Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-02-26 / 9. szám

/ 74 % VADÁSZ- ÄS VERSENV-LAP. FEBRUÁR 26. 1880. Rosicrucian (a poroszok által megvásárolt Palmer testvére) 25-tel; Blue Gown 22, See-Saw (Buccaneerüuk fia) 23, és pedig különösen természeti játsziság folytán ennek csikaiból is a mének túlnyomó számai 17-en vannak; — Cremorne 25, Lowlander 29; Blair Athol (Stockwell e legkitűnőbb fia a versenypályán) 15 csikóval; mig fia Prince Charlie, a legsebesebb mértfüldes a maga idejében (de roarer) — 22-tővel; a tőlünk visszavásárolt Carnival után utolsó évfolyamul Ili miután e mén, — mint emiitettük — tavaly kimúlt. — Macaroni és Mac Gregor 24 és 27 csikóval, melyek közül túlnyomó a kanczák száma 17 és 19-el; — Adventurer 22, Thunder 25, Dutch Skater 21, Stathconan 25, Uucas 24, Camballo (Cambuscannak) 15, Cymbal (gr. Forgácliék Kettledrumjának fia) 13 ; — Kisbérnek tavalyról csak 4 csikaja van, Cadetnek pedig csak 1; a két Buccaneer tehát nem igen keresett volt; ellenben Carnballo-müi Cambuscanunk fiának) 15 csikaja volt. Fedező mének árai Angliában, erő, az Í St.-Leger, a grp. Paris nyertesét jelöli.) 25 guineáért Beauclerc (Rosicrucian) Bertran (The Duketól) D'Estournel Genuine Blandford Van Arnburgli High Borne*) d Kingcraft Mac Gregor d.s Silvio Rococo Roseberry Syrian Trappist (by Hermit) 20 guineáért Kaiser Plebeian C'amballo (Cambuscantól) Distin Vespasian King Alfred Joly Friar Knight of the Garter Standard Uncas 15 guinea ért d Sir Bevys (by Favonius) Carnelion * Coeruleus Cucumber Queen Arthur (Wheel of Fortune testvére) Asteroid 10 guineáért Cadet (Buccaneertől) Fetterlock (by Parmesan) Skylark (A kis d betű Derby-ny = Grand prix de 100 guineáért d. s. Blair Athol d. grp. Cremorne d. Galopin Flagelot (fr.) Mortemer (fr.) d Hermit Rosicrucian Speculum Springfield 50 guineáért d Blue Gown Scottish Chief Hamjiton d.grp.Kisbér Petrarch Strathconan sWenlock The Duke Dutcli Skater Wild Oats d George Frederic 40 guineáért See Saw (by Bucaneer) Soapstone Playfair Salvator 30 guineáért Craigh Millar Cathedral Cymbal (Kettledrumtól) King of the Forest Victorious Ethus (Blair Atholtól) Julius King Lud d.s Lord Lyon sPero Gomez Wanderdecken d Sefton Win slow Megjegyzés az uj ló-tápszerre. A „Vad. és Verseny lap" 8-ik számában egy kis czikk jelent meg, mely a Forster-féle tápkenyér-kísérletekkel foglalkozik. Mert eme kis közleményben további kísérletekről van szó, de azért is, mert mindennek mi állattáplálásra vonatkozik „kell, hogy a tenyésztőt érdekelje",. a tápkenyér-kérdést, melyet boltnak nem merek ugyan mondani, bonczasztalomra teszem és ezt, a tisztelt olvasó kegyes engedelméből, ezennel kissé szétdarabolni akarom. Eme kérdés — helyesen a tápkenyerok készitése és alkalmazása — nem uj ; ilyeneket már csináltak Forster ur előtt; nagy garral fogtak akkor ezek jóságának, czélszerűségének hirdetéséhez, és a mi majdnem megmagyarázhatatlan, ismét rögtön elhallgattak véle és az ennek elkészítéséről szóló recipe, mely az azt *) Dresden China apját, azelőtt Plebiscite-nek hivták ; High Borne a nagy Gladiateur fia a hires Fille „Magas születósti." de l'Air kanczától, ezért neve birtokoló által kincsnek tekintetett, először „ad acta", azután — talán a sajtoshoz került. Tétettek ily tápkenyerekkel laicusok által nagyobb mérvű kísérletek, a többi közt például Francziaországban az ottani hadsereg lóállományával. Talán eléggé tájékoztatnák ezek a tisztelt olvasót, és elegendő volna ezek eredményét állítani ide; a positiv vagy negativ tanúság, mely ezekből meríthető, meglehet, teljesen tisztázná e kérdést. Bocsánatot kérek, hogy az alábbi véleményt koczkáztatni bátor leszek; de én az oly „modorban" végrehajtott kísérleteknek, mint a minők egy némely hadseregben szokásosak, nem vagyok barátja; nem pedig azért, — mert a jelentett eredmények reám meggyőzőleg nem hathatnak. Hogy miért nem? azt igazolni tartozom, és ezt tenni is fogom. Ugyan csak: egy országban — nem tartozik ide, hogy melyikben — elhatároztatik megkisérelui a hadsereg 16állományánál a tengeri-etotés által a zab hogyan és miként lenne szurrogálható. Kísérletre a lovasság egyes osztályai fognak szolgálni; a negyedik dzsidás ezred p. o. fekszik az ország egyik részében, az első huszár ezred a másikban. Jön a rendelet, hogy minden ezred egyik százada kukoriczaszázaddá lesz: abraknak meghatározott ideig csakis ezt a gabna-neműt kell etetni. A dzsidás ezrednél — ismét csak p. o. az illető briga'diros, az első vizsgálatnál többrendbeli epithetonok kíséretében emlélkezvén meg a tengeriről, azt mondja végül: „Nem mondok jelenleg többet, de azt hiszem, eme kisérlet, rég kifejezett nézetemet — bogy a tengeri, ha azt akarjuk, hogy a ló tehetős maradjon, mint abrak nem felel meg, teljesen igazolandja." A huszár ezredes előtt a vizsgáló tábornok ur ellenkezőleg azt mondja: „Erősen meg vagyok győződve, bogy a tengeri, ha a kisérlő századnál a télen a lovak tul nem erőltetnek: kitűnő eredményt fog mutatni." Mit gondol a tisztelt olvasó, a kukoriczakisérlet a két különböző helyen mit eredményezett? Csudálatos, mind a két helyen a két főtiszt nézete valósult, igy a kísérletek homlokegyenest ellentétes tanúságot adtak. Kérdjük: lehet ,ezekre épiteni ? Ep ilyen volt annak idején a tápkenyér kisérlet Francziaországban. Egy ilyen táplálási kisérlet tisztán physiologiai föladat és valamint nem jut eszébe senkinek, hogy Voit, Colin vagy Thanhoffer tanárokkal — jeles physiologokkal, kik katonai dolgokhoz nem is sejtenek, egy lovas ezredet vezényeltessen, ugy nem kellene derék katonákra bizni élettani kérde sek exact megoldását, még pedig szintén a fent emiitett okokból. De visszatérek tárgyamhoz: én hogy t. i. én, és vélem együtt más szakemberek, a franczia hadseregben tápkenyérrel tett kísérletekre súlyt nem fektethetünk, ott is nem okszerű tudományos alapokon, kellő fölszereléssel, hanem ugy — na, hogy is mondjam csak — az illető parancsnok ur nézete szerint alakult a végrehajtás modorához képest az eredmény, ez pedig sem a tudományra, sem a gyakorlatra nézve értékkel nem birliat. Közel ilyenformának tekintem Forster ur kísérletét, ilyen értékű annak végeredménye. Nem közli Forster ur, mily súlyúak voltak a lovak; nem tett lcisérletet — például: ha — x súlyú a ló és y súlyú lovast visz, vagy kocsit huz sima uton a távolságra, b idő alatt mennyit veszít test-sulyából, p. o. 30 nap alatt; mindig ugyanazon munkát tcljesitvén, naponta mennyi zabra volt szüksége, hogy azt pótolja? Mennyi a párhuzamos kísérletnél a tápkenyérből? aztán ezek ára miként viszonylik egymáshoz? stb. stb. Az imént elmondott módon végrehajtott kisérlet tájékoztató; ennek van értéke, másnak absolute nincs. De meg valami van a miről nevezett megfelejtkezett: az eredeti czikkben is ugy beszél a tápkenyérről, mint ha az fenékig tejföl lenne; mintha ez eljárásnak távolról sem volnának árnyoldalai, pedig hát vannak és ezeket is föl kellett volna említeni, mit ép az illető kisérlettevő ur tenni elmulasztott. A gabnaneműek és hüvelyesek, továbbá a burgonyának helyes keverése által a keverék táprészeinek kihasználása megkönnyebbül, a sütés a táprészeket jóval könnyebben emészthetővé teszi és igy a tápanyag értéke okvetlenül emelkedik. Ez esik a tápkenyér javára; nézzük mily árnyoldalak állhatnak ezzel szemben: A kenyér erjed és savanyodik, továbbá penészedik és ezeken a bajokon, nézetem szerint, csakis két eljárás segithetne : a) gyakran sütni azaz 3—4 naposnál régibb kenyeret nem etetni, b) a kétszersült-készítés, mi azonban különös kemenczét és igen gyakorlott sütőt kiv. n. Az első eljárás a gyakori tészta-készités, burgonya-főzés, a sokszori sütő-kemencze-fűtés által igen drágává lesz és igy csakis a második — a kétszerült-készité s maradna, mely azonban privát embernek, ki péket alig tarthat, nem ajánlható; ez talán a hadseregnél — ha az áztatott kétszersült jól etethető volna, keresztülvihető. Azt vethetnék ellene a fentebb mondottnak, hogy a kétszersült-készités fölösleges is, s az első egyszerű eljárás követhető, mióta Kolbe bebizonyította, hogy a közönséges kenyér, az ő eljárásának alkalmazásával 6—8 hétig minden penészképződés nélkül eltartható. A fentebbi részben igaz is, de azért ez még sem tette fölöslegessé e második módot; ugyancsak Kolbe eljárása a következő: A kenyértésztába egy kilóra 0-4 grinin Salicylsavat dagasztat, ha az igy készült kenyér pedig kisült, akkor 36 gramm Salicylsäv, Chlorkalium 28 gramm, ketted kénsavas kálium 72 gramm három liter vizben oldva folyadék készíttetik, melylyel a kenyerek egészen beecseteltetnek, mi a kenyeret kellően megvédi. De azt kérdjük: mibe kerül ez, csak a begyűrt salicylt véve számításba? Ez egy közönséges kenyérnél 65 krra megy s ez már annyira megdrágítja ez utóbbi eljárást, hogy alkalmazása gazdaságilag lehetetlenné válik. Az eddig elmondottak mit mutatnak, helyesebben mi belőlük a tanúság? Szerény nézetünk szerint az, hogy egy ilyen kérdés fölött nehéz igy Ítéletet mondani, azt csakis nagy lelkiösmeretességgel,kellő szakértelemmel vég rehajtott kisérlet megtelelő eszközökkel támogatva, képes megoldani és azért az ilyen kísérletet nem ajánlanám a gyakorlati tenyésztőnek, ki ha mást nem, legalább is a szükséges észközöket nélkülözi. Tisztelettel alólirt nem merek igy speculatio alapján itélet mondani ez eljárás fölött ; nem mert határozottsággal itélni Graven sem, ki nálamnál erre bizonyára képesitettebb ; ő is csak annyit mondott, bogy a „több oldalról ajánlott sütödék fölállítását, melyek lovak számára tápkenyereket készítenének, nem merném ajánlani; alig hiszem, hogy ezek gyártmányai „a tápkenyerek," nagy hasznot mutatva a zabetetést képesek lennének kiszorítani." A tápkenyér etetésének kérdése a gazdára nézve lehet érdekes, de a mi viszonyaink között semmi esetre sem fontos; a kétszersült birliat fortossággal a hadseregnél, s ha igen, akkor a honvédelmi m. kir. ministerium adjon alapot a végrehajtásra és bizzrfn meg képesített szakembereket a végrehajtással; az eredmény reá, de talán a tenyésztőre is hasznot hozóvá lehet. Tormay.