Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-10-27 / 43. szám

402 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Október 20. 1881. (Jr. Lagrange 4é sp m Caitillon 65 Wheeler 3 Fogadások 2 : 1 Cast.Ilon ës S : 1 Peronne el­len. Egy nyakhoszszal nyers-e: három hossz a máso­dik és harmadik közt. Tizenegy tátott. • * t Németország Berlin, október 16-án. Memorial Rennen 3 к), márka. Kétéves belföldi mének és kanczáknak. Táv 1000 meter. 16 aláirás. Graditzi udvari ménes s m Nebenmann a Adonis a No Chance 56 E. Fisk 1 Gr- Solms Haruth p к Bonafide 54'/, Collins 2 Hieatrich W. ur p к A/m.: 58 1 , Т. Osborne з Br. Langen »p m Doberan 55 Hunter 0 General Kochow" p m Monareh 65 Little 0 Hg Hatzfeldt Fr. p m Bonze !,5 Sopp 0 Fogadások egyenlően Bonzera, S : 1 Nebenmann ragy Bona tide, 4 : 1 Alma és 10 : 1 a többi ellen. IJáromnegyedrész hoszszal nyerve; rosz harma­dik. Érték 3800 márka az elsőnek,«00 a másodiknak. Hertefeld Rennen. 60u0 márka. Hároméves belf. és osztr. magyar lovaknak. Táv 3000 meter. Elzáratott 6.3 nevezés Sil 1679-ben. Br. Oppenheim Ed. s m Kaiser a Monseigneur a Gorse 60 Sopp 1 11g Hatzfeldt s m Flatterer 60 Gough f l'gyaruz s ш Wildschütz 60 T. Osborne f Br. Oppenheim s к Selavin 58'/, Schart 0 Fogadások 6 : 4 Kaiserre, 6 : 4 Wildschütz, 3:1 Flatterer és 10 : I Selavin ellen. Harmadfél hoszszal nyerve ; holtverseny a hg Hatzfeldt lovai közt, 8 hoszszal utánuk Selavin utolsó. Államdij. 45( 0 márka. Négyéves és idősb belföldi mének és kanczáknak. Táv 4«o0 meter. 12 aláirás. Capt. Jo« 4é p ш Humbug a Savernake a Lady Hylda 62 Little 1 Ulrich ur 4é p m York 62 T. Osborne 2 Mr. Decern id p m Alpenstock 69'/a Sayers 3 Graditzi mène« 5é s m Balmung 65 E. Fisk 0 Fogadások egyenlően Balmungra, 6 : 4 Alpen- stock, 4 : I York. 6 : 1 Humbug el'en. Két hoszszal canterben nyerve; öt hossz a második és harmadik közt. Érték 5220 m. az elsőnek és 720 a másodiknak. Második nap. Október 17-én. Zucht-Rennen. 3000 márka. Hároméves és idősb belföldi mének és kanczáknak Táv 2800 meter. 36 aláirás. Br. Oppenheim Ed. 4é s к Edeldame a Monseigneur a Kisasszony 63 Sopp 1 Oehischläger 0. ur 3é p к Siegespalme 55 E Fisk 2 Fogadások 3 : 1 Edeldaméra. Közönséges can­terben tíz hoszszal nyerve. Érték 5050 márka az el­sőnek, 800 a másodiknak. Preis von Altlandsberg. 1400 márka. Kétéves és id belföldi mének és kancziknak. Táv 1000 meter. 27 aláirás. Gr. Tach'rschky­Renard 2é s m Trachenberg a Fli- bustier a Dirt-Cheap 53 Sopp 1 Gr. Hahn 3é p m Der Wucherer 62 Gough 2 Hg Hatzfeldt 2é p m Pour David 50 Barton 3 Treskow Chludoivo ur 2é sp m Cooler 50 Hunter 0 Fogadások 6 : 4 Trachenbergre, 5 : I Pour Da- vid, 6 : 1 Der Wucherer és Coster ellen. Két hosz­szal könnyen nyerve ; hat hossz a második és har­madik közt. Érték 1940 márka az elsőnek, 540 a má­sodiknak. M sbehagen Rennen. 1800 mark. Belföldi lovak­nak. Táv 2400 meter. 13 aláirás. Hi Hatzfeldt Fr. 3é sg tn Flatterer a S .vernake a B. Fiat 52 Sopp 1 Capt. Joe té p к Basta 56'/, Little 2 Mollard kap. 3é sg к Goldperle 49 7, Gillam II. 3 Mr. Decern id p m Alpenstock 62 H. Milne 0 Oehischläger 0. ur 3é sg m Prim Eugen 51 Hunter 0 Fogadások egyenlően Flattererre, 3 : 1 Basta, 4 : 1 Alpenstock és 5 : 1 a többi ellen. Küzdés után háromnegyedrész hoszszal nyerve: egy lwssz a máso­dik és harmadik között. Érték 2150 mark a nyerő­nek és 350 a másodiknak. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Jelszavak a lotenyésztes körül. E cziin alatt Tanffy Gusztáv ur, a „Magyar gazdák társas körében" okt. 19 én, n en érdekes értekezést tartott, melyre tiszt, olvasóink figyelmét különösen felhívjuk. — Tanffy urnák mind állása orsz. lótenyészté­sünk gyakorlati vezetőjének oldala mellett, mind bő tapasztalatai az ország különböző Hanyagának évenkiut beható vizsgálata foly­tán, és eszme-cseréi az e téren kitűnő* fér fiakkal : az egész értekezletnek a helyes né­zet és valóság kinyomatát adják meg. A meggyőződés hangja, melylyel a lé­versenyek szükségességét constatálá, — bár meg vagyunk szokva orsz. lótenyésztésünk vezetőinek köréből ezt hallani — kétszeresen jól esett oly körben, melynek tagjai, lia na­gyobb részben kitűnő gazdák is, de nehez -u volt nekik alkalmuk a verseny (illetőleg a training) vér-javitó hatását a felnevelésnél méltányolni. Csak is nagyszámú, jeles ló­anyag kezelői előtt tűnhetik fel az érték-kü­lönbség a trainingben vagy a nélkül fölne­velt lovak közt, — s azok javitó hatása a félvérre. Nem akarjuk sok előszóval a több ol­dalra kiterjedő értekezl-tet hosszabbitni, csak annyit, hogy annak némely részei mintegy feleletül vehetőkalapunkban megpendített ro­kon-czikkekre (miut például a tenyészkerületek, a tenyésztésre káros-minek kiherelésének kérdései), mások ellenben (különösen a hadseregi pót­ló vazás reformja)folytatásként szolgál alapunk­ban megkezdett mozgalomhoz, s egyúttal gyakorlati eredményt szült, mert az országos gazdakör lépéseket tesz annak megvalósiiá­eára. — De im az értekezlet, melyet nagy­számú diszes közönség hallgatott végig u. m.: Somssich Pál, Bujanovics Sándor, Horváth János tábornok. Kozma Ferencz, Máday Izi­dor, Göndöcs Benedek, Szávoszt Alfons, Karsay Albert, Szelier Zoltán, Kaszap Ber­talan, Dapsy László, gr. Zichy Jenő, Niki Mihály, Tarnóczy Gusztáv, Kálózdy, Geyló­czy Gyula. Szávoszt Emil, Miklós Ödön, Birly Lajos, gr, Csáky Gyula, gr. Pejacse­vieh János, Tormay Béla, Bánó József, dr. Lederer Sándor, Harkányi József és közgaz­daságunknak sok más kitűnősége, — s me­lyet a „Magyar Föld" kivonatos ismertetése i után közlünk, — magunknak sajnálatunkra nem levén időnk — megjelenhetni. * * * Jelszavak lótenyésztésünk terén ! Köz­életünkben nagy befolyása volt mindig a jelszavaknak. Nemzetünk gyorsan, de mulé­konyan felvillanyozható vérmérséklete igen fokégony a jelszavakra! Azért az igazi jelszó sokat használhat, a. hamis sokat árthat. Az igaz | jel tartós zászló, mely lia nem is vezet rögtön diadalra, de erői kar által lobogtatva, el nem esik ; a hamis jelszó oly foszlány, mely ha még oly czifra is, az első őszi zivatart ki nem állja, hanem rongygyá válik. Lótenyésztésünk terén is sok ily jelszó volt elterjedve hajdanában ёз hallani most is országszerte gyakran oly szavakat, melyek vak követőkre találnak. Foglalkozzunk tehát ma néhány ily jel­szóval, nézzük meg : zászló-e vagy rongy? Első jelszó: „a lóverseny csak főúri pisz­szió :" hogy ez határozottan téves jelszó, e te­kintetben nem kell egyébre hivatkozni, mint a legnagyobb magyarra, gr. Széchényi Ist­vánra, ki hazánkban a lóversenyek megte­remtőjének tekintendő; pedig azt ugyancsak nem mondhatjuk, hogy hazán К e nagy szel­leme főúri passzióknak szentelte volna mun­kálkodását. Hogy mennyire fontos tényező a lóverseny lótenyésztésünk fejlődésére, azt ma már bizonyitani fölösleges; csak is ennek köszönhető a telivértenyésztés; a telivértenyész­tés vetette pedig alapját a félvér-tenyésztés­- k, ez pedig egyértelmű hazai tenyésztésünk fejlődésével és haladásával. Csak a kisbéri árveréseket kell figyelemmel kisérnünk ós mindnyájunk előtt világos lesz, hogy ez a jelszó bizony hamis. * •*• * Egy második jelszó, a moly inkább pa­naszképen hangoztatik, igy szól: „Nincs már meg a hajdani jó ló." Itt előadó visszapillan­tást vet egy századra s azt látja, hogy ez is csak olyan üres jelszó, mert bizony azon a hajdani jó lovon, a mi különben nem is volt, nincs mit sajnálni. Hiszen hány évti­zede annak, bogy a hadsereg számára a szük­ségek lovak ugy szereztettek be, hogy Bes­sarábiából és egyéb helyekről csapatostól haj­tottak be lovakat, és azokból egészitték ki, ugy ahogy,a ló-létszámot, és ez mindaddig tartott, mig meg nem indult az intézkedés arra nézve, hogy állami lóteuyész intézetek állitassanak fel. József császár ment itt elől jó példával, a ki alatt létesíttettek a mezőhegyesi és bá­bolnai intézetek, de természetesen ezeknek jó darabig nem hazánk, hanem Ausztria vette hasznát. A fejlődés bár lassú, de fokozatos volt; nemsokára bekövetkezett amaz idő, mi­dőu nemcsak hogy a magunk hadseregét Dem idegen országból hozott lovakkal kellett ellát­nunk, hanem Európa hadseregeit részben mi látjuk el lovakkal. A legnagyobb baladás ta­gadhatlan, 1868. óta állott be, mit, eltekintve számtalan más adattól, tniudeu szép szónál jobban igazol azaz egy ad it, hogy ;868-ban a lókivitel után befolyt hozzánk 180,000 frt, 1879-beu pedig már 7 x/a millió forint. Minden­esetre a fejlődésnek még itt óriási tere nyílik, mert hiszen ma még annyira sem vagyunk, hogy a rendes ménszükseglet felével is ren­delkeznénk; ide két tényező összemüködése szükséges: az állam és magántevékenység; e kettő együttvéve rendszeres egészszé alkotva bizonyára meg fogja teremteni azt, a mi után lótenyésztésünk érdekében mindannyian törekszünk. * * * Egy harmadik jelszó ; „Лг állami mé­nek terméketlenek;" ezt rendsterint azok han­goztatják, kik az állami mének által elért utód-mennyiséget összehasonlítják a szabadban járó és hágó ménekével. Ezek szem elöl tévesztik, hogy a kézből hágó cultur-mének sommiesetre sem használhatók ki ugy, mint más szabadjára hagyott mének; de különben az eredmények jobbak volnának, ha maga a gazda több figyelmet forditana az állami mén alá jövő és jött kanczájára, és a szükséges időpontot betartaná, a mit ma bizony nem tesz. * * * Hallunk minduntalan hangoztatni még egy más jelszót, és ez az: „Nagy lovat, ne­héz lovat neveljünk." Ha ez a jelszó általá­nosságban akar szólani, akkor határozottan téves, mert ez az irány, hogy lia általánossá válnék, valóságos megölője lenne lótenyészté­sünknek. Ugyan mitévő lenne a magyar gazda, ha nehéz nyugati lovakat adnánk gazdasá­gába; vájjon mily munkára tudná őket al­kalmazni, vaijon mi czélokra tudná értéke­siteni. ? Előadó különösen kikel eme jelszó ellen, a mely a viszonyoknak épen nem is­merését árulja el, de a melyet most olyany­nyira kezdenek hangoztatni. Hivatkozik arra, hogy legutóbb a „Magyar Föld"-ben is meg­jelent egy közlemény, a mely Beregmegye számára is az e fajta lovakat kívánja. Van egy része az országnak, a stájer határ, ahol ez irány indikálva van és a hol felkaro­landó, de hazánk egyéb részeiben elvetendő. # * * Áttér ezután előadó a tenyészterületekre és ezekre következőket mondja : Miután e tárgy már évek óta foglalkoztatja ugy országos lótenyésztésünk intéző köreit, mint az ügy iránt érdeklődő szakférfiakat; mi­után saját tudomásunk szerint vannak, kik a tenyészkeriiletek rögtöni alakításának jel­szavát meggondolatlanul hangoztatják, a nél kül, hogy kivihetőségének lehetősége, mi­kéntje, egymásutánja és módozatai iránt csak legkevésbbé is tisztában volnának : annálfog­va nézzük kissé, mi rejlik e jelszó mögött. Francziaországban mi sem volt köny­nyebb, mint a ten y észkerületek alakítása. Látjuk a franczia tájfajták és termetek rö­vid vizsgálásánál, hogy azok bizonyos depar­tementok és arondissementek szerint egyes völgyeken, hegyeken vagy síkságon elterjedve, körvonalzott vagy körvonalozható területeket foglalnak el, melyeken vagy az egész szám ba vehető tenyészanyagot, vagy legalább annak túlnyomó részét képezik. Épen oly könyü volt a szomszédos Ausztriában kimon­dani, hogy pl. a túlnyomóan nóri-tenyész­anyaggal biró alpesi tartományok, egyes eny­hébb síkságok kivételével, a nóri vagy al-

Next

/
Oldalképek
Tartalom