Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-09-01 / 35. szám

326 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Szeptember 15. 1881. magasan hordott fark, az állat mozdulatainál mindig emelkedett helyzetben áll. Jóállású, erős izmokkal s ruganyos ide­gekkel megáldott alsó végtagjai kitűnőek s a tojásdad alakú fényes paták kemény szaru­anyagból alkotvák. A mozgásnál a ló nagy szabályosságot tüntet föl minden-féle menetnemben ; köny­nyedséget a vállban s nagy erőt a nyakszirt­ben. Általában ez állatok nagy hajlékonysá­got és elevenséget tanúsítanak, s a szolgálat­ban rendkiviili kitartást ; még nehéz lovas alatt sem fáradnak ki oly könnyen, mint más orosz lovak. Jámborságuk és tanulékonysá­guk folytán valamennyi lovasnál kedveltség­ben állnak. Az 1867-diki párisi nemzetközi kiállítá­son az Orlow-féle paripák : Frant, Fakeil és Fasan (a chrünowoyi ménesből) igen nagy fel­tűnést keltettek. Az akkor 8évee pej mén Frant, különösen elegáns alakja és minden me­netnemben való kecses mozdulatai által ébresz tett legtöbb figyelmet. A Fakeil és Fa- 1 san méneket akkoriban II. Sándor czár a francziák császárjának ajándékozta s még 1870-ben is a párisi udvari istálló­ban a legszebb és legjobb paripák közé tar­toztak. Az 1867-diki kiállításnál Napoleon, midőn az orosz lókiállitást megszemlélte, e szavakban nyilatkozott : „ Vous avez des spéci- mens avec lesquels vous pouvez tout faire." Tagadhatatlan, bogy Chränowoyban na­gyon értettek hozzá, hogy az Orlow-féle té­ny észanyagból valami „kiváló"-t állítsanak elő s az ottani ménesnek világhirt szerez­zenek. A chrünowoyi ménesnek az ujabb idők­ben egyik legszebb példánya volt a Jassny­mén, mely 25 éves korában is még mindig a jobb fedezők közé tartozott a paripák osz­tályában. 1876-ban Chränowoyban ez osztályban volt 8 főfedező mén, 3 tartalék csődör, 97 anyakancza és körülbelől 250 különböző korú csikó. Az elővezetett állatok megszemlélése, mintszintén a gyepen való kocsizások örökké felodhetlenek maradnak előttünk. Ha mi azt állítjuk, hogy a chräuowoyi ménes Orlow féle tigetői a magok nemében hasonlitliatatlauúl többet s valóban nagyszerűt mutatnak ké­pességökre nézve, még sem feledjük el itt fülemliteni, hogy nekünk a chrünowoyi mé­nes paripa-fajai hasonlithatlanúl jobban tet­szenek, mint a hires gyorsügetők. Chränowoyban körülbelől 20 év óta van egy osztály az angol telivér lovak tenyész tésére, melyek orosz sportsinanek állítása sze­rint, középszerű képes jéggel bírnak. 1876­ban ez 4 fófedező ménből, 2 tartalékménből, 36 anyakanczából s körülbelől 60 különböző korú csikóból állott. Mikor mi Chräuowoyt meglátogattuk, a tolivérlovak közt csak kevés figyelemremél­tót láttunk; hallottuk azonban, hogy né­hány ezek között, a zarskoe-3oloi verseny­pályán s Oroszország egpéb helyein többször győzelmeskedett. Mi, sajnos, nem vagyunk ama helyzetben, hogy ezu'tal Oroszország­nak angol-telivérteayésztésé> Tel foglalkozzunk, minélfogva olvasóinkat, kik erre nézve bő­vebb tudomást szerezni óhajtanak — utasít­juk az orosz szak-folyóiratokra, stb. A paripafaj tenyésztése Chrünovoyból a woroneschi kormányzóság számos helységében lett elterjedve; ugy látszik azonban, hogy hovátovább kiszorittatik az, a sokkal jöve­delmezőbb gyorsügetők tenyésztése által. Egyes ottani magáuménesek, melyek a paripa faj te­nyésztésénél maradtak, évenkiut nem egy szép és haszuálható lovat szállítanak a kor­mányzóság vásárhelyeire, mintszintén Péter­várra és Moszkvába. b) A chrenowoyi és woroneschi kormányzóság egyéb | helyeinek ügetöiről. Az Orlow-ügetőfaj Oroszország tulajdon­képi különlegessége, minélfogva helyén lesz itt arról behatóbban foglalkozni. Már emiitettük, hogy Smetanka arab szürke mén, mely 1775-ben Moreában Orlow gróf által 60,000 rubelen vásároltatott meg, jogo­san tekinthető ama hires ügetőfaj" ősapjául.*) A Smetenka által nemzett s 1778-ban elletett csikók voltak: Föth-ersahm szürke, Ok- J hotnichiä angol kanczától, Lubimetz sárga arab kanczától, a pej Bowka Glavhoi arab kanczá­tól s végre még a hires szürke Polkán, egy ismeretlen származású dán kanczától. Smetanka, sajnos, csak egy éven át hasz­náltatott a ménesben mint apaló. Fölkérsahm, Lubimetz és Polkán mint fedező mének maradtak a ménesben, Bowkát azonban Angliába adták el, hol is, a southalli ménesben, sok éven át fedezett 10 guineáért. Az an­golok azt állitják, hogy e ló szépsége, csont­szilárdsága és akcziója által különösen ki­tűnt s korának hippologjainál teljes figyel­met ébresztett föl. Fölkereahm 7 mént és 59 kanczát nem­zett, melyeknek majdnem mindenike szép, erő­teljes állat volt s valamenyit tenyésztésre használták a chränovoyi ménesben. Polkán szin­tén 7 mént nemzett,melyek közt Bars 1. (ell. 1784) mint ügető különösen kitün~. Polkán 21 le­ánya, mint anyakanczák nagybecsűek voltak, mivelhogy ivadékaik mint jeles futók tüntet­ték magokat ki. Lubimetz méntől, sajnos, semmi ivadék nem maradt fenn a chränovoyi ménesben. Bars /., egy hollandi kanczának a fia volt, s miután apja, Polkán I. — dán kan­czától származott s nagyapja arab — Sme­tanka volt, mint arab-dán-hollandi lovat je­lezhetjük s mint az orosz ügető faj első kép­viselőjét. E ménnek képessége — az ügető monetnemben — a mult század orosz hippo­logjait a legnagyobb bámulatba ejté s gróf Orlow kinyilatkoztatta, hogy e mén mindama sajátságokkal bir, melyeket egy gyors ügető­nél csak kívánhatni. Bars I., tizenhét évig állt, mint apaló, a ménes szolgálatában s élete vége felé tö­mérdek értékes ivadéka volt. Legjobb fiai azok voltak, melyek az arab és angol kan­czáktól származtak, pl. a következő mének : Silinsky, Besimanka. Pochwaluy, Usam és Dobry, melyek szintén sokkal járultak az ügető faj szaporításához. Az apa dicsőségét azonban leginkább megszilárdította Bars I. legifjabb fia, név­szerint a Lebed I. mén, Folkersabm egy leányától, tehát Smetanka egyik unokájától. E ló a versenypályán a legnagyobb gyorsa­ságot s roppant kitartást tanusita. A gróf rendszerint az ügetésben kiállott próba után alkalmazta fedező ménéit s e faj tenyészté­sénél a főértéket a himnem tisztaságára fekteté, ellenben semmi különös becset nem tulajdo­nított az anyalovaknak ; ő gyakran minden habozás nélkül adott el anyakanczákat mé­neséből. E tapintatos tenyésztő, a mének typusa által, — melyek Birs I. ivadékai vol­tak — gondolta egyik-másik jó tulajdonsá­got a későbbi ivadékokra átörökíteni, —- s ő a kitűzött czélt cjakliamar el is érte. Gróf Orlow-Tshesmensky, az ő ügetői­nek tenyésztésénél egyrészt a Pochwolnuy I. *) Chränovoyban őriztetik Smetanka csontvázá­nak egy része, mely 1812-ben elveszett s csak 1850­ben egy magas állású egyén közvetítése mellett került vissza. Sajnos, sok csont hiányzik abbúl, a többi közt az első állkapocs, néhány gerinczcsont és borda. Va­lamenyi cjont rendkivül tömör s a lapos részek né­mely helyeken átlátszók vérhez ragaszkodott makacsúl és az ezzel hasonvérű Polkán I. és Polkán II. kanczák­hoz, másrészt azonban Bars I. más ágaiba több-több paripafaj-vért vegyitett, és pedig tisztán angolt Silinskybe és Dobryba, arab­mecklenburgit Lubesny I. és Lebed I.