Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880
1880-11-04 / 45. szám
420 VADÁSZ- ÉS VERSENY-DAP. DECZEMBER 16. 1880. VADASZAT és LÖVÉSZET. Folyó vadászatok. Gr. Esterházy Miklós Móricz csákvári erdőségeiben is szép eredménynyel folytak le az eddigi vadászatok. Elejtetett ugyanis: 23 drb szarvas, 4 őzbak, 3 sertevad, és 8 erdei szalonka. Mint tudositónk megjegyzi, őzvad kevés, de szarvas igen sok van a revierben, bár erőset keveset látni közöttük ; a szaporulat ez utóbbiakból ez évben nem volt kielégitő. * * Mint Szilvásról értesülünk gróf Zichy Béla egy bét alatt a következő szarvasokat lőtte: 1 drb 16-os, 1 drb 14-es, 1 drb 12-es, 1 drb 10-es, 1 drb 8-as. Bakony-Nánán 1 drb 12-es. Privigyén, 1880. október 21. Városunk völgyét környező, legnagyobb részt gr. Pálffy János tulajdonához tartozó fenyves-, bükk- és tölgyfaerdők 35 ezer holdat meghaladó területén körülbelől két év óta hol sörtevad, hol pedig medve kezdett mutatkozni, E körülmény annál is inkább feltűnő, mert régebben csupán elvétve tévedett erdeinkbe a sörtevad és medve egy-egy példánya. A mult évben megtartott nagyszerű hivatalos és több magánjellogű vadászatok eredményei oly kedvezőtlenek voltak, hogy kétkedni sem mertünk e vadak meghonosodása és elszaporodása felett. Az idei galieziai hadgyakorlatok ágyúdürgése s fegyverropogása megriasztotta a farkasok nemzetségét s ezek egy ujabb népazaz vadváDdorlásra szánták el magukat, s — kétség kivül — a biztos megélhetés feltételeinek rekognoscirozására küldött példányok lehettek, a melyeket itt a pásztorok észrevettek. E napokban, az őszi szalonkázás közben a sűrű cserjésből kijőve egy hiuzt söréteztek meg, persze, hogy odább állott. Mintegy ellensúlyozására az emiitett dúvadak elszaporodásának — a vadászfegyvereknek a múlthoz képest jelenleg feltűnően kedvez a szerencse. A jelen év tavaszán Brezáuban és Gajdelen lőttek ez ősz kezdetén pedig Nagy Lohotán súlyosan megsebeztek 2 nagy medvéf. Nedoszeren szép számú sörtevad volt az eredmény; f. hó 2-ától 19-ig pedig a bajmóczi erdőségben egy 130, egy 110 és egy körülbelől 80 kilo sulyu inedve esett két szerencsés vadász pontos fegyvereinek áldozatul, s egy — a leghatalmasabb — kilyukadt mentéjét iszonyú orditással czipelte az erdő sűrűjébe; három-négy darab ugyanott, s ki tudná a csőszük és pásztorok hirei s a széttépett állatok nyomán —- megmondani, hogy hány leskelődik és melyik vadászterületünkön, az ürü és ökör húsra. E veszélyes vadak emlegetése közben borzongva jut eszembe tavalyról a nagylebotai hatalmas favágó, ki eltörött karja árán birta csak visszaverni baltacsapásaival az óriás maczkót, — a handlovai erdőn át karján kis csecsemőjét vivő nő, kit a félelem egy faderékhoz lapított szoborrá, mig a medve apró villogó szemeivel végig méregette egy arasztnyi távolból, — a két czégeli pásztor legény, kik őzfiak fogása reményében lopództak abozótba s a boesait szoptató medveanyától olyan bérmálásban részesültek, hogy az egyik máig is béna tőle, s végűi a kanyánkai asszony, ki körtéi lopásával komáját gyanusitva, a fáról egy hatalmas medvét látott leczuppanni közvetlen közelében stb. Es eszembe jut, hogy ha az idei vadászidény oly sikerrel fog befejeztetni, mint az utóbbi időben kezdődött, ugy, tekintve még ama körülményt is, hogy erdeinkben az elszaporodott sörtevadon, medvén, farkason s hiuzon kivül: vadmacska, őz, róka s bár gyéren, de nyul is van, a vadász-zsákmány nemcsak bennünket elégíthet ki, hanem a vadászkedvelőket is meglepheti. Mokányi Iván. a privigyei vad. társ. jegyzője. * * * T. Szerkesztő ur! Becses lapjában ez oly kevéssé ösraertetett alsó Zemplén vidékéről nem lesz talán érdektelen hébe-korba egy-egy kis rövid vadászati értesítést vehetni. E feltevésből kiindulva megkezdem azokat. Ugy saját tulajdonú, valamint a szomszédos tarczali határban levő bérelt vadászterületeken, melyek több ezer holdra terjednek, ez ideig s ez évadban lövetett vizsla előtt mintegy 28 nyul, pár száz kacsa, 40 mocsári- és csak 1 erdei szalonka, 51 fürj; a ragadozók közül: 4 róka, 2 vadmacska, 18 héja és sas. Ez arányok mutatják, miként ez évben nyúl felette kevés, kacsa és általán vizi vad bőven tenyészett, de fájdalom, ragadozó vadak is bőven, okai lévén ennek a szomszéd rendetlen vadászati tulajdonosok, kik azok pusztításával semmit sem gondolnak. Erdei szalonkát csak egyet láttunk. Fogoly egy sincs. Vadász üdvvei. Bálint-Cserén 1880 okt. 23-áu. Ónody Bertalan. Agarászat, kopászat. A szabolcs-vajai agarász-társulat kölyőkcs vegyes agár-versenyét novemberhó 10-én tartja Nyíregyházán, társulati gyűlés novemberhó 9-ik estve a nagyvendéglőben. Gencsy Béla. * * * Agarászat Kemenesalján. Folyó hó 23-án tartatott meg a régóta hires, de pár év óta szünetelő kemenesaljai cseri agarászat. Az agarászat igen jól sikerült — daczára, hogy előtte való nap este a szakadó eső minden reményt a zérusra devalvált; mert reggelre kitisztult, s a legszebb octóberi napon kissé nedves 20 ezer hold nagyságú bokros gyepen kezdődött a mulatság, Vidos Kál- i mán kedélyes veterán agarász vezetése alatt. Lóháton részt vettek Vidos Kálmán, Benő József, Nagy Dénes, Nagy Feri, Ostffy Miklós, Augusz Zsiga vasmegyei földbirtokosok, továbbá Hertelendy Feri, itju Perczel Sándor végül Ihász Lajos és neje Veszprémmegyéből, Emlitetieken kivül jelen voltak Vidos Benő és Józsefné ő nagyságaik kocsin, ugy Ajkay Dénes. Nyolcz agár volt, melyek kettő kivételével kitűnően futottak, és 14 nyul közül 13-at fogtak. Ez a cseren rendkivüli eredmény. Egyet a bokrok között elveszítettek, de nem szalasztottak el. Ezen agarászat szoros értelemben nem verseny volt, csupán kedélyes összejövetel, az agarász-egylet megalakítása czéljából. Az agarászat délután 3 órakor végződött egy tanya mellett, hol a jó kedvű társaság megebédelt, s ebéd után derült kedvben megalakult az agarász egylet, kötelezvén tagjait első évre 20 frt tagdíj lefizetésére. A dijjakból befolyó összeg lovagló szerek vételére leend forditva a legjobb agár tulajdonosok részére. Lőrinte, 1880. október 24. Vadászüdvvel Ihász Lajos * . * * A Zemplénmegyei agarász-egyesület október hó 18-án tartá kölyök-agár versenyét Gálszécs tarlós mezején és az ezzel határos „Kincses" pusztán, melyet a tulajonos gróf Andrássy Manó volt szives e czélra az egyletnek átengedni — Fogadja érte őszinte köszönetünket. E verseny kedves emlékemarad még sokáig mindazoknak, kik ott jelen voltak, — az egyletnek pedig biztosítékot nyújtott az iránt, hogy e megyének nemcsak alvidékén, hol sebes árviz gyalulta meg a földet, de dombos völgyes felvidékén is hazára lelt, hazát talált, még pedig kedveset. Már a versenyt megelőző estén kellemesen lepett meg bennünket Vladár Kristóf egyleti elnök ur azon értesítése, hogy gr. Andrássy Manóné ő méltósága a versenyre három értékes dijat ajándékozott;inditványozá egyszersmint, bogy a nemes grófnő ezen előzékeny figyelmét az egyesület küldöttségileg köszönje meg. Ezen indítvány köz'nelyesléssel találkozván, a küldöttség tagjaiul egyleti elnök elnöklete alatt Dokus Gyula, Szemere Emil és Vladár Emil U'-ak kérettek fel az egylet szives köszönetének tolmácsolására, s egyszersmind Meczner Béla ur javaslata alapján elhatároztatott, hogy e három dij a felmaradó bárom legjobb agárnak adassék ki. Másnap borongós bár, de csöndes kellemes őszi időre ébredénk ; már 9 órakor lovon ült a társaságnak — mint szokták mondani— apraja nagya, — az agártulajdonosok pedig lázas izgatottsággal várták a pillanatot, sikra állithatni a gondosan nevelt csemetéket. Nemsokára fel is hangzott a gyepvezér indulásra intő harsány szava, s csakhamar vágyaink szinhelyére érve, valóban kellemes látványt nyújtott a 27 urlovasból alakult mezőny, mely azonban festői szépséget és érdeket csak akkor nyert, midőn a vidékbeli úrhölgyek számos kocsikon, élükön gr. Andrássy Manóné és két bájos leányával a versenytérre érkeztek. Midőn a grófnő érkezése jelezve lőn, sarkantyúba kapta lovát az egész vadásztársaság s elébe vágtatva egyletünk elnöke, nyugtalan paripák dobogása és élénk éljenektől kisért szivélyes szavakkal köszönte meg a nemes grófné kegyteljes figyelmét. A kölcsönös üdvözlések befejezése után csakhamar felhangzott az első „hajrá" és e vidék mai napság valóban páratlan nyúlbőségének köszönhető, hogy még az nap a 11-ik hallalinál 9 versenytársa közöl Bárczai Elemér ur „Tobik"-ja biztostositá gazdájának a diadalt; de habár — mint az összevetésből kitűnik — Fortuna e kegyeltje megállta is társai közt helyét, mégsem merjük hinni, hogy gazdájának Heves megye szikes gyepén is hasonló dicsőséget arasson. A nevezések következő sorrendben történtek : 1. Orosz Miklós úr f. k. Lárm. 2. Szemere Lajos ur f. sz. Nanette. 3 Meczner Béla ur f. k. Lajkó. 4. Ugvanaz f. k. Klopiczky 5. Cseley Lajos ur t. k. Szarvas. 6. Nemthy József ur f. k. Czigány. 7. Bárczay Elemér ur v. k. Tooik 8. Ugyanaz t. sz. Manczi. 9. Fiizy Kálmán ur f. sz. Gyöngyöm. Összev etés : Nanette Manczi Czigány Czigány Nanette Klopiczki } K|opiczk i Gyöngyöm I Szarvas | loZ Larma Szarvas Szarvas Szarvas Tobik Tobik 1 Tobik 1 Tobik ) Tobik Erővesztő jErővesztő jErővesztőJ Adósai vagyunk még az elismerés meleg szavával Dokus Gyula és Vladár Emil uraknak, kik e versenyre egyes birákul választatván, a bennök helyezett bizalomnak teljes mértékben megfeleltek. Ritka eset, — a ki agarász, az tudja ; — mindenki elismerte hogy igazságosan ítéltek. A versenyt Gálszécsen kedélyes társas ebéd követte, melynél az első pohárköszöntő Vladár Kristóf egyletünk
