Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-12-02 / 49. szám

SZ E PTE MB E R 30. 1880. VADÁSZ- ÉS VEKSENY-LAP. 449 helység görög kath. templománál, hol ez órára nagy mise volt megrendelve. Pontban kije­lölt időben megjelent egy kocsin a trónörö­kös és a nagyherczeg, egy másikon Wilczek és Hoyos grófok a templomnál, a zuhogó eső daczára tökéletesen vadászathoz készülve, s a mise rögtön megkezdődött. A mise végén már megviradt. A templom előtt körülbelől fél óráig esőben állva, kérdezősködött a trónörö­kös a vendég urak, Beck udvari vadász és az én nézetem felől, sőt a kicsapázót is meg­kérdezte, hogy a szándékolt vadászatot nem lenne-e jó megtartani az egész éjjel esett meleg eső daczára, mely a havat a vadász­területen teljesen fölolvasztotta. Az átalános vélemény abban pontosult, hogy nem, a mi a trónökösnek, ugy látszott, nem igen volt kedve szerint. Végre fölhivta Hoyos grófot magához és a nagyherczeghez a kocsijába, nekem pedig a másik kocsiban Wilczek grófnál je­lölte ki helyemet, s további megbeszélés vé­gett a fürdőbe kocsiztunk. Ott leszállva, folytattuk az értekezést az aznap foganatba veendő vadászatot illető­leg, szabadég alatt, zuhogó esőben, körül­belől egy óra hosszáig, kinyilatkoztatván a a trónörökös, mely szerint ő nem azért jött Mára­marosba, hogy itt, a szobában ülve, egy egész napot vadászati kirándulás nélkül tölt­sön el. Miután én e kedvezőtlen időjárás mel­lett, a legjobb akarattal sem tehettem sikerrel kecsegető inditványt, elhatároztatott, hogy a Bocskó fölött fekvő Kozsmin erdőrészben császármadarak és rókákra rövid hajtás té­tessék. Én azonnal 27 bajtót és több erdővédet küldtem fel s másfél óra múlva ő fenségük Boeskó felé hajtattak. Sürgős dolgaim miatt e kirándulásban nem vehettem részt, azonban utólag tudomá­somra jutott, hogy ez is eredménytelen volt mivelhogy egyetlen lövés sem történt s a tár­saság, a hajtás befejeztével egyenesen Szigetre kocsizott. A következő nap (15-én) délelőtt 11 óra­kor, ő fensége, kíséretével együtt, külön vo­naton oda hagyta Szigetet. Ime, ép oly élethű, miüt szomorú lefolyása ama vadászatoknak, melyek legjobb sikerét az összes nemzet szivből ohajtá, de a mely ellen miden körülmény összeesküdött, miután az eső a vadásznapok alatt alig szűnt meg néhány órára. A mi engem illet, tiszta lélekkel hiv­hatom istent tanúbizonyságul, hogy mindent megtettem, a mit halandó megtehet, s hete­ken át egy órányi nyugodalmat sem enged­tem magamnak. Sokkal illetékesebb helyre köldöm e tu­dósításomat, semhogy fejtegetnem kellene, hogy rosz időjárás, kedvezőtlen helyi viszonyok, avatatlan hajtók stb. mily befolyással lehetnek a vadászati eredményekre. Általában tudva van a vadász-szerencsét­lenség is, a melynél a képzelhető legnagyobb elővigyázattal és fáradsággal rendezett vadá­szatok sokkal kedvezőtlenebb eredményt szok­tak felmutatni, mint az egyszerűen rögtön­zött vadászatok. A régi példabeszéd: partu­riunt montes, prodit ridiculus mus", itt teljes érvényre emelkedett. A trónörökös, kifáradhatatlan, nagyon szenvedélyes, edzett s a mi több, valódi ta­pasztalt vadász, mi ép a fölszámlált momentu­mokból ismerhető föl. Örömömre szolgál, ha e közleményem hé­zagot tölthet be — s maradok tisztelettel Kabola-Polyána 1880 nov. 16. Gannvszlcy. Pesti róka-fal ka vadászat. A mult héten tartott falkavadászatokban részt vettek : Király ő felsége 5-ször, királyné ő felsége 1-szer, Rudolf trónörökös ő fensége 3-szor, gr. Károlyi Gyula, ifj. gr. Károlyi István, gr. Esterházy Móricz, Beniczky Gábor ur 5-ször, br. Edelsheim-Gyulai és neje 4-szer, gr. Andrássy Aladár, Lobkovitz hg, gr. Fes­tetics Tasziló, br. Twickel, hg PálfFy, Ro­honczy Gida, Baltazzi Arisztid, Blaskovics Ernő, Harkányi János urak 4-szer, ifj. gróf Almásy Kálmán, gr. Sztáray János, ..gróf Batthyány Elemér, br. Orczy B., br. Ueht­ritz, gr. Dessewffy Aurél, gr. Wolkenstein, br. Bánffy A. hg Esterházy Pal, br. Offermann, Baltazzi Hector ur 3-szor, gr. Almásy Tasziló, gr. Festetics Pál, gr. Zelinszky, br. Falken­heim, Baltazzi Hectorné, gr. Andrássy Irma, gr. Ándrássy Géza, br. Vecseráné, br. Laffert 2-szer, ifj. gr. Andrássy Gyula, Elek és Dőry ezredesek, hg Liechtenstein Rudolf, ifj. gr. Almásy Kálmánné, gr. Korinsky Zs., gróf Ziehy Gábor, br- Dewitz és Kund ur egy­szer-egyszer. Nov. 26. Szarvasvadászat, A mai meet fél tizenkettőkor Szent-Mihályon volt, hol először egy suta bocsáttatott el, mely a rákosi kastély felé iramodván egészen az országútig futott, hol az erős, 20 perczig tartott run után hallali lett. Majd ismét Szent-Mihálynál egy villást bocsátottak szabadon, mely az elébbihez hasonló irányt követett s Rákosnál a vizbe menekült, 25 percznyi run-re adva alkalmat. Nov. 27. Rókavadászat. A gyülekezés ezúttal Kereszturnái volt, honnan a társaság a nagy nádashoz indult s itt ogy rókát ug­ratott ki o falka. E vadászat az idei vadá­szatok egyik legpompásabbike volt, mert min­den szünet nélkül 55 percznyi erős lovaglást nyújtott, s itt a paripák ugyancsak tanúbi­zonyságot adhattak képességük felől. A róka végre is, gr. Teleki-birtokon barlangjába me­nekült. Mindent elkövettek kiáshatására, de sikertelenül s igy a gyönyörű run kill nél­kül végződött. Nov. 29. Róka- és nyul vadászat. A va­dászat e nap a 8-as rejtnél volt kitűzve; de mivel ott rókát nem lehetett találni,' a társaság a dunakeszi-i cowerhez indult, hol a falka a nádasban kettőt végzett ki, harmadi­kat pedig nem találván, a nagy köd miatt a falka haza szállíttatott s harrierek hozattak ki, melyet az első ostorász vezetett. A nyul Megyeiméi ugrott fül és Sikátor s Szent­Mihály felé vette útját, mig nem Czinkotá­nál, egy óra 10 perczig tartott run után kill következett be. Nov. 30. Szarvasvadászat. A mai meet Szent-Mihálynál volt fél tizenkettőkor, hol egy sutát bocsátottak el, melyet az idén már má­sodszor vadásztak. Első izben szintén Szent­Mihálytól bocsátották szabadon s Rákoson következett be a hallali. Mai nap ez a suta sokkal jobb sportot nyújtott, mivelhogy ez­úttal a run 1 óra öt perczig tartott. A rákosi kastély felé futott s nagy kerüléssel Czin­kota, majd a Keresztúr mellett fekvő malom­nál egy tóba ment, hol a szarvas már raeg­menekültnek képzelte magát, mivel a tó kö­zepén levő kis szigetről egész kedélyesen nézett a társaságra. De öröme csak mintegy husz perczig tartott, miután két ember egy csónakon átmenvén, a sutának a vizén át újra menekülnie kellett, s egy kőbányai ve­tőbe menekült, hol egy kis szobába vezették be, mig a megyeri állatkertbe visszaszállít­hatták. Ez allkalommal kocsin követték a va­dásztársaságot gr. Andrássy Manó, Etelka és Leontine grófnőkkel. Deczember 1. Róka vadászat. A mai gyü­lekezés tizenegy órakor a csomádi erdőben volt, hol alig kezdte meg működését a falka, egy róka pattant ki, egyenesen a gödi nádas felé véve futását s körülbelől 