Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881
1881-08-11 / 32. szám
Augusztus 11. 1881. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 301 Beszélték nekünk, hogy ezek a lovak gyakran 30éves korukig szolgálatképesek volnának s a legnehezebb munkákat iolyvást a legjobban végezték. Az ily lovak sorsa Oroszországban, tavaszszal és őszszel, az utak rosszasága miatt, valóban nem irigylésre méltó. Az orosz katonai igazgatóságok az erőteljes és szívós bitjug-lovat, lövegvontatásnál és szekerészeti szolgálatnál rendkívül nagyra becsülik s ily czéloknál előnyesebbnek tartják, mint a keleti és déli kormányzóságoknak más fajú lovait. A chränawoyi híres államménes közelsége folytán, a Bitjuga mellékén lakó parasztok nagy kényelmére szolgál, tenyészkanczáikat oda vezetni s csekély fedezési díjért a legkitűnőbb — igás fajhoz tartozó — ménekkel fedeztetni, mit ís ők — az ottani méneshivatalnokok beszéde szerint — ugyancsak igénybe vesznek, s innen van az, hogy a bitjug-lovak kb. 30 év óta lényegesen megjavultak. A mennyire tudomásunkra esett, e fajból csak ritkán jutnak példányok külföldre ; az oroszok sokkal jobban ismerik ez állatok kiváló becsét, semhogy jelentékeny számmal — különösen a jobbak közül — kereskedők kezébe juttassanak. Déli- és Közép-Oroszországnak csaknem valamennyi kormányzóságában most a bitjugok (mének és kanczák) a ménesekben nagyon keresettek s viszonylag itt mindig drágán vásároltatnak. A hibátlan, jól megnőtt heréltek a woroneschi vásárokon 200 rubelen és többön kelnek ; anyakanczák és mének gyakran 300—500 rubelen is adatnak el darabonkint. (Folyt, köv.) A muraközi lótenyésztés leírásának folytatását legközelebbi számunk hozza, melyre már elkészült a muraközi tenyészvidéknek általunk megrendelt térképe. Szász, 1881. aug. 3. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Becses lapjában olvastam az egész országban állami mének által fedezett kanczáknak méntelepenkénti kimutatását ; talán nem lenne érdektelen, ha a lótenyésztési bizottmányok elnökei közölnék megyéjükből a fedezett kanczák számát, иду szinte a mult évi fedezés eredményét, a mennyire kipuhatolható volt.*) Ha tehát t. szerkesztő ur érdemesnek tartja becses lapjába felvenni, közlöm a Pozsonymegye területén mult évben fedezett kanczák, — e fedezésből származott csikók, — és az ez évben fedezett kanczák számát, s kérem t. szerkesztő urat, szíveskedjék a többi megyék bizottmányi elnökeit is hasonló kimutatás közlésére felhívni. Pozsonymegye területén 1880ik évben, 12 állomáson 40 db állami mén által fedeztetett 1759 db kancza; e fedezésből 1881. évben született 1171 csikó vagyis 66 5/ 1 0°/ 0. 1881-ik évben szintén 12 állomáson, 43 db mén által fedeztetett 2142 db kancza. Bacsák Lehel, pozsonymegyei lót. biz. elnöke. Az egyéves méncsikók vásárlása az állam részére nagyjában már befejeztetett, miután ez évben a lótenyésztési jutalomdijosztásoktól többnyire elválasztva, már a tavasz és nyár alatt tartattak meg e csikóvásárok. Most már csak Heves-, Soprony-, Mosony Ternes-, Liptó- és Mármarosmegyék területén fog szeptember hó folyamában a dijosztással együtt méncsikóvásár tartatni. Eddig összesen 32 vármegyében 176 egy*) A fedeztetési és ellési kimutatásokért, megyénként az állami mének után, a földmivelésügyi minisztériumot fogjuk felkérni. Szerk. éves méncsikó vásároltatott a tavasz óta. ' Egyes ily csikóvásárlásról annak idején az illető megyékből kaptunk és közöltünk leirást, miután azonban most már nagyrészt be van fejezve az egész idei vásárlás, érdekesnek tartjuk röviden visszapillantani az eredményre. Legtöbb méncsikó vásároltatott Tolnamegye területén,egy napon 16 db; Borsodban 12, To- j rontálban 11, Gömörben 9, Háromszékben 9, Barsban 8, Hajdumegyében 8, Fehérben 6, Pozsonyban 5, Jász-Kun-Szolnok, Somogy, Csanád, Zala, Komárom, Pest-Pilis-Solt és Turócz megyébeD egyenként 5 darab vétetett. A többi megyékben csak egy-két vagy három mént lehetett megvenni. Érdekesek emez adatok annyiból, mert arra mutatnak, mely vidékeken vau a legjobb tenyészanyag, vagy legalább is azt bizonyítják, hogy a nevezett megyékben szokták legjobban tartani a csikót. Ez pedig a fődolog a mi viszonyaink között, hol sajnos, de található még nem egy különben jó tenyészanyaggal biró oly vidék, melyen a tenyésztők még amaz előítéletnek hódolnak, bogy a csikót egyéves koráig nem szabad bőven táplálni (?), — különben könnyen meghibásodik ! ! Igy tartják ezt, hogy csak egy példát említsünk, Veszprémmegyében Enying vidékén, hol pedig igen jó kanczaanyag van a nép kezében, de hol mégis egy méncsikót lehetett megvenni a behozott 120 közül, mert az előítéletből származó első évi rosz tartás folytán fejlődésükben elmaradtak voltak. Az előítéletek szétoszlatására, s egyáltalában a választott csikók jobb gondozására és bővebb felnevelésére végtelen jó behatással van az egyéves méncsikók] rendes vásárlása. — A jó ár, mely eme csikókért fizettetik, arra ösztönzi a kisebb gazdákat, hogy méncsikaikat jobban tartsák, s így egy megvett méncsikó kedvéért sok helyen 50—100 csikót tartottak jobban. Ha pedig a példából látja a kisebb tenyésztő, hogy az első évben az eladás kedvéért jobban tartott, de el nem kelt méncsiitó emez első évi jobb tartását későbbi fejlődésével is bőven megfizeti, akkor egy-két év múlva választott kanczacsikait is jobban fogja tartani. Ezt pedig oly előnynek tartjuk az országos lótenyésztésre nézve, hogy az a 20—30 ezer forint, mely évenkint egyéves méncsikók vásárlására fordittatik, közvetve még amaz esetben is bőven kamatoznék, ha a megvett csikók mind elvesznének. Érdekes továbbá az idén megvett csikókat származásukra nézve is kissé áttekinteni. Ez évben már egyetlenegy oly méncsikó sem vétetett meg, melynek apját hitelesen kimutatni nem lehetett, sőt nagy részének anyja is bemutattatott a vásárló-biztos előtt. Apák szerint állami méntől származik a 176 közül 158 darab, s csupán 18 csikó apja községi vagy magán-mén. Ez is szomorú adat arra nézve, mily kevés jó községi és magán mén vau az országban. Fajtára nézve apai részről származik, angol telivértől 14 db, Gidrán apáktol 33 drb, Nonius apáktól 28 db, arab ménektől 26 db, mezőhegyesi angol félvétől 17 drb, kisbéri angol félvértől i5 drb, norfolki apáktól 12 drb, végre lipiczai apák után 4 drb. Miután pedig első sorban erőteljes testalkat és a csontozat solidsága dönt a vételnél, emez, a fajtára vonatkozó adatok nem érdektelenek : mert azt mutatják ezek is, hogy a Gidran és Nonius mének után lehet a legsolidabb csikókat találni az országban, s hogy józanul alkalmazva az angol telivér is elegendő erős csontot adhat. Végre talán az sem lesz érdektelen, ha a 176 megvett csikóért fizetett árakat is kissé részletezzük. Vétetett ugyanis 250 forintjával 5 esikó, 225 forintjával 10 csikó, 200 forintjával 35, 180 forintjával 18 drb, — 175 forintjával 7 drb, 170 forinttal 10 drb, 160 frttal 21 drb, végre 150 forintjával, azaz a minimai áron, 67 drb vétetett. Az átlagár tehát 175 frtra rúgott. Azt hiszszűk, hogy ily árak mellett nem paszkodhatnak tenyésztőink arról, hogy a választott csikók jobb tartása nem fizeti ki magát, mert a ki sikerült egyéves méncsikaját 200—250 forintért el tudja adni, bizony nem járt roszul és nagyon megtalálja számadását. Az eddig vett méncsikók mind Mezőhegyesen állnak, bol a ménesbeli évjáratokkal együtt minden külön kezelés és költség nélkül neveltetnek fel, hogy azután 4éves korukban kis részben a méntelepekbe, legnagyobb részben pedig igen olcsó áron 3—400 forintért és bosszú részletfizetés kedvezménye mellett, a községek tulajdonába adassanak át. T. ATHLETIK A. Zmertych Iván úr, Páristól Pestig tartó, s 1530 kilometert tevő utat — gyalog 28 nap alatt — szerencsésen megtette, s f. hó 7-én jó egészségben Budapestre megérkezett. Igy naponkint átlag 54*/ 3 kilometert ment. •— A budai parton a láoczhidnál igen díszes közönség várta; az Athl.-club nevében Thaisz О 1 E. alelnök üdvözölte. Részletes naplóját — a távolságok és időközök szerint, eliátva jegyzetekkel az utak és időjárás minőségéről — jövő számukban közöljük. Az „Aniateur"-kérdés. A vácz-budapesti távúszás propositióiban a műkedvelő vagyis amateur lényege igy volt körvonalozva. „Műkedvelő ( amateur) az, a ki pénzdíjért vagy pedig szakemberrel nyilvánosan még nem versenyzett. Eme definitio már magában véve .elég erősen fejezi ki az amateur — athleta álláspontját. De én még keveselem hatását, s megtoldom a következő passus-sal : „Amateur az, a ki pénzdíjért vagy szakemberrel nyilvánosan nemcsak még nem versenyzett, de nem is versenyezhet, — vagy elveszti amateur jellegét. Im az alapelv, melyen a műkedvelői fogalom nyugszik. * * * Hazánkban s szomszédságunkban naprólnapra észlelhetjük örvedetes felvirágzását az athletikának, mely úgyszólván rohamosan bódít; — s ez előtérbe nyomja az amateurkérdést is, s égető napikérdéssé emeli. Itt az idő, hogy mindnyájan, kik az atliletika iránt komolyan érdeklődünk, e kérdéssel most tüzetesebben foglalkozzunk — tisztázva a légkört, eloszlatva a kételyeket, — S rámutatva ama consequentiákra, melyeket "z amateur-elv megszegése maga után vonhat. Ez sürgős feladat, mert tény, hogv hazánkban (s a külföldön) még ama körökben is, melyek az sthletikáboz közelebb állnak, e tekintetben itt-ott ködös a láthatár, zavartak a fogalmak ! A „Magyar Athlétikai-Club" megalakulása napján azonnal magáévá tette az amateur ság korreet elvét, mely kizárja a pénzért való versenyzést. Ez elv az alapszabályok 2-dik §-ában talált kifejezést, mely a club feladatául elismeri : „tiszteletdíjak u kitűzését ; — s tovább a 26 §-ban, (uj szöveg) eme szavakban : „mely dijak csalás tiszteletbeliek lehetuek." E szabályhoz, mely egy magasztos elvet képvisel, mely elv irott szabályok fölött áll, a M. A. C. mindig szigorúan ragaszkodott ugy tagjai mint а к ül-világgal szemben. — Követte pedig ebben a már akkor virágzó angol és amerikai athletikai-clubok, csónak-, velocipede-, uszó-, lapda stb. egyletek, egyszó val mind amaz egyletek példáját, melyek az
