Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-02-24 / 8. szám

V ADÁSZ- is VERSKNT-LAP. FEBRUÁR '24. 1881. ezek mellett is következők lennének első sor­ban íigyelendők ; és pedig 1-ször Az alkalmasnak kimondott loá,oUU darab lómennyiséghez a hadsereg czéljára alkalmazott lóállomány is számítandó, miután ez már előbb a lószámból kivéve lett. 2-szor Hiánvzanak az alkalmasnak ki­jelentett ezen 153,600 drb lószámból a kato­natisztek magánlovai, tehát ezek is alkalmas­nak mondott lovak számához sorozaudók. 3-szor Hiányzik továbbá az alkalmasnak jelzett lovak számából a külföldnek utóbbi időben eladni szokott 20, egész 25 ezerig menő lószám, ez pedig az állatoknak zömét teszi, mert hibás lóért külföldi kereskedő nem ke­res fel minket. 4-szer Figyelmen kivül nem hagyható még az sem, hogy ч bizottságok elé jobbadán csak nyers, görhes legelőbéli vagy roszul telelt lovak vezettetnek. A legügyesebb hip­polog se képes mindenkép, azt előre tudni, mi lesz ily sovány lóból. О kénytelen bírá­latát jobbadán az előtte álló gebére alkal­mazni, és a nem alkalmas szót reá ki­mondani. 5-ször. Figyelemoe veendő, hogy a vá­lasztás alá csak 5, 6, 7, 8 éves lovak esnek, ezek jönnek bírálat alá, pedig ez a lószám­nak csak ötödrészét képezi. Szem előtt tartva, hogy a ló 20 éven tul ritkán használható már, kivált a kisebb gazdáknál szokásos szűk tartás mellett. Ha ezen alapon az 1.750,000 ló husz­szal szoroztatik, esik egy osztályra 87,500 ló, ezen számot négyszerezve (mert csak 5, 6, 7, 8 évesek fogadtatnak el) 340,000 drb lovat ád, és ebből kerül ki 153,600 db hadi czélokra alkalmas ló, ez tesz 45 e/ 3 4 százalé­kot, mi igen kedvező. Mely szám ép ellenkezőleg oda mutat, hogy majdnem minden második ló hadiczélra alkalmas, mert a kimutatott 45 e/ 3 4 százalék­hoz a tényleg a hadsereg czéljára használat­ban lévő lovakat a számitásnál figyelembe nem vettük, nem a külföldnek eladott ló­mennyiséget sem, pedig ez is a 153,600 számhoz számítandó lenne. Figyelembe veendő, hogy lóvételi hirde­tés közzététele alkalmával az elhagyatott ép lábu lovak rendes tartás alá vétetnek, sőt kereskedők által felhizlalva, a nyert kellő hustömeg a csikót nagyobbá, szügyét kiál­lóba, szélesebbé, derekát zártabbá, erőssebbé, átalán az egész lovat tömöttebbé, a gyenge hátulsó részt rugékonyabbá teszi, ha még ehez némi kereskedői idomítás jön: a ló ked­vező uj alakot nyer, és a hadsereg részére megvétetik, igy ezen az uton is a nem alkal­masoknak jelezve volt lovak száma apad. Nagyon igaza van a német gazdának, midőn azt tartja hogy : Der Adel des Pfer- des steckt zum Theil im Habersack. Sajnos, liogy kisebb gazdáink nagy része ezt érteni nem akarja, pedig a mit a közvetítő nyer, az ő reá is rá férne, pedig sok esetben any­nyit és többet mint ő, mint tenyésztő kapott a kereskedőtől. Ezeket kellő figyelembe véve kiviláglik, hogy lótenyésztésünk eredménye nem csak hogy nem rosz, hanem körülményeinkhez ké­pest fényesnek is mondható, mi csak arról tesz tanúságot, hogy ezen irányban a ma­gyar földmivelési minisztérium és azon kor­mány-férfiak, kik lótenyésztésünket intézik, és állami ménekkel a gazdaközönséget a ne­héz viszonyokhoz képest: ellátják, s hivatá­suknak tökéletesen megfelelnek, mi miatt né­kik a fgazdaközönség csak hálával tartozik. Schweitzi statistikai adatok szerint az egyetemes világi lószám Chinât és Japánt nem számitva 58 millióra tétetik. Ezen szá­mitástól a nagy kiterjedésű Oroszországra 21.570,000 az egyesült Amerikai államokra 9.504,000. Az argentini köztársaságra 4 mil­lió. Németországra 3,352,000. Francziaorszá<ria 3.000,000. Canadára 2.624,000. Brittaniára 2.255,000-Uruguayra 1.600,000.Törökországra 1.000,000. Az osztrák örökös tartományokra 1.367,000. A magyar birodalomra 2.179,000. Az idézett schweitzi adatok szerint, az amerikai lóvásár jelenleg a legkiterjedtebb, és legélénkebb! Vigyázzunk ! ne hogy ezen iránybau is ugy járjunk mint a gabonánál ! Hiába gebékkel nem kínálkozik tér a ver­senyre. Ezen tételek Ausztria és Magyarországra nézve tökéleteseknek látszanak lenni, mert Dr. Kőnek statisztikájában az osztrák örö­kös tartományokra L367,023 darabot és a magyar birodalomra 2.158,819 lovat mu­tat ki. Habár a fennebbiek szerint hazánk ló­tenyésztése már virágzónak látszik, mégis egyáltalán nem lehet azt mondám, hogy az nagyobb tökélyre már nem lenne emelhető, ezt majd akkor lehet állítani, ha a birálat­nál száz ló közül csak 10—15 százalék lesz annak száma, melyre a nem alkalmas szó kimondható. Hogy roppant távol vagyunk az érintett kedvező esettől, annak bebizonyítására sza­badjon a következőket felhozni. Feltéve, hogy Dr. Kőnek és az idézett schweitzi adatok szerint 2.179,00010 létezik a Magyarországban, ennek felét a tapasztalatok szerint kanczának kell venni, vagyis lenne 1.089,500 kanczánk. A lónak közönséges életkorát 20 éven tul venni nem lehetvén, nyerünk egy húsz­ból álló osztót, e mellett egy osztályba 54,425 kancza esik. Minekutánna az 1. 2, 3, 17, 18, 19. 20 évesek nem tekinthetők tenyészanyagnak, ezen hét osztálybéliek teliát, melyeknek száma 54,425 + 8 = 435,400 darabot tesz az 1.089,500-ra vett kanczaszámból leszámitan­dók, mely leszámítás után 654,100 darab kan­cza marad. A hadseregbéli lovak dr. Kőnek számí­tása szerint közelítőleg 50,000 darabra vehe­tők s mert ezek közül csak minden harma­dik kancza, amennyiben a gazdák különösen a herélteket adják el, tehát ennek fejében már fennen a felerész 25,000 darab leszá­mítva lett a helyett, hogy csak 16,666 vo­natott volna le, a feleslegesen lehúzott 9334 darab, a kanczák számához adandó és igy lesz 663,434 darab kancza. Állítólag jelenleg 1680 darab állami mén van használatban ; feltéve, hogy minden mán 35 kanczát fedezhet sikerrel, csak 58,800 kanczára jut mén — pedig létezik 663,434 kancza ; marad tehát fedezetlenül 604,634. Tegyük fel, hogy a gazdák saját jól felfogott érdekük mellőzésével, ezen tenyész­anyagot csak harmadrészben kivánnák csikó­nevelésre fordítani, ez esetben is 201,544 oly kancza marad fen, melyre állami mén nem kerül és minekutána a birtokosok ritkán tar­tanak mént, és a községekben is vajmi ke­vés tökéletes mén található, a szaporítás fen­nebbi nagyszámú kanczáknál nyomorék D/a és két éves kóbor, korcs méncsikókra bizatik. Világos, hogy azon kedvező állapotból, hogy vizsgálat alá kerülő lovainkból csak 10 egész 15 százalék essék a nemalkalmasok alá — még igen messze állunk. Hogy a fönt jelzett kedvező arányt meg­közelíthessük, szükséges, miszerint a magá­nosak is tökéletes hágó mének neveléséről gondoskodjanak, mit az állam már eddig is lehetségessé tőn. Igen meg lenne könnyitve a községek­ben is a tökéletes mének nevelése, azok szer­zése, tartása, ha a régiebb időben apaállatok tartására és szerzésére az uradalmak által adott földbirtok, mint az már általunk is többször javasoltatott a többi községi jöve­delmekből kikebeleztetnék és lelkiisméretesen az eredeti czélra fordittatnék s mert erre kétségtelen joguk van a volt úrbéri gazdák­nak, ezt követelhetik is. Ha ezen ügyet a hatóságok és a gazda­sági egyletek kezökbe veszik, lehetetlen, hogy a tennebbi czél el ne, érettessék és várni le­het, hogy lótenyésztésünk általános kifejlő­désével azon lavinának, mely kisebb gazda­társainkat az enyészet örvényébe készül so­dorni, ez által gát vethető. Vigyázzunk, tegyünk, nehogy Amerika irányában ugy mint a gabonánál, gyapjúnál a rövidebbet liuzzuk. — Gebékkel nincs ver­senyzésre tér. Esztergom, 1880. deczember 15-én. Tisztelt Szerkesztő Ur ! Talán nem lesz egészen érdektelen a sport-közönség előtt ha egy kis tudósítást küldök becses lapjába az ozorai méntelepböl történt fedező mének beosztásáról! Az ozorai méntelep a Sz.-Febérvárinak fiók intézete, egy igen jeles, szakértő egyén Kampost kapitány vezetése alatt. E fióktelep f. hó 13-án Kozma Ferencz min. tanácsos ur ő méltósága személyes jelenlétében Somogy Tolna és Baranya megyékben osztott szét fedező méneket. E fent nevezett megyék helységei­ből jelen voltak az elöljárók és minden me­gyének lóbizottmányai és elnökei. Ott volt br. Rudnyánszlcy, az alispán Perczel Béla, szolga­bíró és több nagy földbirtokos — Döry József, a Bernrieder fivérek, báró Jeszenszky stb. Mondhatom jól esott szivemnek látni ezt a sok szép négyes és kettős fogatot, melyeken ezen urak az ozorai udvarba berobogtak ; — különösen a Döry négyesse és a Bernriederek négyes és kettős fogatai megemlitendők ! Nagy 7 érdeklődéssel, igen sok szakértelemmel és a vidéki érdekek teljes számbavételével, lettek a mének szétosztva. Ló-, illetőleg csikóvásár­lások is történtek, ugyanis a magyar állam részére Bisicz Mór úrtól egy igen jeles 16 markos 3éves pej mén vásároltatott meg 1400 frtért ; és ugyancsak a fent tisztelt úrtól az Ausztria részére 5 drb 1 éves mén csikó darabon ­ként 400 frtért. Azt hiszem, a fent kimuta­tott árak eléggé bizonyítják a ménes jelessé­gét. (Ily értékesb anyag leszármazását is kér­nők. Szerk.) — A megtörtént osztozás után Bisicz ur vendégszerető asztalánál gyűlt ösz­sze az egész uri társaság. az öreg. Ügető versenyek. Megjelent a bécsi Ügetüverseny egylet tavaszi programmja, mely szerint máius 8,12 és 15-kére, 24 ügetőverseny íratott ki. Az egyes dijak feltételeiben annyi változatosság van, hogy mindenki találhat benne valamit lovai szá­mára. Összesen 17000 frt adatik dijakra, me­lyeknek körülbelől egyharmada magyaror­szági lovaknak is Dyitva van. A bécsi egy­let, melynek élén a Jockey-club elnöke gr. Hunyady Kálmán és gr. Stahremberg állnak, nemcsak ideiglenes mulatság hanem tenyész­tési szempotból is veszi a dolgot, s hogy a magokat ügetők tenyésztésére szánók vala­mire számolhassanak is, a többi dijakon ki­vül — kiválólag ilyenek számára, 3 tenyész­dijat irt ki már is. Egyet 3 ves Lajthántuli nevelésű ujoncz mének és kanczák számára : a másikat mint tenyész-anyag versenyt ugyan odavaló 3—6é mének és kanczáknak, és egy harmadikat (700 frt) szintén tenyészversenyül (ez az osztrák-magyar ttgeto-verseny társulatok szövetkezésének piopositiója) csak 3 és 4 éves osztrák-magyar vagy németországi ellésíi és nevelésű lovaknak. — Lesznek azután minden országbeli lovak számára is dijak ; ezek között 5000 franc aranyban, (egyes fogatuak) 3600 meter távolságra (mintegy 2 és fél angol mértföld), és az idő elleni haj­tás, 1000 frt dij annak a lónak, melv 1 an­gol mértföldet 2 perez és 25 mpercz alatt megfut; minden másod perczért, melylyel kevesebb idő alatt ügeti meg a mértföldet, még 200 frt; ellenbon minden másod perei több időért 200 frt levő natik. Az indulás fly-

Next

/
Oldalképek
Tartalom