Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-04-07 / 14. szám

122 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. ÁPRILIS 7. 1881. vát embernek ki áll jót azért, hogy a fehérvári vagy győri vásáron vett lovai közül egyik vagy másik a használatban nem^ fog ugy beválni, mint vásáron mutatta? Ugy-e bár senki ! Nos hát hogyan követelhet a hadsereg kivételes helyzetet a vásáron ! Legyen ő is oly vevő, mint bárki más, akkor majd ugy a tenyésztők, mint a lovasság érdekében meglesz a direkt vásárlás. A nagymihályi, deregnyői és munkácsi menesekről. Lapunk egyik barátjától, ki legközelebb e ménesekben járt, a következő értesítést vettük: Gr. Sztáray Antalnak nagymihályi ménese élénk tanúbizonyságot tesz ama szakértelemmel párosult buzgóságról, melylyel e passionatus főúr a lótenyésztést iizi. О maga intézi uradalmában a lótenyésztési ügyeket, maga szerzi be és osztályozza a tenyészanyagot, maga ügyel fel a felállitott lovak idomitására; s igaz, hogy azután maga is élvezi a legjobb lovain ama gyönyört, melyet saját tenyésztésű kitűnő vadász-paripáinak hátán Dyujt a sétalovaglás, vagy galopp a falka után. Jelenleg mintegy 36. anyakanczából áil a nagymihályi ménes. Többnyire igen magas angol vér, igen sok példány több mint félvér s néhány telivér. Különösen kiválik King of Kars-пак, és Laborcz-nak néhány igen sikerült ivadéka az anyakanczák és felállitott lovak között. Láttuk Laborcz-пяк egy sárga négyéves ivadékát galoppozni, s azt hiszszük, ha Sztáray gr. e lovát behozza, alig lesz jobb nehéz suly alá való vadászló a pesti falka nyomában jövő őszszel ! Az utolsó években Rotschildot, a szaláuczi mént használta Nagy-Mihály. Láttunk utána kitűnő aczélos 1 és 2éves csikókat, de az elsőlábakat ivadékainál kissé erősebb csontúaknak ohajtanók. Most Arrogant angol telivér állami mén van ott bérben. Szép mén, de azt hiszszük, mélyebb test és rövidebb, erősebb láb kellene a nagymihályi igen nemes de nem épen túlságosan csontos anyagnak. Vájjon az ily igen nemes vérű ménesek tulajdonosai nem jobban járnának-e, ha bizonyos turnusban biztos származású félvér mént (Furiosót, Ostregert stb.) használnának örökös telivér helyett? Lónyay Gábornak deregnyői ménese igen kedvező állapotban vau. Az istállók igonczélszerű borondezése, a lovak nationalis jó tartása, s a régi jó erdélyi vérű anyagnak megfelelő apalovakkal való párositása megtermi itt a gyümölcsöket. Becsületére válik ezen anyag ugy tulajdonosának, ki minden téren a gazdasági haladás előharczosa, mint Petrovichnak, az érdemdús derék jószág-felügyelőnek. Fősuly itt a lovak solidiiására helyeztetik. — Nincsen több anyakaucza rendesen 18—20 nál, de ezek majdnem egytől egyig igen jó csontú, mély, arán) os példányok. Apalovakúl már egy évtized óta állami mének használtatnak. Egy ottan volt kitűnő Maestoso nak igazán pompás 2—3 és 4é iva dékait láttuk. A felállitott eladó lovak között vau egy pár ilyen négyéves 15'3 markos Maestoso-ivadék, mely igazán ritka szép, solid formát mutat, s valóban testvérek közt megéri a kért 800 frt árt. Két év előtt aXVIII-as Gidráu (mezőhegyesi törzsmén) volt Dereguyőn bérben. Ennek is igen sikerült egyéves csikait láttuk ; de azt hiszszük, bogy ugy az anyakanczák erdélyi származása, mint a Maes- toso után elért eredmények legtanácsosabbnak mutatnák, ha jövőre kitűnő lipiczai vérű apalovak használtatnának kizárólag Deregnyőn. Hiszen a szürke szin nem oly nagy baj, azután találkozik egyegy igen derék pej Favory vagy Pluto is az erdélyi telepben. A munkácsi gr. Schönborn-féle uradalomban számra igen tekintélyes tenyészanyagot volt alkalmunk látni ; a minőség még a jövő fejlesztés feladata, miután a rendszeres párositás a meglevő mintegy 80 anyakanezánál csak az utóbbi években kezdetett meg. A kanezák mind dolgoznak a különböző gazdasági kerületekben. Többnyire Lengyelországból hozott igen jó keleti vérű, de csontban nem épen^ erős példányok. Jelenleg Előszállásról vett két félvérmén, egy lipiezai Favory és egy bérelt állami mén (a bábolnai Mahmoud-Mirza) használtatnak apalovakúl. Kitűzött tenyésztési czél az : hogy a termetesebb kanczákból a nehezebb előszállási ménekkel hintós és igás lovak, a könyebb keleti származású kanczákból pedig sebes „jukkerek" neveltessenek. Ha a tenyésztési czélok czélszerűen és a m fő, következetesen szem előtt tartatnak, ugy a nagyszámú munkácsi tenyészanyagnak Jászay Antal buzgó igazgatása alatt, egy-két generátió után, igen szép jövőt jóslunk. VADÁSZAT és LÖVÉSZET. Szalonkák. A dobsinai erdőkben márcz. 28-án észlel ték az első erdei szalonkákat, mint onnan dr. Pellech barátunk irja; két példány lövetett is aznap. Miután Dobsina jóformán az ország északi részében fekszik — érdekes ezt is tudni. A siketfajd még nem díirrög. * * * Felkáról — mely oda csak 4—5 óra kocsin, de igaz, hogy a széles szepességi völgy által választatik el : — irja Blásy báesi márcz. 31-ről, hogy ott még nem láttak erdei szalonkát. A Kárpátokon még roppant nagy a hó ; a nagy- és kis-kakas még ott nem gerjedt szerelmi danára, mert a 2 —3 láb magas hóban és roppant hidegben (? !) csak nehezen találhat táplálékot. — Ellenben a hiúzok, ugy látszik, most tartják lakzijukat. Mint tiszt, barátunk s a javorinai urodalom igen tiszt, igazgatója tudósituak : ott egyszerre két hiuzt fogott Füzy erdész, tányérvasban. Ritka eset, hogy ez annyira óvatos állat — igy megejtessék. Fiizy már több idő óta sajnosan észlelte jelenlétüket, eltépett őzek és fajdok maradékain, de nem lophatta meg őket Átlátva, hogy közönséges uton nem csipheti meg őket — egy óriási tányérvasat készíttetett, s azt a hiúz kinyomozott ősapáján (egy meredek áthágón fekvő sziklafal közé) helyezteté el. — A két hiúz — ugy látszik ép e helyet választá szerelmi rendezvousjául, s egyszerre estek tőrbe, melyet azonban magukkal hurczoltak egészen le a patakig, melyen átusztukban, a vas lehúzván őket — nyomorúságosan megfuladtak, s másnap reggel találták meg őket.Kégel ur rögtön táviratozta az eseményt hg Hohen lohenak, ki elrendelé az állatok kitömetését, mi Késmárkon meg is történt. — Blásy ur ennek folytán helyesen jegyzi meg, bogy a késmárki levél irója (Vadászlap 4. szám), ki némi kételyt mutatóit, hogy hiúzok gyakoriak volnának azon a vidéken — reméli most midőn a szomszédban egyszerre kettőt fogtak más gondolatra jön ; egyébiránt ő az akkor emiitett 9 hiúz elfogása helyeiül nem a szepesi, hanem a liptói Kárpátokat jelezte. * * Márczius 31-én este érkeztek az elsők Zuióvárallyára — mint onnan nagy örömmel értesitnek bennünket; s aznap a valószínűleg már több estén át a kedves vendégeket váró vadászok (köztük R. A. erdőmester ur is) 7 db hosszúcsőrűt láttak, melyből kettő szerencsésen aggatékra is került. * * * A budai hegyek aljaiban márcz. 14—15ke óta felváltva 3—4 db majd mineen este lövetett. * * s Szombaton reggel utazott át Pesten gróf Kinsky Zdenko, ki a zdenyovai erdőségekben előttevaló nap egy medvét, egy erdőkerülő pedig egy hiuzt lőtt. Jelen voltak még gr. Nádasdy Ferencz és Kund Jenő. * * Sir John jelezi, hogy 14—15 nap múlva megkezdődhetik a pisztráng-halászat a műlégygyel. Mármarosban a bocskói,erdőgondnokság területén f. hó 28-án húzott az első két szalonka. — A mint látszik, az idény ismét, ugy mint tavaly, gyenge lesz, minthogy — noha ma ápril eleje van, mégis igen gyéren mutatkoznak s aggatékra eddig még egy sem került. •— E hosszúcsőrűre tartandó vadászatok eredménye felől annak idejében szintén jelentőst teszek a tek. szerkesztőségnek, ugy egyéb vadászati adatokkal is mielőbb fogok szolgálni. Piso Cornél. * * * Mult hó 24-én lőttük az első szalonkát a város erdejében. Eddig már lőttek 20—25 darabot. Az időjárás szalonkára igen előnyös. N.-Szeben, 1881. április 1-én. Binder József erdőm. * * . . * Nyíregyházáról irja egyik tisztelt levelezőnk, hogy ott az első szalonkát egresi Nagy László kir. alügyész ur lőtte e hó 3-án. Az ottani vadászok három hét óta mindennap járták az erdőt, cserkészve s bevárva az esteli húzást ; azonban csak e hó 1-én hallották először a hosszúcsőrű hurrogását. * * * Az első nagy kakast a szalóczi hegyen (Rozsnyó mellett) mult hó 28-án lőtték. * * * Gr. Esterházy Móricz devecseri erdőségeiben az e hó első napjaiban folyó szalonkavadászatok alatt gr. Kinsky Jenő két igen szép őzbakot ejtett el. * * * Szilágynagyfaluból írják : hogy ott meglehetősen van erdei szalonka, de az esős idők miatt vadászatuk nem nagy eredményDyel foly. * * , * Vajszkóról, hol máskor oly jó a szalonkázás, a Duna vizének kiöntése miatt, csak mintegy 300—400 holdon lehet vadászni. Egy vadász, vizsla előtt 19 dbot lőtt eddig. Ő felsége a királyné hétfőn, márcz. 28-án, utazott el Combermercből, és Párisban való párnapi időzés után, a hol az Industrie palotá ban a lókiállitást is megszemlélte,vasárnap reg gel érkezett haza Bécsbe. О felsége márcz. 23-kán a north-staffordsbiri falkával vadászott Voore mellett, de a rosz idő miatt már 2 órakor d. u. haza kellett mennie. Márczius 24-én vadászott ő felsége Angliában léte alatt legutoljára, a north cheshirei falkával Lat- tenhall Rood mellett és a legjobb vadászatot élvezte. Aznap több rókát hajtottak, és volt köztök egy 4Ö perezes futam is. Ckeshiréből ir ják a Fielduek, hogy királynénk ő felsége eljövetelével — megritkultak a vadászmezőnyök, s april 2-án tartották az utolsót. A Field levelezőjének értesítéséből azt vehetjük ki, hogy királynénk nem szándékozik oda menni többet. „Rosz talaj, igen magas fű, rosz rókák vannak Chessbireben" mint magát a R. R. J.-vel jegyző tudósító maga is bevallja. Jellemző még ehhez, mit állitólag ő felsége mondott volna, hogy „egy rókát sem kergettek meg ugy Chesshireben mint őt — a bámulok és tolakodók." — Ő felsége eminent lovagolására nézve jelleniző még a mit a Country egyik legjelesb öreg vadásza mondott: „Sok hölgygyei lovagoltam máiéletemben, de ínég csak kettőt láttam — Paget Sándornét és az ausztriai császárnét — a ki nem volt útban."