Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881
1881-09-08 / 36. szám
332 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Szeptember 15. 1881. az mindenesetre áll, hogy a kancza ez év legjobb háromévese, s nyerése fényesen igazolja amaz állításunkat, hogy a hamburgi Derby nem volt mérvadó verseny s a kancza azt biztosan megnyerte volna, ha a versenyben helyesen lovagoltatik. — Az egyes futamokat alább közöljük részletesen, itt csak a nagyobb dijakra s a minket jobban érdeklőkre kívánunk még kis visszapillantást tenni. Az elsS napi Iffezheimi dijban a 41 nevezett 3éves csikó közül csakis La Gondola és hg Hatzfeldt Wildschütz és Fluxja jelent meg a küzdelemre és az istálló előbbenivel jelenté ki a nyerést. A pace, mit La Gondola diktált e versenyben, oly erős volt, hogy azt Flux már a fél pályán nem birta tartani s a versenyből egészen kiesett; Wildschütz azon- , ban La Gondolához hozzátapadt s végtére j is két hossz veré meg a kanczát; mi azt hiszszük, hogy e verseny másképen lovagolva talán megfordított eredménynyel végződött volna; minden esetre a kancza hátrányára szolgált az, miszerint a versenyt magamagának kellett csinálnia s azt talán erő- 1 «ebb iramban tette, mint az neki jó lett volna. — Aze versenyre következő Zukunfts preisban tizenkét kétéves lett megmázsálva s főkedvencz reá a gróf Henckel még eddig ki nem hozott Albert Victor—Tiraaru-ménje Pancake volt, csak 2 : l-re adván ellene a booktnakerek. E ménről már régibb idő óta nagyon jó hírek szárnyaltak; édes testvérjének Mother Siphtonnak fényes diadala pedig a Greeat Ebor Handicapben, melyben oly lovakat, mint a 4éves Dreamland és a hároméves Hagioscope könnyen vert meg, méltán hozzájárultak, hogy e mén főkedvenczczé váljék; utána Gyöngyvirág jött 4 : l-re a fogadásokban, mig a többi ellen 10 : l-re kináltak. E verseny a szt.-mártoni lovak fényes győzelmével végződött és Gyöngyvirág, lehet mondani, a versenyt elejétől végig vezetve, elég könnyen nyert istállótársa Bujdos ellenében, mely Pancaket háromnegyedrész hoszszal verte mog a második helyért. A hg Ho- henlohe Michel Angeloja, mely a legnagyobb terhet, 60 kilo, vitte, egy fél hoszszal utánok negyedik; ez utób bi Bujdosn ak egy kilót Gyöngyvirágnak pedig négy és fél kilót adott és Bujdos csakis öt negyedrész hoszszal veretett meg. Ha most tekintetbe veszszük, hogy Aneroid Hamburgban Michel Angelónak a nemet és egy fél kilót adva, emettől, lehet mondani, megszaladt, akkor Aneroidot jóval jobbnak kell az e versenyben futott többi kétévesnél tartanunk. Nem lehet tudni, hogy Gyöngyvirág hány fonttal nyert kezében és épen ezért kíváncsian nézünk a Kladrubi-dijban e két kancza egymással találkozása elébe, hol minden esetre tisztább világot fogunk kapni. — Az ereimény, mit Blaskovics Ernő úr kétévesei e versenyben arattak, méltó ju talma ama fáradhatatlan buzgalomnak, melvlyel e szenvedélyes sportsman telivér ménesét kezeli és vezeti, s mely már a jó renoménak ama fokán áll, miért őt Anglia legjobb tenyésztői is méltán megirigyelnék. A Városdíjban lovaink közül csak Isolani és Pista indultak eredmény nélkül. Pista 52 kilo terhe alatt csak a harmadik helyre futhatott fel, Isolani pedig a pálya háromnegyedéi már kiesett a versenyből. Ez hároméves korában oly sokat mutatott, mint tavalyi formájához legkevésbbé sem hasonlít, s ez évben valóban sehogysem tud formához jutni. A másodnapi St.-Leger Handicapban Miss Pleydell 62 Ví kilo terhe alatt sehogysem tudott a sokkal kisebb terhet vivő Doctor Claus, Moneru'a és Lord Melbourne mellett megállani, úgyhogy a versenyben fel is kellett őt tartani. Dr. Claus, a Gamecock-Java kanczát erős küzdés után csak is egy fejjel birta megverni a mi, ha tekintetbe veszszük, hogy csak egy kilo különbség volt köztük, nagyon szép eredmény a kanczára nézve. A nagy vadász-verseny Victoria vereségével végződött, s ez mindenesetre nagy meglepetést kelthetett a sport-körökben. A kancza ugy látszik, hogy Hamburg óta sokat romolhatott, vagy pedig a mély földön nem tud úgy állani, mint a többi vele futott lovak s ebben kifáradva, a végküzdelemre már nem volt elég erő benne, mert bogy a pace mit diétáit sebes lett volt nékie, alig hiszszük, gyakorlott lovasa azt bizonyára elég jól tudta megitélni, s igy inkább azt hiszszük, hogy ő ma már nem az a ló, mi ezelőtt volt, T À R С Z A. Indiai vadász-naplóm. (Folytatás.) Május 13. Bahadapoor. — Nyomorult dombos, törpe bokros vidék; tele mély vízmosásokkal ; nekem igen antipathicus és keveset igéró vidék. — Két hajtásban semmi ; a harmadikban, nekem nem juthatván fa, melyre felmászhattam volna, egy meredek part élén a földre kuporodtam , belátva az egész hajtást. — Alig indultak meghajtóink, már is a balszárnyon megpillantok egy a bal első lábára sántító tigrist, mely nesztelenül szökik ki a hajtásból; igen hosszú de sovány kinézése folytán nősténynek tartom. — A mint az első vízmosásban eltűnt, azonnal Gerardhoz siettem, jelek által feltartva a hajtókat ; azonban minden okoskodásunk és kísérleteink meghiúsultak; vadunk szőrén-szálán eltűnt és mi fáradtan s üres kézzel tértünk haza. Május 14. Ma ugyanitt biába hajkoráztunk sánta ellenfelünk után, eltűnt az, mintha a fold nyelte volna el ; — korán táborba érve, hosszú ital s kellemes fürdő által felfrissülve, expressemmel a folyó partján cserkészni mentem; alig V 2 óra múlva egy krokodilt pillantottam meg, mely luetán heverészett egy homok-zátonyon. Nagy vigyázattal egy vízmosást felhasználva, sikerült becserkélnem s bal szeme mellé applicálni egy tömör golyót; erre csúnya hánykódás, hentergés következett s én lassú kimultának voltam taDiija. — Utálatos, pézsmaszagu, ronda egy féreg, (hossza körülbelől 9 láb). — Esteledvén, a folyótól jobbra letérve, félkör alakban törekedtem táborunkba visszatérni, de ime magyar Hubertusom már egészen a táborhoz váratlanul elejbem terel egy 7 drbból álló tarka Chital-szarvas - falkát, köztük egy jó bikával ! Mielőtt azonban lőhetek, észrevesznek, megfutnak — de egy nagyobb tisztáson áthaladva, elég időm volt e szép agancsárra körülbelől 70 lépésről 2 golyót röppitenem; amásodikra, mely bordákon találta, pár ugrás után egy hatalmas szökésre holtan rogyott össze. — E vad sokban hasonlit dámvadunkhoz, csakhogy szarva gömbölyű mint a rőtvadé és soha 6-nál több ágat nem növeszt. Május 15. Ma ismét hiába keresvén Mefisto ravaszságu sántánkat, üresen térünk haza. Május 16. Piprai. Tigrisnek semmi nyoma nem levén — henyélünk, rast tagolunk. Délután nagy örömömre megérkezett Goonából repedt agyú kedves duplám ; a pántolás ezüst lemezekkel oly jól sikerült, hogy akár örökre igy hagyhatom. — Örömöm azonban hamar kútba esett, kellő próbálgatás és próba-czélozások után csöveit egyszerre csak felfelé görbéknek találom; — furcsa, hogy ezt csak most utólag vettem észre ! — Mondhatom nagyon leverőleg hatott rám ez incidens. Május 17. Thoban. Itt is üres a djungel ; egy család vad kutya pár nap óta, a falubeliek mondása szerint, minden vadat elriasztott. Délután Gerarddal nagy huzó-hálónkkal 109 db halat fogtunk, köztük 3—4 fontosat is; éjjel alig tudtunk aludni adjungeli kutyák lármája miatt. Május 18. Mahouli. Öt hajtásban, daczára a 2 nap előtti ki'lnek, semmi; a hatodikban mutatja ezt másnapi futása a Schwarzwalddijban, melyben ugyau mint nyerő jött be, de erős küzdés után Lady Schrewsburyval; igaz, hogy husz font telierkülönbséggel, a mi mindenesetre számításba veendő. A nagy díjról már elmondtuk nézeteiaket s még csak annyit kívánunk hozzátenni, hogy a verseny elejétől erős paceben ment ; a vezetést Ismael vette át, közvetlen mellette Routiertől követve egészen a kétéves pályán keresztül, hol Theo- rist ment a mezőny élére, hozzá legközelebb Ismael, utána La Gondola, majd Landlord, Berzencze és Flatterer. Routier nagyon kedvetlenül szaladt, mindig jobban-jc°bban viszszamaradt s végtére is kitört a pályából. E sorrend megmaradt az utolsó fordulóig, hol Theoristet La Gondola váltotta fel a vezetésben és Landlord jött utána a második helyre. Az egyenes vonalon szép küzdelem keletkezett köztük, melyből legelsőben is Flat- terer esett ki, La Gondola, Berzencze és Land- lord azonban tovább folytatták azt, mig végtére is La Gondola egy hoszszal elég könynyen nyerte a dijat; Landlord Berzenczétháromnegyedrész hoszszal verte meg a második helyért. * * * Mire e sorok napvilágot látnak a bécsi nagy őszi versenyek első napja fog futtatni s bizonyára szép mezőnyök és érdekes küzdelmekre számíthatunk. A németországi nyári campagneről hazatérő lovaink itt találkozandnak újból az itthonmaradottakkal. melyek a szünidőt részint pihenésre, részint uj erők szerzésére használták fel. Habár előre és kivált a mostani körülmények között nagyon nehéz lenne a nyerőket megjelölni az egyes futamokban, a körülbelőli indulókat s azok esélyeit itt megkíséreljük leirni. Az egymértföldes kis handicapban a nevezett 27 ló közül 16 maradt állva s közülök nekünk Csapodár, Kisbaba és Pista tetszenek a legjobban s azt hisszük, hogy a verseny e három között is fog eldőlni, ha csak Cavaliero vagy Praetiosa számításunkat dugába nem döntik. A kétéves Vale Royalnak bosszú lesz a távolság. Why-not, mely szintén jól van bent, ha pesti kis accidensét kiGerard lőtt 2 cbital nyársast, kellemes változást szerezve asztalunkra. Május 19. Lodara. Roppant kiterjedésű djungel valódi anfitbeaterszerü sziklás hegyi vidék, az egyes völgyekben roppant sűrűségekkel. — Tigris nyom és jelenség minden felé; valóban furcsa s alig hihető, hogy e gyönyörű pagonyokban estig vadászva nem láttunk páváknál egyebet. Május 20. Issahgar. Semmi hir, nem érdemes hajtatni ; rasttagolunk és halászunk. Május 21. Gatonda. Nagy róna, fensik mezöséggel, semmi djungel. — Két napi terrenum áll előttünk. — Igen sok antilope és black bock, — mindanuyiau utánuk állottunk, de oly vadak, hogy alig lehet nagy számuk daczára lövéshez jutni; Gerard és én nagy nehezen hármat mégis elejtettünk, Green- wood és Compton üres kézzel tértek a táborba. Május 22. Miana. Útközben én egy black backot hasba lőttem; a lövésre ugyan felbukott, de ismét lábra kapva, örökre bucsut vett tőlünk, noha mi 20 perczen át keményen utána voltunk s lovainkat nem kiméivé, derekasan megkisérlettük hallalira lovagolni. Május 25. Singharpur. Gerard, Compton, Greenwood egész nap vadásztak, egy igen nagy párduezot és egy medvét láttak, de egyik sem jöttkapóra. — Én Goonához legközelebb e ponton esvén, Buller parancsnok ezredes és Caldecottdoctortól, — kik igen kedvesek és szívesek voltak irányomban — elbúcsúzandó, a mai napot, e kellemes kötelességre szánva, reggel korán belovagoltam egy elejbem küldött elaisvel, Mianaból Goonaba 22 ang. mértföldet térve, reg. 8 órakor ott voltam, délután félötkor
