Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-03-24 / 12. szám

MÁRCZIUS 24. 1881. 2. Esterhivsy-dij, a birodalombeli bármely korú lovakkal ; 4 dij 850 frankkal. 3. Critérium, 6 évesnél nem idősebb birodalombeli lovukkal, idő 4 perez 11 mdp., miut amaz idő, mely alatt a pálya már befuttatott ; ez időt kell legyőzni , különben nem lesz a dij kiadva; — amerikai versenyrendszer. Dij 1000 frank. 4-ik indulás, egyfogatú, bármely lóval, négy dij 850 frankkal. 5-ik indulás, szemközti verseny, bármely lóval, 4 dij 850 frank. Végre 6-ik fiakker-verseny, 4 dijjal, 100 frt, 50 frt, 10 frt és 5 frt. Az összes dijak 10000 frank értéket meghaladnak. Május 8-án nyilvános lóárverés. Placqes 2 frt, az egész kiállítás és verseny folyamára ; egyszeri belépti dij 50 kr. A társaság bizományi istállóiba a beküldött lovakra előleget is ád ; sőt a tenyésztővel közösen megállapítandó minimális eladási árért a biztosítást elvállalja; mindezek csak előnyére lesznek a tenyésztőknek és a bizományi istálló felvirágzásának. * * * Folyó évi október havában hasonló lókiállitás, ügető verseny és egy nagy sorsjáték fog rendeztetni. A társaság a Lovaregylet igazgatóságához kérelemmel fordult, hogy a Szt. Istvánnapi versenyek után a sikverseny pályán, annak külső körén, nagyon könnyű, e czélra külön készült kocsikkal (Sulkv), egy ügetőversenynapot rendezhessen. A kormányhoz kérelmezőleg járult, hogy az ügető-versenyek meghonosithatása szempontjából egy nagyobb összeget, р. o. 5000 frtot évenkint, ügető-verseoy-dijakul utalványozzon. A társaság részéről három évre, hasonlóan 2500 trt folyóvá tétetett, s még remélhető, hogy egyesek adományaiból évenkint 500 frt befoly ; igy 8000 frt évi dijjal az ügető versenyek jövője egészen biztosítva lesz, s az egész lóállomány, de különösen az ügető képességet igérő fajok értéke rendkívüli módon fog emelkedni. * * » Az ügető sport körűi majdnem egész Európában egy bizonyos mértékű mozgalom és csoportosulás indult meg, mely nagy részben talán az Amerikában elért rendkívüli sikerek hatásának tulajdonitható; az európai versenyegyletek különböző módon fogják fel feladataikat; ha a Magyarországon meghonosítandó ügetőversenyek által egy komolyabb intézményt akarunk teremteni, tisztába kell vele lenni, mit akarunk. Első sorban az ügető-versenyekkel a saját félvér-lótenyésztésünk emelésére kell hatnunk saját jó alkatú, némi ügető képességgel biró tenyésztésünk sebes ügető képességét kell okszerű nevelés és munkával fejleszteni, s ennek folytán ügető belföldi constans fajokat teremteni. Ezzel eme fajok értékét emeljük, s a lóanyag értékének emelkedése visszahat a tenyésztés emelésére. Kétségtelen, hogy a kitűzött dijakat, mint az összes tigető-anyagba helyezett tőke kamatait tekinthetjük ,melyeket a tulajdonosok nyernek el ; igy a tőke értékének emelkedése elmaradhatlan, mely csak fokozódik amaz anyag értékkülönbözete által, mely a dijakból nem nyert ugyan, de egy kiváló képesség fejlesztése folytán a külföldi vevő által keresett s jól megfizetett czikk fog lenni. Nom tartom tehát helyes irányzatnak ama külföldi versenyegyletek törekvését,melyek csak mintegy arra látszanak törekedni, hogy az ottani fővárosi közönségnek egy kellemes szórakozási napot szerezzenek az által, hogy ügetőversenyt rendeznek. Kezdetleges intézmények bizonyos védvámos rendszert igényelnek mig meg nem erősödnek ; ha a magyar kormány és versenytársaság bele fog nyugodni, hogy egyszerűen átvétessenek a bécsi ügetőverseny propositiói mi fog Budapesten történni ? . . . ugyanaz mi Bécsben ; néhány pénzesebb ember összeáll, elhozatnak Oroszországban már kimustrált néhány ügetőt, s üzletszerüleg elviszik a kitűzött dijakat, s a sok küzdelem között összeszedett dij nem a belföldi lótenyésztés, hanem az orosz lótenyésztés emelésére fog hatni; sőt még ennél is roszabb eredménye lesz : el fogja mindenki veszteni kedvét, hogy belföldi tenyésztés idomitásával foglalkozzék*), mikor azzal sem dij, sem dicsőségre nem lehet kilátása. Nem lehet az a magyar ügetőversenytársaság czélja, már az első években néhány másodperczczel hamarabb befuttatni a pályát, de igen is belföldi tenyésztéssel a lehető legnagyobb ügető sebességet kifejtetni. Ha a tenyésztést emelni akarjuk : néhány dijat lehet, sőt kell is bármely lónak megnyitni,**) de a fősúlyt a birodalomba nevelt s főleg fiatal lovak ügető sebességének fejlesztésére kell helyezni. Ez irányzat az, mely a budapesti ügető verseny feltételeken átvonul. Ha az iigető verseny meghonosul, elmaradhatlannak tartom, hogy Amerikából egy ügyes idomárt megnyerjünk. p- E. „Vidéki lótenyésztésünk" czim alatt'Farkas Ábrahám ur a „Magyar Földben" az orsz. vagy jobban mondva közönséges lótenyésztés jelen állapotáról elmélkedik. Elismeri hogy at utóbbi évtizedben mind minőség mind mennyiségre tetemesen emelkedett az, de mint megjegyzi: a nemzetgazdászat ez ágára (aránylag a többiekhez)az állam sokat áldozott, szerencsére e segélyezés czélszerű felhasználása szakértelmes és szerencsés kézbe tétetett. — Mindezek daczára e virágzónak látszó tenyészt, és jövőjét félti, mert nem hiszi, hogy gyökeret vert; daczára annak, hogy a nép nagy jövedelmet húz belőle, még sem lát a tenyésztők nagyobb részénél határozott irányt és törekvést annak szaporítása és tökélyetesitésére — kivéve az ország néhány megyéjét. Legjobban kitűnik ez abból, hogy jó csődörök szerz'séről nem gondoskodnak. Attól fél tehát, hogy ha egyszer az állami nagy segélyezés (a fedező ménekkel) csak részben is megszűnik, ismét hanyatlásnak fog indulni a lótenyésztés. — Miután e czikk I. számmal van jegyezve, azt lűsszűk folytatása is lesz, midőn annak alapgondolatait ismét közölni fogjuk. Oly kevesen irnak alaposan agazdászat ez ágában, hogy F. ur valóban nagy szolgálatot tesz ily tanulságos eszmék közlésével. A remonda telepek életbe léptetése, Erdélyben egy kis lépéssel ismét előbbre haladt. A felajánlott birtokok előleges szemléje iránt intézkedés történt ugyanis legközelebb a hadügyminisztérium részéről. Egyelőre csakis katonatisztek vannak kiküldve azon utasítással, hogy ez alkalommal részletes felvételekbe ne bocsátkozzanak, hanem csak általában állapítsák meg, és minden egyes birtokra nézve indokoltan jelentsék ki, hogy az a kitűzött czélra: kiválóan alkalmas, kevésbé alkalmas, vagy épen nem alkalmas. Ezen jelentések alapján azután mindazon birtokok, melyek előzetesen kiválóan alkalmasoknak bizonyulnak, april hó elején részletes szakértői megtekintés alá kerülnek, mely bizottságban az erdélyi gazdasági egylet egy küldöttje is közre fog működni. Az előleges szemle alá kerülő birtokok a következők: Mező-SztGyörgy (Simon Lajos), Kis-Czég (Wachsmann Claudius), Középfalva (Földváry József), Somkerék (Báró Bornemisza Albertné), Faragó (Gróf Teleki Gusztáv), Kolozs (M. kir. kincstár), Széplak (Makray Lászlóné), Bethlen (Gróf Bethlen András és Gergely), Gyulatelke (Máriassy Albert), Czege (Gróf Wass Ádám), Pata *) Pedig ez a főczél mind a vágtató mind az ügető lónál ; mert az idomitás által — jó abrakolás mellett — sokkal több vér és aczélosság — egyszóval sebesség ós erő — képeztetik. S ezért sajnos, hogy ez még nálunk 50 év óta sem tudott raeghonosulni. Még mindig angol trainerek és jockeyk kezében van a ló-átlalakitásának gyakorlati része Szerk. *) Hogy megjelenjenek itt közszemlére, s hogy mértéket lehessen rólok venni. Szerk. (Horváth Gábor), Alsó-Zsuk (Báró Bánffy Albert), Válaszút (Báró Bánffy Ádám), — kiküldött szemlebiztos Könczöl József, cs. kir. huszárkapitány. Továbbá Maros-Illye (Báró Boraemisza Tivadar), Karácsonfalva (Báró Bánffy Jenő), Gerend-Keresztur (Báró Kemény Béla), Bábolna (Velicska Kajos), Egerbegy (Paget János), Obrázsa (Báró Wesselényi Miklós), Puszta-Szt.-Mihály (Weinberger Pál), Magyar-NagySombor (Zsombori Lajos), — kiküldött szemlebiztos Krauehenberg Lajos, cs. kir. huszárkapitány. Végre Hidvég (Gróf Nemes János), Szárhegy (Gróf Lázár JeDŐ), Bikfalva községe és Gyergyó-Alfalu (Rosdai Antal), — kiküldött szemlebiztos Sényi Sándor, cs. kir. huszárkapitány. A szemlék a jelen hó 7-én kezdettek meg és márczius 24-ére ' mind a felajánlott 25 birtok meg lesz tekintve. Ha tehát a katonai körök részéről túlságos igények nem fognak támasztatni meglehet, hogy nemsokára Erdélyben katonai csikótelep létesül. E. J. VADÁSZAT és LÖVÉSZET. A szalonkák megjöttek. A hosszú csőrűek — nagyobb számban, mint reméltük volna, márczius 15—20-ka körül megérkeztek az ország központja Budapest körül is, s ahogy hallottuk, egyes vidékeken (szőri, kis ujfalui, kálnai erdőkben) meglehetős számmal lövettek. * * , * Márczius 2l-én Budán a kamaraerdőben Neubrandt és Stahó urak lőttek 6 drb erdeiszalonkát. * ... * * A fóthi parkban ugyan e napon Bossányi ur lőtt 5 drb. * * * Gödöllőn lőttek vasárnap 11 drb. * * * Csáktornyából érkezett aviso folytán liögy sok szalonka mutatkozott, Aebly ur oda utazott. * * * Reich Sándor ur vasárnap Haraszti határban lőtt 9 erdei szalonkát. * * * Sopron|inegye felső széléről írják, hogy ott márczius 15 ke körül észlelték az első szalonkákat, de gyéren. — Egyúttal jelentik hogy a siket-faj dkakas ott már dürrüg. * * .* A gácsi vár körül márczius 19-én látták az első hármat esteli lesen ; egy lelövetett. Tolnából tamási környékéről (paári) tudósítják lapunkat, hogy az ozorai uradalom erdőségeiben márczius 10-én jelentkeztek az elsők, de csak 14-én lőtték az elsőt. * * *• Bácsban a plávnai kir. kincstári erdővéd márczius 8-án lőtte az első szalonkát s mocsári szalonka, bibicz és egyéb vizi szárnyasok is megérkeztek. A sarkadi uradalomban f. hó 18-án látták esteli húzáson az első szalonkát ; másnap hajnali lesen a másodikat, mely le is lövetett. A vadkacsák már márczius 5-én nagy számmal érkeztek oda. Körültekintés a főváros vadaspiaczán. (Folytatás.) Körültekintésünk első szakaszának „nyúlosztálya", —- január hó zord és hideg befejezése miatt váratlan hosszabbítást kapott. — A fagyott talaj és annak hólepedője igy életre ébreszté a már, a szó legszigorúbb értelmében, sárba süppedt vadászkedvet. Piaezunk ez által, nem várt és váratlanul sok nyul-szálitmányuak örvendezhetett. Uradalom, bérvadászok, parasztpuskás, bürgerschütz, és másféle vadgyilkosok aztán ugyancsali meg