Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-09-08 / 36. szám

338 Szeptember 8. 1881. igen sokat tettek az oroszországi lótenyésztés és nemesítés érdekében s az egész birodalom háláját kiérdemelték. Ok nem csupán azt kívánták méneiktől és kanczáiklól, hogy a versenypályán nagy gyorsasággal tűnjenek ki, hanem ügetésük tisztasága által is. Oly lovak, melyek az ügető m>-netnemben rendellenességet mutattak, csakhamar kizárattak a tenyésztésből. Gróf Orlow féltékenyen őrködött ménesének dicsősége tölött és soha ügető mént el nem adott, csak olykor egy-egy kanczát. Beszélték nekünk, hogy e maximát, még a gr. halála után is oly szigorúan megtartották az örökösök, bogy még I. Sándor czár is, az Orlow G. A grófnétól kért négy ügető mén helyett, négy heréltet kapott. Koptjeff W. orosz hippolog, 1866-ban a szentpétervári államménea igazgatójának, Grünwaldt vezérkari segélnek a következőket jelentette az ügetők gyorsaságáról és rendes menetneméről : „ E nagyszerű lovak mozgása oly rendes volt, h gy a ló farára egy tele pohár vizet lehetett volna tenni, a nélkül, hogy abból kiömlött volna, oly nyugodtan haladt a ló gyors ügetésben s csak a végtagok vitték gyors, rendszeres, kimért léptekben előre az ügetőt, melyről csak a paták iiteme adott hirt. Szemtanúk beszélték nekem, bogy a Potjosnai, a gróf e kedvenez heréitje lábainak mozgása oly gyors volt, bogy ha az ember szemét ügetésére iráoyzá, ugyanabban a pillanatban mind a négy fényes patkóját egyszerre látta a légben. Idősebb emberek beszélik, hogy a gróf Ugetői, a 200 fonal*) távolságot körülbelől 30 másodpercz alatt futották meg s emlékeznek, hogy a verseny alatt a gróf szolgáinak egyike tányérnagyságú órával állott ott, hogy futama végeztével pontosan értesíthesse a grófot ama gyorsaságról, melylyel a lovak a távoi, megfutották. Ritkán vett igénybe több időt egy ló 30 másodpercznél. Miután a gróf ily módon a pálya végét elérte, áthajtott a félkerek görbületen — körülbelől 60 fonalon — lépésben ; akkor újra megvonta a gyeplőt s ismét beröpülte ügetője a 200 fonalat a pálya túlsó végéig s a görbületet megint lépésben járta be. Ha ő ily módon négy pályahosszat futott be ügetőivel, egy másik szánba tilt a gróf vagy másik droskéba s újra kezdte ugyanazt a gyakorlatot. Nagyobb távolságot azonban soha sem kivánt tőlük." Az ujabb kor versenypályáin az Orlowtigetők — Moerder adatai szerint — csaknem többet visznek véghez, mintchränovoyi őseik. A Newa jegén a nagy versenyeknél gyakran 12 werstnyi távot kell egy tourban megfutni. Oroszországban jelenleg csak azokat a lovakat nevezik ügetőkn°k, melyekegy werstnyi távot legkevesebb 2 perez alatt megfutnak. Gróf Orlow A. G. halála után (1812.) Schiskin W. vette át a chränowoyi ménes igazgatását ; e férfi is sokat tett 1830-ig az ottani ügetőtenyésztés érdekében. Folyvást ügyesen és szakértelemmel működött s különösen az ügető-sport iránt való előszeretetet élesztgette nagy buzgalommal. Csak attól az időtől fogva jelentek meg a hires Orlow-heréltek Moszkva és Pétervár utczáin és versenytérein. Az ügetők tenyésztése — irja Silberer Viktor — Oroszországban uj lendületet nyert, midőn Schiskin igazgató egy külön ménest alapitott s abban ugy méneket, mint kanczákat az Orlow iigetőtörzs legjobbjaiból választott ki tenyésztésre s a tenyésztményeket eladta, mert csak ez által nyilt először alkalom, a valódi Orlow-ügető kanczák számára megfelelő mént, habár drága pénzen is, megszerezni. Már akkor is szívesen fizet*) Egy fonal = 7 angol láb, orosz mérték szerint 3 archin. tek Schiskinek egy-egy jó ménért 1000 rubelt, sőt többet is. Még nagyobb lendületet vett azonban az ügető-teuyésztés, midőn a kormány 1845-ben a chränowoyi ménest Orlow grófnénak eladta s a valódi ügetőtörzsmaradványt gondosan föntartotta, szaporította s ménéi által a méntelepeket átalánositotta. A negyvenes évek végén s az ötvenesek elején nemcsak a woroneschi és tambowi kormányzóságok különböző helyein, hanem közép- és dél- Oroszország több helyén — különösen a fekete föld regiójában — sok ménes szerveztetrtt ügetők tenyésztése czéljából, melyek közül az utóbbi időkben nem egy, igen szép képességet tanúsított. Mi itt, minden más ménes előtt, a herczeg Orlow Miklós pody-i ménesét emiitjük föl, melyben 1876-ban körülbelől 100 kanczát s tizenhat mént használtak a tenyésztésre. Brust.Disitzin adatai szerint, ott 24000 hold föld szolgál e nagy ménes fentartására. A berezeg a ménesből csak a hibás lovakat adatja el, valamennyi jobb lovat vagy ő használja tenyésztésre, vagy elajándékozza. Unterberger azt mondja a pody-i ménesről, hogy ő ott a legszebb ménes-épületeket látta, melyek a legizlésteljesb architecturával emeltettek. A ménes-udvar magaslaton van. Lent a mélyben, balra a pody-i templom látható, jobbra egy sírkert, dús rétek, arbuza és dinnyeföldek s ezek közt kigyózik a lókedvelők által jól ismert Bitjuga. Az épületek négyszögöt képeznek, mely egy nagy udvart kerit be, s melybe a téres manége is benyúlik. Utóbbi egy, nagy ablakokkal ellátott páholy által kétfelé választatik s a falakat szép domborművek és a berezegi czimer diszitik. Az istállók Podyban nagyon magasak és tágasak. A mének boxokban állnak, a kanczák oly állásban, mint Potschinkowban. Csikóudvarok nincsenek, azonban minden télen intézkednek, bogy a csikók minden időben élvezhessék a szabadban a nekiek szükséges mozgást. (Folyt, köv.) tígetŐTerseny Budapesten. 1881. október 17-én déli 1 órakor a városligetben. Pálya a tó mellett egyszer körül 2346% meter. I. Részvényesek dija. Magyar honpolgár tulajdonában levő s Magyarországban nevelt 6évesnél nem idősb lovakkal, négykerekű, négyiilésü koesi, pálya kétszer körül. Tét 20 frt. l-ső dij 1000 frank, 2-dik dij 300 frank, 3 dik dij 100 frank. 4-dik dij tét. II. Egyesek adományai. Bármely korú az osztr.magyar monarchiában nevelt lovakkal, — szemközti kocsizás ; négykerekű, négyiilésü kocsival, pálya kétszer körűi. Tét 20 frt. Első dij 500 frc, 2-dik dij 150 frc, 3-dik dij 50 frc, 4-dik dij tét. III. Critérium idő elleni ügetés az osztr.-magyar monarchiában nevelt 6évnél nem idősebb lovakkal, 4kerekű 4ülésű kocsival-pálya egyszer körűi, tét 20 frt. Idő 4 perez 11 mp. mint azou idő, mely alatt nyilvános versenyben ezen pálya már befuttatott. Dij 1000 frank. Ha több fogat teszi meg a kitűzött idő alatt, ugy a jobb idejű a dij nyerője;a második kettős tételt kap. IV. Egyfogatú verseny. Minden lóvá', tetszés szerinti kocsival, pálya egyszer körül. Tét 20 frt. l-ső dij 500 frank, 2-dik dij 200 frank, 3 dik dij 100 frank, 4-dik dij tét. V. Fiakker-verseny. Budapesti számozott s rendes nyilvános állomással biró fiakker fogatok részére; pálya egyszer körül szemközti indulás. Tét 5 frt. l-ső dij 100 frt, 2 dik dij 50 frt, 3-dik dij 10 frt, 4-dik dij tét. Nevezni bármikor lehet az uj lóvásártéri hivatalos helyiségben, elzárva október 16-án déli 12 órakor. Minden indításhoz az inditó oszlopnál is nevezhetni kettős téttel. л tét le nem fizetése disqualifikál. A nyerő a dijak után 5% fizet. Belépti jegy — Plaques 2 frt, mely az egész lókiállitáshoz is érvényes. A lótenyésztés emelésére alakult részvény-társaság Budapesten, 1881. augusztus Dóban. Az igazgatóság. * * *• Társaságunk részéről mind ama tisztelt részvényeseink felkéretnek, kik az 1880-ik évre részvényenként járó 3 forintnak ügetőverseny-czélokra leendő felajánlása tekintetében még nem nyilatkoztak, bogy a 3-ik számú részvény-szelvény beküldése mellett mielébb emez osztalékra nézve rendelkezni méltóztassanak. Felkéretnek továbbá mind azok, kiket ügető versenv-dij gyűjtése tekintetében felszólítani voltunk szerencsések, eljárásuk eredményét velünk tudatni annyival inkább szíveskedjenek, mert az „egyesek adományai" czimen f. évi okt. 17-re egy ügető dijat máiki istüztünk." A lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság Budapest 1881. aug. hóban. Az igazgatóság. * * Nyilvános nyugta. A f. évi október 17-én Budapesten tartandó iigetőversenyhez, egyesek adományai czimen gróf Pálffy Géza ö méltósága ivén, — gr. Kálnoky 5 frt, báró Apor Gábor 5 frt, br. Szentkereszty Béla 5 Irt, Seethal Ferencz 5 frt, Pótsa József 5 frt, Fabianits 5 frt, br. Hügel 5 frt és gr. Pálffy 5 frt, összesen 40 frt küldött be, miért is legnagyobb köszönetünket nyilvánítjuk. A lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság Budapesten 188!. augusztus hóban az igazgatóság. Nyilat használó vadászok. Gr. Széchenyi Imre (az ifjabb) ki amerikai utazásairól, illetőleg a mezei gazdászat és állat-tenyésztés körűi különböző éghajlatok és tartományokban tett megfigyeléseiről oly érdekesen és tanulságosan beszél a „Magyar Föld "-ben — s mely közleményekről azt hiszszük, igen maradandó benyomást fognak tenni ; legujabb levelében Uj-Mexicóról (honnan múltkor gr. Andrásy Manóval együtt vadászati jegyzéküket küld ték lapunknak) és annak népéről a régi aztekek maradékairól s azok életmódjáról beszélve, felemliti: , A férj szabad idejében vadász és pedig nyíllal, melyet még nagy ügyességgel kezelnek. Hogy a nyilat tollakkal elláthassák, e czélra (tehát tolla miatt) szeliditett sasokat tartanak. A vad állatok bőréből nagyon czélszerű szabású ruhát készítenek, valamint többelijöket, a „MocassiDt" is, (mely nem más, mint puha bocskor) miután a bőrt művészileg puhára dolgozták." Felemliti aztán, hogy e pueblo indiánok nagyon emlékeztetnek a mi kedves uj testvéreinkre, a bosnyákokra; azok is bocskorban járnak, azok is fa-ekével szantanak, vas-szög nélkül készült, fatörzsből készített, küllő nélküli kerekeket használnak ; aztán a paripáknak zablája és a kengyelvasak alakja — mintha csak utánozni akarná törökös testvéreinket, — bár ez utóbbi pont — jegyzi meg az éles tájékozásű iró — összeköttetésbe hozható a régi mórok által részint a törökökre, részint a spanyolokra átvitt szokásokkal." * * * A „Magyar Föld", melynek mint napilapnak létrejöttét igen melegen üdvözültük annak idején, mert a mit ő hirdet — (a helyes és szorgalmas gazdálkodás) olyan szükséges a sok felesleges politikai napilap közta magyar társadalomnak - mint a mindennapi kenyér, többször megtiszteli lapunkat is, és egész hosszú czikksorozatokat, vagy kisebb közleményeket is átvesz — anélkül, hogy a forrást megnevezné, melyből azt meriti ; legfeljebb oda szúrja néha szövege közé a V. V.-ét. Nem szóltunk eddig s nem szólnánk most sem, ha azt nem látnók, hogy tiszt, collcgánk mily érzékeny - ha ellenében engednek meg ilyesmit a napi lapok ; azért azt hiszszük, elég a nagy erkölcsi reformátor szavaira emlékeztetni őt is : „A mit magadnak kívánsz — azt tedd másnak is." Egy heti lapnak ugy is nehéz álláspontja van mainap — ások czápa közt (napilapok), melyek válogatás nélkül a közélet minden eseményét fölfalják. Irodalom. Sport-lcönyvtár. Sárkány Ján. Fer. lovaregyleti titkár s a „Vadász- és Versenylap" szerkesztője összeállításában s Wilekens C. F. és fia czég kiadásában közelébb a fentebbi czim alatt több füzetben igen figyelemgerjesztő, tanulságos s részben érdekfeszítő sport-olvasmány jelent meg, a többi közt a Cariudo (a köztünk élő Coburg Fülöp herczeg) érdekes és kedélyes vadász-naplója négy világrészből; továbbá a jó lovak és hires lovasok tetteiből számos hiteles adat ; műlovasok világa ; jeles cirkus-lovasok és lovasnők életrajza; vadász-elbeszélések több világrészből