Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-01-29 / 5. szám

JANUÁR 29. 1880. 41 annak, mit az nyers állapotjábau, vagy elrontva producál — félreismerése. Annyi bizonyos, hogy a ki minek nem mestere, hóhéra az annak. Bizonyosan az utolsó vagyok azok között, kik az állatban csupán állatot látnak, különösen az ember állandó társává vállott ebnél — az intelligentia egy bizonyos, nem megvetendő fokát el kell ismernünk, ezen intellectuális tőke pedig a faj constantiája által hova tovább növekszik. De azért azt követelni tőle: mivel constans faj vagy — vezetés nélkül tudj mindent, találd ki gondolatomat, tagadd meg önmagadat — talán még is sok lenne. Hiszen a gyermek a tanulékonyság mellett a combinativ judicium csiráját is magában hordja, de hagyjuk eruditio nélkül magára, bizonyosan ma is a civilisátió daczára, szépen visszamegy az ököljogra; ha pedig hozzá nem értő, kontár kezekbe jut, nevelése elhibázott, maga pedig morális torzalak lesz. Az állat képességeit a természet első sorban és tulajdonképen önfentartási, táplálkozási és mindenesetre önös czélokra adta, természeti hajlamai ezek kielégítésére törnek. A vizsla a vadat nem azért állotta örök időtől fogva, hogy mi lelőjjük s ő nekünk elhozza; de adta neki végzete a finom orrot, a megállást, a mi tulajdonkép nem más, mint a belopás azért, hogy hatalmába kerítve bekebelezze a vadat. Az ember hivatása értelmi felsöbbségével mindent hasznára fordítani, szolgájává tenni, mi e földön létezik. Hogy ezt elérje, mindenekelőtt az eszközöket kell helyesen megválasztania, a kivitelhez elegendő itélő tehetséggel kell bírnia; mindenekelőtt az individuumot, melyből valamit csinálni akar, hogy ugy mondjam, anyagi és morális tekintetben vegyi alkatrészéig ismerni, annak tehetségeit az egged értelmi felfogássához és temperamentumához képest fejleszteni'.*) Miután a hány egyén annyi véralkat s a képességek ugyanannyi fokozata, ennekfolytán az elbánás nem lehet cháblonszerii, a juste milieut eltalálni vajmi n ehéz, a vesződséget viselni pedig nem csekély morális erő s türelem kell. Quem dii sat. Azok, kik mindezen kellékekkel bírnának, az urvadászok, az angol vizslával bíbelődni restelnek többnyire; azok kik e fáradságot nem restellenék — az u. n. jágerek — nem birnak hozzá elég intelligentiával vagy legalább ismerettel; s azt hiszik, hogy az első az engedelmesség s ebben igazuk is van, de már abban nincsen, lia azt gondolják, hogy azt ugy érik el, ha more consueto, mint a cseh vizslát, a szegény tanonczot a korállon istentelenül elpáholják. Ez a modor persze legjobb arra, hogy az eb örökre hasznavehetetlen legyen, mert az angol vizslának csak temperamentuma nagyobb, mint tehetsége; ki az előbbenit kellő modorban temperálni bírja, kincscsel fog bírni, ki megtörni akarja azt, örökre elronthatja. Azt persze, hogy az angol vizsla a lábnál túrja a földet, senki el nem éri, de nem is szükséges ez, mivel páratlan szagérzéke a távolabb revirozást bízvást megengedi. Temperamentumához mért bánásmóddal oila vinni a vizslát, hogy akaratát líráénak mindig alárendelje, hogy a lövés után be ne ugorjék (ezen rettenetes gustus pedig nálunk nagy divat), azért pihenés után aportirozhat; — első idényben vérnyomra nem ereszteni, s kész az angol vizsla dressurája. Studium igaz, de nem ördögi mesterség. Az útmutató erre a V. és Vers. lap 1878. 29-ik számaiban. Hogy, mig a publicum csak elrontott angol vizslát lát, nincs hozzá kedve, természetes. De hát csak nálunk lennének ezen kitűnő állatok hasznavehetetlenek, vagy csak nálunk lennének képtelenek őket idomítani? Ez képzelhetlen. Hogy mint kellene ezen a bajon segíteni, elmondom alább. Mielőtt e részben is a practicumra térnénk, szabadjon az elmélkedés azon pontjára nézve, mely arra hív fel, hogy „létesítsünk oly mozgalmat, melynek eredménye egy a mi viszonyainknak kellően megfelelni képes vizslafaj tenyésztése, lenne" igénytelen véleményemet elmondani. Habár nézeteit t. czikkirónak minden részben aláirom, s őt készségesen mestereműi elfogadom, engedje meg, ha némely előző állításaival szemben bátorkodom a tapasztaláson alapuló ellennézetemnek kifejezést adni s szerényen megjegyezzem, hogy egy ily faj immár létezik. Osztozva abban, mi a tanításról és a nálunk „tartott" vizslákról mondva van ; azt, hogy „« külföldről hozott vizslák a mi meleg nyarunkban fürj és fogolyvadászatokon ki nem tartanak" feltétlenül nem merném aláirni, legfeljebb is csak annyiban, ha külföldi alatt német vizsla értendő. Az angol vérről, ha tiszta, ezt tapasztalás után nem mondhatnám; ha ez némileg állana is, legfeljebb a setternél volna az eset hosszú szőre, vagy a legkisebb pointernél, gyenge de azért izmos alakjánál fogva. Azonban azt hiszem, hogy az acclimatisatio ezen is segítene, és a 2-ik és 3-ik generátiónál már egyik ivadéka sem láborálna e hibában. Már a közép faj pointer jól resistál forró nyarunknak ; fájdalom kimullott Lawyerem a helyett,- hogy a hőség őt lankasztotta volna le, mindig en gem járt le. H. Z. (Folyt, köv.) Figyelmeztetés, Egy német kutya-tenyésztő hirdeti csaknem minden német lapban kitűnő vadászkutyáit. Czime : Otto Fried- rich Zahna, provinz Sachsen, Königreich Preusen. A fényes Ígéretek által elcsábíttatva, magam is rendeltem egy vizslát, figyelmeztetem a vadászat kedvelőket, hogy ezen embertől óvakodjanak,mert a legnagyobb Schwindler a világon. Küldött nekem 300 markért egy olyan rosz állatot, mely még egy fillért sem ér. Minden e tárgyban hozzá irt szives és fenyegető leveleim eredménytelenek voltak, még válaszára se érdemesítette azokat. Tudva azt, hogy az a boldog, ki más kárán tanúi, vadásztársaimat e boldogságban részesíteni emberi kötelességemnek tartottam.*) Szorokszo, 1880. jan. 25. Barcsay János. Használható-e a Revolver-Rifle vadászatra? Vájjon az amerikai ismétlő-fegyvert, vagy talán jobban mondva golyószórót (Repetir-Grewehr) lehet-e vadászaton sikerrel használni ? e thema felett Br. Nolde az „Ulustr. SportZeitungban következőkép elmélkedik. — Mindenekelőtt megjegyzi, hogy ő e puskának kezelését a világ legelső lövészétől Dr. Carvertől látta, ki (mint azt mult évben a Vadász és Versenylapban emiitettük) e fegyverrel két perez és 37 másodpercz alatt 83 lövést tett, s ez alatt 52 üveggömböt talált. E tény látszólag a mellett bizonyit, hogy az amerikai ismétlő-puska, mint vadászfegyver is nagy sikert arathat, s szerinte mint tartalék-fegyver, nagy vadakra pl. oroszlánra, tigrisre és medvére rendkívüli értékkel bírhat, a mennyiben a rendelkezésre álló 16 golyó közül egyiknek-másiknak halálhozó ereje van, sekkép a veszélytől megmentheti a vadászt. Ez ismétlő-fegyverek golyói nagyon kicsinyek ugyan, de a gyorsan egymásután ellőhető golyók pótolják a hiányt. *) Különben is, Európában a vadásznak csakis a medve a respektálható ellenfele, melylyel szemben az ismétlő-fegyver j ó szolgálatot tehet, mint tartalék-fegyver.' Úgyszintén ajánlható az ismétlő-fegyver udvari és átalában oly vadászatokon, a hol a vad meglehetős közelben és csapatosan vonul el. Ha azonban nagyobb távból kell lőnünk, jobb ha a nagyobb vadak ellenében, mint pl. vadkan, szarvas sat., a szokott golyós fegyvereket használjuk. Hogy az ismétlő-fegyverek nagyobb távolnál mennyire sikeresek, a báró *) Nemsokára egy gyönyörű példáját fogjuk közölni e tan helyes alkalmazásának — egy vizsla idomítás leírásában. Szerk. *) Sajnáljuk, hogy t. uraságod tavaly nem levén lapunk olvasója, nem olvashatta Hanvay Zoltán ur hasonló figyelmeztetését. Szerk. még eddig nem tett kisérletet, azt azonban állítja, hogy mint tartalékfegyver a vadászra nézve nagybecsű és a tekintetben az első helyet foglalja el. A dr. Carver által használtat, kivált ha a 16 töltvény benne volt, meglehetős nehéznek találva, noha a Carver kezében az igen könnyűnek mutatkozott; csak liogy dr. Carver valódi athlétai növésű férfiú; közönséges erejű vadászoknál mindenesetre könyebbb sulylyal biró fegyverekről kellene gondoskodni. Lőjegyzékek. A gr. Zichy Pál Ferencz ő mlga ezifferi, íminigai és bikszárdi uradalmaiban 1879. november és deczember hónapjaiban lőtt vadak jegyzéke. I. Czifferi vadászterületen: Róka í>1 » •3 fa C ab o> fa Fáezány Fogoly || Összesen Nov. 4. Megnyitó vadászat Dec. 27. Mezei pásztázó vadászat Deez. 29. Mezei pásztázó vadászat Decz. 30. Erdei ós mezei pásztázó v. Decz. 31. Hajtóvadászat erdőben. 1 1 57 52 200 41G (33 9 1 3 5 16 8 104 7 1 1 89 52 262 429 173 Összesen 2 8481 18'128 911005 II. M a n i g a i vad. területen: Decz. 13. Mezei pásztázó vadászat 210 db. E két vadászterületen elejtetett tehát 2 róka, 1058 nyúl, 18 tengeri nyúl, 128 fáezány, 9 fogoly, összesen 1215 db vad. Résztvettek a téli vadászatban: a háziúr, gr. Zichy Béla, gr. Pálfly József és János, gr. Nádasdy, br. Walterskirchen Károly. Ehez járul még a Ozifferen, nyári vadászaton, a házi úr és fia Antal által cserkészeten lőtt 1 őzbak s 40 fürj s a bikszárdi vadászterületen elejtett 1 vaddisznó, 1 tízes agancsár, 2 szarvas telién s 3 őzbak. E szerint a nyári és téli vadászatokon lőtt összes vadak száma fentjelzett vadászterületen : 1323. Österreicher Márton, uradalmi erdész. * s. * Gr. Széchenyi Ferencz ő mlga tarnöczai uradalmában (Somogymegyében) 1879-ben lőtt vadak jegyzéke. Őzbak 48 Vadrécze 279 Őz-suta 2 Vízi-csirke 3 Nyúl 152 Fenyves 18 Fogoly 131 Vadgalamb 21 Fürj 402 Róka 69 Erdei-szalonka 613 Vadmacska 4 Sár-szalonka 2 Küliinf. kártékony vad 140 Összesen: 1884 Harant Béla, körerdész. * * * Lőjegyzéke gr. Festetics Tasziló ő mltgának Berzenczén és Keszthelyen 1879-ben általa elejtett agancsárokról : Szeptember 13. Kétnyáron 1 12 ágas 350 vám font, B 15. Taranyon 1 8 B 372 B ti 15. B 1 14 fl 244 B n 21. B 1 12 fl 320 B fl 22. B 1 12 B 304 B B 23. B 1 12 B . 324 B B 23. B 1 10 B 206 B B 24. B 1 10 B 300 n, fl 26. B 1 10 B 268 B ' B 28. B 1 14 B 372 „ it 28B 1 12 B 290 „ B 28. Kétnyáron 1 8 B 306 „ B 30. B 1 8 B 250 B B 30. B 1 8 B 256 B Október 2. Szentán — — — _ Összesen: 14 db agancsár. Riedl Ödön, erdőmester. *