Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-10-27 / 43. szám

402 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Október 20. 1881. (Jr. Lagrange 4é sp m Caitillon 65 Wheeler 3 Fogadások 2 : 1 Cast.Ilon ës S : 1 Peronne ellen. Egy nyakhoszszal nyers-e: három hossz a második és harmadik közt. Tizenegy tátott. • * t Németország Berlin, október 16-án. Memorial Rennen 3 к), márka. Kétéves belföldi mének és kanczáknak. Táv 1000 meter. 16 aláirás. Graditzi udvari ménes s m Nebenmann a Adonis a No Chance 56 E. Fisk 1 Gr- Solms Haruth p к Bonafide 54'/, Collins 2 Hieatrich W. ur p к A/m.: 58

1 , Т. Osborne з Br. Langen »p m Doberan 55 Hunter 0 General Kochow" p m Monareh 65 Little 0 Hg Hatzfeldt Fr. p m Bonze !,5 Sopp 0 Fogadások egyenlően Bonzera, S : 1 Nebenmann ragy Bona tide, 4 : 1 Alma és 10 : 1 a többi ellen. IJáromnegyedrész hoszszal nyerve; rosz harmadik. Érték 3800 márka az elsőnek,«00 a másodiknak. Hertefeld Rennen. 60u0 márka. Hároméves belf. és osztr. magyar lovaknak. Táv 3000 meter. Elzáratott 6.3 nevezés Sil 1679-ben. Br. Oppenheim Ed. s m Kaiser a Monseigneur a Gorse 60 Sopp 1 11g Hatzfeldt s m Flatterer 60 Gough f l'gyaruz s ш Wildschütz 60 T. Osborne f Br. Oppenheim s к Selavin 58'/, Schart 0 Fogadások 6 : 4 Kaiserre, 6 : 4 Wildschütz, 3:1 Flatterer és 10 : I Selavin ellen. Harmadfél hoszszal nyerve ; holtverseny a hg Hatzfeldt lovai közt, 8 hoszszal utánuk Selavin utolsó. Államdij. 45( 0 márka. Négyéves és idősb belföldi mének és kanczáknak. Táv 4«o0 meter. 12 aláirás. Capt. Jo« 4é p ш Humbug a Savernake a Lady Hylda 62 Little 1 Ulrich ur 4é p m York 62 T. Osborne 2 Mr. Decern id p m Alpenstock 69'/a Sayers 3 Graditzi mène« 5é s m Balmung 65 E. Fisk 0 Fogadások egyenlően Balmungra, 6 : 4 Alpen- stock, 4 : I York. 6 : 1 Humbug el'en. Két hoszszal canterben nyerve; öt hossz a második és harmadik közt. Érték 5220 m. az elsőnek és 720 a másodiknak. Második nap. Október 17-én. Zucht-Rennen. 3000 márka. Hároméves és idősb belföldi mének és kanczáknak Táv 2800 meter. 36 aláirás. Br. Oppenheim Ed. 4é s к Edeldame a Monseigneur a Kisasszony 63 Sopp 1 Oehischläger 0. ur 3é p к Siegespalme 55 E Fisk 2 Fogadások 3 : 1 Edeldaméra. Közönséges canterben tíz hoszszal nyerve. Érték 5050 márka az elsőnek, 800 a másodiknak. Preis von Altlandsberg. 1400 márka. Kétéves és id belföldi mének és kancziknak. Táv 1000 meter. 27 aláirás. Gr. Tach'rschkyRenard 2é s m Trachenberg a Fli- bustier a Dirt-Cheap 53 Sopp 1 Gr. Hahn 3é p m Der Wucherer 62 Gough 2 Hg Hatzfeldt 2é p m Pour David 50 Barton 3 Treskow Chludoivo ur 2é sp m Cooler 50 Hunter 0 Fogadások 6 : 4 Trachenbergre, 5 : I Pour Da- vid, 6 : 1 Der Wucherer és Coster ellen. Két hoszszal könnyen nyerve ; hat hossz a második és harmadik közt. Érték 1940 márka az elsőnek, 540 a másodiknak. M sbehagen Rennen. 1800 mark. Belföldi lovaknak. Táv 2400 meter. 13 aláirás. Hi Hatzfeldt Fr. 3é sg tn Flatterer a S .vernake a B. Fiat 52 Sopp 1 Capt. Joe té p к Basta 56'/, Little 2 Mollard kap. 3é sg к Goldperle 49

7, Gillam II. 3 Mr. Decern id p m Alpenstock 62 H. Milne 0 Oehischläger 0. ur 3é sg m Prim Eugen 51 Hunter 0 Fogadások egyenlően Flattererre, 3 : 1 Basta, 4 : 1 Alpenstock és 5 : 1 a többi ellen. Küzdés után háromnegyedrész hoszszal nyerve: egy lwssz a második és harmadik között. Érték 2150 mark a nyerőnek és 350 a másodiknak. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Jelszavak a lotenyésztes körül. E cziin alatt Tanffy Gusztáv ur, a „Magyar gazdák társas körében" okt. 19 én, n en érdekes értekezést tartott, melyre tiszt, olvasóink figyelmét különösen felhívjuk. — Tanffy urnák mind állása orsz. lótenyésztésünk gyakorlati vezetőjének oldala mellett, mind bő tapasztalatai az ország különböző Hanyagának évenkiut beható vizsgálata folytán, és eszme-cseréi az e téren kitűnő* fér fiakkal : az egész értekezletnek a helyes nézet és valóság kinyomatát adják meg. A meggyőződés hangja, melylyel a léversenyek szükségességét constatálá, — bár meg vagyunk szokva orsz. lótenyésztésünk vezetőinek köréből ezt hallani — kétszeresen jól esett oly körben, melynek tagjai, lia nagyobb részben kitűnő gazdák is, de nehez -u volt nekik alkalmuk a verseny (illetőleg a training) vér-javitó hatását a felnevelésnél méltányolni. Csak is nagyszámú, jeles lóanyag kezelői előtt tűnhetik fel az érték-különbség a trainingben vagy a nélkül fölnevelt lovak közt, — s azok javitó hatása a félvérre. Nem akarjuk sok előszóval a több oldalra kiterjedő értekezl-tet hosszabbitni, csak annyit, hogy annak némely részei mintegy feleletül vehetőkalapunkban megpendített rokon-czikkekre (miut például a tenyészkerületek, a tenyésztésre káros-minek kiherelésének kérdései), mások ellenben (különösen a hadseregi pótló vazás reformja)folytatásként szolgál alapunkban megkezdett mozgalomhoz, s egyúttal gyakorlati eredményt szült, mert az országos gazdakör lépéseket tesz annak megvalósiiáeára. — De im az értekezlet, melyet nagyszámú diszes közönség hallgatott végig u. m.: Somssich Pál, Bujanovics Sándor, Horváth János tábornok. Kozma Ferencz, Máday Izidor, Göndöcs Benedek, Szávoszt Alfons, Karsay Albert, Szelier Zoltán, Kaszap Bertalan, Dapsy László, gr. Zichy Jenő, Niki Mihály, Tarnóczy Gusztáv, Kálózdy, Geylóczy Gyula. Szávoszt Emil, Miklós Ödön, Birly Lajos, gr, Csáky Gyula, gr. Pejacsevieh János, Tormay Béla, Bánó József, dr. Lederer Sándor, Harkányi József és közgazdaságunknak sok más kitűnősége, — s melyet a „Magyar Föld" kivonatos ismertetése i után közlünk, — magunknak sajnálatunkra nem levén időnk — megjelenhetni. * * * Jelszavak lótenyésztésünk terén ! Közéletünkben nagy befolyása volt mindig a jelszavaknak. Nemzetünk gyorsan, de mulékonyan felvillanyozható vérmérséklete igen fokégony a jelszavakra! Azért az igazi jelszó sokat használhat, a. hamis sokat árthat. Az igaz | jel tartós zászló, mely lia nem is vezet rögtön diadalra, de erői kar által lobogtatva, el nem esik ; a hamis jelszó oly foszlány, mely ha még oly czifra is, az első őszi zivatart ki nem állja, hanem rongygyá válik. Lótenyésztésünk terén is sok ily jelszó volt elterjedve hajdanában ёз hallani most is országszerte gyakran oly szavakat, melyek vak követőkre találnak. Foglalkozzunk tehát ma néhány ily jelszóval, nézzük meg : zászló-e vagy rongy? Első jelszó: „a lóverseny csak főúri piszszió :" hogy ez határozottan téves jelszó, e tekintetben nem kell egyébre hivatkozni, mint a legnagyobb magyarra, gr. Széchényi Istvánra, ki hazánkban a lóversenyek megteremtőjének tekintendő; pedig azt ugyancsak nem mondhatjuk, hogy hazán К e nagy szelleme főúri passzióknak szentelte volna munkálkodását. Hogy mennyire fontos tényező a lóverseny lótenyésztésünk fejlődésére, azt ma már bizonyitani fölösleges; csak is ennek köszönhető a telivértenyésztés; a telivértenyésztés vetette pedig alapját a félvér-tenyésztés- k, ez pedig egyértelmű hazai tenyésztésünk fejlődésével és haladásával. Csak a kisbéri árveréseket kell figyelemmel kisérnünk ós mindnyájunk előtt világos lesz, hogy ez a jelszó bizony hamis. * •*• * Egy második jelszó, a moly inkább panaszképen hangoztatik, igy szól: „Nincs már meg a hajdani jó ló." Itt előadó visszapillantást vet egy századra s azt látja, hogy ez is csak olyan üres jelszó, mert bizony azon a hajdani jó lovon, a mi különben nem is volt, nincs mit sajnálni. Hiszen hány évtizede annak, bogy a hadsereg számára a szükségek lovak ugy szereztettek be, hogy Bessarábiából és egyéb helyekről csapatostól hajtottak be lovakat, és azokból egészitték ki, ugy ahogy,a ló-létszámot, és ez mindaddig tartott, mig meg nem indult az intézkedés arra nézve, hogy állami lóteuyész intézetek állitassanak fel. József császár ment itt elől jó példával, a ki alatt létesíttettek a mezőhegyesi és bábolnai intézetek, de természetesen ezeknek jó darabig nem hazánk, hanem Ausztria vette hasznát. A fejlődés bár lassú, de fokozatos volt; nemsokára bekövetkezett amaz idő, midőu nemcsak hogy a magunk hadseregét Dem idegen országból hozott lovakkal kellett ellátnunk, hanem Európa hadseregeit részben mi látjuk el lovakkal. A legnagyobb baladás tagadhatlan, 1868. óta állott be, mit, eltekintve számtalan más adattól, tniudeu szép szónál jobban igazol azaz egy ad it, hogy ;868-ban a lókivitel után befolyt hozzánk 180,000 frt, 1879-beu pedig már 7

x/a millió forint. Mindenesetre a fejlődésnek még itt óriási tere nyílik, mert hiszen ma még annyira sem vagyunk, hogy a rendes ménszükseglet felével is rendelkeznénk; ide két tényező összemüködése szükséges: az állam és magántevékenység; e kettő együttvéve rendszeres egészszé alkotva bizonyára meg fogja teremteni azt, a mi után lótenyésztésünk érdekében mindannyian törekszünk. * * * Egy harmadik jelszó ; „Лг állami mének terméketlenek;" ezt rendsterint azok hangoztatják, kik az állami mének által elért utód-mennyiséget összehasonlítják a szabadban járó és hágó ménekével. Ezek szem elöl tévesztik, hogy a kézből hágó cultur-mének sommiesetre sem használhatók ki ugy, mint más szabadjára hagyott mének; de különben az eredmények jobbak volnának, ha maga a gazda több figyelmet forditana az állami mén alá jövő és jött kanczájára, és a szükséges időpontot betartaná, a mit ma bizony nem tesz. * * * Hallunk minduntalan hangoztatni még egy más jelszót, és ez az: „Nagy lovat, nehéz lovat neveljünk." Ha ez a jelszó általánosságban akar szólani, akkor határozottan téves, mert ez az irány, hogy lia általánossá válnék, valóságos megölője lenne lótenyésztésünknek. Ugyan mitévő lenne a magyar gazda, ha nehéz nyugati lovakat adnánk gazdaságába; vájjon mily munkára tudná őket alkalmazni, vaijon mi czélokra tudná értékesiteni. ? Előadó különösen kikel eme jelszó ellen, a mely a viszonyoknak épen nem ismerését árulja el, de a melyet most olyanynyira kezdenek hangoztatni. Hivatkozik arra, hogy legutóbb a „Magyar Föld"-ben is megjelent egy közlemény, a mely Beregmegye számára is az e fajta lovakat kívánja. Van egy része az országnak, a stájer határ, ahol ez irány indikálva van és a hol felkarolandó, de hazánk egyéb részeiben elvetendő. # * * Áttér ezután előadó a tenyészterületekre és ezekre következőket mondja : Miután e tárgy már évek óta foglalkoztatja ugy országos lótenyésztésünk intéző köreit, mint az ügy iránt érdeklődő szakférfiakat; miután saját tudomásunk szerint vannak, kik a tenyészkeriiletek rögtöni alakításának jelszavát meggondolatlanul hangoztatják, a nél kül, hogy kivihetőségének lehetősége, mikéntje, egymásutánja és módozatai iránt csak legkevésbbé is tisztában volnának : annálfogva nézzük kissé, mi rejlik e jelszó mögött. Francziaországban mi sem volt könynyebb, mint a ten y észkerületek alakítása. Látjuk a franczia tájfajták és termetek rövid vizsgálásánál, hogy azok bizonyos departementok és arondissementek szerint egyes völgyeken, hegyeken vagy síkságon elterjedve, körvonalzott vagy körvonalozható területeket foglalnak el, melyeken vagy az egész szám ba vehető tenyészanyagot, vagy legalább annak túlnyomó részét képezik. Épen oly könyü volt a szomszédos Ausztriában kimondani, hogy pl. a túlnyomóan nóri-tenyészanyaggal biró alpesi tartományok, egyes enyhébb síkságok kivételével, a nóri vagy al-