Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-08-17 / 33. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 297 Ót negyed hoszszal szépen nyerve, husz hosszal hátrább Cetewajo harmadik, Lord Melbourne föltarta­tott. Érték: Tiszteletdíj és 10-20 márka az elsőnek, 270 márka a másodiknak. Frigyes Ferencz verseny. Arany ostor néhai Fri­gyes Ferencz nagyherczegtől s 5000 márka pótlék. 2630 meter. (20 aláirás.) Gr. Solms-Barouth 3é p к Bonafide ap Doncaster a Bicycle 49 '/ 2 kilo Coates 1 Treskow Y. ur 3é p m Harzburg 52t \ kilo Little 2 Br. Cramm 4é sg m Dr. Claus 61 kilo Busby 3 Joe A. ur 6é p m Routier 69 kilo Gough 0 Két hoszszal könnyen nyerve ; husz hossz a má­sodik és harmadik közt. Érték tiszteletdíj és 5820 márka a nyertesnek, 820 márka a másodiknak. Mária-verseny. Arany kupa Mária nagyherczegnő­töl s 1000 márka a versenypénztárhól. (18 aláirás.) Gr. Henckel II. 3é f к Camilla ap Giles I. a Patti 65 kilo Br. Langen 1 Gr. Raben F. 4é sg к Pie, а 80 kilo Br. Twickel 2 Tepper Laski ur 3é sg m Idea 80 kilo Tulajdonos 3 Tiz hoszszal könnyen nyerve; fél hossz a máso­dik és harmadik közt. Ertík tiszteletdíj és 1375 m. az elsőnek, 375 a másodiknak. Doberani kis handicap. 1500 márka. Táv 1547 meter. (21 aláirás.) Gr. Henckel H. 3é sp m Croupier ap The Rake a Troublesome 52'/ 2 kilo (bez. 2</ 2 kilo kü­lön.) Coates 1 Hg Hatzfeldt Fr. 3é p к Naiad48'/ 2 kil. Barton 2 Ulrich ur 5é p m York ЬТЧ, kilo Collins 3 Tepper-Laski ur 3é sp к Lancastriana 47 '/ 2 kilo Little 0 Öt hoszszal könnyen nyerve, egy fejhossz a má­sodik és harmadik közt; Lancastriana föltartatott. Ér lék 1905 márka az elsőnek, 405 márka a másodiknak. Akadályverseny-Handicap. 200 márka. Urlovasok. Táv kb. 4000 meter. (13 aláirás.) Tepper-Laski ur 5é p к Lady of de Lake ap Paul Jones ; Lady Ilíglithorn, 75 kilo Tulajd. 1 Br. Cramm id sárga kancza Ellen Douglas 76 kilo Mr. VV. H. Moore 2 üertzen ur id эр m Verger 71 kilo Boddien hadn. 3 Két hoszszal könnyen nyerve , ép annyival hát­rább Verger harmadik. Érték 2300 márka az elsőnek, 300 márka a harmadiknak. A baden-badeni 1882-dik évben nevezett lovak közül állva maradtak: A Zukunftspreisban. 10000 márka. Kortes, Árva, Princess-Beatrice-mén, Erstling, Ar­chitekt, Crown Prince, Ghibelline, Boccaccio II., Digby, Morteiatsch, Tartar, Wau-Wau, Incognito, Agamem­non, Maria, Vienna, Albert,, Gentleman, Emilia Galotti, Cambrian. Vàros-dij. 5000 márka. 46 Piera 62'/s 3é Patrician 54 4é Theorist 61 >/ 2 3é Bizarr 54 6é Mocassin 61 '/. 2 3é Cambusier 54 6é Routier 61'/ a 3é Diamant 54 4é Scholar Б9'/ 2 3é Valiant 50 4é Kaiser 59 4é Goldperie 49 5é Bakony 57'/, 3é Spargelkopf 46'/ 3 4é Antigone 56'/, Preis von allen Schloss. 3000 márka. Gátvers. 4é Humbert 77 '/, 4é Goldperle 70 46 Medina 76 4é Miss Pleydell 70 6é Ritieiuan 76 4é Favola 70 óé Silly 73 3é Erbprinz 57'/, 6é King of Athens 72'/., 3é Syharit 57'/, St. Leger Handicap. 6000 márka. Pancake (Б к. к.) 67 '/, Harzburg 58 Deiavare 62 '/ 2 Bell Tower 57 </, l'ierrot 6l'/ 2 Valiant 57 Patrician 61 Brocken 50'/ a Bizarr 61 Dictator 56 Diamant 61 Camilla 53'/ s Veronica 60 Perdócz 53 '/ a Monarch 60 Spargelkopt 53 '/ 2 Gyöngyvirág 59'/, Rhapsodie 51 Giftmischer (2'/ 2k.k.)58'/ 2) Nagy akadalyversenyre 10000 márkára neveztek. Br. Cramm id Citizen. Ugyanaz 6é Rifleman. Ugyanaz id Ellen Douglas. Ellinger ur 6é Trompeter. Frerichs lidn nevezi br. Cramm id Cartel. Mr. G. F. J. Smith 6é Good Morning. Hoffmann lidn id Familienrat h. Schawel J. ur id Victoria. Tepper-Laski ur id Postilion. Ugyanaz Lady Mary II. Torance A. ur id / пса ap Uncas a Blush. A baden badení nagy dijra 20000 márkákra állva maradlak : Pierrot, Gyöngyvirág, Lehetetlen, Bizarr, Theo- : rist, Aneroid, Berzencze, Flatterer, Antigone, Pancake, Michel Angelo. Diamant, Patrician, Szt.-Márton, Та rany, Taurus, Kaiser, Cambusier, Balaton, Trachen­berg. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Ügetö-versenyek. Bécs, szept. 17, 24. (Programmját lásd lapunk 25-dik számában.) « * . * Árverés napja a iogarasi ménes lovai Kolozsvárott szeptember 23-án a versenyek közti napon. Kisbéren szeptember 59 én Bábolnán szeptember 30-án Mezőhegyesen október 6 án „A lótenyésztés emelésére" alakult rész­vény-társaság Budapesten folyó évi augusztus 21-én délelőtt 11 órakor az uj lóvásártéri hivatalos helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a részvényeseket ezennel tisztelettel meghivja. Tárgysorozat: 1. Igazgatósági előterjesz­tés a fővárossal köteudő egyezség, ugy az uj lóvásártéri beruházások iránt. — 2. Válasz­tások. — 3. Az alapszabályok 31. § a értel­mében teendő indítványok. Budapest, 1882. augusztus 1. 1.2 igazgatóság. Egy külföldi nézetei a magyarországi ló­tenyésztésről *) Tisztelt Szerkesztő Ur ! Az 1873-dik évben jártam utólszor Ma­gyarországon, a midőn is megszemléltem a keszthelyi, nagylángi, előszállást, révbéri, csengődi méneseket. E méneseknél szerzett észleletei­met amaz évben a „Pester Lloyd" gazdasági és erdészeti hetilap-mellékletének 27-dik szá­mában tettem közzé. Miután most, orvosi tanács folytán, újra meg kellett látogatnom Magyarországot a mehádiai fürdő használata végett, fölhasznál­tam e kedvező alkalmat, hogy egy kissé a kitűzött útról letérve, Szabadkát, mint Magyar­ország egyik fő-lóvásárhelyét meglátogassam. A Bácska lovairól én annyi sok dicsére­test hallottam, (egyes példányokat láttam is; a többi közt 2 Vojnich-féle szürkét a liesz­szeni herczeg füipsbi iiehei istállójában s 8 Vojnich-féle. fakót Berlinben a Renz cirkusá­ban, továbbá egy, Schulhöfer N. által Wiirz­burgba eszközölt 48 db lóból állott szállit mányt s igen sokat a müncheni lóvonatú pá lyákon, melyeket Fragner ur szállított ki oda) — hogy kíváncsiságom szerfölött felcsigázó­dott s könnyen megmagyarázható az a vá­gyam, miszerint ott a belyszinén győződjem meg, miként lehet az, hogy egyetlenegy megye évenkint több ezer darab lovat exportálhas­son, a nélkül bogy e körülmények a te­nyész-anyag progressiv kimerülését vonják magok után. Mehádiáról való visszatérésem után, f. hó G án, az alföldi pálya reggeli vonatával Szegedről Szabadkára érkeztem s miután ott egyetlen ismerősöm sem volt, a fogadóshoz fordultam tudakozódás végett s ily módon vált lehetségessé, a lókereskedők etablisse­ment-jait megszemlélni. Ajánlotta, hogy ke­ressem föl az „Arany bárány "-hoz czimezett kávéházat, a hol bizonyára találni fogok né­hány lókereskedőt s alkalmasint ugyanott ta­lálkozhatom a városi lovagló- és istállómes­ter Langb úrral is, ki ily esetekben szi­ves készséggel szokta a hozzá fordulót ka­lauzolni. Minden késlekedés nélkül kerestem föl a kijelölt helyiséget, hol, legnagyobb megle­petésemre és örömömre, a br. Rédl Béla mé­nesmesterével Bányafi Frigyes úrral találkoz­tam, kivel én 1870 ben a mezőhegyesi lóár­veréseu ismerkedtem meg és a kinél én több napig Révbéren nagyon kellemes időt töltöt­„A ló megválasztását tenyésztés szempontjából" helyszűke miatt jövő számuukban hozzuk. *) E levelet egy előttünk ismeretlen lókedvelőtől kaptuk s közöljük minden commentár nélkül. Szerk. tem. Óhajtásomat közölve vele, a