Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-02-19 / 8. szám

FEBRUÁR 19. 1880. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 63 mint komoly dolog, — s következménye ­nagyon csúnya verseny, mely mind a közön­séget untatja, mind igen hamar a résztvevő­ket is elriasztja; a tenyésztésre nézve pedig eredménye ugy sem lehet. Mondtam feljebb, hogy pártolom nagyon az urlovas-versenye­net, de nem e modorban ; mert ez csak káros hatással lehet az ügy komoly oldalára nézve. Megengedem, hogy az erdélyi félvér­tenyésztés most ama foknál alább áll, mint egy pár évtized előtt, s ez természetes is. A viszonyok megváltoztával azt hiszem ott is, mint Magyarországon, több jó legelő szántó­földekké alakíttatván át, a lónevelés ezt a változtatást megérezte ; más viszonyok, más igények is lévén most, ezek befolyását érzik meg a tenyésztők, s máskép kell most beren­dezni a tenyésztést; de ha e változás be­álltával némileg hanyatlott a félvértenyésztés, ezt nem lehet félvérversenyek által emelni, itt az egyedüli mód a tenyészanyag gondos kiválasztása és az ivadék jó tartás melletti felnevelése. Bocsássák meg erdélyi barátaim, hogy ily őszintén szólok bele dolgaikba; de sokat tapasztaltam e téren, sokat foglalkoztam e dolgokkal, s csak is az ügy iránti érzés ve­zetett e felszólalásban. Ugy is kevesen va­gyunk, kiket érdekel, s kik foglalkoznak a versenyek ügyévei; ne csináljunk magunk közt szakadást, ne akarjunk külön utakon czélhoz jutni, midőn a megkezdett irányban a működés nem maradt minden siker nélkül. Ha egy vagy más helyen van még hátrama­radás, ne akarjunk ott más módot alkalmazni és uj eszközöket megkisérleni; tartsunk össze és fordítsuK minden erőnket ugyanazon egy czél felé, egy jó telivér-ienyésztés elérésére s annak terjesztésére; de midőn ez uton egy kissé előrehaladtunk, ne szakadjunk el kétfelé, és ne akarjunk kétféle telivértenyésztést, egy se­besebbet, s egy lassúbb szívósabb fajt előte­remteni, mert nem fogunk majd elérni sem­mit; az utóbbit legkovésbbé, mert, mint fel jebb már mondtam : csak a legmagasabb czélnak elérésére törekvés hozhat mindnyájunkra nézve kedvező gyümölcsöket.. Szápáry Iván. Hazai ménesek. A vacsi ménes (Pest megyében). Szász - Coburg - Gothai herczeg Ágoston ő királyi fensége tulajdona. — A ménes ala­píttatott 1837-ben. Arabs telivér és magyar faj képezték az alapot. A kitűnő arabs faj­nak nagyobb része herczeg Csartoryski mé­neséből szereztetett. A magyar faj lassankint kifogyott, helyébe részint félvér, részint teli­vér angol lett beszerezve. Jelenleg angol­arab vér létezik, tisztán sem az egyik, sem a másik nem lesz tenyésztve. A tenyésztés főczélja a berezegi udvar számára kellő nagyságú kocsi-lovak nevelése, a felesleges szám többnyire a nyári hónapok­ban árverés utján adatik el. A ménes fenállása óta következő mének voltak és vannak alkalmazva: Alkar, Ali, Ssdglavi, Wolverhampton, Marschal, Marchal-Soult, Jung-Marschal, Dynast, Cyclop, Gan­ges, Gyöngy, Nordstar, Furioso, Nordstern, Ozman, Or, Cavalier, Partisan, Jason, Sutherland. — Ezek közül Ozman