Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-04-27 / 17. szám

154 Itt minden előtt amaz élénk szinü, ezinóber-vörös hártya szövettani szerkezete veendő figyelembe, mely a siketfajd szeme körül a fül felé foglal helyet s mely jó mélyen a külhalljáratba folytatódik. Bár szövete itt is ugyanaz, szine valamivel halványabb. E hártya szövettanilag a merevülékeny — ugy nevezett merevenc

в testekhez — tartozik. Az ily szövet kötszöveti gerendezetek között székelő üregecskékkel, úgynevezett szövetközti hézagokkal bir, alkata legtalálóbban a szivacshoz volna hasonlítható. E szövet közti ürök bizonyos élettani ingerületek folytán hol lassan, hol gyorsan viszeres vérrel telnek meg, annyira, hogy az elébb laza szerkezet merevvé, keménynyé s erősen duzzadná válik. — Ilyen szövetből állanak a pulykafélék fején s nyakán elhelyezett húsos képletek, melyek a pulyka-kakas izgatottsága alkalmával láthatólag megduzzadnak, vérrel telnek meg. — A siketfajd kakasnál is igy áll az eset: midőn a dürgési actus folytán láthatólag heves ingerületbe jön, a külhalljáratot kibélelő merevülékeny hártya vérrel megtelik s igy megduzzadván a halijárat űrét jelentékenyen measzűkiti. — Hogy eme szűkités a hallásra épen oly befolyással van, mint midőn mi füleinket betömjük : nem kiván bizonyítást. De nemcsak a merevülékeny hártya telik túl vérrel, hanem mivel az egész fül, fővéredényeit a hártyával egy közös edényágból kapja, szükségkép vérbőségnek kell lenni a fül dobhártyáján, sőt a tömkelegben is, hol épen a halló ideg hangfelfogó készüléke létezik. Már pedig ily vérbőség a hallás nagyfokú csökkenésével s zugásszerű érzettel van öszszekötve, miáltal s az időszakos süketség létre jön. Tehát 3-szor az érzék-fogyatkozás a fül kiilhalljáratát kibélelő hártya duzzadása által olcoztatik. Legfontosabb mozzanat azonban, mely a süketség létrehozásánál szerepel : 4-szer a kiilhalljára'nak, egy az alsó állkapocsból kinőtt csontnyulvány által való erőmüvi összenyomása, erősen kitátott száj mellett. Ha a siketfajd kakas fejének csontvázát vizsgáljuk, feltűnik egy az alsó állcsont külső szögletéről mindkét oldalt mellfelé, a fülirányában kiemelkedő csontnyúlvány. Ez minden más állatnál hiányzik, vagy csak durványosan, alig észrevehető csontdudor alakjában van kifejlődve, a madarak között a siketfajdon kívül az egyetlen flamingónál (Phoericopterus ruber) található.**) Ha az állkapocs erősen lefelé vonatik, vagy más szóval, ha a csőr szélesen feltáttatik, a csontnyúlvány egyenesen a külhalljárat lágy részlete felé mozog s azt igen jelentékenyen comprimálja. E csontuyúlványt Wurm tanúlmányozta először s Processus max illae inferioris auricularisnak nevezi, mi magyarul az alsó állkapocs fülnyújtványának volna mondandó. Midőn a madár köszörűi, épen akkor a lehető legtágabbra tátja fel csőrét, mint azt a napi tapasztaláson kivül Brehmnek egy szelid fajdkakason közvetlen közelből tett megfigyelése bizonyltja, igy tehát épen köszörüléskor következik be a külhalljáratnak a csontnyúlvány általi nagyfokú összenyomatása, miből aztán a süketségnek a köszörülés alatt legnagyobb fokban való jelenléte szükségkép következik. Végre 5-ször figyelembe veendő az a fontos körülmény, hogy a kakas köszörülés alatt fejit egyenesen fölfelé fordítja, csaknem egészen függőleges helyzetbe hozza, a midőn is szemei szükségkép csak egyenesen fölfelé tekinthetnek, ezenkívül pedig ekkor a szemek a harmadik pilla, — úgynevezett pislogó hártya (membrana nictitans) — által több mint fele részben elfedetnek. Maga ez egyetlen körülmény elégséges **) Vájjon a flamingo is ki van téve ily időszakos süketségnek, az iránt az észleletek hiányzanak ; bizonyos azonban, hogy nála is sziikittetik a halljárat, ha a száj erősen tátva van. az esetleges vakság különböző fokainak értelmezéséhez. Mindez előadottakat egybevetve, világos, hogy a vakság és süketség merőben esetleges okok összejátszása által feltételeztetik. S értelmezésünk mellett immár könnyű a látszólagos ellentmondó észleleteket megmagyarázni. — Mert feltéve például, hogy a nemi hevület által már erősen izgatott idegzetű kakas, köszörülés közben fejét lehető függélyesen emeli fel, pislantó hártyáit jól zárja, csőrét legtágabbra tátja s ez által a küllhaljáratot összenyomja : világos, hogy ez actus tartama alatt abból mit sem fog láthatni, mi alatta vagy mögötte s alant előtte történik, mert csakis az égbolt felé tekint, egyúttal pedig a csőr tátása folytán süket lesz. Ha azonban kevéssé ragadta el a nemi hév, ha köszörüléskor csak kis mérvben, vagy épen nem forditja fölfelé fejét, ha csőrét nem tátja ki eléggé: szükségkép látni és hallani fog. Ily módon a süketség s vakság különféle fokai jöhetnek létre, mi a tapasztalás ellentétes adatait aztán egészen megmagyarázza. Ha ehez még hozzá adjuk, hogy az időjárás, a légkör sűrűsége, a madár környezetének nyugalma, magának a kakasnak különböző izgékonysága , általán dispositiója a diirgéshez mind megannyi tényezők, melyek az időszaki érzék-fogyatkozásra közvetlen vagy közvetve befolyással bírnak : következik, hogy a süketség s vakság minden kakasnál, minden egyes dürgéskor más és más fokban kifejezve lesz jelen. — Ily módon nem fogunk csodálkozni, ha egy hevesen dürgő kakas 3—4 hibás lövésre sem repül el, vagy egy másik a látszólag kedvező körülmények között correcte közeledő vadászt észreveszi s köszörülését abban hagyva ijedten elrepül. A szabály azonban mégis csak az, hogy kedvező helyi viszonyok mellett, a szabályosan dürgő s rendszeresen köszörülő siketfajd legtöbb esetben jól beugorható. — Kivétel, ha müszabályos beugrás mellett a rendesen dürgő kakas ki nem tart. Irodalom. Das schwere Arbeitspferd, mit besonderer Rüchsicht auf den Clydesdale. Irta Heinrich von Nathusius Althaldensleben. Egy fény- és 28 metszett képpel, a szerző rajza után. — Nathusius, az ismereses porosz nagy földbirtokos és passionatus lótenyésztő e könyvben utazási tapasztalatait, igazabban a lóteuyésztés körüli tapasztalatait irja le, amint azokat Angliában, Skótiában látta Ez utazása 1881-ben történt, s az ott látottakból és a honn a Percheronok nevelésénél tapasztaltakból — vonja conclusioit, ama kérdésre: melyik fajtáját a nehéz igáslovakmik tenyészsziik ; s mit kell meghagynunk a jelenlegi táj-fajtáinkból? Alkalmilag bővebben. Hírharang. A kisbéri lévesek május 13-án tartandó árverésére külön vonat indul Budáról reggel 8 órakor, mely 11-kor érkezik Kisbérre, s délután 5-ig marad ott; midőn visszaindul s este 8 órakor érkezik Budára. — Az árverésre a magyar kir. földmiv. ügyi minisztérium, annak régi ismeretes gyakorlóját, Mr. Cavalierot kérte fel. * * * A lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság Budapesten ápril hó 30-án délelőtti 11 órakor az uj lóvásártéri hivatalos helyiségében, miután ápril 11-re összehívott közgyűlés határozat képes nem lett, IV-ik évi rendes közgyűlését tartja, melyre a társaság részvényeseit ezennel meghívja. — Tárgysorozat ugyan az mint már hirdetve volt: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése a lefolyt üzletév eredményéről, és mérleg előterjesztés, nyeremény felosztás. 2. Az alapszabályok változtatására vonatkozó igazgatósági jelentés és javaslat. 3. A budapesti ló vásártér áthelyezése folytán szükséges intézkedések ugy a társaság pénzügyi erejére vonatkozó határozatok. 4. Választások. 5. Az alapszabályok 31. §. értelmében teendő indítványok. Budapest, 1882. ápril 13-án. Az igazgatóság. * * Az „Orsz. magy. vad. védegylet" igazgatósága f. évi május hó 8-án d. u. 6 órakor sz „Orsz. m. iparegyesület" termében (Fereucz Józseftér, Diana-fürdő épület I. em.) ülést tart, melyre az igazgatósági tagok tisztelettel meghívatnak. Tárgyak: 1. A vadászati törvény megváltoztatására vonatkozó javaslat tárgyalása. 2. Egy uj igazgatósági tag választása. 3. Javaslat az alapszabályok és ügyrend megváltoztatásáról. 4. Előkészítése a közgyűlésnek ; számvizsgáló bizottság kiküldése. 5. Folyó ügyek. — A tárgyak fontosságánál fogva tisztelettel kéretnek az igazg. tagok, hogy megjelenjenek. — Budapesten, 1882. ápril 20. Ifj. gr. Nádasdy Ferencz, elnök. * * * A m. kir. kormány megvette Osman és Livno telivér méneket (mindkettő Jester és Hableány után) gr. Andrásy Gyulától s a székesfehérvári méntelepbe osztotta ; honnan Osmant mindjárt Sopionymegyébe Farádra küldték az elhunyt Zádor helyébe. * * * A Baltazzi Arisztid és Mayer Arthur urak versenylovainak mult szerdán történt árverésén a hirdetett lovaknak csak fele kelt el. A vásárlási kedv átalában csekély volt, több lónál a megállapított magas ár miatt Ígéretet sem tettek. Ilyenek voltak Bleibtreu és Incognito, egyenkint 20,000 írttal, Bengali, melynek utolsó ára 15,000 frtban volt megállapítva, s Taurus, melyet csak 75,000 frton lehetett volna megvásárolni. Az eladott lovak következők : Allan 2é p m Kettledrum-Armadale 200 frt. Megvette gróf Esterházy Miklés. Aurélia 2é p к Kettledrum-Aurora 1225 frt. Megvette Heulmayer úr. Dracene 2é p к Kettledrum Dryad 950 frt, megvette Capt. Herbert. First Fruit 2é f к Kettledrum-Firefly 1700 frt. Megvette gr. St. Julien. Fleetness 2é sg к Kettledrum-Fair Star, 2000 frt. Megvette gr. Kinsky R. Occident 2é p m KisbérGetroffen. 300 frt. Megvette gr. Westphalen. Unerkannt 3é sg к Buccaneer-Auonyma 1800 frt. Megvette gr. St. Julien. Dimdl 4é sg к Cambuscan-Flowergirl 4150 frt. Megvette hg Esterházy Pál. # * * Dréher Ignácz és fia, in. kir. egyetemi sebészi műszerek gyártóinál jelenleg két uj találmány vonja magára a figyelmet, melyek különösen lótenyésztőkre, állatorvosokra és lókereskedőkre nézve megbecsülhetetlen találmányok. Egyik a Leiter-féle hőszabályzó készülék, a másik pedig a Leiterféle ujabb szerkezetű irrigateurje. Az első majdnem viasz ként hajlítható puha fémvegyülékből készült s kivülről czinnel bevont 3 — ó millimeter vastag csövekből áll. Nagyságuk a kívánalomnak megfelelő s hajlékonyságuknál fogva a test felszínéhez teljesen alkalmazható fémlemezekké hajtogatható össze, melyek minthogy jó vezetők, meleget vonnak el az ezekkel érintkező testrészektől vagy meleget kölcsönöznek annak, a szerint a mint a csövek ben nagyobb vagy kisebb hőfokú viz kering. E találmány nagyon üdvös ott, bol a lovak lobos és egyéb eseteinél a vizborogatást alkalmazni kell, mert a csövekben folyvást egyenletes hideget vagy meleget kap a szenvedő testrész, mi a gyógymódnál nagyon lényeges. A másik találmány, az irrigateur kiválóan alkalmas : mesterséges táplálásra, sebtisztogatásra, a fül, orr, garat, gyomor, bél, hólyag és hüvely kiöblintésére. Mindkét készülék alkalmazási módjairól egy füzetke ad bővebb utasitást, mely el van látva a szükséges ábrákkal is. Kaphatók pedig a készülékek fentnevezettek hatvani utczai boltjában. Aruk jutányos s a höszabályozó készüléké a kivánt lioszszasághoz és széleséghez képost különböző. * * #