Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880
1880-09-30 / 40. szám
SZEPTEMBER 30. 1880. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 369 3évese, mely az idén Prágában az 1000 aranyat, Pesten a Nemzetit nyerte; Németországban kissé rosszul futott ugyan egy párszor, de ugy látszik régi tehetségét ismét visszakapta pár hónapi pihenés után. Igaz hogy oly könnyű teher volt reá szabva — miszerint csak annak nem tudása, vájjon régi tehetségét visszanyerte-e: birhatta reá Elemért és Berzenczét, hogy ellene magas terheik alatt induljanak ; az előbbit csakis azért inditották, bogy a handicapper győződjék meg, miszerint aránytalannak tartják a súlyt; különben azt mondhatta volna a teher határozó: „próbáltátok volna meg." A nyertes nem sokat változott május óta; könnyű, aczélos kinézésű s határozott kedvencz volt a versenyre, Az államdijban Homespun,daczára hogy 4 kiloval többet vitt — könyen megverte Nautilust. —• Bájos a Blankenese dij ban körüljárt.— Az Erdődy-akadályverseny volt a nap 3-dik érdekessége. Vén gárdák jöttek ütközetbe ; The Monk, Camomille — a fiatal Stanley-Violante kancza ellen, mert Créve-Coeurben, hevessége miatt, Hugo-Telepiben pedig állitólagos roarerség miart nem igen biztak. A mezőny igen szépen s correcte együtt ment és ugorta valamenyi akadályt, kivéve Créve-Coeurt, mely a Tribun előtti ugrás után előtérdeire esett s Phillips fejtetőre átbukott rajta, s bár a jockey rögtön felkapott, nem birta többé behozni az elvesztett tért; a mély szántóföldben Hugó-Telepi is beadta a kulcsot; ellenben az öreg The Monk az Esterházy bg piros színeit mindig elől vitte — daczára, hogy ellenfelei igen nyomták — egész a nyerő oldalra befordulóig, itt azoDban roppant terhe alatt kénytelen volt gr. Esterházi Miklós kanczájának engedni az elsőséget, melyet Hanreich szokott nyugodtságával lovagolt, egy fonttal sem használván el többet erejéből, mint a mennyi kellett a győzelemhez. Hansi bg Esterházy lován második, s igy a két magyar fiú a legszebb steeplecbaset lovagolta, miben már több mint egy évtized óta elismert elsőséggel birnak. * * * A harmadik napi versenyekben legtöbb meglepetés volt. Gr. Apponyi A. Surpriseje megverte a Hope-mént a vigaszversenyben ; — Captain Nemo pedig Gamianit a Festeticsdijban; és Frohner ur Donna Christioeja megvert egy féltuczat kétévest a Nursery ben. Ez a Nursery különben egy elrontott verseny volt; 7 csikó ment az indulási helyre, s ezek közül egy hibás startból Landlord, Orient és Vezér jockeyjei — rosszul értvén a jelt vagy szeleskedvén — az egész pályát megfutották, mig a többi elmaradt. Égy a helyszínére kisiető bizottság a nevezett jockeyeket találá hibásoknak, s mindegyiket 25 frt pénzbirságra itélé. Ezenközben Landlord és Orient hazalovagoltattak, és csak Vezér ment még egyszer az induló-pontra és vett részt a versenyben, mely a legkülönösbbek egyike volt; a csikók hosszú szalaggá nyúlva jöttek befelé, s Donna Christine tetszés szerint nyert 5—6 hoszszal Palestina ellen. Igy végződtek a sopronyi versenyek, melyek után a figyelem a bécsi versenyekre irányul, hol a „Jockey-club Pokal"-ért a legjobb 3éves és id. lovak találkoznak első nap; mig másnap a 2 és 3évesek közti Trial-Stakes lesz a nap főérdekessége. — Bálvány is fölment Bécsbe és első nap futni és hiszszük győzni fog a kladrubi dijban, hol még Osborne fogja lovagolni. * Elnök : Gr. Széchenyi Kálmán. — Intézők: Gr. Széchenyi Gábor, br. Augustinetz Antal, Ebergényi István, Lenek Emil, Flandorffer Ignácz lovag. — Pályabirák: Gróf Erdődy István exc., br. Ambrózy Lajos, Szegedy György. — Versenybírák: Hg Esterházy Pál, gr. Festetics Pál, br. Ambrózy Lajos. -- Teberre felügyelők: Lenek Emil, Schneider Márton. — Indítók : Cavaliero Ferencz, Flandorffer Pál lovag. — Pálya felügyelő: Lenek Emil. — Titkárok: Szalay Imre cs. kir. százados és Cavaliero Ferencz. ELSŐ NAP. Szombat, szeptember 25-én. I. Esterházy-dij. 1000 frt. Handicap. Futhat minden 3é és idősb ló. Táv. 1600 meter. Tét 100 frt, fele bánat, kisbánat 30 frt. A második ló nyer 400 frtig a tét- és bánatokból, a maradandó összeg fele pedig az elsőé. (18 nev.) Gr. Schlick Ervin 4é p m Hilarius 51 és fél kilo Metealf 1 Gr. Henckel 3é p k Therry 52 kilo Bushby 2 Gr. Henckel 3é í k StrasiMo 48 kilo Peasnall 3 Kégl István ur 4é p m Confrater 63 kilo Giles 0 Gr. Apponyi Antal 4é p m Cavaliero (2 és fél kilo külön) 62 és fél kilo Wainright 0 Kisbánat egy lóért, nagybánat 11-ért. — Hilarius könnyű terhével elejétől végig vezetett, s egy kevés küzdés után, melyet a nyerő oldalra befordulva a Henckel lovak ellen kellett kiállnia másfél hoszszal nyert; egy hossz a 2-dik és 3-dik közt. Érték: 1310 frt az elsőnek. Nyeremény 300 frt a 2-diknak. II. Polgárok dija. 800 db arany. Futhat minden belföldi és németországi 2é ló. Táv. 1200 met. Teher 54 kii., kanczáknak 1 és fél kilo leengedés. Egy 1000 frtos dij nyerőjére 2 és fél kilo, két vagy több ilyen dij nyerőjére 4 kilo külön. Tét 40 db arany, bánat 20 db arany, kisbánat 10 db arany. 2 dik ló 200 arany, 3-dik tételét menti. A még maradandó tétés bánatok felét a nyertes ló kapja. (41 aláirás.) Blaskovics Miklós ur sg m Bálvány ap Buccaneer a Lady Florence (4 kilo kill.) 58 kilo Osborne 1 Hg Hanau Móricz sga m Van Dyk ap Kettledrum a Valetta 54 kilo Solloway 2 Ugyanannak p m Vederemo ap Buccaneer a Verbena 54 kilo Barker 3 Baltazzi Arisztid ur p m Orient ap Scottich Chief a Affinity 54 kilo Metealf 0 Mayer Arthur lov. nev. Dumba M. urnak sga k Monerula ap Gamecock a Java 52 és fél kii Wainright 0 Br. Bethmann Sándor p m Severin ap Cambuscan vagy Buccaneer a Tzaritza 54 kilo Butters 0 Bánat 10 aranynyal 9 csikóért, 20 aranynyal 26-ért. Kétszer meghiusult start után szép frontban s mint a fergeteg robogott el a tüzes csikó sereg, egyedül Bálvány késett pár pillanatig, nem sokára azonban elől belől látszott. Nyolczszáz meter megfutása után Bálvány és a Hanau-csikók kiváltak a többi közül s magok végezték a versenyt, melyből Bálvány egy hoszszal biztos nyerőként száguldott el a czélpont előtt; fél hossz különbség a Hanau csikók közt, utánuk 6—-8 hoszszal Orient stb. — Érték: 5325 frt az elsőnek. Nyeremény 1000 frt a 2-diknak, 200 frt a 3diknak. A győztes származása Bálvány, sárga mén neveltetett 1878-ban Blaskovics Miklós urnái Lady Florence i.ady Melbourne Newminster Cd O öd s= D CD ' ÍH 13 Buccaneér Kancza M o a CD " to Wild Dayrell (t> 33 O. Cu a vonni, a melyek a hadi lovakra alkalmazhatók. Ezt néhány példával bizonyltjuk. Gyorsaság. A rendkivüli jó ló 1 kilométert ügetésben 1 perez és 50 másod perez alatt megfut, mi e menetnemben a legoagyobb gyorsaság. Munkabírás. Némely lovak munkabírása nem kevésbé bámulatos. Egy ponnyló Londonból egy időben indult el a gyorspostával. Daczára a lóváltoztatásnak, s a posta gyorsaságának, 23 óra alatt, óránkint 1 9/ 1 0 mértföldet haladva 59 perczczel volt előnyben. (Burnieu ur adatai.) Tom Thumb, amerikai ló 10 óra alatt 100 angol mértföldet tett meg, a mi 101 kilometer, (21% mfd.) Sylvió merlerauti nevelésű ló Croix marquis tulajdona, a Rouentől Caen felé vezető uton 8 kilometert 17 perez és 17 másodpercz alatt tett meg. A gyorsaságnak és munka birásnak legvégsőbb mértéke 20 angol mértföld (8 lieu 4% mfd) 1 óra alatt. Legyen ez elég arra nézve, hogy fogalma legyen az olvasónak a rendkivül jó lovak képességéről. Igás és kereskedési lovak. — Lépésben a ló csaknem megszűnés nélkül mehet. íme néhány példa: London nagy gyáraiban a munka reggel 6-tól 9-ig tart. 9—10-ig szünet; ettől fogva megszűnés nélkül folyik esti 6 vagy 7 óráig. És a lovak igen jó állapotban vannak, daczára annak, hogy naponta 10, 12, sőt 14 órán át is dolgoznak. Az igás lovak csaknem minden népeknél 10 órán át dolgoznak lépésben. E mellett jelentékeny terhet húznak, s ha a megterheltetés nem túlságos, ritkán válnak a rendes idő előtt basználbatlanná. Igaz hogy ezen lovak táplálkozása sokkal gazdagabb, mint a hadilóé, de nem kell feledni, hogy sokkal zömökebbek, s munkájok egyátalában nem is hasonlítható össze. A teher, melyet húznak, többnyire megvan 1100 kilogramm, s ez néha 1800-ig is emeltetik, ide nem számitva a kocsi testét, mely maga 300—500 kilogrammot nyom. Ily körülmények közt a lónak minden erejét ki kell fejtenie. Azonban be van bizonyítva, hogy a ló egyidejűleg nem fejtheti ki az egész erejét és egész sebességét. Ha az erőkifejtés növekszik, akkor nem csupán a sebesség csökken, hanem még a megfutandó távolságot is kevesbíteni kell. Az igasiónak ezen fárasztó napi munkája átlagban 9 órán át tart. Ügetés. A legrosszabb kocsi ló megfut ügetve 5 perez alatt 1 kilometert. Három beut (1 és fél mfd) megtesz a jó postakocsi 1 óra alatt, jó és hajtás egy középszerű jóságú lónak. Négy lieu 1 óra alatt ügetésben már jó lovakat kiván. Ez volt a gyors posták sebessége, a melyek azonban, hogy ennek megfelelhessenek, az ut egy részét vágiatva tették meg, s lovaik nem sokáig birták ki ezt a munkát. A Glasgowból Londonba közlekedő gyors kocsiban 4 ló van fogva, ez 12-87 kilometert (l 3/ 6 mfd, 44 perez alatt tett meg, mi egy órára számitva 17*7 kilometert (2'/ 4 mfd) tesz. Ily gyorsasággal 4 ló egy nap csak egy órát mehet. Ha egymás után több órán át kell haladni, három lieu (l'/a mfd) óránként elég gyorsaság. Arra nézve, hogy ezt a gyorsaságon 2 órán át kitartsa már jó ló szükséges, Ahhoz, hogy ezen gyorsasággal 3—4 órán át haladjon, és 10 beut (5% mfd) 3% óra alatt tegyen meg, a mit podgyászszal nem terhelt lóval elérni könnyű, már igen jó lóra van szükség. Ily távolságban rendesen vannak az útnak emelkedései és lejtői, melyek a lépésben haladást követelik. Az ezáltal elvesztett idő pótlására a sikon a menetnemet gyorsítani, s erősen ügetni kell. Azonkívül, hogy ily távolságra 3 és fél óra alatt elhajthassunk, pihenni nem is szabad. Ez nem jelentéktelen erőfeszítés. Több mint 10 lieu (5'/ 6 mfd) távolságra e sebességnek csökkeni kell, kivévén ha rendkivül jó lovak felett rendelkezünk. (Folyt, köv.)
