október 15 -én. Ezzel minden reményünk is elveszett arra, miszerint e kies gyepet, mely a város­hoz való közelségénél fogva egyikévé válhatnék ama kirádulási helyeknek, melyet ünnep és vasárnapokon Budapest város közönsége ver­senyek alkalmával szórakozási helyül használ­hatna, nagyobb nézőközönség látogassa meg. Eme félelmünk valósult is, mert bizony Budapest közönsége csak éppen oly közönyös inaradt eme férfias s valóban érdekes sport­mulatság iránt, mint azelőtt. Uraink, a lovar­egylet tagjai, azonban annál nagyobb szám­ban jelentek meg, réiztvenni emez ünnepélyen, és Bécsből is a Jockey-Club tagjai síkkal többen jöttek el eme versenyekre, mint azt más alkalomkor észlelhettük." A pár nappal azelőtti többszörös eső a pályát valóban legjobbá tette, úgyhogy az semmi kívánnivalót nem hagyott hátra ; futtattak is aztán rajta oly se­bes versenyek, milyenekben e gyepen csak ritkán gyönyörködhettünk. Az első nap futott versenyek, mint a kétévesek versenye, a St. Leger " és a Ritter­dij már magokban oly nagy horderejüekké s ki menetelökben oly érdekfeszitőkké váltak, mi­szerint a pesti őszi lóversenyek első napja egyikévé vált ex év legérdekesebb verseny­napjainak. Kétéveseink jobbjai Sopron óta, hol egy­mással szemben való jóságok már némiképen tisz­tázódott, itt találkozott újra, hogy az ötezer Irank értékes nagy dijért megküzdjenek egymással. — A kis Tartar, németországi szereplése óta, bizonyára sokat javult, keveset nőtt is s ama jó conditiója mellett, melyben e versenyre ki­hozatott, a mén aztán nagyon szépen is szaladt; de a két kilo tehertöbbletet nem birta a Lancelin-ménnek adni s ez által véglére is elég könnyen veretett meg. — Kengyel, mely lincolni tavaszi szereplése óta nyilvánosan csak most hozatott ki újra, egyike legszebb kétéveseinknek, sokat hasonlit fél testvérjéhez Bálványhoz s habár alig lesz is abba a classis­ba sorolható mint amaz, do bizonyára egyike lesz legjobb hároméveseinknek jövőre. Eme versenyében roppant sebességet birt kifejteni, s azt valószinüleg meg is nyerte volna, lia Templeman őt másképen lovagolja ; ő már Angliában való első szereplése alkalmával ott a közfigyelmet nagyon magára vonta, s ak­kor az ottani vélemény oda is nyilvánult, miszerint о a Brocklesby-Stakest meg is nyerte volna, ha a távoszlop előtt abban baj nem éri, mi aztán gátúl szolgált, hogy mostanáig kihozhassák. Árva nagyon vál­tozatosan szalad, s távolsága is néki alig terjed túl a nyolczszáz méteren. Az indulásnál térelőnyt nyerve, a mezőny élén ment vagy hétszáz meterig, onnantúl azonban ő volt az első, mely meg lett verve. Lehet, miszerint a kanczának hátranyára szolgál az, hogy a start­nál oly hirtelen tud kiugrani, mert lovasa eme térelőnyt fel akarva mindig használni, eleitől megy véle, amint a kancza csak bir menni, pedig véleményünk szerint, ha várásra lova­goltatnék, az nékie sokkal előnyösebb leDne. A Lancelin-mén eme szép győzelme által, a jövő évi Derby-crackok közé avatta magát, s e versenyében kiviláglott, miszerint Sopron­ban a polgárok dijában való futása nem lehetett egészen mérvadó ; valószinüleg a pálya nem volt ott nékie egészen Ínyére, legalább nékünk itteni futása egészen másnak tetszett, mint ott s szeptemberben Bécsben a Kladrubi dijban való futása, Morteratsch mellett, volt inkább az igazi, melyben Incognitót, Árvát, Hoheuaut s még több más kétévest maga után ha­gyott. — Albert nem jól nézett ki ; azonfelül a mén most nem is egészen egészséges s igy e futásának egészen ki kell esnie a számí­tásból; a többi e versenyben még futott két­évestől alig van valami mondanivalónk. Jövő évre nehezen fognak a turf mezején tekinté­lyesebb szerepet játszhatni a nagy classicus versenyekben, habár használható lovak vál­hatnak belőlök. A St.-Legerre már régibb idő óta Vero­nica volt a főkedvencz, bár nagyon sokan Gyöngyvirágnak jó esélyében is erősen biztak. Sokan pedig Albiont képzelték a nyerőnek, bár mi nekie a távolságot kissé hosszúnak tartottuk ; de ugyané véleményben voltunk Veronicáról is. Az eredmény azonban az el­lenkezőről világosított fel bennünket. Ritkán láttunk nagyobb szabású versenyt ugy lo­vagolva, mint az ez évi St.-Legert ; Vero­nica társaitól megfutva, a versenyen keresz­tül oly sebes iramot dictált, miszerint a többi ló már az egyenes vonalra befor­dulva mind készen volt, s ugy látszik, bogy ő sem lett volna már képes magából sokkal többet kiadni, ennek következtében aztán a lovak nagyon szétszórva is érkeztek a czél­ponthoz be. — Erősebben hallottuk ama vé­leményt hangoztatni, miszerint ha Veronicát a hannoveri St.-Legerben ily modorban lova­golták volna, azt ő megnyerhette volna; mi azonban alig hiszszük ezt, mert hiszen eme verseDy a baden-badeni St.-Legerhez, kimene­telében, valóban nagyon egyenlően folyt le, mit az itteni St-Leger-eredmény eléggé bi­zonyíthat. Veronica Gyöngyvirágot Baden-Ba­denben éppen oly könnyen és éppen oly tá­volságra verte meg, mint tette azt az itteni St.-Legerben. Az iram ott semmivel sem volt lasubb, mint itt, csakhogy ott Veronica helyett azt egy más ló tette, mig itt aztVero­nicának kellett magának végeznie. VeroniVa különben nékünk határozottan legjobb három­éves kanczánk s menési modora nagyon em­lékeztet anyjára Verbenára, mely által a gyak­ran oly jónak bebizonyult Compromise-vér újra érvényesité magát. — Horace Vernot­tet alig hittük a harmadik helyen bejőve látni ; eme futása által a mén némileg igazolá ta­valyi kétéves tormáját, mit ez évben valószi­nüleg meg is tartott volna, ha oly sokat nem kellett volna betegeskednie. — Lehetetlen a Ritter-dijban a debreczeni vereségeórt elég­tételt szerzett, megvervén abban Balatont, s ezzel igazolódott is ama versenyről nyilvání­tott véleményünk, miszerint ha az erősebb iramban lett volna futva, Balaton akkor alig verte volna meg őt. Balaton különben nagyon mereven canterezett már fel, s könnyű meg­veretése egyrészbeu ennek is tulajdonitható. Az akadály-verseny Chère Amie könnyű győzelmével végződött, melyet lovasa Hansi nyugodt szép lovaglása nagyban elősegitett. Trompeter azonban, ugy látszik, most kint van formájából, Harpouoer pedig rosz ugrása által minden esélyét elveszté a nverhetésre, el is esett aztán a versenyben. Lori nagyon szépen és hűségesen futott, de szépen is volt lova­golva. (A feltételek teljes szövege közöltetett e lapok f. é. 1-ső számában.) I. Kétévesek versenye. 5000 frank aranyban. Ál­lamdij. 950 meter. Korteher. Nyereményért külön. Tét 150 trt, bánat 50 frt. 12 nevezés. Br. Üchtritz Zsigmond 2é pej mén ap Bois Rous­sel a Lancelin 54'/ a kilo Butters 1 Id. gr. Henckel H. 2é sp m Tartar (incl. 2</„ k) 56'/ 2 kilo Busby 2 Gr. Batthyány Elemér nev. Blaskovies Miklós ur 2é sga m Kengyel 54 kilo Templeman 3 Gr. Sztáray János nev. gr. Hunyady Imre 2é p m Albert 54'/a kilo Peasnall 0 Blaskovies Ernő ur 2é p к Árva 63 kilo Smart 0 Baltazzi Arisztid ur 2é p к Bleibtreu 53 к. Wyatt О Gr. Schlick Ervin 2é sp к Pedritta 53 k. Metealf 0 Bánat 50 frt: Cbimére, Kortes, Hohenau, Him­melblau és Friseurért. Az indítónak hosszabb idejébe került, mig a hét csikóból álló mezőnyt egy vonalban eleresztbeté, mi aztán az ötödik kísérletre sikerült nékie. Árva, mely az indításnál vagy hat meter térelőnyt nyert, sebes iramban vezette a meglehetős zárt csomóban utána menő más hat csikót körülbelől hétszáz meterig. Bleibtreu, mely az indításnál kissé visszamaradt, emez elvesztett térelőnyét az első pár száz ölön nagyon szépen behozta. A távoszlop előtt mintegy száz mé­ternyire, Árvát már hajtani kellett s nem sokára aztán helyét a Lanceline-mén váltotta lel, közvetlenül kö­vetve Tartártól, mely szintén elhagyá Árvát. A táv­oszlop meghaladása után Árva, Àlbert, Bleibtreu ós Pedritta kiestek a versenyből, mig Kengyel mindig jobban és jobban közeledve Tartár és a vezető Lan­celin-ménhez, a nyerpont előtt pár meterrel majdnem mint nyerő nézett ki, de már a Lancelin-mént, mely Tartar előtt másfél hoszszal mint első ment e! a nyer­pont előtt, nem érhette be, s Tartarral a második helyért erős küzdést vívott, mely egy fejhossz különb­séggel Tartar előnyére dőlt el. Versenyérték 2500 frt az elsőnek, 500 frt a másodiknak. Totalisiteur': 5:15. II. St. Leger. 2000 frt. Belföldi és németországi 3évesek. 2800 meter. Korteher. Tét 200 trt, bánat 100 frt, kisbánat 50 frt. Második ló 1000 frtig kap a tételekből. 37 nevezés. Br. Springer Gusztáv 3é sga к Veronica ap Buc­caneer a Verbena 56'/ 2 kilo Madden 1 Id. gr. Henckel H. 3é p m Albion 53 kilo Busby 2 Ifj. gr. Esterházy Móricz 3é Bga m Horace Vemet 58 kilo Wyatt 3 Blaskovies Ernő ur 3é sga к Gyöngyvirág 56'/ 2 Smart 0 Baltazzi Arisztid ur 3é p m Bengali ap Kisbér a Getroffeu 58 kilo Metcalf 0 Bánat 16, kisbánat 16 lóért. Az első indításra Veronica ugrott el nagyon se­bes iramban a vezetéssel, vagy hat hossznyira követve Bengalitól, ettől egy hossznyira ment Horace Vernet, egy fél hossznyira tőle Albion, s ugyanilyen távol­ságra ettől Gyöngyvirág mint utolsó. E sorrend meg­maradt változatlanul egész az utolsó előtti sarokig, hol Veronica a távolságot maga ós az utána jövő lo­vak között még jobban megnagyobbitá, mig Albion Gyöngyvirággal együtt feljölt Horace Vernethez és nemsokára aztán a második helyen menő Bengalihoz is. Az egyenes vonalra befordulva, Albion határozol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom