Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882
1882-01-12 / 2. szám
16 sionatus tulajdonosának, és tenyésztőjének s lia a baden-badeni nagy dijat, mely 12350 frt s szép diszteletdij volt a hamburgi Derbyben való második helyért s az iffezheími dijban szintén második helyért 1750 frtot kapott, összes nyereményeinek összege 34600 írtra rug. Ó egyike a legszebb és racingiikeabb belföldi versenylovainknak, s habár mint kétéves három izben Angliában való futásai közül csakis egyszer, novemberben Manchesterben a Lan- caster Nursery Handicapban tudott helyre futni, Mr. T. Canon Thunderstruck-ja után negyediknek érkezvén be, abban azért mégis, mint háromévestől, sokat vártak tőle, mely hozzákötött reményeket aztán nagyban igazolta is. Már tavasz kezdetén jó hirek kezdettek róla szállingózni, s midőn a Derby előtt pár nappal a Freudenauba megérkezett, mindjárt egyike lett a íőkedvenczeknek a Derbyre s Vederemo után közvetlenül 5 : 1 ellene állott a fogadásokban, mint második főkedvencz. A versenyt azonban egy hoszszal megveszté Vederemo ellenében ; hiszen még mindenkinek jó emlékezetében lehet ama sebesség, mit az utolsó fordulótól a nyerőpontig ki tudott e kancza fejleszteni, és sokan ama véleményben voltak és vannak talán még most is : ha Madden őt másképen lovagolja és nem vár vele egész az utolsó fordulóig, ugy a versenyt ő megnyerhette volna. Annyi bizonyos, és azt későbbi futásaiban eléggé bebizonyitá, miszerint ő inkább győzős, mint sebes s jobb versenyeit mind győzősség által nyeré meg; de viszont a Derbyben az iram eleitől nagyon sebes volt s talán a kancza sem pihené ki kellőleg, csak még pár nappal előbb tett nagy uti fáradalmait, s azt hiszszük, miszerint Vederemo sem volt soha egy későbbi futásában is ama formában, mint e versenyben s igy mindez okok járultak hozzá, hogy a Cambuscan-Lady-Like-kancza abban, csak mint második érkezhetett be. Első nyereségét La Gondola a május 2tí-iki TrialStakesben aratá. melyben legsebesebb hároméveseinket, minők Donna Christine, Miss Pleydell, Kisbaba és No-Surpriset canterben birta megverni; igaz ugyan, hogy Donna Christinetől egy és fél kilót kapott e versenyben, de bizonyára e teherkülönbség nélkül is csak oly biztosan megverte volna őt, mint azt emigy tevé. Május 31-én La Gondola újra találkozott a Vándorló-ivadékversenyben Vederemoval és pedig a Derby-távolságou, melyben aztán a kancza határozottan és a legkönnyebben veré meg a mént. Mi егу pillanatig sem akarjuk a kancza fölényét Vederemo felett kétségbe vonni; hiszen azt magunk is határozottan elismerjük, sőt több font- 1 tal tartjuk jobbnak nálánál, de nem hagyhatjuk itt említés nélkül, miszerint e verseny Vederemora nem a legkedvezőbb körülmények között folyt le ; a ménnek iramgyorsitóul Amarillis adatván hozzá, ez oly roszul végzé kötelességét, miszerint kétszáz metert alig birt menni és a vezetést Vederemonak kellett általvenni s magának csinálni az iramot. Wyatt azonban Vederemon oly lassú paceben vezetett, hogy a kancza az utolsó fordulónál aztán egészen könnyen jöhetett hozzá s kis küzdés után közvetlen a távoszlop előtt már, elhagyá s négy hoszszal canterben veré meg őt. Eme verseny után La Gondola egészen a hamburgi Derbyig nem lett nyilvánosan kihozva ; abban való futásához azonban a legnagyobb reményeket csatolta osztatlanul majdnem mindenki a fogadási piaczon e legnagyobb kérdezősködés tárgyát képezé, és a verseny napján már is csak a kurta 5 : 4 ellene odds-szal volt kapható. A versenyt ő minden esetre meg is nyerte volna, ha lovasa az nap jobban lett volna disponálva; igy el kellett érnie azt, hogy bár érdemetlenül, csak a második helylyel kelljen megelégednie. La Gondola Hamburgból egyenesen Angliába küldetett át trainerjéhez, Mr. Waughhoz s csakis az augusztusi baden-badeni versenyekre hozatott ujabban vissza. Itt először az Iffezheimi dij 5000 márkájáért indíttatott, dee versenyben Wildschütz által elég könnyen veretett meg. daczára, hogy Wildschütztől egy kilo teherkönnyebségben részesült. E versenyt s pár napra reá a baden-badeni futását tekintetbe véve, melyben Wildschütz, istállótársát Flatterert, melyet emennél jobbnak tartottak, odahaza könnyen vert meg, hozzá még nékie egy és fél kilót adott is, volnánk hajlandók ama nézetünknek adni kifejezést, miszerint La Gondola distantiája a másfél mérttöldön túl kezdődik igazán s mig mástél mértföldig megverhető, a badenbadeni nagy dij távolságán még oly lovak sem, minők Berzencze és Landlord is, nem igen bírják vele a pacet kitartani, s lia másfél mértföldig a kanczát Landlord által meg verve képzeljük is, azontúl bizonyára ő verné meg emezt. A nagy dij ban való futása különben nagy meglepetést szült; istállójában Berzencze sokkal jobbnak tartatott, s ennek biztos indulásával, a kanczára alig gondolt valaki s nagy volt a csodálkozás, midőn a czélponthoz őt Landlord és Berzencze előtt látták beérkezni. Az ősz folytán minálunk e kancza még négyszer indult s többé soha nem lett megverve. A bécsi 5000 frtos államdijban nagyon könnyű játéka volt Pista, Donna Christine, Bayonne ellenében s istállótársa segélyével a versenyt a legközönségesebb canterben nyeré meg. SoproDyban Kétszer indult, először a kétszáz francos államdijban, hol Miss Pleydell által majdnem megveretett. A távolság kétezer méter lévén, csak már ez sem conveniált nékie, hozzá a verseny igazán csakis az utolsó előtti fordulótól kezdődött, s igy aztán megtörtént az, hogy a sebes Miss Pleydell az utolsó pár ölön ugy megszoritá őt, hogy lovasának, Busbynak, erősen fel kellett a kanczát hivni, hogy biztosítsa véle a győzelmet. Sopronyi második versenye a Festetics dij ban való waleover volt. Utolsó futása minálunk Pesten a kancza-dijban volt, melyet szintén nagyon könnyen nyert meg Merény, Dagmar és Miss Pleydell ellenében. Innen a kancza újra visszaküldetett téli kvártélyára, Angliába, hol azonban még egyszer Manchesterben egy Welter-handicapban szerencsét kísérlettek véle az ősz folytán, anélkül hogy az eredménynyel végződött volna reá nézve. — E szép, erős sárga kancza hivatva lesz bizonyára ez évben nagyobb államdijamkban erős szerepet játszani, s egykoron majd a berzenczei telivér ménesnek gyöngyét képezendi Kincsem ez unokatestvérje. Ha másfél mértföldön túl La Gondolát képzeljük magunknak idei hároméveseink legjobbjának, öt negyedmértföldtől másfél mértföldig véle egy vonalban vagy talán pár fonttal nála még jobbnak hiszszük Landlordot lenoi. Az öreg Lancelinnek bizonyára ő volt a legjobb produktuma. О egy erős, hatalmas sötét pej mén, mely apjának egész tipusát örökölte, ez évben négyszer jelent meg nyilvános pályán minálunk s mind a négy izben győzelemmel tért vissza istállójába. Németországban csak a második helyre birt felfutni. Legszebb futása, azt hiszszük, a pesti Szent-Istvánnapi versenyek alkalmával a Budapesti díjban volt bizonyára, melyben az akkor kitűnő conlegjobb eme gentleman kenneljében, még akkor is, ha a szimat oly rosz, hogy más eb nem találhat, és stylusa — mindig mondtuk — igazán nagyszerű. Mr. George Pickington 18 pointert és két settert vitt magával a drumoctei és dalwhinniei mocsarakra; a vadászat átalában jó volt. 14-én 4 puska előtt 152 pár, 13-án 94, 14-én 90V 2, 16-án 120, 17-én 95 l/ 2 és 18-án 100 pár, s a hónap végén 950 pár grouseon felül került a táskára. Garnet legjobb alakjáb an voit s csodálatraméltóan viselte magát, a gyalázatos szimat daczára, vévén mezejét és dolgozván a lehető legnagyobb óvatossággal. A két más, mely kitűnő volt, Puss és Jessie, ama két szuka, mely első és második volt a chesteri puppy-stakesben tavaly (1879). Ezek a Marquis Hobnondeley tulajdonai voltak, de Pickington ur mogvette őket, mivel ezek egészen az ő modorában voltak tenyésztve, Jessienek apja a hg Westminster Duke-ja, anyja Folly, a Faust (PickingtoD-tenyésztés) testvére ; Pussnak apja a Lord Sefton Samje (a Faust apia) anyja Col. Le Gendre Starkie Voonja. A többiek közül még Fancy mutatta meg, hogy még semmit sem veszített azóta, hogy Shrewsburyben a kölyökversenyt megnyerte, s az öreg Jessienek több gyermeke tüntette ki magát. Glenfeshireben. az invernesi grófságban a vadászat igen jó volt, de nem jobb, mint a mult idényben. Sir Charles Mordaut, Major Paulet, Mr. Shirley és Mr. Everard az első hét napon 750 párt lőttek, azontúl 30 nyulat, meg egy szarvastehenet, s több másféle vadat. A mocsarak nem minden részben voltak mentek a betegségtől, de a beteg fajdok átlaga nem volt nagy. A szimat rendkívül rosz volt, különösen 12 és 14-én a madarak szépen kitartottak. Két falka lett használva — a Sir Charles Mordaunt black and tan setterjei, erős csontalappal ellátott derék használati ebek, s alkalmasak arra, hogy e kiválóan nehéz mocsarakon dolgozzanak. A kölykök leginkább Royaltől, egy jókülsejű Gordontól származtak, mely egykor a Mr. Llevellin sajátja volt és mely Aldridgeu adatott el — keresztezve Major Serjeantson és Major Starkie fajtájával, — és e keresztezés kétségkivül igen eredménydus volt. Mr. Shirleynek egy vegyes tálkája volt; az ő setterjei a Sir Thomas Lennard pointerjeivel — köztük Pria m és Soamppal— melyek a Fieldtrial Derbyben osztoztak. Itt is kitűnt, hogy Priara nemcsak ugy amúgy nyerte helyét a Derbyben, mert egy perez alatt felfogta uj munkáját s megmutatta, hogy rendkívül jó kutya. Seampnak pace-sze és stylusa ugyanolyan, de orra csekélyebb és hiányzik nála a Priant értelmi magassága. Breeze egy tiszta Laweran setter s legjobb a Mr. Shirley ólából, szerencsétlenségre, megvágta talpát épen a 12 ik órában, s igy lehetetlen volt dolgoznia. Lad of Ayr, Tam О Shantcrből igen érdemesen helyettesítette anyját; ez a kis szuka, a mely igen jó alakot mutatott az utolsó, Derbyben nem kissé járult hozzá, hogy dagadjon a tarisznya. Colonel Thursby és társainak igen jó vadászatuk volt Glensheroban. 29 aug.-ig lővén 1291 mocsáríajdot. A falkában 14 eb volt, többnyire setterek. Darkienek egy egy hais nővére Tip, a Major Platt auctióján megvéve, csodálatos módon dolgozott s rendkívül jó ebnek van leírva, és egy fekete vörösfehér setter. Duke, az egyik Bishop úrtól véve, igen használható volt, ép ugy egy black and tan Colonel le Gendre Stadie teuyészdéjéből. Ugyancsak egy Starkie ezredes által tenyésztett pointer Sancho, apja Sambo — egy fekete pointer — -ínyja Vron, a Mr. Pickington Puss-jának is anyja, oly jó volt, mint csak lehetséges, és oly körülmények között, mint a hőség és szimathiány, feltalálta madarait — és frisen hat órakor — minden időben készen a munkára. Egy alapos ösmerő azt állítja, hogy az orron és temperamentumon kivül a mocsarakon a leglényegesebb kellék az alkalmas bőr, nem túltinom, de valódi ujjas (jacket) a hidegnek ugy, mint az égető forróságnak kiállására. Ugy véljük, hogy erre a pontra nézve a tenyésztők nem igen gondolnak, pedig a legjobb út ennek elnyerésére a Devon Bang vér keresztezése a Sefton és Drake vérrel, mert kérdésen felül
