Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-01-29 / 5. szám

JANUÁR 29. 1880. 41 annak, mit az nyers állapotjábau, vagy el­rontva producál — félreismerése. Annyi bizonyos, hogy a ki minek nem mestere, hóhéra az annak. Bizonyosan az utolsó vagyok azok között, kik az állatban csupán állatot látnak, különösen az ember állandó társává vállott ebnél — az intelligentia egy bizonyos, nem megvetendő fokát el kell ismernünk, ezen intellectuális tőke pedig a faj constantiája által hova tovább növekszik. De azért azt követelni tőle: mivel constans faj vagy — vezetés nélkül tudj mindent, találd ki gondolatomat, tagadd meg önmagadat — talán még is sok lenne. Hiszen a gyermek a tanulékonyság mellett a combinativ judicium csiráját is magában hordja, de hagyjuk eru­ditio nélkül magára, bizonyosan ma is a ci­vilisátió daczára, szépen visszamegy az ököl­jogra; ha pedig hozzá nem értő, kontár ke­zekbe jut, nevelése elhibázott, maga pedig morális torzalak lesz. Az állat képességeit a természet első sorban és tulajdonképen ön­fentartási, táplálkozási és mindenesetre önös czélokra adta, természeti hajlamai ezek kielé­gítésére törnek. A vizsla a vadat nem azért állotta örök időtől fogva, hogy mi lelőjjük s ő nekünk elhozza; de adta neki végzete a finom orrot, a megállást, a mi tulajdonkép nem más, mint a belopás azért, hogy hatal­mába kerítve bekebelezze a vadat. Az ember hivatása értelmi felsöbbségével mindent hasz­nára fordítani, szolgájává tenni, mi e földön létezik. Hogy ezt elérje, mindenekelőtt az eszközöket kell helyesen megválasztania, a kivitelhez elegendő itélő tehetséggel kell bírnia; mindenekelőtt az individuumot, melyből valamit csinálni akar, hogy ugy mondjam, anyagi és morális tekintetben vegyi alkatrészéig is­merni, annak tehetségeit az egged értelmi felfogássához és temperamentumához képest fejleszteni'.*) Miután a hány egyén annyi véralkat s a képességek ugyanannyi fokozata, ennekfolytán az elbánás nem lehet cháblon­szerii, a juste milieut eltalálni vajmi n ehéz, a vesződ­séget viselni pedig nem csekély morális erő s türelem kell. Quem dii sat. Azok, kik mindezen kellékekkel bírnának, az urvadászok, az angol vizslával bíbelődni restelnek többnyire; azok kik e fáradságot nem restellenék — az u. n. jágerek — nem birnak hozzá elég intelligentiával vagy leg­alább ismerettel; s azt hiszik, hogy az első az engedelmesség s ebben igazuk is van, de már abban nincsen, lia azt gondolják, hogy azt ugy érik el, ha more consueto, mint a cseh vizslát, a szegény tanonczot a korállon istentelenül elpáholják. Ez a modor persze legjobb arra, hogy az eb örökre hasznavehe­tetlen legyen, mert az angol vizslának csak temperamentuma nagyobb, mint tehetsége; ki az előbbenit kellő modorban temperálni bírja, kincscsel fog bírni, ki megtörni akarja azt, örökre elronthatja. Azt persze, hogy az angol vizsla a lábnál túrja a földet, senki el nem éri, de nem is szükséges ez, mivel páratlan szagérzéke a távolabb revirozást bízvást meg­engedi. Temperamentumához mért bánásmóddal oila vinni a vizslát, hogy akaratát líráénak mindig alárendelje, hogy a lövés után be ne ugorjék (ezen rettenetes gustus pedig nálunk nagy divat), azért pihenés után aportirozhat; — első idényben vérnyomra nem ereszteni, s kész az angol vizsla dressurája. Studium igaz, de nem ördögi mesterség. Az útmutató erre a V. és Vers. lap 1878. 29-ik számaiban. Hogy, mig a publicum csak elrontott angol vizslát lát, nincs hozzá kedve, termé­szetes. De hát csak nálunk lennének ezen kitűnő állatok hasznavehetetlenek, vagy csak nálunk lennének képtelenek őket idomítani? Ez képzelhetlen. Hogy mint kellene ezen a bajon segíteni, elmondom alább. Mielőtt e részben is a practicumra tér­nénk, szabadjon az elmélkedés azon pontjára nézve, mely arra hív fel, hogy „létesítsünk oly mozgalmat, melynek eredménye egy a mi viszonyaink­nak kellően megfelelni képes vizslafaj tenyésztése, len­ne" igénytelen véleményemet elmondani. Ha­bár nézeteit t. czikkirónak minden részben aláirom, s őt készségesen mestereműi elfoga­dom, engedje meg, ha némely előző állításaival szemben bátorkodom a tapasztaláson alapuló ellennézetemnek kifejezést adni s szerényen megjegyezzem, hogy egy ily faj immár lé­tezik. Osztozva abban, mi a tanításról és a nálunk „tartott" vizslákról mondva van ; azt, hogy „« külföldről hozott vizslák a mi meleg nya­runkban fürj és fogolyvadászatokon ki nem tartanak" feltétlenül nem merném aláirni, legfeljebb is csak annyiban, ha külföldi alatt német vizsla értendő. Az angol vérről, ha tiszta, ezt ta­pasztalás után nem mondhatnám; ha ez némi­leg állana is, legfeljebb a setternél volna az eset hosszú szőre, vagy a legkisebb poin­ternél, gyenge de azért izmos alakjánál fogva. Azonban azt hiszem, hogy az acclimatisatio ezen is segítene, és a 2-ik és 3-ik generátiónál már egyik ivadéka sem láborálna e hibában. Már a közép faj pointer jól resistál forró nyarunknak ; fáj­dalom kimullott Lawyerem a helyett,- hogy a hőség őt lankasztotta volna le, mindig en gem járt le. H. Z. (Folyt, köv.) Figyelmeztetés, Egy német kutya-tenyésztő hirdeti csaknem minden német lapban kitűnő vadászkutyáit. Czime : Otto Fried- rich Zahna, provinz Sachsen, Königreich Preusen. A fényes Ígéretek által elcsábíttatva, magam is rendeltem egy vizslát, figyelmeztetem a vadászat kedvelőket, hogy ezen embertől óvakodjanak,mert a legnagyobb Schwind­ler a világon. Küldött nekem 300 markért egy olyan rosz állatot, mely még egy fillért sem ér. Minden e tárgyban hozzá irt szives és fenyegető leveleim ered­ménytelenek voltak, még válaszára se érdemesítette azo­kat. Tudva azt, hogy az a boldog, ki más kárán tanúi, vadásztársaimat e boldogságban részesíteni emberi köte­lességemnek tartottam.*) Szorokszo, 1880. jan. 25. Barcsay János. Használható-e a Revolver-Rifle vadászatra? Vájjon az amerikai ismétlő-fegyvert, vagy talán jobban mondva golyószórót (Repetir-Gre­wehr) lehet-e vadászaton sikerrel használni ? e thema felett Br. Nolde az „Ulustr. Sport­Zeitungban következőkép elmélkedik. — Min­denekelőtt megjegyzi, hogy ő e puskának kezelését a világ legelső lövészétől Dr. Car­vertől látta, ki (mint azt mult évben a Vadász és Versenylapban emiitettük) e fegyverrel két perez és 37 másodpercz alatt 83 lövést tett, s ez alatt 52 üveggömböt talált. E tény látszó­lag a mellett bizonyit, hogy az amerikai is­métlő-puska, mint vadászfegyver is nagy sikert arathat, s szerinte mint tartalék-fegyver, nagy vadakra pl. oroszlánra, tigrisre és medvére rend­kívüli értékkel bírhat, a mennyiben a rendelkezés­re álló 16 golyó közül egyiknek-másiknak halál­hozó ereje van, sekkép a veszélytől megmentheti a vadászt. Ez ismétlő-fegyverek golyói nagyon kicsinyek ugyan, de a gyorsan egymásután ellőhető golyók pótolják a hiányt. *) Különben is, Európában a vadásznak csakis a medve a respektálható ellen­fele, melylyel szemben az ismétlő-fegyver j ó szol­gálatot tehet, mint tartalék-fegyver.' Úgyszintén ajánlható az ismétlő-fegyver udvari és áta­lában oly vadászatokon, a hol a vad meglehe­tős közelben és csapatosan vonul el. Ha azonban nagyobb távból kell lőnünk, jobb ha a nagyobb vadak ellenében, mint pl. vadkan, szarvas sat., a szokott golyós fegyvereket használjuk. Hogy az ismétlő-fegyverek na­gyobb távolnál mennyire sikeresek, a báró *) Nemsokára egy gyönyörű példáját fogjuk kö­zölni e tan helyes alkalmazásának — egy vizsla idomítás leírásában. Szerk. *) Sajnáljuk, hogy t. uraságod tavaly nem levén la­punk olvasója, nem olvashatta Hanvay Zoltán ur hasonló figyelmeztetését. Szerk. még eddig nem tett kisérletet, azt azonban állítja, hogy mint tartalékfegyver a vadászra nézve nagybecsű és a tekintetben az első helyet foglalja el. A dr. Carver által hasz­náltat, kivált ha a 16 töltvény benne volt, meglehetős nehéznek találva, noha a Carver kezében az igen könnyűnek mutatkozott; csak liogy dr. Carver valódi athlétai növésű férfiú; közönséges erejű vadászoknál mindenesetre könyebbb sulylyal biró fegyverekről kellene gondoskodni. Lőjegyzékek. A gr. Zichy Pál Ferencz ő mlga ezifferi, íminigai és bikszárdi uradalmaiban 1879. november és deczember hó­napjaiban lőtt vadak jegyzéke. I. Czifferi vadászterületen: Róka í>1 » •3 fa C ab o> fa Fáezány Fogoly || Összesen Nov. 4. Megnyitó vadászat Dec. 27. Mezei pásztázó vadászat Deez. 29. Mezei pásztázó vadászat Decz. 30. Erdei ós mezei pásztázó v. Decz. 31. Hajtóvadászat erdőben. 1 1 57 52 200 41G (33 9 1 3 5 16 8 104 7 1 1 89 52 262 429 173 Összesen 2 8481 18'128 911005 II. M a n i g a i vad. területen: Decz. 13. Mezei pásztázó vadászat 210 db. E két vadászterületen elejtetett tehát 2 róka, 1058 nyúl, 18 tengeri nyúl, 128 fáezány, 9 fogoly, összesen 1215 db vad. Résztvettek a téli vadászatban: a háziúr, gr. Zichy Béla, gr. Pálfly József és János, gr. Nádasdy, br. Wal­terskirchen Károly. Ehez járul még a Ozifferen, nyári vadászaton, a házi úr és fia Antal által cserkészeten lőtt 1 őzbak s 40 fürj s a bikszárdi vadászterületen elejtett 1 vaddisznó, 1 tízes agancsár, 2 szarvas telién s 3 őzbak. E szerint a nyári és téli vadászatokon lőtt összes vadak száma fentjelzett vadászterületen : 1323. Österreicher Márton, uradalmi erdész. * s. * Gr. Széchenyi Ferencz ő mlga tarnöczai uradalmában (Somogymegyében) 1879-ben lőtt vadak jegyzéke. Őzbak 48 Vadrécze 279 Őz-suta 2 Vízi-csirke 3 Nyúl 152 Fenyves 18 Fogoly 131 Vadgalamb 21 Fürj 402 Róka 69 Erdei-szalonka 613 Vadmacska 4 Sár-szalonka 2 Küliinf. kártékony vad 140 Összesen: 1884 Harant Béla, körerdész. * * * Lőjegyzéke gr. Festetics Tasziló ő mltgának Ber­zenczén és Keszthelyen 1879-ben általa elejtett agancsá­rokról : Szeptember 13. Kétnyáron 1 12 ágas 350 vám font, B 15. Taranyon 1 8 B 372 B ti 15. B 1 14 fl 244 B n 21. B 1 12 fl 320 B fl 22. B 1 12 B 304 B B 23. B 1 12 B . 324 B B 23. B 1 10 B 206 B B 24. B 1 10 B 300 n, fl 26. B 1 10 B 268 B ' B 28. B 1 14 B 372 „ it 28­B 1 12 B 290 „ B 28. Kétnyáron 1 8 B 306 „ B 30. B 1 8 B 250 B B 30. B 1 8 B 256 B Október 2. Szentán — — — _ Összesen: 14 db agancsár. Riedl Ödön, erdőmester. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom