Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881
1881-06-30 / 26. szám
240 VADÁSZ- iS VERSE.VY-LAP. Junius 30. 1881. » reá a Totalisateurön 5 írtra 115 frtot kifizetése is. Wallenrod, a két áliamdijat közönséges canterben nyerte meg;nem is tudjuk, mi verhette volna őt meg ott, bár Preciosa elég szépen felfutott hozzá a másodnapi első osztályú államdijban. A Reiter-Club akadály- és a másnapi lembergi akadályversenyt Prima Donna nyerte, az elsőnapit könnyen, a má- ! sodnapit azonban csak egy fejjel Bajaderka ellen, melynek lovasa a fiatal Mislowski lovag a szép Asszonyságok diját nyerte vele első napon. * * "i A hamburgi lóversenyek első napjának lefolyását részletesen más helyen közöljük ; a mi lovaink e napon az egyes futamokban nem vettek részt, kivévén Suremát, mely a nagy handicapban Folengotól egy hoszszal veretett meg; ugy látszik, hogy a 7 kilót Folengónak nem birja czedálni. Különben ez idén előre lehettünk készülve többféle meglepetésekre, miután a pálya Hamburgban annyira kemény, hogy nagyon sok lónak, habár tulajdonosa el is határoza őt indítani, esélyét egészen elveszi a nyerhetésre ; igy Floriánon kivül, mely szintén a pálya keménységének lett áldozata, Fenris is a versenyelőtti szerdán egy erősebb galopp után letört ; pedig e mén mindig és mindig több barátot szerzett magának, és a fogadásokban erősen volt véve. A Derbyben kilenez ló indult : Caesar, a nyertes, La Gondola, Flatterer, Vederemo, Blue Monkey, Doctor Claus, Orient, Maid és Prinz Eugen. — A verseny nagyon sebes és érdekfeszítő volt ; Flatterer nagyon szépen szaladt és a distancziánál ugy nézett ki, mint nyertes ; de itt La Gondola és Caesar elhagyták és utóbbi elég könnyen nyerte e nagy dijat La Gondola ellen, utána egy fél hoszszal Flatterer jött, mely másfél hoszszal verte meg Vederemot, ez meg egy fejjel Blue Monkeyt ; Orient hetedik volt. Igy Németország e legnagyobb dija ez évben Dániába vándorolt ; különben e kis államban egy pár év óta a lónevelés oly nagy mérvben megy előre, hogy egy cseppet sem csodálkozunk ama nagy eredményeken, miket az ott nevelt lovak a német pályákon magoknak kivívnak. Caesar különben mindig jobban és jobban ment fel a kedvenczek sorába, mig eleinte 20 : l-re kínáltak ellene a fogadásokban, az utóbbi hetekben már 6 : 1 és későbben 5 : l-re adtak ellene, e bizalmat iránta leginkább Fiedlernek negyedik helyre futása a párisi nagy dijban idézte elő, mely után ő. áprilban Newmarketen harmadiknak futott egy versenyben ; sokat beszéltek egy Trialról is ugyanekkor, közte és La Gondola közt, mi az ő előnyére, dőlt volna el; e factorok aztán mind latba véve, sok barátot szerzettek nékie, kik pénzöket, mint a következés mutatja, eredménynyel koezkáztaták reá. Nagyon meglepett bennünket Vederemonak negyedik helyre futása; mi ama véleményben vagyunk, hogy ehhez a pálya keménységének nagy mérvben kellett hozzá járulnia. A kétéves Criteriumat, a Beoiczky Gábor ur által nevelt Baltazzi Arisztid ur Taurusa nyerte, Erbprinz, Gouno és Borbolya ellen. Az utolsó fordulónál Borbolya mint egészen könnyű győztes nézett ki, de az egyenes vonalon a belső oldalra az emberek közé betört, s ez által minden esélyét veszítvén a nyerésre, feltartatott. Kár hogy e szép és jó kanczának annyira megbizhatlan temperamentuma van, mi őt a legszebb nyerések esélyétől rabolhatja meg egészen. Jó világot vet kétéveseinkre azonban az elsőnapi kísérleti versenyben Valerius győzelme Wucherer felett. Valeriust Berlinben Albion és Aneriod is megverték, e versenyben pedit» ő a sebes Wucherertől a szó teljes értelmében megszaladt. Harmadnap a Renard-dijat Aaron vitte haza Donna Christine és Theorist elől, de egy protest következtében Donna Christine távoloztatván, Theorist helyeztetett a második helyre. * * * Németországban mostanában újra nagyban foglalkoznak ama kérdéssel, hogy micsoda befolyásnak, mi hibáknak, vagy miféle okoknak tulajdonitható az ottani telivér-tenyésztés fokonkinti hanyatlása; ama telivéranyagnak, mely még egy tizeddel ezelőtt is a continesen, Francziaországot kivéve, annyira uralta a versenypályát. A Sporn egy jól meggondolt czikket szentel e kérdésnek, s ha egy kissé sötétebb szinben is látja a dolgokat, mint az talán igazában van, mégis sok igazságot hoz napvilágra ; legelsőben is nincs megelégedve a graditzi telivér-anyag versenyekre kihasználásával, és amaz eszmét pendíti meg, nem volna-e jobb, az ottani telivércsikókat renommés versenyistálló-tulajdonosoknak kihasználás végett T A R С Z A. Kivonatok vadászati naplómból.*) (Gróf Pálffy Józseftől.) Kassala, 1881. jan. 19. „Tegnap, késő este érkeztünk meg ide, tizenhat napi szakadatlan utazás után s ezzel egész utunk legfáradságosabb és legmulattatóbb részét hátunk mögött hagytuk. Egy csekély baleset, mely utazásunk elején ért minket, volt oka, hogy utunk huzamosabban tartott, semmint reméltük. Emlékezhettek rá, hogy mi első nap nagy utat akartunk tenni. Minden jól ment, mig körűlbelől 1% órával napnyugta után a tevék, máig is megfejthetetlen rejtély miatt, megbokrosodtak, a tevebajtóktól megiramodtak s málháinkat vagy lehányták vagy ma*)Mmt tudva van olvasóink előtt, három főúr : gr. Pálffy József, hg Liechtenstein és gr. Esterházy Mihály a mult év deczember havában Abissziniába indultak oroszlán- és elefánt-vadászatra. Ez expeditio törekvését a legszebb siker koronázta, nemcsak azért, mert a nevezett noblemanek az érdekes faunában gazdag zsákmányra tettek szert, hanem mindeniküknek sikerült oroszlánt lőni. Gróf Pálffy Józsefnek, ki ez expeditiót indítványozta s annak vezetője lett, a vadászat istennője leginkább kedvezett, amenjyiben három oroszlánt teritett le. A fentebbi leírás, a nemes gr naplójából van merítve, a mint azt családja tatriaival közölte. SzCTk. gokkal vitték hátukon s minket mint hajótörést szenvedteket, a várostól egy mértföldnyire gyámoltalanul hagytak hátra. Meg kellett állapodnunk, várva a virradatot s aztán nagy fáradtsággal és vesződséggel összeszedni holminkat, a bokros és zavart okozó állatokat kimustrálni s azok helyett ujakat szerezni stb. Mindez két napunkba került. Az ut többi részét simán, minden akadály nélkül végeztük. A legjobb egészségben s emelkedett hangulattal vonultunk be ide. Ezt azonban orvosunkról épen nem mondhatjuk. О az utóbbi napokban teljesen letört. О ily élethez egyátalában nincs szokva s a menetek meglehetősen erőfeszitők voitak, különösen a rendkívüli bőség miatt. Remélhetőleg sikerül őt a három napra tervezett pihenés alatt kigyógyítanunk. A hőség különösen az első két nap volt nagyon érezhető ; de aztán csakhamar megszoktuk azt s aztán órák hosszáig a legnagyobb melegben minden nehézség nélkül mentünk a karaván mellett Az ut jelentékeny részét gyalog végeztük, ugy szólván azért, hogy a jövőbeli forradalmakhoz idomitsuk magunkat s a tiz órai menetet hol lovagolva, hol gyalogolva változatossá tévén, lehetőleg rövidítsük. Vadat már sokat láttunk, de tulajdonkép még mit sem lőttünk, mivel nem érdemes néhány antilop végett megállapodni s egy napot veszíteni. Mi csak oly vadra barkácsoltunk, mely közvetlen a karavánút köbérbe adni, mert ugy aztán biztos tudomást szerezhetnének magoknak az illető lovak jósá b ól. nem lévén azok akkor a hiányos training esélyének kitéve. Oly produktumok, minők La Gondola, Vederemo, Orient, í'enris, Caesar bizonyára nagyobb értékkel birnak a tenyésztésre, mint a nálok neveltek bármelyike is, és olyanokat csak is gróf Renard nevelt a maga idejében. Leginkább zokon esik nékiek, hogy még a kis Dánia is, mely a lótenyésztéssel csak rövid idő óta foglalkozik tüzetesebben, tenyésztményeivel oly nagy eredményeket tud nálok kivívni. Mi azt hiszszük, hogy a hidegebb klima befolyásában is keresendő kissé az ok. Lovaik őszszel rendszerint sokkal jobb formában futnak a mieinkhez képest, mint az tavaszszal és a nyár elején észlelhető. Ostreger kimúlt. A kisbéri gárda ez egyik legrégibb — s habár nem legkitűnőbb — de mindenesetre leghűségesebb tagja, Ostreger a csontos, solid telivér typusa befejezte életét ! Junius 18-án box-ában nyugtalankodván, egy szerencsétlen ugrás után oly iszonyú erővel vágta fejét a márvány jászolhoz, hogy bezúzott halántékkal rögtön halva maradt. Bár már előhaladt korában — 20 éves volt — érte Ostregert e végzetes eset, mégis nagyon fájlalnunk kell a veszteséget ugy a telivértenyésztés, mint első sorban országos fél vértenyésztésünk érdekében. Kiválóan erős csontú, s csánkjainak kissé kardos szögelletétől eltekintve, majdnem teljesen szabályos telivér-mén volt. Olyan, hogy termet-szabályosságára és csont-soliditására nézve párját alig tudunk. Ugy Kisbéren a félvértörzsben, mint két éven át Mezőhegyesen a Nonius-törzsben oly remek ivadékokat nemzett, hogy a tőle származó és a méntelepekbe került félvérmének joggal a legkeresettebbek közé tartoznak. — Epen most ismét Mezőhegyesre kellett volna mennie, hogy ott a nagy Nonius-méues apalovaként működjék élete végéig. A balsors másként akarta ! A telivértenyésztés körében is igen figyelemreméltó eredményeket értek el ivadékai, s lia jó testalkatuk mellett többnyire a sziv nem hiányzott volna, bizonyára még sokkal nagyobb hirt szereztek volna apjuknak. zelében volt ; mert ha a karavántól kissé elszakadunk, néhány óra beletelik, mig ismét utóiérhetjük. Ez nagyon unalmas s e gondolat a barkácsolásnál zavarólag hat. Azonkívül volt még egy körülmény, mely minket a vadászatban nagyon akadályozott. Mi többnyire egyenesen délnek tartottunk s az utóbbi napokban kissé dél-nyugotnak. A jelen évszakban folyvást északkeletnek fújó szél tehát kivétel nélkül „rosz" volt. Mi 12—13 gazellát lőttünk, 4 antilopot, ezek közt két agár-antilopot, néhány sakált és számtalan nyulat, túzokot és gyöngytyúkot a konyha számára. Tegnap ezeken kivül a legkülönbözőbb állatokat láttuk; én a többi közt néhány nappal ezelőtt egy pompás leopárdot s noha én nem jöhettem lövésre, miután e leoparddal való találkozás az ut legérdekesebb kalandját képezte, nem akarom, elhallgatni. Fn egy antilopot sebeztem meg, üldöztem egy ideig s épen vissza akartam térni a karavánhoz, midőn egy leopárd előttem vagy 150 lépésnyiről megfutamodik s nagy szökkenésekkel egy sűrű bokorba menekül. Nagy kerülővel, jó szél mellett, meglehetősen fedezve, lövésre készen barkácsoltam a bokor felé, melyet jól megjegyeztem magamnak. Mikor odaértem, megvizsgáltam azt gondosan, gyökerétől hegyéig, a nélkül hogy rejtekét fölfedezhettem volna. Azt kellett hinnem, hogy észrevétlenül lopózkodott tova s
