Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882
1882-08-03 / 31. szám
28 2 1. Ardenniek va^y percberonok, 2. Suffolkiak, 3. A lincolni és yorkshirei fekete kocaifcj, 4. Clydesdali, 5. Cleveland-bay breed. Itt egyelőre ama kérdés megoldásáról van szó, mily tenyésztési czélt tüztünk magunk elé. Hogy jó szántó-lovakat nyerbessUnk, melyek kevéa takarmányt fogyasztanak s ne legyenek oly nehezek, mint az importált lovak, nem akarom elvitatni az 1. pont alatt emiitett fajú kanczáknak a mi nemesebb félvér országos fodező raéneinkkel vagy akár telivér ménekkel való kereztezésének jogosultságát. Wedemayer-Scbönrade urnák az ó tiszta percheron-tenyésztése mellett ez irányban tett kisérletei semmieselre sem voltak elhibázottaknak tekinthetők. Graditzon is teljesen kielégítő volt néhány ily keresztezéai kiaérlet az első generáczióban. Uly kitűnő mén, mint a Wedemeyer ur General-ja, melyet én egyébiránt nem tartok tiszta percheronnak, mivel egy nemes vadászlónak testét, nemességét és járását négy erős percneron-lábbal egyesité, talán nemesebb kanczáknál is használható; azonban mindig sajnálattal vettem, hogy ily keresztezések ivadékainál, a későbbi generácziókban az erős lábak azok, melyek leghamarabb újra eltűnnek ; csupán a testnek kissé kerekdedebb idomai, a bátrafelé gyorsan fogyatkozó bordaboltozat s a csapott far ismerhetők fel sokáig. A keresztezés tulajdonképi czélja tebát csakhamar ismét veszendőbe megy. Atalánosságban azonban e hidegvérű faj konstitucziója eléggé erősnek látszik arra, hogy a mi vidékünkön is elterjedhessen s keresztezéshez és továbbtenyésztéshez használtassék. A Suffolkoknak, tapasztalataim nyomán, e tulajdonságot kevésbbé tulajdonítanám ; ezek minden irányban kevésbbé birnak ellenállási képességgel. Báró Mahltzban országos főlovászmester indítványára Graditzon, ha nem is jelentékeny kiterjedésben, egy jó Suffolkmén fordíttatott könnyűvé vált igen nemes félvér-kanczákkal való keresztezésre s viszont néhány Suffolk-kancza a földmivelési gazdaságból nemes mének által lett fedezve. Utóbbi keresztezésből, t. i. a Suffolk-kanczákból mindenesetre két országos fedező mén került ki, melyek azonban csakhamar kimustráltattak, mert a tenyésztésben alkalmasaknak nem találtattak. Anyakanczák e párosításból nem soroztattak be. Ellenben utóbbi megtörtént két, a maga nemében normális és erős kaüczával, mely egy Suffolk-méntől és graditzi ménesbeli anyától származott. Ezek azonban sem telivér-, sem félvérménnel való párosításból nem mutattak föl használható ivadékot s annálfogva mind a kettő kimustráltatott ; különösen az egészség és életerő hiányzott csikaiknál. Báró Maltzabn átalában kissé nagyon is jó véleményben; volt a Suffolk-fajnak keresztezésre használhatósága felől, mig a percheronokat e czélra nem sokra becsülte. Abban az időben, mikor ő a mecklenburgi országos ménest igazgatta, az ő utasítása szerint több rendbeli keresztezési kisérletet tettek Suffolkkal, azonban eme kísérleteknél, szemtanuk állitása szerint, semmi dicséretes eredményt nem mutattak föl. Angliában a Suffolk-faj talán valamennyi hidegvérű faj közt legkevésbbé használtatik keresztezésre, miből azt következtethetni, hogy e czélra nem igen alkalmas. Németországban, tudomásom szerint, csak a Pless herczeg ménesében sikerült, Suffolk-keresztezésből, a kanczáknak angol telivérekkel való ismételt párosítása után néhány használható anyakanczát nevelhetni. Suffolk-keresztezésből való mén-ivadékok ama ménesben soha sem alkalmaztattak. A legkiválóbb állat, a melyet én e keresztezésből valaha eredni láttam, a brémai nagy szemlére 1872 ben kiállított rőtsárga kancza Eugenie, melynek törzsfája itt következik : VADÁSZ- ÉS YERSKXT-LAP. Prince Regent ] c ; Telivér ) r Augusztus 3Euge P 1?^-I Sibylle Félverj Suffolk, j Adelgunde Blakprince.l с ш j TeKvér ( Napoleon. I Сщ ц Teliver ) Ez később csak Xi telivél méntől ellett egy mén csikót, (mely mint országos fedező mén, Leubusban van) s 1875-ben a második ellésnél kimúlt. A mi a Pless-féle ménesben való többi Suffolk-keresztezés tenyész-eredményét illeti, a megítélésre a berezegi ménes jelenlegi ménes igazgatójának, Bahlke urnák sajátkezű alábbi tudósítása a legjobb kezességet nyújtja. (Folyt, köv.) VADÁSZAT és LÖVÉSZET. Az idei agancs-kiállításhoz. Tisztelt Szerkesztő Ur ! A tavalyi agancs-kiállitásban, melyben oly sok és ritka szép példányú szarvas-agancs volt, nagy sajnálkozásomra majdnem egészen hiányzott az őz-agancs. Már pedig erdeink épen ugy bővelkednek erős bakokban, mint erős szarvasokban, s ugy hiszem, a vadászat-tulajdonosokat mint a nagy közönséget szintúgy érdekelné az ország különféle részeiből összegyűlt őz-agancs, kivált oly kedvező esztendőben, mint az idei. Mi felvidékiek, természetesen, sohasem pályázhatunk az alföldiekkel, de legalább megvolna az alkalom azokat, t. i. az agancsokat, összehasonlíthatni, és az utóbbiakban gyönyörködhetni. Nem tudom, a felhívások a kiállitás megküldésére, szét vannak-e már bocsátva*) és van-e erről emlités téve ; de lia nem, ugy hiszem, nem csak az én, de számos vadásztársam óhaját fejezem ki, ba a rendező urakat felkérem, az őzbakról is megemlékezni s a vadászokat és tulajdonosokat, mennél számosabb őz-agancs küldésére felhivni. Tallós, 1882. julius 25-én. Gr. Esterházy Mihály. *) Más meghívás nincs, mint a mi a „Vadász- és Versenylap" 28. számában megjelent. Ámbár nincs megnevezve, de azt hiszszük, hogy az őz-agancsok sincsenek kizárva. Talán a zerge kampók és a siketfajdok, medvék és vadkanok agyarai, bundái és farktollai is elfogadtatnának ? Kár hogy nincs állandó bizottság előre választva, mely mindezekre — egy kimerítő programm kiadásával felelhetne. Szerk. Löjegyzékek az 1881-diki idényből. A magyar-német erdő-ipartársulat birtokán Marmaros megyében, a lefolyt évben következő vadnemek ejtettek el: Agancsár 9 Medve 9 Őz bak 13 Farkas 1 Nyul 46 Hiúz 1 Siketfajd 8 Nyest 5 Nyirfajd 2 Róka 34 Császármadár 133 Borz 5 Fürj 2 Menyét 3 Erdei szalonka 6 Vidra 2 Sárszalonka 4 Héja 12 Vadkacsa 26 Bagoly 7 Szárcsa 3 Kutya 12 Vadgalamb 4 л Г7Г ° Összesen : 347 Hetthéssy László, főerdész. Irodalom, festészet Richter nagy szinezett képe, a rákosi rókavadászok, melyek eredetije О felsége a királyné termében van, még nebány példányban kapható szerkesztőségünkben 70 írtjával: ezelőtt 100 frt volt. * * Egy rendkívül érdekes utazási munka magyar nyelven. Stanley H. M. „Utazásom Közép-Afrikában" czimű becses műből, melyről már egy alkalommal megemlékeztünk, folyatatólagosan j»lent meg a 4 — 9-ik füzet. E műben Stanley, a hires afrikai utazó maga irja le az 1874— 77-ben végrehajtott, korszakot alkotó expeditiójának lefolyását. A munka rendkivül nagyérdekű és pedig nemcsak azokra nézve, kik kiválólag foglalkoznak a földrajzi tudományokkal, hanem minden olvasd szerető emberre nézve is. Annyira vonzó és szép irálylyal van az egész irva s e mellett annyi tanulságot lehet meriteni belőle, mint egyikéből sem ama munkáknak, melyek cz ideig Közép-Afrikáról megjelentek. Stanley művében egy oly nagy eseménynek és fontos problémának megfejtését találjuk, melynek kideritése évszázadok, sőt évezredek bosszú során keresztül az emberiség egyik legkiválóbb óhaját képezte. E nevezetes probléma a Nilus-folyó forrásának a felfedezése. Stanley utazásait a „New-York Herald" és "Daily Telegraph" hires lapok tulajdonosainak kültségÓD végezte. Ama számtalan néger országok közül, melyeken utazása alkalmával keresztülhaladt, egyik legérdekesebb Uganda tartomány — egy valóságos tejjel-mézzel folyó ország. A most megjelent füzetekben e tartománynak és érdekes embereinek leirását olvassuk. Legérdekesebbek azok a fejezetek, melyekben Mtésát, Uganda most is élő hatalmas császárját, rajzolja le, ki Stanley szerint a legérdekesebb ember AfrikábaD. A nagy Nianza-tó körülhajózása, az úton átélt fáradalmak, nélkülözések és érdekesnél érdekesebb viszontagságok eleveD és hű leirása valóban gyönyörködtető és megragadó olvasmánynyá teszik e művet, melynél érdekesebb úti leirás nemcsak magyarúl, de más nyelven sem jelent meg az újabb időben. A külső kiállitás rendkivül diszes; a mű magyar kiadása gazdagabban van illuszrrálva, mint аъ angol vagy német kiadás és mindamellett felével olcsóbb amazoknál. Megszerzése bárkire nézve könnyű, a mennyiben 30—32 füzetben fog gyors egymásutánban megjelenni. Előfizetni lehet rá mindeu honi könyvkereskedőnél és egyenesen a kiadóhivatalban Révai Testvérek künyvkiadóhivatalában BudapesteD, a honnan kívánatra részletes előrajz is küldetik bárkinek. Hírharang. Gr. Károlyi István annyira javult törött lábával, hogy a napokban már gyalogezekérre ülhet, s igy a parkban a szabadtermészetet élvezheti. * * * A gr. Fatthyány-Károlyi-Blaskovits istálló hir szerint augusztusban hazajön Angliából. * * * Az „ausztriai Jockey-Club" titkársága jelenti, hogy gróf Larisch György versenyszine : kik, vörös ujj és sapka. * * # A „Wochen-Renn-Kalender," 36 ik számában, helyre igazitja a május 9-én Pesten tuttatott 3000 frankos államdij értékét, a mennyiben az nem 1305 frt a győztesnek s 105 a másodiknak, hanem : 1320 frt a győztesnek s 120 frt a másodiknak. * * * Az állami ménesekben a szokásos őszi árverések, ugy halljuk, hogy Kisbéren szept. 27-én, Bábolnán szept. 28-án, Mezőhegyesen október 4-én és 5-én fognak megtartatni. * * * A kisbéri telivér anyakanczák közül ki fognak sorsoltatni Moonlight, Honey Bee, Mistigris, Erzsi és Merry-go-round. Ezek helyett egész csendességben Angliában ujabb anyakanczák vásároltattak. * * * Szent István napján nagy nemzeti ünnepély; lóversenyek. Kezdetük délután 4 órakor.
