Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-04-07 / 14. szám

ÁPRILIS 7. 1881. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 121 Ménes- és gyepujdoiisgok. Idomítás alatti lovak : Br. Bánffy Györgyé s br. Bánffy Ádám idomító pályája Szilágynagyfaluban. Sárga Csikó id mén. Gyurka 5é fv mén." Proletár 4é p m (a Diophantus a Patti.) Niniche id Sg к (fv.) Sarolta id sg к (fv.) Mukányi 4é f m (a Kárpát, a Griff.) Gályakirály 4é p m a Diophantus a Polka. Bankár 3é p in a Kárpát a Babám. (Leilát a T. B. Szövetség kivette idomitásból s a kisbéri államméne nek vtsszakiildte). * JY X. Ellés 1880-ban.' Gr. Teleki József tv. k. Vale- riana (a Daniel O'Rourke a. a Amazonian) eil. egy sga kancza csikót Gamecocktól Nevezési zárnapok. Április. I. Soprony. Az 1881-iki Polgári dijra. Kisbánat. I. Pest. (Az ápril 10 ki versenyekre) Sárkány J. F.Megnyitóv. 700 frt. Handicap. Nevezés. Nemz.Casino. Kísérleti ver. 1000 frt. 3évesek — — Handicap 800 frt. 4é és idősb Gátverseny, 500 l 1/, mfd — ­Akad. vers. 800 frt. Handicap — — 5. Pest. A handicap terhek közzététele 9. Pest. Kisbánat a fentebbiekre. Yerseny-napok. Prága, (Progr. 8. számban) 9, 10. April. Budapest, (Progr. a 3. és 7, 9, sz.) 10. я Bécs, (Progr. 8. számb.) 18, 21, 24, 28. я Bécs, (Progr. 8. szám.) 1, 22, 26, Pozsony, (Progr. 8. számb.) 29, 31. Május. Bécs, (Progr. 8. szám.) 1, 22, 26, Pozsony, (Progr. 8. számb.) 3, 4. я Budapest, (Progr. a 3. sz.) 7, 8, 10. я Bécs, (Progr. 8. sz.) 2, 6. Junius. Budapest, (Progr. a 3. számban) 5, 6. я Lemberg, 19, 21. я Budapest, (Progr. a 3. számban^ 20, 21 Augusztus. Bécs, (Progr. 8. sz.) Sopron, (Pr. 6. sz.) 24, 8, 11. Szeptember. Bécs, (Progr. 8. sz.) Sopron, (Pr. 6. sz.) 24, 25, 26. я Kolozsvár, 30. я 2. Üctóber. Debreczen, 8, 9. я Pardubitz 9. я Budapest,'(Progr. a 3. számban) 16, 18. я Napi helyárak az uj versenytérre. 1- Jegyek a, nagy tribünre, a mázsáló­térre, lejárattal a gyepre és üléssel uraknak 5 forint, hölgyeknek 3. forint. Válthatók a pesti Lovar-Egylet titkár­ságánál (Budapest, Nemzeti Casino II. eme­let), vagy Rózsavölgyi és társánál (Kristóf­tér); versenynapokon pedig 12 órától kezdve az Árena-uton levő kapunál, és benn a tri­bün előtt. 2. Jegyek a Il-ik tribün üléseire lejá­rattal a gyep II-dik osztályára 2 frt. 3. Jegyek a II. tribün számozott szé keire 1 frt. 4. Jegyek a II-dik tribün jobb oldalán levő álló helyre 30 kr. 5. Jegyek a pálya belsejére (bemenet a csömüri-ut sarkán) 20 kr. 6. Jegyek lovasok részére 2 frt. 7. Kocsijegy a pálya belsejére, mely azonban nem ad jogot a pályára jönni, 10 frt. Válthatók : Rózsavölgyi és társa zene­műkereskedésében (Kristóftér). A versenyek napján pedig déli 12 órától kezdve az 1, 2, 3 és 4 szám alattiak az Arena-uton levő ka­punál, az 5, 6 és 7 sz. alattiak pedig a csö­möri-ut sarkán levő kapunál. Jegyzet. 1. Minden jegy, kiutasitás terhe alatt, láthatólag viselendő és felszólításra elő­mutatandó. 2. Jegy nélkül senki sem eresztetik be a versenytérre. Alsóbb rangú jegyek a nagy tribüné tornya alatti pénztárnál pótfizetés mel­lett mindig kicserélhetők magasabb rangú jegyekért. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS Ügető-versenyek. Bécs (Progr. a 9. sz.) 8, 12, 15. Május. Budapest 9. „ Budapest 22. Augusztus. Budapest 18. Október. Az egyéves méncsikók vásárlása az állam részére már megkezdetett. Egyes magán ménesekben, honnan legalább 5 csikó jelentetett be, külön megjelentek a ministeri vásárló biztosok Horváth tábornok és Tanfi ministeri titkár. Igy Nagy-Mihályban gr. Sztáraytól 2 Rothschild csikó, Deregnyőn Lónyay Gábor­tól 4 Gidran csikó, Munkácson gr.jSchönborn­tól 2 Gidran és 1 Schagya csikó vásárolta­tott. Ezek vételára átlagosan körülbelül 200 írtra rúgott. Dombovárott a Dőry-féle méne­sekben 7 csikó találtatott alkalmasnak, de magas áruk miatt — átlag 300 frt kéretett — nem voltak megvehetők. Átalában drágábbra tartják az idén a nagyobb tenyésztők méncsikaikat, minek oka talán abban rejlik, hogy e lapokból vett ér­tesülés szerint az ausztriai kormány 300 sőt 400 frtért is vett néhány csikót Előszálláson és Ozorán Csakhogy az osztrákok összesen 15—20 ménesikót vesznek, s magas vért, valamint nagy hintós lovat igérő csikót keres­nek, melyből állami mént akarnak nevelni méntelepeik részére. Nálunk azonban nem kellék a magas vér, sót miután az évenkint vásárolandó 140—150 csikónak az a rendel­tetése, hogy 4éves korában 4—500 forintért részletfizetés mellett községeik tulajdonába adassék át, inkább az erőteljes, habár durva alkat és csont a főkellók. Természetes, hogy ily nagy számú szükségletnél, és alacsonyabb igényeknél az árak sem lehetnek túlságosak. Különben azt liiszszük, hogy kisebb tenvésztő 150—200 frttal, ménesbeli tenyésztő pedig 180—250 frttal megelégedhetik esztendős csikajáérc. Szép árak ezek ! Átlagosan méncsikó vásárlások april hóban a következő helyeken e napokon lesznek : Török-Szt.-Miklóson april 19-én \ Nagykőrösön Dehreczenben Miskolezon Tornaiján Szikszón Enyingen Ozorán Dombováron Pécsett Kanizsán Zala-Egerszegen Végre Zsombolyán april 23-án és Nagy ­Becskereken april 25-én. Vásárló biztos a mezőhegyesi ménparancsnok. Ismét a pótlovazás. A kaposvári, minden más tekintetben sikerült vására ik egyedüli homályos vagy sikertelen pontja az volt, bogy a remonta-ál­litás itt sem sikerült. A rendező-bizottság meg­keresésére a hadügyminisztérium kiküldte Holbein ezredest a szokott bizottsággal, s ezek Kaposvárott igen jól fogadtattak. Más részről vásárra elég remonta ló hozatott, de ugy halljuk, egyetlen darab sem vásároltatott meg. — Szomorú, hogy a tenyésztőktől való di­rect vásárlásra ezélzó minden egyes kísérlet­nél ugyanazon sajnos tapasztalatot kell tennünk. Ha kimegy is a katonai comissio : v agy egy lovat sem vesz, vagy ha már ki nem kerülheti, vesz néhány kitűnő lovat, de sok jót ott hagy, mit a szállítótól szivesen megvenne. Igy történt ez tavaly itt Budapesten, Sop­ronban, Veszprémben, s azelőtt Komárom­és Gömörmegyében, hol a lótenyésztési bi­zottságok remonta-vásárt rendeztek. Mi lehet ennek az oka ? . . . Hogyan van az, hogy ugyanaz a comissió, mely az eléje vezetett remontákból vagy semmit, vagy nevetségesen keveset vásárol : a lókereskedőktől naponkint néha 50—60-at is jónak talál? ... Hisz ugyan­azok a lovak ezek is — melyeket a föld­mivelő néha egész az asszentáló bizottság kö­zelébe hajt, s melyet majdnem szemeláttára vesz át a kereskedő. A dolog igen egyszerű, mint ezt lapunk­ban már több izben kifejtettük s legköze lebb ismét egy ily remonta-avató bizottsági te­kintélyes tagtól — egy huszár-alezredestől magunk hallottuk. A remont-assentáló bi­zottmány jelenleg fentálló szabályzata él­teimében ez urak, nagy erkölcsi és pénz­beli felelősségnek vannak kitéve. Az álta­luk elfogadott lovakból a csapat-parancsnokok (kikhez azok szolgálatra beosztattak) egész hónapig visszaküldhetik azokat, melyek a nyereg alatt vagy a fogatban (tüzérség), gyengéknek találtatnak. Már pedig olyan lóismerő nem létezik — a ki csak látszatra —elég Ыгопуоз volna, hogy sok jó ló között egy-egy gyengét vagy hibásat, mennyit nem vásárolhat. Ennek is leg­jobb mérője a próba: a Reitschul és befogás. A mi gyengének mutatkozik, azt még egy hónap múlva is visszavetik. Mit csináljon ezzel az asszentáló ezredes ? — A föld mives vissza nem veszi. . . . Igen, de a lókc­reskedö visszaveszd Ez a forduló pontja a do­lognak. Igy az ezredes semmit sem koczkáztat ; — másrészről természetes, hogy a kereskedő egy kis veszteséggel könnyen odább ád raj­ta s könnyen állít helyette másikat ; a mit egyen talán veszt — azt tiz máson kétsze­resen nyeri vissza, mindaddig mig S direkte vá­sárol a paraszttól, — s igy az árt is в szabja. Egy másik nagy előnye a lókereskedő nek : hogy ő legalább tetszetős, egyenlő for­mában Állítja elő lovait; 10—14 napi jó abrak, kitisztítás, csinosan stuczczolt fark és jól vasalt paták — egészen más formát mutatnak, mint a mezőről behajtott, hústalan, petyhüdt álla tok, S mindaddig hátrányban lesz a mezei gazda, mig eladó jószágára 6 is ily gondot nem fordít ; 3 e részben igen tanulságos amaz instrukezió — melyet az esztergommegyei lóteuyész-bizott­ság elnöke adott ki a mezei gazdák oku­lására egy brochureben, s melyet alább köz­lünk. Hiába tehát addig minden kisérlet e téren: mig az asszentáló-bizottságtól követeli a fenálló „Systema", hogy ők csalhatatlanok legyenek, — hogy ők csupa jó lovat vegye­nek, s a mely ló később a használatban gyen­gének bizonyul, az az ő zsebük kárára must­ráltatik ki. E képtelen felelősség hajtja az asszentáló kommisziók főnökeit a „General Liíerantok" karjai közé, mire úgyis megvan náluk a haj­lam, miután sokkal kényelmesebb a „ Károly­kaszárnya" udvarán asszentálni, mint kint az ország egyes vidékein. Csakhogy ezt azután megérzi ugy a te­nyésztő zsebe, mint a hadsereg lóanyagának minősége. Ez idén is kísérletek tétetnek egyes vár­megyékben a direct remonte-vásárlással. Őszin­tén kivánjuk, hogy ama lótenyészbizottmányi elnökök, kik a jelen viszonyok között is elég buzgóak a rendezésre vállalkozni, jobb tapasz­talatokat tegyenek, mint Somogyban legkö­zelebb, s az ország több vidékén pedig mult évben tétettek ! Félünk azonban, hogy csak igen kivé­teles lehet a remonte vásárok sikere mind­addig, mig a rendszer nem változik s mig ki nem mondatik az, hogy a hadsereg épen иду mint a magán vevő maga viseli amaz aránylag csekély kárt, mely a használatban gyengéknek mutatkozó lovak kimustrálásából származik. Hát a pri­24-én / 25-én ч 27-én ' 28-án ) 29-én ' april 20-án 21-én 22 én 23-án 24-én 25-én Vásárló biztos Horváth tábornok. Vásárló biztos Tanfi min. titkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom