Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880
1880-12-23 / 52. szám
SZEPTEMBER 30. 1880. VADÁSZ- ÉS VEKSENY-LAP. 481 • • f YADASZAT és LÖVÉSZÉT. A decz. 21-iki szarvas vadászat. Meet: Szt.-Mihály. Jelen voltak gr. Audrássy Gyula, gr. Almásy Kálmán, Baltazzi Hector és neje, Beniczky Gábor, Blaskovics Ernő, br. Dőry Lajos, gr. Dessewffy Aurel, br. Edelsheim-Gyulay és neje, hg. Eszterházy Pál, gr. Eszterházy Móricz, Fáy Béla, Harkányi József, Harkányi János, gr. Károlyi Pista, Kund Béla, b. Laffert Antal, hg. Lobkovitz Rudolf, gr. Sztáray János, b. Twickel Ágoston, b. Wecseráné, gr. Zselinszky Róbert és végre, kit legelői kellett volna emlitenem, a master, vadászataink éltető eleme. Mindössze 24-en. A mai vadászat egyike volt a legerősebbeknek a pesti falka fennállása óta. Hozzá fogható csak ama bizonyos Péczeli vadászat volt, mely hosszabb, de korántsem volt ily sebes. A mai napra szánt szarvas-tehén eleintén igen kedvetlenül ment, mig a falka nyomára nem bocsáttatott; de im a master jelt ad s a falka teli hanggal kezd hajtani Czinkota felé. Gyönyörű momentum, felséges zene, jó mély föld, tul rajta süppedős rét canalissal, a falka a Czinkotai határmalomiiál át is kel rajta. „No sárga, cserbe ne hagyj!" A társaság megoszlik, kiki jobb helyet keres magának az átkelésre, sőt vannak olyanok is, kik nem sajnálják lovaikat a mély talajban a kerepcsi országútig zavarni. Hja, de ott hid van! Tul vagyunk; a falka északnak tart; néhány kisebb akadályon keresztül elérjük a Czinkotai szőllőket; itt a falka egyet kanyarodik föl a Csömöri kálvária hegyre. Fenn a „paee" öldöklő kezd lenni, igazán szerencse, hogy legelőn vagyunk ; a társaság, mely már a szőiőknél kezdett ritkulni, mind jobbanjobban maradozik. Most jön egy szakadás; a falka teljes paceban hágja át, követjük mink is, kissé óvatosabban. Csömör helység északi sarkát érintve, a Mogyorodi erdő és a Csömöri szőllők közti fensikon Fóth felé tartunk, de már most szemre hajtva, s bogy a társaságnak öröme teljes legyen, egy kellemetlen árkon keresztül, mély vetésekbe jutunk. Örült sebesség, partnak fölfelé és mély föld . . . No Sárga, csak ez hiányzott még! Nem birunk tovább? „Nem lehet". Ha nem Jehet, hát adjuk meg magunkat a kérlelhetetlen sorsnak, és nézzük mit csinál a társaság nagyobb része. (Tessé : elhinni nem én vagyok az első, kinek lova azt mondta: Tovább nem.) Ha Istennek azon választottjai, kik képesek voltak a falkát követni, és nem hajtottak (miként mi) csak veres kabátokat, ha ezen boldogok azt hiszik, hogy csak ők mulattak jól, igen csalódnak. Én részemről mint figyelmes szemlélő felségesen mulattam. Látni, hogy mint maradnak el lovaikkal egyik a másik után, nem mindennapi élvezet; mint térnek ki útból némelyek, és azt hiszik őket senki sem látta kiállni ; mint tudják mások a legképzelbetlenebb okokat előhozni, persze senkisem kérdezte őket, de mindenki elhiszi nekik. De kövessük a nyomokat úgy a hogy tudjuk, valahol majd csak kénytelenek lesz nek azok is megállni. Csakugyan. Fóthnál a kopók már annyira fáradtak voltak, hogy nem sok fáradságába került az első lovasoknak őket leverni. (A szarvas itt vizbe ment.) Ez volt az első szünet. Idáig 42 perczig tartott. Talán nem fogják rosz néven venni azok, kik nem lesznek közte, ha emlitést teszek azon paripákról, melyek mind végig megtartották helyűket a falka mellett. Első sorban voltak: egy fekete herélt, Kund Béla nevelése, ha jól tudom Advocate után; egy p. h. Blaskovics Ernő nevelése (a Carnival a Fényes); egy kis ötét pej kancza Kedves, Kund Jenő nevelete, és az öreg Oracle. Utánnuk mint egy tiz-tizenöt hoszszal jött Gábor B.; 3-é vörösderes mén, nevelte br. Podmaniczky Géza (a Grizly Boy a Nani), és Péter, 6-é. sp. a Bodkin, nevelte Beniczky Gábor. Ezek után jött két angol ló; egy Kate nevü sga Huntsmanló, s egy idős sp. t. Ezután.... soká senki. Szállongnak egyenkint, úgy hogy mire a master mintegy 4 pereznyi szünet után jelt ad, már vagyunk mintegy 15-en. Most a szarvas a patakban ismét felfrissülve, északnak tart; a pace már nem oly roppant sebes, de azért a fáradt lovaknak elég jó. Több meredek domb áthatolása után elérjük a Fóthi szőllőket, melyben a vad Gőd felé kanyarodik; a S unlyóhegg alatt elhagyja a szőllőt, hogy a Gödfelé eső uj szőllőkben keressen menedéket, melyben többszöri ide s tova futkosás után elfogatik és megmentetik. 1 óra 5 perczes run után. A szőllőkbeni kavargás módot nyújtott arra, hogy a társaság kissé össze szedje magát, de azért még egyre szállongnak. Ismét halljuk az ügyes mentségeket, de arra ritkán van cet, hogy valaki bevallauá, hogy „bizony az én lovam kiállott." Volt még olyan is, kit az egész „run" alatt a kutyák mellett nem láttunk, és arról panaszkodott, hogy nem bírta a lovát tartani. Mire k. b. fél óra múlva az utolsó is megérkezett: a master ünnepélyes köszönetet mondott a társaságnak, hogy ma nem lovagoltak a kutyák közé. Kár, hogy az idény végén volt ezen rendkívüli vadászat, mert érdekes lett volna szemmel tartani, hogy az ebben részt vett lovak közül hányat látnánk még épségben vadászni. Osbaldeston junior. Az idei vadászatok utolsójának csötörtököQ, decz. 23-án kellett volna lenni, de megelőző éjjel erősen fagyott, s igy a fentebbivel záródott az idény, a cubbuntingekkel együtt közel 60 napi vadászat levén. A kopók és lovak nagyobb része — decz. 24-én indul Gődingre. Szerk,) Ürményi vadászatok. Ürmény, 880, decz. 19. Tisztelt Szerkesztő ur ! A gr. Hunyady Imre ő méltóságának ürményi és tarnóczi uradalmaiban f. hó 14-én kezdődtek a fáczány - vadászatok a szarkalesi fáczá nyosban, hol a következő urak voltak jelen: hg Liechtenstein Frigyes, gr. Széchenyi Gyula, gr. Hunyady Kálmán, gr. Berclitold László, gr. Kesslstatt, gr. Stockau György, Cavaliero ur s a vadászur, gr. Hunyady Imre ő méltóságaik, kik a nagy eső daczára, 10 órától d. U. 3 óráig 369 fáczányt, 22 nyulat és 2 darab fogoly madarat ejtettek. Az alsó-jutai bérlelt fáczányosban másnap (15-én) tartott vadászatban a föntebbieken kivül gr. Bellegarde is részt vett. Egy órakor délután kezdődött ez s báróin hajtásra 116 fáczány és 7 nyul jutott teritékre két óra lefolyása alatt. A keszi-i fáczányosban ugyanazok az urak reggeli 10 órától 4 l/ 2 óráig 704 db fáczányt ejtettek el s e szerint 3 nap alatt összesen 1189 db fáczány esett zsákmányul s e szám — ha az éj oly hirtelen be nem áll — je lentékenyen nagyobb lehetett volna, Ürmény, 1880. decz. 12. Pausar J. pusztítaná, fegyverrel csatangoljon, tehát azon szegényebb osztály vadászai a kik kedvéért a vadászati jegyek bélyege leszállitatnék— ugy sem vadászhatnak, nem lévén területű'•; — a kik pedig vadászati területtel birnak, azoknak vagyoni állásuk nem fog érezhetően károsodni, ha az eddigi 12 frtot ezután is fizetendik. Nézetünk szeriut a ragadozó állatok pusztítására legczélszerűbb mód a taglia behozatala oly megyékben, hol a medve és farkas rendesen tanyáznak. Ezek ugyan csakis néhány megyében találhatók, — se kisebb részért az egész ország vadszaporitási és vadóvási intentióit kár lenne meggyengíteni, már pedig 6 frtos vadász jegyet valószínűleg több ember váltván, több lesz a vadászok száma egyátalán, természetes, hogy több vadász több vadat is fog elpusztítani. Nemzetgazdászati szempontból tehát az állam-adó alapja fogyván, a leszállított jegyekből kevesebb jövedelme levén — a tagliat fizetvén — mindenesetre az állam bevétele kevesedik, s nem lesz arányban a ragadozók állítólagos kevesbülése folytán ama haszonnal, a mint az olcsóbb vadászjegyek ezutáni birtokosai ragadozókat pnsztitanának. De ha a taglia behozatik, valószinű, hogy a ragadozók lelövöldözése több ingert fog nyújtani, s biztosan lehet számitani arra, hogy a meghagyott 12 frtos bélyeg mellett is többen váltván jegyeket, e többletből az állam a tágliat fizethetné, igy hát bebizonyíttatott az, bogy ha a taglia behozatik, daczára lia a vadászjegyek bélyege 12 frt marad: az államnak több jövedelme lesz közvetlenül, a vad elszaporodása folytán pedig közvetve. E. F. K. Még valami ! A vadász jegyadó leszállításának szüksége a ragadozó állatok szerfeletti elszaparodásával indokoltatik. De helytelenül. Mert vegyük a dolgot prücíse. A vadászlörvények értelmében a községi határok bérbe kell, hogy adassanak, igy mind a községi mind az önálló vadászterületek bérlői és tulajdonosai nem fogják tűrni, hogy bárki is területükön azon ürügy alatt mintha a ragadozó állatot Folyó vadászatok. Szegszárd 1880 decz. 15-én. Tekintetes Szerkesztőség! Szegszárd s környéke 11 és 12-én tartották a szekszárdi csenderes és bokrosban o idei első haj tó vadászatukat, általánosan kedvelt alispánunk vezénylete alatt. Gr. Széchenyi Sándor, br. Jeszenszky János, Pista és Sándor, Perczel Miklós a veterán vadász, Perczel Lajos, Bernrieder László, Kovács László és Bonyhády Józsi földbirtokosok, továbbá jelen voltak még Szegszárdról Pap Lajos kir. ügyész, Fördős Vilmos megyei tiszti ügyész, Dőry Pál t. árvaszki ülnök, Gerenday Lajos t. főjegyző, Ujfalusy Imre, Koncüts Pál, Knarr Albert ügyvédek, Dr. Szigetb Gábor árvaszéki elnök, Szendrődy Károly jbiró, Fejős Károly, Tóth Károly, Czibur Gyula mérnökök, Pesty Józsi, Szendrődy Szilárd, Kiégi Lajos Riill József, Tóth Gyula urak — és még többen, összesen mintegy 32-en Szt. Hubert tisztelői közül. Első nap kellemetlen nedves hideg időnk volt, nagy széllel, minek is tulajdonitható az, hogy a szarvasok, melyek pedig az erdővédek jelentései szeriut jelenben itt tartózkodtak, a hajtásba nem kerültek; csupán egy őz, róka s pár nyul volt a hajtásban, melyek közül is az őz és rókák visszatörtek a hajtók közt, s szerencsésen elmenekültek, s igy egész napi eredményünk csupán 7 azaz hét nyul volt. Második nap szép kellemes napos időnk volt s a bokros hegyi legelőt vettük hajtás alá, 6 hajtásban egész nap lövetett 1 erdei szalonka a nagyobb tajtából, melyet alólirt volt szerencsés lőhetni, 4 róka, 2 közűlök igen szép példány, mind nagyság mind szőrméjére nézve — s 12 drb nyul. — Általában nyúl az idén nálunk feltűnően kevés van, foglyot pedig alig-alig látunk, s nagyon óhajtandó lett volna, hogy már évekkel ezelőtt ugy mint most, alispánunk vezérlete alatt rendes vadásztársulat vette volna bérbe határunkat, ki nemcsak lövi, de ápolja is a vadat. R• A.