-be. Kiterjedt kísérleteiben a gróf nem állt meg a régi eljárásnál, hanem Dobryhoz — atyai részről Starik arab mén unokája — Udalaja angol kanczát adta s nevette a pompás Krolik I.-et, továbbá Podjemuaja angol kan­czát, a kitűnő Lejtan L.mén anyját; Gro­nottaj IV. és Wissapur I.-et. Másfelől Bars I.-nek a paripafaj-anyáktól származott ivadé­kait többnyire az a vérből eredt ménekkel párositá. Az Orlow féle Ugető-törzs — még 1840-ben is — igen gyakran finomittatott oly anyai ágon, mely közeli generatiókban tiszta paripafaj teremtőjének bizonyúlt. Miután a gróf ily módon évekig nagy szakismerettel s a legnagyobb tapintattal járt el, megteremte a róla nevezett Orlow-ügető­törzset. A fedező mének tiszta leszármazására Chränowoyban az öreg gróí haláláig szigorúan ügyeltek, mig ellenben az anyakanczákuál vérfelfrisítést gyakran alkalmaztak. Oroszországnak nem egy hippologja ál­litja, hogy az Orlow-törzs már századunk első harmincz évében oly konstánsságot s oly élesen vonalzott typust mutatott, hogy alig lehetett egyik lovata másiktól e ménesben meg­különböztetni. Mi ez állitásnak nem adhatunk teljes hitelt; az egészet inkább túlzásnak tulajdo­nítjuk s szakértő egyének megbízható értesí­téseire utalunk. Az öreg gróf korában a mé­nes 3000 drbra rúgott, melyből körülbelől fele mint ügető lett följegyezve; azonban nem hi­hető, hogy e lovak mind oly hasonlók lettek volna egymáshoz, hogy lóismerőnek ezeket bajos lett volna egymástól megkülönböztetni. Middendnrff akadémikus azt mondja 1867. márcz. 6-án kelt jelentésében, melyet az ál­lami ménes főigazgatóságának beterjesztetett : „Az Orlow-féle ügetőlovak, noba nagyon kü­lönböző és általában nem egyenlő faj vegyí­téséből származtak, meglehetősen kiegyeníit­vék egymással s jelentékeny mérvben meg­őrzik sajátságaikat. Eme nagybecsű tulajdon­ságok hiven előtüntelvék testalkatuk kiváló­sága által, melyek láthatólag már a mester­ségesen betanitott menetben az ivadékra át­öröklődnek. Kielégítő példák vannak arra nézve, bogy e sajátszerű előnyök rendkívüli fejlettségben s nagy biztossággal szállnak át az ivadékra, ugy a kitűnő apák mint anyák részéről. Annálfogva minden bábozás nélkül el kell ismernünk, hogy az Orlow-ügető lo­vak, melyek minden más vérrel való vegyí­tés nélkül Bars I. és Polkán II.-tői szárma­nak, tiszta fajnak, sőt részben tiszta törzs­nek tekinthetők." Nincs okunk a kitűnő tudós adatai fö­lött kétkedni; de azt is jól tudjuk, bogy a kérdéses törzs nemesitése és javítása nem cse­kély részben először 1830-tól 1870 ig történt, iniudenesétre pedig ez időközben nigy előha­ladást tett. Igazságtalanság lenne, ha mi az orosz ügetőtörzs nagy értékét és jelentőségét kétségbe vonnók; csak abban nem érthetünk egyet, hogy a tenyésztők általában jogosit­vák amaz állításra, hogy tenyésztésük czél­jához immár eljutottak volna. E lovak alak­ját illetőleg még maradt fönn egy és más javítanivaló. A csikókorban о lovak igen gyakran poczkosaknak, nemteleneknek tüu­nek föl s csak lassankintszikárodnak s nyer­nek kellemesebb külsőt. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom