Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881
1881-03-10 / 10. szám
82 VADÁSZ- ÉS VERSEXÏ-LAP. MÁRCZIÜS 10. 1881. Nemetországban : Hamburg, Boroszló, Manheim, Berlin, Merseburg, Lipcse, Weimar, Boroszló, Berlin, Boroszló, 17, 18. April. 23, 24. 1, 2. Május. 1, 8, 15. 8. 21, 22. 26. 26. 6, 12, 13, 14. Junius. Baden-badeni verseny 1881. (Alávetve az 1881-diki baden-badeni verseny átalános meghatározásának.) . , .. Zukunftspreis 10000 márka. Minden országbeli mén és kancza számára. Tét 300 márka, bnnat 200 márka, de csak 40 márka, ha a nagyobb banatpénz augusztus 9-dikéig után nem fizettetik. Teher ménekre 60 kilo, kanczákra 58«/ 3 kilo. Lovak, melyek az indulásig 5000 márkás versenyt nem nyertek, l'/ 2 kilo leengedést, azok, melyek 3000 márkás versenyt nem nyertek, 2'/, kilo, 1000 márkáig 3«/, kilo leengedést kapnak; nyeretlenek, melyek háromszor indultak, 4V 3 kilo leengedésben részesülnek. Az indulásnál oly lovaknak, melyek ki nem próbált apától vagy anyától származtak, azonfelül még 2 kilo leengedés. A teherhatározások, egyébiránt nem halmozvák. Táv. 1000 meter (2 év pálya). A második lónak 1000 márkáig a tétek és bánatokból, a harmadik lovat illető egyes tétel levonása után. Nevezhetni márcziüs 29-én esti 6 óra előtt az Union-Club főtitkárságánál (Dorotheenstrasse 12 in Berlin NW. A nemzetközi Club titkársága. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Ügető-versenyek. Bécs (Progr. a 9. sz.) Budapest Budapest Budapest 8, 12, 15. Május. 9. 22. Augusztus. 18. Október. Hirdetmény. Felhivatnak azon méntulajdonosok, kiknek birtokában egy helyen legalább is öt darab jó származású, erős csontú, szabályos alkatú egyéves ménesikó van, melyet az állam részére eladni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat a helynek — hol a csikók állanak, valamint a csikók származásának, magasságának, színének és árának pontos megjelölésével a földm. ipar s keresk. m. kir. minisztérium országos lótenyésztési osztályánál akár szóval akár Írásban legkésőbb márcziüs hó 20-ig bejelenteni szíveskedjenek. Ügető versenyek. Bécs és Budapest szövetkezett az iigetőversenyek érdekében. Igen üdvös és czélszerü társulás, — de szerény véleményem szerint — ez még az ügy mielőbbi kifejtésére nem elégséges. Ott csak a sportmanek szervezkedtek, szervezték az ügető-versenyeket ; de a tenyésztő maga nagyon kis mérvben vesz részt benne. — Nálunk, Magyarországban a tenyésztőt is bővebben kellene abban részeltetni ; szükséges érvényre juttatni ama meggyőződést, hogy egyedül a telivér anyag versenyfuttatásai a tenyésztésre nem elegendők, ha a félvér anyag kipróbáltatásáról is nem gondoskodunk. Ha a tenyésztő szakértelemmel kiválasztotta a pepinier tenyésztésre legalkalmasabb telivért a futtatások által kipróbált anyagból, ugy véleményem szerint a használati lótenyésztésre természetes és egyedül észszerű eljárás csak az lehet, — hogy az ezek után származott télvér anya»ot is kipróbálja, hogy igy képes legyen a tenyésztést is leghasznosabban folytatni. ,, ügető-verseny egyike a legczélszerübb modoknak, mely által a félvér ivadék le»helyesebben kipróbáltathatik. De erre nem elég, hogy Bécsben és Budapesten ügetőversenyek rendeztessenek — a mint a ° telivér versenyeknél se lett volna elég, — hanem az egész országban — mentől több vidéken kell okvetlen — ily ügető versenyeket rendezni és ezt maguknak a tenyésztőknek kell a legnagyobb hévvel fölkarolni; Magyarországon most már annyi jó anyag van e czélra, hogy ha teljes odaadással neki fogunk az ügető versenyek életbe léptetésének — mentől több vidéken — Amerika és Oroszország trabereivel nem soká versenyezhetünk ! Hisz televéreink ma már nemcsak a continensen, de sőt Angliában is dicsőséggel kiállják a sarat ! Ügető-verseny-anyag kiváló minőségben található — Fehér-, Somogy-, Heves-, Zemplény-, Baranya- és főleg Tolna megyékben — ez utolsóban nem csak anyag van kiváló és derék — hanem szakértelemmel biró igen jeles tenyésztők is vannak. Perczel tábornok épen most bocsátá közre jeles emlékiratát: „Tolna megye aranykora" czim alatt — és mindjárt elején emlékiratának azt mondja: hogy Tolna megye volt — csaknem mindig — az első, mely a hazára nézve hasznos és üdvös intézkedéseknél a haladás zászlóját magasan lobogtatta. Tolna megyében vannak — hogy többet ne említsek a Dőryek, Perczelek, Bernriederek és több jelesek — kiváló szakértelemmel biró félvérló tenyésztők. — Evek óta — en familii — versenyeznek négyes és kettős fogatokkal a Dőryek és Bernriederek egymás között; — csak most nem régiben volt szerencsém Dőry József urnák és a Bernrieder fivéreknek négyes és kettősfogatait megbámulnom, melyek itt a vidéken (de talán más vidéken is) határozottan bármely perczbon ügető versenyre előállhatnak. Egyenesen ezen tisztelt urakhoz és Tolna megye lótenyésztési bizottsága elnökéhez az én öreg barátomhoz br. Rudnyánszky Iván úrhoz intézem szerény szózatomat, — öleljék föl szokott erélyességükkel, ügyességükkel, az ügetőversenyelc ügyét is, és biztos vagyok benne, hogy nemcsak a közügynek, a nemzet gazdászatnak, hanem saját lótenyésztésüknek is rövid idő alatt nagy lendületet fognak adni. A mit évek óta családi körükben művelnek oly jó eredménynyel, tegyék azt az egész világ szeme láttára, a közhaszon érdekében a szegény haza érdekében. Alakuljanak egy társulattá — nem nyerészkedési vágyból, — mire ugy sincs szükségük — hanem a lótenyésztés általános és saját tenyésztésük érdekéből állítsanak az egész vidék számára egy ügető verseny tanyát, hol félvér — 3—4 éves mének és kanczák ügetésre hámban, illetőleg a kocsiban, begyakoroltassanak. Szóllitsák föl Fehér-, Somogy-» Baranya megyék tisztelt birtokosait és tenyésztő társaikat, rendezzenek Tolna megye központján, Szegszárdon évenkint 2—3 ügető versenyt 1, 2—4 fogatokkal, és kezeskedem, hogy már az őszön Budapesten ésjö vőben pedig Bécsben is kiállhatnak bátran és önhitség nélkül az ügető turfra. — Hisz uraim, évek óta a bécsi ügető versenyekben a belföldi lovakra adott dijakat, a kettős és négyes fogatokkal, mindig Magyarországban származott félvér lovakkal zsebelik be a németek ! A czél az egész országra nézve üdvös, az egyes tenyésztőkre pedig kiszámithatlan haszon, mert nemcsak jobb anyagot nyernek a tenyésztésre, de jobb árakat is érnek el az eladásra szánt lovaknál. Részemről, csekély tehetségemet, szolgálatomat szivesen felajánlom és tájékozásul ha óhajtják, egy ügető-verseny tanya-helyiségéről is tudnék felvilágosítást adni. A Szerkesztő ur engedelmével egy jövő czikben a félvér hátaslovak mikénti kipróbáltatásáról is bátor lennék szerény véleménye met elmondani.*) Ozora, 1881. febr. 27. Gálthöy. *) Igen köszönni fogjuk, - kérjük. Szerk. A havi vakság — gyógyítható ! A havi-vakság, illetőleg időszaki szemgyuladás, s az ez által előbb utöbb támadó szürke hályog lovainknál oly gyakori és súlyos baj, mely évenkint ezer és ezer lovat tesz értéktelenné, vagy legalább is roppant érték-veszteséget okoz. E baj ez idő szerint öröklőnek tartatik, ugy hogy eddig a gondos tenyésztők azon tenyész-lovaikat, melyek ezen bajba estek, a tenyésztéstől kizárták. Igy állami méntelepüDkben is van oly esztendő, melyben 25—30 apaló soroltatik ki liavi vakság miatt, és herélve potom áron elárvereztetik. Méltán nagy feltűnést idéz elő tehát Krisztoforovitz lengyel tenyésztő és osztrák országgyűlési képviselő egy röpiratkája, mely csak nemrég jelent meg Faesy és Frick bécsi könyvkiadóknál, s melyben állítólag 10 évi kutatás és tapasztalás alapján határozottan állítja, hogy a havi-vakság nem öröklő baj és könnyen, biztosan gyógyítható. Közli ugyanis, hogy saját ménesében oly pusztításokat okozott e kór, hogy e gazdászati ág jelentékeny veszteségeit kikerülendő, már-már felhagyni akart lótenyésztésével, midőn azon fölfedezésre jutott, hogy az időszaki szemgyuladásnak egyedüli okát bizonyos faj csira-gombák képezik, melyek a ló szemének szaruhártyáján fejlődve — azon csiráznak, s a hártyán áttörve, a külső szemkamarában homályosodást és izzadmányt okoznak, s végre a szürkehályogot eredményezik. Ezt górcsővel bizonyítva látván, a betegséget okozó csiragombákat 1/ 2 0-ad rész carbolsavas petróleummal megölte, és ezen kezelés következetes alkalmazásával minden lovat meggyógyít. Ha ez bebizonyul, akkor a baj nem tekinthető öröklőnek. Roppant nyereség volna, ha ezen gyógymód csakugyan kétségtelenül sikeresnek bizonyulna ! s ezért kisérletek fognak tétetni vele állam-méneseinkben, melyek eredményét közlendjük. A lippizai lo és tenyésztésének története a mai napig. (Folytatás.) Itt a régibb idők méneinek legkitűnőbb ivadékaival — melyek a tiszta lippizai fajt képviselik — tenyésztenek tovább és pedig ez öt törzszsel : Pluto, Conversano, Neapolitano, Favory, Maestoso. 9) A már oly sok idő óta konstanssávált s nemességében tisztán fentartott linpizai faj a karsti ménesben még mai nap is mint tiszta keleti faj tenyésztetik, a sivatagon vásárolt eredeti arab lovak Után, mint Gazlan, Saydan, Samson, Hadudi és a gr. Dzieduszyckitől megvásárolt Ben Azet l a) telivér arab, ugy szintén ez arab lovaknak tiszta lippizaival való keresztezése által, az eredeti arab Siglavy") után. Az először emiitett régi tiszta lippizai faj lovai (157—167 centimeter magasak) átalában szép, gömbölyded testalkattal birnak; fejők hosszú, jótartású, finomúl hajlott orral ; — az állcsontok finomak s egymástól távol állók, orrnyilásaik nyugodt állapotukban kicsinyek, heves mozgás alkalmával tágra nyíltak ; homlokuk széles és lapos, szemök tüzes és kifejezés teljes, fülei csinosak. A nyak kissé erős, de szépnövésü, hajlott s büszketartású, a sörény hosszú, finom és tömött. A szügy széles és mély, a váll-lap mélyen fekvő, olykor kissé túlterhelt ; a mar, habár alacsony, mégis jóidomú ; a hát széles, izomzatos és hosszú, azonban jól zárt. A ezombok szélesek és tömöttek, a véknyak jól teltek; a far izomzatos, I-erekded ; a fark, mely °) Mich. v. Erdélyi „Beschreibung der einzelnen Gestüte" sat. Geschlechts registerében p 155. I — V. l 0) Michael v. Erdélyi „Beschreibung der einzelnen Gestüte" stb. 1. Függelék p. 155. VI.—X. ") Ugyanannak függelékében p 165. XI.