legszeret­reméltóbb szívességgel ajánlkozott azt kielé­gíteni s egyszersmind meghivott a vezetése alatt álló kelebiai ménes megtekintésére is. Mindenelőtt fölvilágosított engem Báuyati ur, hogy Szabadkán lókereskedóket, a minők­kel Németországban s Magyarországon Bu­dapesten, Győrött, Székesfehervártt stb., talál­kozhatni, hiába keresnénk ; hogy tehát Sza­badkán a szó tágasabb értelmében a lótulaj­donosokat tekinthetjük lókereskedőknek. Etab­lissementokról, istállómesterekről, lovászokról, lóbetanitó kocsikról s több effélékről — úgy­mond — szó sincs, de mindamellett elégülten fogom Szabadkát odahagyni. Először is bizonyos Kovács Mihály ne­vűhöz mentünk. Ennek a jó embernek 2 nyomorúságos istállója volt, melyekben leg­alább is barmincz ló volt összezsúfolva, me­lyeknek mindenike jó alapzattal bírt, rövid szárúak, tömörek, szélesek voltak ; mindnyája igen jó hátat, nyakat, fejet, csúdöt, széles, tiszta szökcsontot s szép járást mutatott. Pót­lovak ezek a szó valódi értelmében, s akár­melyik német ezred ezredese szerencsésnek érezné magát, lia ily anyaggal rendelkezhet­nék. Láttam ott még néhány igen szép, na­gyobb fajta kocsilovat is, jelesen két szürkét és két sötétpejt. Daczára silány és válóban egészségtelen istállóiknak, e lovak igen jó táp­láltatásról s jó gondozásról tettek bizonyságot s az elővezetésnél meglepőleg jól produkálták magokat. A többi lókereskedő etablissemontja, noha tisztábban tartatott, mint a Kovács Mihályé, de ép ugy tul volt tömve, úgyhogy a lovak mog sem fordulhattak, hanem hátrálva hagy­hatták oda állásukat a kivezetéskor; az anyag is nagyon hasonló volt a Kovácséhoz, nem jobb, nem roszabb; belylyel-közzel — külö­nösen bizonyos Sadetzki istállójában — a le­vak igen szép formájúak voltak, úgyhogy hírne­vesebb ménes produktumainak is beillettek volna, ba az idomtalan bélyegek a ezombo­kon vagy vállon az ellenkezőről nem tanús­kodnak vala. Nagyon meglepő volt rám nézve ama kö­rülmény, hogy ezek az úgynevezett lókeres­dők közönséges földmivelők voltak, kik az ő mutatós nemzeti viselőtökben, kék dolmányuk és rövid, széles, fehér gatyájukban csinos lát­ványt nyújtottak s bogy bárom nyelven, u. m. magyarul, németül és szerbűi beszéltek ; azonban ugy látszik, ezek az egyszerű em­berek ép ugy értik a mű- és cselfogásokat, mint nagyvárosi lókereskedő kollegáik Mün­chenben vagy Berlinben és egyébütt, mint én erről a lovak elővezetésénél eléggé meg­győződhettem. Körülbelől 12 lókereskedőt látogattunk mog s több mint 140 darab lovat láttam. Ama körülmény, hogy ezek közt egyetlenegy mé­nesbeli ló nem volt, a legjobb bizonysága an­nak, hogy mily terjedelmes mérvben űzik e megyében a lótenyésztést, hogy oly kontin­genst állíthassanak elő, mint a fentebb emiitett. Mint Bányafi ur emlité előttem, Torontál-, Baranya-, Győri, Vas-, Fehér- s Zala- megyék épsn nem állanak a Bácska mögött, Tolna- és So­mogy-megyék ellenben valamennyit túlszárnyal­ták már. Szabadkán egy hét sem múlik el, a mely­ben Я0 - 60 darab lovat tova ne szállítaná­nak onnan a vasúton s a mult évben a város jegyzői hivatala több mint 13,000 darab ló­igazolási levelet állított ki s ha e számból csupán egyharmadrész volt is kereskedelmi árú, ez még mindig oly összeg, mely min­denkit, a ki Magyarországnak korábbi lóte­nyésztési viszonyait ismerte, méltán bámu­latra ragadhat. Bányafi ur beszélte nekem, hogy ő előtte is szinte megfoghatatlannak látszik, miképen lehet az. hogy oly tömérdek kiszállítás mel­lett Szabadkán átalában még jó lovakat ta­lálhatni ? *

Next

/
Oldalképek
Tartalom