és Or anglo-normannak voltak; Wolverhampton pedig telivér angol, mely directe importáltatott; ennek fiai lettek Dy­nast, és ennek fia Gyöngy. Wolverhampton és Nordstern sokat javitottak; az előbbi ne­messége, az utóbbi erős csontjai által. Á nevezett mének közül némelyek csak rövid ideig lettek alkalmazva; részint elhul­lottak, részint pedig eladattak. Jelenleg áll a tenyészanyag 42 darab anyakanczából és 4 drb fedező ménből. A vemhességi °/ 0 90—95 közt váltako­zik; a kinek tetszik, személyes meggyőződést szerezhet magának. Büd-szent-mihályi ménes (Szabolcsmegyében). Jelenleg mélt. gróf Desseffy Aurél ur tulajdona. Alakittatott a harminczas években; tisztán magyar faj volt az alap, igen kitartó jó lovak neveltettek; későbben a gr. Csáky­féle fajjal kevertetett. Az ötvenes években Czindery, Tüzes nevű mén vétetett a ménesbe, kitűnő jó anyagot szolgáltatott. 1870-ben sze­reztetett az uradalomba mélt. gróf Károlyi György méneséből telivér angol faj, jelenleg a ménesben csak is az utóbbi faj tenyésztetik. Uj tápszer lovaknak. Egy angol tenyésztő W E. Forster az A. G.-ben figvelmezteti ügytársait egy kiséi­letre, melyet kocsis-lovaival tett. Ugyancsak nevezett megpróbálta a zab adagot ugyan­annyi súlyú rozskenyérrel helyettesíteni és azt látta, hogy lovai ugyan nem vesztették el tehetősségüket, szemük élénk maradt, sző­rük nem bozontosodott, de soványodtak, mi tanusitá, hogy ez abrakpótlék csekély és a testben elhasználókat nem utánpótolja; ő tehát további ily irányú kísérletekre szánta magát, melyek közül alább csakis az ered­ményeset szándékozunk közölni: Forster ur többféle tápkenyerek össze­állítása után, melyek ki nem elégitették, végre kapott egyet, mely teljesen megfelelt várako­zásának, mely állitása szerint nemcsak lovait tartotta kitűnő állapotban, hanem mert arány­lag kevesebbel nagyobb eredményt, az az ez esetben táp hatást volt képes elérni, gaz­daságosnak is bizonyult. Az utóbb emiitett tápkenyér alkatrészei: két rész zabliszt korpásán egy rész rozsliszt korpásán egy rész babó liszt. Az iménti keverékből sült kenyérből a kocsis- és hátas lovak naponta 9—12 fontot fogyasztottak és nálok ez etetés folytán emésztési bántalmak egyetlenegyszer sem észleltettek. De észlelt még nevezett tenyésztő vala­mit, mi bennünket is érdekelhet t. i., hogy öreg kanczái eme tápkenyértől jobban tejei­tek, csikóik szemlátomást izmosodtak és tekin­tettel az utóbbira, ajánljuk eme kísérletet tenyésztőink figyelmébe, ha többet nem, leg- ! alább annyit megérdemelnek, hogy gondol­kozzunk azok értéke felett és talán gondol­kodásunk vagy az esetleg végrehajtandó ki­sérlet eredményét Ugvtársainkkal közöljük. N. B. fgrseny-feltitelek Programme» K a Pesti lóversenyekre iS8o-ik évben. ELSŐ NAP, 1880. május 6-án csütörtök (1. u. 3 órakor. I. Államdij. 300 drb. 10 frk. arany (engedélyezés bevárandó) 3éves belföldi és német lovak számára. Távolság 2000 méter. Teher, ménre 52 »/ 2 kilogr, kan­czára 51 klgr. A bécsi kísérleti verseny (Trial Stakes) nyerőjére 2>/ 2 klgr. több. Tét 100, bánat 50 frt. A második ló a tét és bánatok felét kapja. II. Egyesült Nemzeti dij összesen 600 arany. Futhat magyarhoni, (azaz Magyarországon ellett és nevelt) minden 3éves mén ós kaneza. Távolság 1600 meter. Teher: 53 klgr. kanczára 1 1/ 2 klgr.-mal keve­sebb. A tét és bánat összeg fele az első, fele a második lóé. Csikók egy éves korukban nevezendők augusztus 1-én. Tét 40 arany, bánat 20 arany, a ver­seny előtti év augusztus l-ig jelentve csak 10 arany (1880-ra elzáratott 1878. augusztus 1-én 33 neve­zéssel. III. Mezeigazdák versenye. Futhatnak mezeigaz­dák saját félvérlovai. Telivérek kizárvák. Az első 100 frt, a második 50 frt, a harmadik 25 frtot nyer. Bejelentés a futás előtt egy órával. IV. Asszonyságok dija 400 cs. arany. Futhatnak belföldi és németországi lovak. Egyszer körül, 37 méterrel a nyerpont előtt kezdve. Tót 20 cs. arany, bánat fele. Teher 3 é. 61'/ 2 klgr. 4 é. 70 klgr. 5 é. 73 klgr., 6 éves id. 75>/ 2 klgr. ménre 1 klgr. több. 2000 frtot érő verseny nyerője 3 klgr. két ilyen vagy egy 3000 frtot érő verseny nyerőjére 5 klgr.-mal több ; | nyeretlen lónak 2'/ 2 klgr. leengedés. Urlovarok a szo­kott színekben. A második ló a tételek és bánatok kétharmadát nyeri. V. Gróf Károlyidij. Aláírásokból eddig 1475 frt (alá­írás nyitva.) Bel- és külföldi minden mén és kanczá­nak 1874-től 1883-ig bezárólag, azaz 10 évre. Távol­ság 3600 méter. Tét 120 frt, bánat 60 frt. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Teher 3 é. 47'/ a klgr. 4 é. 59 klgr, 5 é. 62 klgr. idősekre 64 klg.; ménre l'/a klgr. több. E dij nyerőjére minden évben 2»/ 2 klgr.-mal több. Angol és franczia lóra 5 klgr. több. VI. Akadályverseny. Kisbéri dij 1500 frt. (Enge­délyezés bevárandó). Belföldi mének és kanczák szá­mára. Távolság circa 5600 méter. Teher 76 klgr. 4 é. 7'/a klgr. kevesebb; lóra, mely eddig nem indult 3 1/ a klgr.-mal kevesebb. 1000 frtos dij nyerőjére 2 1 2 klgr.­mal, két ily vagy egy 2000 frtos dij nyerejére 5 klgr. több. Tét 100 frt, bánat 50 frt. A második lé a tét és bánatok felét nyeri. MÁSODIK NAP. 1880. május 8-án szombat d. u. 3 órakor. I. Sweep stakes. 500 frt. Lovaregyleti dij. Fut­hat minden belföldi és németorsz. 2éves ló. távolság 800 méter. Teher 51 klgr. kanczára l'/ 2 klgr.-mal kevesebb. Aláirás márczius 31-ig hevezési zárnap ápr. 24. 12 aláirás vagy nem lesz verseny. Tét 100 frt fele bánat. A második ló 300 frtig kap a tételekből. n. Eszterházydij 525 frt o. é. ebből 425 frt az első lóé, 100 frt a másodiké. Futhat minden belföldi ló. Távolság 100 lépéssel a nyerpont előtt kezdve egyszer körül. Teher 3 é. 51'/, klgr. 4 é. 64 klgr. 5 é. 67 klgr. 6 év és idősb 68i/a klgr. ménre 1 klgr. több. Tét 90 frt, bánat 30 frt. Nemzeti dij nyertesére l'/a klgr. több. A tét és bánat összeg s adaazelső, egy harmada a második lóé. ni. Hazafi dij, 500 arany, ebből 300 drb 10 frk. arany államdij (engedélyezés bevárandó) és 200 cs. arany alapítványi dij. Minden magyarországi 3éves kaneza számára. Távolság 1600 méter. Teher 52 klgr. Tét 20 cs. arany, bánat 10 cs. arany. A második ló a tét és bánatok felét nyeri (1880 ra elzárva 1878. aug. 1-éD 20 nevezéssel). IV. Másodosztályú államdij 600 drb 10 fr. arany (engedélyezés bevárandó). Minden belföldi és németor­szági mén és kaneza számára. Távolság 3200 méter. Teher 3 é. 50 klgr. 4 é. 65 klgr. 5 év és idősb 68 '/a klgr. kanczára 1'/ klgr.-mal kevesebb. Belföldi mén után nevelt ivadékra 2 klgr.-mal, belföldi vagy némot kaneza ivadékra szintén 2 klgr.-mal kevesebb. 3000 frt értékű dij nyertesére 3 klgr.-mal, két ily vagy egy 5000 frt értékű dij nyertésére 5 klgr.; két vagy több 5000 frt értékű dij nyertesére 8 klgr.-mal több. Tét 150 frt, bánat fele. A második ló a tét és bánatok felét nyeri, V. Handicap 1000 frt egyleti dij. Futhat minden ló. Távolság 2000 méter. Tét 100 frt bánat 50 frt, kisbánat 20 frt az egyleti pénztár javára. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. A terhek ápril 26­ig tétetnek közhírré. A kisbánat május 4-ig jelenthető. VI. Reiterclub akadályverseny. 300 frt. készpénz­ben az első lónak, tét és bánatösszegek a másodiknak. (A szokott rendes feltételek mellett, mint az a „Va­dász és Versenylap" 5-ik számában közöltetett. Ne­vezhetni ápril 24-is. HARMADIK NAP 1880 május 9-én, Vasárnap d. u. 3 órakor. 1. Széchenyi dij. 100 cs. arany. Futhat minden mén és kaneza. Távolság 3000 méter. Teher: 3 é. 51I/Í klgr. 4 é. 60 klgr. 5 é. 64 klgr. 6 é. 66 klgr. id. 67 klgr. kanczára 1 klgr. kevesebb. Lóra mely már dijat nyert 2'/s klgrmal több. Tét 10 cs. arany, fele bánat. A tét és bánat összeg 40 aranyig a máso­dik lóé, azon felül az elsőé. 2. Batthyányi Hunyady-dij 200 cs. arany. Fut­hat minden ló. Távolság 1600 méter. Teher 3 é. 51>/, klgr. 4 é. 60 klgr. 5 é. 64 klgr, 6 é. 66 kii; idősb 67 kilgr., ménre 1 kgrmmal több. Tét 20 arany, fuss vagy fizess. A tétösszeg 40 aranyig a második lóé, azon felül az elsőé. Nevezés a futás előtt 3 nap­pal, azaz május 6-án éjfélig. III. Első osztályú államdij 1000 drb. 10 frk. arany (engedélyezés bevárandó). Futhat minden belföldi mén és kaneza; Távolság 2400 méter. Teher 3 é. 52.2 kii; 4 é. 65, 5 é. és id. 68 klgr., kanczára l'/í klgrmal kevesebb. Egy 5000 frt. értékű verseny nyerője 5 klgr., két vagy több ily dijj nyerőjére 10 klgrmal több. Tét 200 frt. bánat 100 frt. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. IV. Vándorló ivadék verseny. Dij 3000 frt. ha­tandó 1878-tól fölváltva Budapesten vagy Bécsben a májusi versenyeken. Adják fele részben az ausztriai, fele részben a magyarországi Import egyletek belföldi nevelésű mének vagy kanczák 3 é. ivadékának, vagy valamelyik egylet által behozatott kanczák ivadékai­nak. Távolság 2400 méter. Teher 57.h klgr. kan­czákra li/a klg. kevesebb. A belföldön nevelt mén vagy kaneza ivadékának 2i/o klgr., mindkét belföldön nevelt szülő ivadékának 5 klgr. teher könnyebbség. Tét 150 frt. bánat 75 frt, de csak 25 frt, ha a neve­zési zárnap után egy év alatt jelentetik. A második ló 500 frtig kap a tételek és bánatokból, a harmadik tételét menti. Heréltek kizárvák. 1880-ra elzáratott 1878. augustusl-éD 22 nevezéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom