Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-07-13 / 28. szám

249 erős bokatetemet kaptak volna. Esetleg volt alkalmam öreg telivér mének lábszárának bonczolásáuál jelen lenni s a kifőzött csonto­kat megvizsgálni. Az úgynevezett bokatetem­nek semmi nyoma sem volt, azonban egy alkalommal láttam a bokacsont illető helyein egyes, gombostűfej-nagyságú csontgyöngyöket. Az efféle, külső okok által támadt vas­tagodásokat a pataburkokban, sőt magát a bokacsontizzadmányokat sem tartom egyáta­lán lényegeseknek az átörökítésre, mivelhogy ezek csupán traumatikus természetűek. Mint ». többi ugy nevezett öröklött bi bákkal, ugy áll a dolog a szemhibákkal is. Ezek, természetesen, nagyon különböző gajátságúak lehetnek. Átalán véve azonban itt is lehet amaz alapelvhez ragaszkodni, hogy a belső kóros okokból származott hibák veszé­lyesek az átörökítésnél. E kategóriába tarto­zik ugyanis minden, a mi az időszaki szemlob­bal némileg összekötetésben áll. Ez, kivéve ha enzootice vagy influenza következtében jelenkezik, tiz eset közül kilenczszer fejlődési betegségnek vagy legalább is szervi praedis­positiónak tulajdonítható. A zöldes csillám és felhős izadmányok*) által e betegséget, a baj kifejlődésekor, könnyen föl lebet ismerni s a csikó-idegbénaságnak bizonyos stadiumban és alakban mutatkozó hasonló jelenségei oda utalnak, hogy az időszaki szemloboknak ké­sőbbi jelenkezése is ama méregbsn rejlő csi­rának tulajdonitható, mely az idegbéna vagy görvélyes csikók szervezetében úszik. Ha az időszaki szemlobok hevessége múlik, akkor e kór nyoma, első föllépése után, gyakran nehezen ismerhető föl ; de ba már két bárom izben is előfordult, rendszerint redők képződnek a felső szemhéjon, melyek meglehetős biztos követ­keztetést engednek, még ha a szem nem lát­szik is megkisebbedettnek. Egészen máskép áll a dolog a hályogfolt­fal. Ezek ritkán mutatkoznak mint kiállott belső szembetegségek produktumai ; sokkal inkább és többnyire traumatikus természetűek s annálfogva az örökítésnél nem veszedelme­sek. Sőt egészen egéizséges szemnél is köny­nyen előidézhető a hájogfolt. Igy pl. ba balke­zünk mutatóujjával a ló felső szemhéját le­nyomjuk s jobb öklünkkel erős ütést mérünk a szemet lezáró ujjunkra, huszonnégy óra le­folyása alatt, számos hályogfoltocskát fede­zünk föl az illető szemben, melyek idő mul­tával újra elenyésznek. Innen magyarázható meg ama jelenség is, hogy. fiatal lovaknál „Laufstall" okban nem ritkán láthatni hájog­toltokat, melyek ujabb vizsgálatkor már nem lelhetők fel többé. Azt, hogy a többé el nem múló hályog­foltok, vagy legalább ezeknek legnagyobb része, traumatikus eredetűek, persze nehéz be- 1 bizonyítani ; a tapasztalás azonban azt tanítja, hogy átalában az egyes kis hályogfolt nem öröklődik ; különösen alkalmasak a megíté­lésre azok, a melyek a lencse külső felén ül­nek s erősen körvonalozódnak. Ismertem és ismerek mai napig is sok mént Angliábau és Németországban, melyek hájogfoltokkal bir­tak, még pedig mélyen fekvőkkel s nem erő­sen körvonalozottakkal s mégis ép oly egész­séges szemet örökítenek át, mint bármely más piének. (Folyt, köv.) *) E jelenségek előfordulnak ugyan egyszerű belső gzemlobnáí is, de csak ritka esetben. VADÁSZAT és L ÖVÉSZ ET. Figyelmeztetés Magyarország vadászat-tulajdonosaihoz, és vadászat­kedvelőihez. A mult őszszel Budapesten megtartott , „agancs-kiállitás" alkalmával elhatároztatott, b°gy ezentúl minden évben az őszi versenyek idejében fog kiállitás rendeztetni, melyen a folyó évben lőtt vadak uevezetesebb agancsai egymás közt versenyezhetnek tanulságos és érdekes látványt nyújtva ugy tulajdonosaik­nak, mint a vadászattal foglalkozó közönségnek. Es bogy a kiállitás aimál könnyebben megtekinthető és a látogató közönségnek ké­nyelmére legyen berendezhető, a nemzeti Ca­sino igazgatójának gróf Károlyi István urnák igéretét birjuk, mely szerint a kiállitás részére a nemzeti Casinóban fog megfelelő helyiség rendelkezésre bocsáttatni. Ezek utan több érdek lett ur felszólítása folytán, mint a tavaly megtartott kiállitás rendezője, felkérem vadásztulajdonosainkat és mindazon Szt. Hubert kedvenczeit, kik az idei vadászidény alatt versenyzésre érdemes agancsok birtokába jutnak, bogy e kiállítás­ról meg ne feledkezzenek, és az őszi verse­nyek ideje előtt legalább egy héttel*) a kiállí­tandó agancsok számát és minőségét a „ Vadász- és Versenylapé szerkesztőségénél bejelenteni ne ter­heltessenek. Lábodon, 1882. julius 10. Teljes vadászüdv kivánatával Gr. Széchenyi Pál. *) Miután a budapesti őszi versenyek október 15, 19 és 22-én lesznek, a szarvas lőhetése pedig október 15-ig tart, a bejelentési és beküldési határidőül legczélszerübbnek vélnők október rb-dikdt mint zárna­pot, hogy aztán október 18 vagy 20 áig a kiállitás elrendezhető és megnyitható legyen. Szerk. Vadtenyészetünk allása. Közeledik az általános vadászat megnyi­tása, s a m :nt az utolsó 4 hétben tett uta­zásaink közt (a Dunán tul Fehér-, Veszprém és Győr-megyékben május utolsó hetében, a Tiszán tul Csanád és Torontálban, — és Er­dély különböző vidékein pedig junius 14-től julius 8-ig) tapasztaltuk : apró vadban, a szá­razon és vizén egyaránt szép szaporulat Ígér­kezik. — A Vértes és Bakony közti völ­gyekben, Csurgó, Moór, Kisbér, Nagy-Igmánd határain nyul és fogoly tetemes számmal ész­leltetett aratás előtt, s tekintve e vidék gaz­dagságát gabona és takarmány-növényekben, és gyakori ültetvényeseit — (különösen Ig­mand és a bábolnai ménes körül) — aratás után is elég kellemes helyet nyújt a fogoly­madárnak a maradásra. Különösen az urada­lom testébe ékelt községi szőllőhegyekben sok a fogoly. — Ugyané vidéknek (Bábolna körül) t-gy specialitása is van, a fekete rókák, melyek már mintegy 5 év óta láttatnak, és melyekből kölyköket is észleltek. Tiszt* fe­keték, minden jegy nélkül. Hogy honnan származhatott ez aberratio? arról csak talál­gatásokban lelelnek a környékbeli vadászok. — Az őzállomány a kisbéri uradalomban meglehetősen szaporodott, — ellenben a fá­czányfölnevelés nem igeü sikerült. Mezőhegyes vidékén — daczára a gyönyörű gabona- és takarmány-földeknek — igen-igen kevés fogoly-csapat észlelhető, az ottani gazd. tisztek szerint a viz és rejthelyek hiánya miatt, mert folyóvíz messze tájig épen nincs; egy kevés álló viz a nagykiterjedésű ura­dalomnak (majd 28000 catastr. hold) csak egyik sarkában szokott lenni. A mesgyéket és utakat szegélyező fasorokon kivül vannak ugyan egyes erdők, de nem remisek, s a róka és görény mellett a nagyszámú kánya és pusztai sas akadály nélkül tizedeli (vagy ötödöli) a nyul-állományt is. Erdélyben — a Kiiküllő, Maros és Olt alsó partjain — különösen a síksági földe­ken szép helye volna az apró vadnak, de ré­szint a mezei munkások, részint a közeli er­dők és bérczekben tanyázó és fészkelő raga­dozó szőrmés és szárnyas állatok pusztítják. E vidéken vadóvási időről mit sem tudnak. A fogarasi ménes uradalom kucsulatái és szeniczei erdőrészeiben, melyek nagyobb tö­meg középhegységi erdők közt fekszenek, a farkas és rókák közt az cz kiveszett; szarvas soha sem is volt. Ellenben vaddisznó és medve a tili idő beálltával rendesen akad ; — ámult őszszel egy hajtásban 7 drb medve volt. — Zergék a fogarasi havasokban (a turlurui, negoi és Surul közti, közel 4—5 négyszög mért­földnyi, kopár és széditő magaslatokon) mint a hely szinén értesültünk, meglehetős szám­mal vannak, de vadászatokhoz igen nagy készületet (80 — 100 drb bajtót, és 25—30 puskást) kívánnak, hogy eredményesen lőhes­senek, s aztán igen fáradságosak. Nagyszerű vidékek és nagyszerű hegylánczok ezek, 8200—8500 láb magasságig, melyek bérczei közt még tömérdek a hó most juliusban is. E bérezek alatt, a fenyvesek legfelsőbb re­gióiban siket fajd is található. Megfordultunk a székelyföldön is. — Há­romszék, Csikezék keskeny völgyeiben, a szép gabona és kapás növények közt és minden­felé bőven futó csermelyek és hegyi pata­kok mellett — szép helye lehetne az apró vadnak, (különösen Sepsi Szt.-György, Mál­nás, Bikszád körül) ha itt is, mint már Er­dély más részeiben, a sok kánya, pusztai sas, sőt a bérczesebb vidékeken a nagy dög-ke­sely nem pusztítaná. — Ezek a ragadozók Erdélyben feltűnően nagy számmal vannak. A Gypaetus barbatust ama roppant szirtfalak tetein is láttuk, melyek a Dunát, Drenkova és Orsova közt (a hires kazani szorosban) kör­nyezik . . . É bárom-négyezer láb magas­ságú s pár óra hoszant elnyúló sziklahegy­ségek hozzáférhetetlen, meredek falai közé láttuk leereszkedni e nagy szárnyasokat, — igen keveset törődve a roppant gőzössel, mely­lyel a Duna szoroson usztunk alá Orsova felé. — Tusnád körül és a Szent-Anna tó nagy­ezei ű őserdei közt — őzek és császármada­rak után tudakozódtunk, miután mind a két vadnemnek ez igeD szép hely volna ... A székely-pásztor azonban, ki vezetőnk volt, fel a tengerszemhez, mondá, hogy mind ki­pusztult, s csak rigók, szajkók és a harkály tanyáz már ez erdőkben, melyek egy részét egy nagy erdőégés pusztitá el tavaly. Ellenben Mehádia és a Hercules-fürdő körül a vadászembernek valóságos eldoradója van. A fürdő körüli ős-erdők és sziklabér­czeken — (a Dolomet közel 7000 láb) — zerge-vad, medve, császármadár és nyirfajd az alanti völgyekben pedig őz-vad, a patak­ban pisztráng szép számmal van. A fürdő bér­lője Tatranczy ur maga is passonatus vadász, és vendégeinek szivesen megkönnyíti a va­dászhatást. Hanem bát az igen meredek, szik­lás és fával sűrűn benőtt begyek közt ne­héz eredményhez jutni. No de ezekről alkal­milag többet. Irodalom, festészet. Richter nagy színezett képe, a rákosi ró­kavadászok, melyek eredetije О felsége a ki­rályné termében van, még néhány példány­ban kapható szerkesztőségünkben 70 írtjával ; ezelőtt 100 frt volt. Hírharang. Gyiirky Béla ur, miDt a „Sporn"-ból olvassuk, legközelébb Trompetert festette le, még pedig teljes sikerrel, nemcsak a tárgy szerencsés fölfogása, ha nem miwészeti kivitele által is. * S * Vederemo kivétetett a trainingből és Pápára kül­detett. * * A „Goodwood Stakes Haudicap"-ben, (mely f. hó 25-én futtatik) Victor Emanuel viszi a legnagyobb terhet 9 stone 2 fontot (58 kilo), a legkisebbet pedig Lady Anne 5 stone 2 fonttal (36'/ 4 kilo.) A „Good- wood Cupben", mely 27-én lesz, a legnagyobb teher van szabva Chippendalera, 9 stone 7 foDt, (60 1/ 4 k.), a legcsekélyebb pedig Credo-ra 7 stone 1 font (45 kilo.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom