Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-12-16 / 51. szám

470 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. DE OZ EMBER 23. 1880. lsént, külön-külön állapíttatnék meg. Es pedig következőleg: a lazacz (Salrno salar, Trutta salar) hazánkban csak egyetlen folyóban a Poprádban jő elő, hová május hóban kezd feljutni a keleti tengerből, itt októbertől deczemberig petéit lerakja, ezután még egy ideig nálunk időz, majd visszauszik, honnan jött. A tilalom tehát csak október-deczemberi időszakra eshetik; hogy azonban a lazacz vonulása lehetőleg szabadon történhessék, kívánatos, hogy az okt.— decz. tilalmi időn kivül is, betenkint egyegy napi tilalom határoztassék ineg. E szerint mordja ki a törvény: A lazacz halászatának tilalmi ideje tart okt. 1-től deczember 31-ilcéig. Ezenkivül tilos lazaczra halászni minden szombat esti 8 órától kezdve vasárnap esti 8 óráig, — ez utóbbi pont alól a kézi horoggal való halászat kivételt képez. A tilalmi idő kiterjed továbbá: tavi szemlingre (Trutta lacustris, Seeforelle) október l-tői deczember 31-ig. Közönséges pisztrángra (Trutta faris. Bachforelle) okt. 1-től márczius 31-ig. Indokolás : Igaz ugyan, bogy a pisztráng csak október elejétől legfelebb decz. hó végéig ikrázik s igy tilalmi ideje is ez időre volna teendő; de mivel e hal talán valamennyi hal-faj között leginkább támadtatik meg szervezetében az ivás alatt végbe menő szervi folyamatok által, ugy hogy ikrázás után a pisztráng izomzata meglazult, elsoványodott, ugy hogy a fej a szikárrá vált törzshöz aránytalanul nagynak tűnik fel, a bőr kérges, vastag, a bus Ízetlen; a bal rendes testsúlyát s izletességét csak tavaszszal, a rovarvilág ébredése után nyeri vissza; s mivel a pisztráng szokott lakhelyét amúgy is — állandóan megtartja, s igy elég idő marad kifogására a nyár tartama alatt: kivá natos, hogv halászata csak tavasztól kezdve engedtessék meg, — a midőn is belőle legtöbb hasznot húzhatunk. Vitéz szemlingre (Salmo salvelinus. — Saibling) okt. 1-től nov. 30-ig tilos halászni. Tengeri szemlingre (Trutta frutta. Lachsforelle) pedig okt. 1-töl decz. 31-ig tart a tilalmi időszak. Menyhalra (Lotta vulgaris) nov. 1-től decz. 31 -ig tilos a halászat. Az angolna (Anquilla vulgaris) hazánkban szintén csak a Poprád folyóban jön elő; mivel ide azonban nem ivás végett úszik fel a tengerből, s nálunk egyáltalán nem ívik, nincs ok halászatára tilalmat szabni. Az angolna halászata tehát minden időben szabad legyen, a törvény által különben megengedett módokkal — és eszközökkel. Ugyancsak a 8. §-ban a galócza (Salmo Hucho) és a lepényhal (Thymallus vulgaris) a téli ívásu halak között vannak felsorolva s halászatuk télen tilalmaztatik; pedig mindkettő a tavaszi hónapokban, — az első márcz. 15-től május végéig, az utóbbi márczius— áprilisban ikrázik. A tilalom terjeszkedjék : Galóczára (Salmo Hucho) márcz. 15-től május 3l-ig, Lepényhalra (Thymallus vulgaris) márcz. 1-től ápril 30-ig. Ugyancsak a 8. §-ban a vitéz szemling a nyári ivású halak közé soroltatik, holott épen megfo.iditva, télen végzi ivását, innen tehát kihagyandó, s tilalmi ideje — ugy mint fentebb javasoltatott, állapittassék meg. A 9. § meghatározza ama leglásebb méretet, melylyel az egyes halnemeknek birniok kell, hogy kifogatásuk meg legyen engedve. E méretet a pisztrángra nézve 18 cm-ben állapítja meg. A mennyiben azonban a felvidék számos kisebb patakjában, de kivált a tátrai magasabban fekvő vizekben a koros pisztráng hossza sem igen üti meg e méretet, s eme hal 15—16 cmnél itt nagyobbra nem igen nő a szűk táplálék miatt, de ily nagyságban helyenként bőven tenyész, kívánatos, hogy a 15 cm. hosszú pisztráng fogása meg legyen engedve; az esetleg fogott kisebb halak, kifogatásuk után azonnal visszadobandók a vizbe. A lepény halra nézve 18 cm. helyett 22 cm. legkisebb méret ajánltatik. Lazaczra 40 cm. Galóczára 32 cm. helyett 45 cm. A 10. §-ra nézve igen fontos észrevétele van a bizottságnak. A 10. § ugyanis azt mondja, hogy a tilalmi idő az ivás végett bevándorló halakra, melyek nálunk állandóan nem laknak, nem terjed ki. — E szerint tehát a galócza, lazacz stb. általán nem Í3 volna kímélendő. Már pedig egész bizonyossággal meg van állapitva ama tény, hogy a vándor halak, de névleg a galócza és lazacz bár leginkább a nagy folyókban illetve a tengerben tartózkodnak, ivás végett mindig ugyanazon egy folyóba, annak ugyanazon mellékágába úsznak fel, hol a petékből kikeltek; de ezen felfelé való vonulásukat már bosszú idővel az ivás előtt teszik, s ivás után is még egy időig nálunk maradnak ; vizeinkben való megjelenésük nem valami esetleges, de olyan, mely bizton bekövetkezik, ha a halnak egyáltalán módja van ide följutai. E vándor halak tehát épen oly nemzeti vagyont képviselnek, mint az állandóan itt tartózkodók. A külföldön emiitett vándor halak épen a legnagyobb gonddal tenyésztetnek, kiraéltetnek, igy például Németországban a Rajnába évenként több mint fél millió lazacz ébrény eresztetik be, a művi haltenyészdékből. — Németország, Anglia, Norvégia tudvalevőleg azóta huzza óriási jövedelmeit lazacz-folyóiból, mióta ott e halak kellő védelemben részesittetnek s mesterséges tenyésztésükre legnagyobb gond fordittatik. Nálunk is igy kell ennek lenni, törvényünk vegy< óltalmába e vándor halakat, s szabjon reájuk ivásuk idején épen oly tilalmi időt, mint a nem vándor halakra. A 10. § tehát vagy egyszerűen elhagyandó, vagy következővel helyettesítendő : A hazai vizeinkben állandóan nem tartózkodó, de ide ivás végett bevándorló halakra is tilos a halászat, azoknak ivási ideje alatt. A 13. § igy szól: Tilos a halikra-szedés. Mivel a művi tenyésztés sikerességéhez gyakorta épen a szabad folyókból vett halikra szükséges, e § helyesebben igy volna fogalmazandó : Tilos a halikra-szedés, kivévén ha az tenyésztés szempontjából történik. A 14. §-ban mondatik, hogy tilos oly rekesz alkalmazása a folyókban, mely közönséges vizállás mellett a partból derékszögben a viz folyás felénél többet fog el stb. E pontra nézve oly folyókra való tekintetből, hol vándor halak jönnek elő, ezeknek ikrázási helyükhöz való feljutásuk lehető könynyitése végett kívánatos, liogy ily rekeszek időnként egyáltalán ne alkalmaztassanak, talán legczélszerűbben hetenként két-két napon ; a 14 § a) pontjához tehát e záradék volna csatolandó: azonban ily rekeszek alkalmazása oly folyókban, hol vándor halak jönnek elő, tilos minden hét szombat esti 8 órától, vasárnap esti 8 óráig, és szerda esti 8 órától, csötörtök esti 8 óráig. A 17. § szövegezése nem tiszta, s tárgyilag sem egészen helyes, igv szól: A politikai hatóság engedélye mellett a mesterséges tenyésztés, nemkülönben a halaknak más vizekbe való áthelyezése végett a halivadék valamint ama halak is kifogathatnak, melyek fogása a 8 és 9. §§ szerint tilos, valamint kivételesen apró halak kifogása is megengedtethetik mesterséges tenyészdékben tartott balak etetésére. Mesterséges tenyésztés vagy a halaknak ugyancsak tenyésztési szempontokból egy vízből a másba való áthelyezése végett szabad a halászat ivás ideje alatt is, s e végből a .9. §-ban megszabott méreten alul való halak is kifoghatok a politikai hatóság engedélye mellett. E pont magában véve is oly világos, hogy magyarázatot vagy bővebb indokolást nem szükségei. A 20. §, mely a Hméleti terekre vonatkozik, a legnemesb fajú halak, a szemlingek (Salmonide) tenyészetének érdekében lehető legfontosabb, egész terjedelmében meghagyandónak véli a bizottmány, s e pontra kiváló súlyt fektet. A mi a törvényjavaslatban a tiltott eszközök és fogási módokról, a halászatra való jogosultságról, a part- és vizbirtokosok jogai s kötelezettségeiről, a kihágásokról s azok büntetéséről, a biróságok eljárásáról, s a tenyészetre káros mozzanatok elhárításáról előadatik: a felvidék halászatának érdekeivel teljesen találkozik. A törvényjavaslatot egészben véve korszerűnek, alaposan átgondoltnak, s a viszonyoknak megfelelőnek tartja a bizottmány. A törvény lehető leghamarabbi életbeléptetése s szigorú betartása égetőleg szükséges, e részben ujolag utal a bizottmány az egylet által a kormányhoz benyújtott telterjesztvényére, a melyben ez indokolva részletesen előadatik, s melynek gondos figyelembevételét ujolag melegen ajánlja és kérelmezi. Ezután elnök megbizatik, hogy a törvényjavaslatra vonatkozó emez észrevételeket indokoltan mielőbb terjeszsze be a nmlt. földmüvelés-, ipar- és kereskedelmi ministériumnak. * * * Bizottsági elnök indítványára határozatba ment, hogy az egylet halászati törekvéseit könnyítendő, addig is, mig a halászati törvény életbe lépend, czélszerű megyei szabályrendeletek vegyék a halászat ügyét óltalomba; e végből elnök megbizatik, hogy a már meglévő szepesmegyei halászati szabályzatot a mennyiben némi változtatást kiván, dolgozza át, s azt ily alakban Szepesmegye közgyűlésének teríeszsze be, annak ujolag való közzétételét s pontos betartását kérelmezvén. Ezután ama fontos kérdés került szőnyegre : mimódon lehetne a felvidék halászatát legczélszerűbben emelni. E végből Dr. Pelech János a Kárpátegylet közgyűlésének benyújtott, — a Tátra-vidék halászatának érdekében ivott munkálata olvastatik fel, — az abban felsoroltak általában helyeseltetvén, javaslatai az egyletnek elfogadás s keresztülvitel végett legmelegebben ajánltatnak. Leglényegesebb pontjai ezek : 1. Vegyen bérbe a Kárpát-egylet lehető leghosszabb időre Tátra vidékén, első sorban a Poprád folyó árterületén levő hallenyésztésre alkalmas patakokat, folyókat és tavakat ; azután részint okszeiíí halászati eljárás, kímélet, részint mesterséges haltenyésztés által oda hasson, hogy azokban a halállomány lehető legjobb karba helyeztessék. 2.) A felvidék vizeiben még eddig elő nem fordult, dei ottani tenyészetre alkalmas uj nemes halfajoknak művi bevitelét eszközölje az egylet. Itt első sorban a tátrri tavak jönnének tekintetbe, hová több igen nemes halfajt lehetne beültetni; ilyenek a vitéz szemling (Seubling), melynek husa a Salmonidák között ÍS elsősorban áll, — e hala havas világnak eredeti őslakója, a Tátra némely tavában bizton jól tenyészend. Ajánltatik továbbá a tavi szemling (Seeforelle) s esetleg a tengeri szemling (Lachs-forelle) meghonosítása is. A lazacz tenyésztésre vonatkozólag megjegyzendő, hogy amennyibon e hal a Vistulában, főleg annak németországi részletében utolsó időkben nagy gonddal cultiváltatik, s ez évben is több mint fél millió kis lazacz tétetett ki, — azon esetre ha a folyam Galicziában fekvő részletén a halászat okszerűen