100 lépésnyire onnan, 25 percznyi erős lovaglás után, kill lett az eredmény. Aztán mindjárt a gödi ná­dasból ugrattak ki egy másik rókát, mely először a vasúti töltés felé s onnan ismét a nádasnak futott vissza, s igy háromszori ide­oda futkozás íUtán végre busz percznyi run után killel végződött a vadászat. Folyó vadászatok. Gács, 1880. nov. 25. Igen tisztelt Szerkesztő ur! — Ideje lenne, hogy vadászatainkról szóljak, hireim azonban épen nem kedvezők, mert folyó évi nov. 15 én tartott nyul és fáczán vadászatunk alkalmával csak is 24 nyul és 6 fáczán ju­tott aggatékra illetőleg teritékre. Jellemző, bogy az elejtett vad említett mennyiségének meg­hivott vadásztársaink igen megörültek. Ha szép az idő, akkor igen jól mulatunk, mert a vadászatban valóban férfias kitartással részt vett szépunokám gr. Forgách Ilona jelenléte fokozza a sportot. — A héten alkalmasint az uradalom éjszaknak fekvő magaslatain na­gyobb számú fő és sertevadra megyünk baj­tókkal, melyek eredményét és érdekesebb moz­zanatait annak idején meg fogom irni. — Mielőtt tndósitásomat befejezném, el nem hall­gathatom, hogy legbivebb és legszívósabb tisz­telt vadásztársunk gróf Czébrián László Losoncz vidékén, Pincz, Nagyfalu, Káinéval határos puszta szalatnai birtokán évenkint több izben tart hajtó és egyéb vadászatot; az idén nála igen megfogyott a hasznos vad minden neme, s igy rókákra hivta a vidék néhány sportmanjét, a kik a nov. 24. hajtó­vadászaton 5 rókát ejtettek el 5 órai rö­vid, de igen élvezetes vadászatban. Majd elte­iedém felemliteni, hogy a Zólyom megyében fekvő véghlesi uradalom tulajdonosa: Kiss Miklós kedves fia Pál, ki a gácsi vadásza­tokra, ha az országban tartózkodik, meg szo­kott hivatni, a napokban megejtett vadászat alkalmával 12 öbű belga chokobore fegy­verrel is lőtt, melynek horderejét, hatását, eltekintve a vadász ügyességétől, eléggé cso­dálni alig lehetett. Vadász üdvvel maradtam az egy öreg vadász. * * * Munkács 1880 nov. Tisztelt Szerkesztő ur! Folyó hó 25-én, Beregmegyében, a Schönborn-Buchheim Ervin gr. ő excjának munkácsi és szentmiklósi uradalmához tarto­zó Hosszugar és Boronás erdő-részekben, melyek Munkácstól körülbelől egy mértföld­nyi távol esnek, sörtevadra rendeztetett va­dászat, alulirt által. Miután a vadászat kártékony vadakra volt kitűzve, számosau vettek részt benne, katonatisztek, megyei tisztviselők s vadászok; a környékbeli Palánka, Unta, Schönborn, Klu­csorka és Váralja helységekből. Az első hajtás a Munkácstól Beregszász felé vezető országúttól oldalt eső Hosszugar nevű erdőségben történt, a hol is 7 sörtevad, 4 őz, számos róka ment a vadászok felé; azonban daczára annak, hogy tiz lövés is történt a disznókra, azok többnyire elhibázot­tak voltak. Csupán egy vaddisznó sérült meg. Aztán mindjárt a második hajtás kezdő­dött, melyből azonban már előbb kiváltott a sörtevad. — Végre a harmadik hajtás Bo­ronáson rendeztetett, melynél nagyon különös esemény fordult elő, s mely majdnem ember­életbe került. Hogy a tényállást lehetőleg hi­ven adhassam elő, először is Boronás erdő­részről kell részletes rajzot adnom. Ez köz­vetlen, a Munkácsról Beregszász felé vezető or­szágút mellett esik, s egy átvágott vonal és árok által van elválasztva Munkács városá­nak Sajgó nevű erdejétől. A vadászok az urasági területen álltak, a hajtók jobb szárnya, a Sajgó erdőrész mel­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom