Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880
1880-09-09 / 37. szám
SZEPTEMBER 9. 1880. VADÁSZ- ÉS VERSENY-DAP. 341 Soltykoff Carnival csikója Scobell, mely 9 stone 6 font alatti roppant terhe mellett is főkedvencz volt, de a mély talaj és nagy teher alatt egy hoszszal későn érkezett. Tizenegy csikó futott. Lord Falmouth most egymásután 3 évben nyeri el e nagy 2éves versenyt, és pedig Jeanettel, Wheel of Fortune-nel és Bal-Gallal; tavaly Bend Or nyerte a westminsteri hg számára. Bal Gal-1 Archer lovagolta, s két nappal később a második nagy 2éves versenyt a „The Rous Memorial Stakest" is megnyerte vele, egyetlen ellenfele akadván csak a közel 14,000 frtnyi tetemes dijért. Angliában még arany talajon futhat a jó anyag. Két kisebb értékű két éves versenyt az amerikai hires apaló Leamington két ivadéka nyert, mind kettő Lorillard ur tulajdona; és pedig a LavantStakest (5 furlong, 860 £ érték) az ismeretes Iroquois mén-csikó 9-2 alatt; ellenfelét Mr. Gretton sárga kanczája Isola Madra (8*8) és Mr. Curti p k Canace (8-6) könnyű tekert vittek. A másik versenyt (The Molecomb Sta kes) 6 furlong hosszú pályán Mr. Lorilland Pawpaw sárga kancza csikó ja nyerte a westminsteri hg Meteora nevű sg kanczája és Mr. Craven pej ménje Capuchin ellen. — Ellenben Iroquois másnap megveretett a Findon Stakes egy furlonggal hosszabb pályáján Mr. Chaplin sg kancza csikója Wandering Nun által (ap Hermit a Vaga.) A nagy handicapek közül a The Steivard Cup-öt (% mfd 300 font, 71 nevezés, melyre huszonnyolcz ló indult Mr. Crawfurd 4é Elf kingje nyerte 7'8 alatt, lord Hastings 5é Haktorpeje ellen, mely egy stonneal többet vitt, harmadik volt az amerikai Mr Ten Brook 5é szürke ménje Veto mely csak 6 7 vitt. A kissé hoszabb távolságú Chesterfield Cupöt (1 mfd és 2 furlong, 50 nevezés) Mr. nyel élőknek, a hússal táplálkozó állatokkal szemben. Elmondok önöknek egy esetet röviden, melynek az utóbbi napokban szemtanúja voltam ; tiszta világításban tüntetem föl e vidéknek farkast-rókát helyettesitő ragadozóját, a Vjilfrast. Itt, hol terjedelmes sikok s végtelen rengetegek terülnek, hihetetlen mennyiségben találhatók a kérődző és ezekhez hasonló állatok; de bezzeg vannak is hozzá elegen oly ragadozók, melyeknek azok éléskamarájukat képezik. Valamenynyi ragadozók között legveszedelmesebb a Vjilfras, külsejére némileg a borzhoz, de magaviseletére és erkölcsére nézve a medvéhez hasonlít. Ez állat lustának látszik, de mindamellett hihetetlen erélyű. Testalkata vaskos és alacsony, feje széles, orra tompa; fülei, lábai rövidek, s karmai hatalmasok ; különben fogai sem megvetendők; harmincznyolcz erős, nagy foga van, mindig készen a működésre. Képzeljenek önök ezekhez sötét barna bőrt, lompos farkat s némi fogalmat nyerhetnek a világ egyik legravaszabb állata felől! Ravasz, a gyomra végett, mert egyéb gondolata, vágya törekvése nincs, mint enni, örökösen csak enni. Némely irók azt állítják, hogy e ragadozó nem táplálkozik mással mint állati hullákkal s a dögöt, minden más tápszernél többre becsülik. Nyáron sok egeret és mormotát elpusztít. Járása lomba, tekintete álmos azt hinnők nem képes a vadászatra s mindazáltal sikerrel vadásznak. Főtápszerük leginkább egerek és lemmingekből áll. Követi a farkast és rókát, ama reményben, hogy az általok ejtett zsákmánybúi ő is osztozhatik. De szükségből egyedül is vadászgat s ravaszsága által még az iramszarvast is képes zsákmányává tenni. Fölkuszik egy fára s lekaparja a zuzmót, mely a földre hull. Az iramszarvasok oda mennek, hogy azt megcsemegézzék s ekkor egyre ráveti magát a fáról, Bragg 3é Victor Emanuel nevű pej ménje nyerte meg canterben Sword Dance és Exmouth ellen; 15 ló futott. A Goodwood Cupöt (á 1/ 2 mfd 300 £) melyet harmadéve Kincsem hozott haza — most Mr. Perkins hires kanczája a 4é Dresden China nyerte; egyetlen ellenfele lord Bradford 4é Chippendale ménje volt. Hogy az ily hosszú versenyek megfutásánál az időtartam minden évben más: azt legjobban illustrálja a Goodwoodcup. Mig Isonomynak a mult évben esak öt perezre és nyolez másodperezre volt szüksége a két és fél mértföld megfutásánál, addig Dresden China, az idei győztes, egy fél másodpercz hiján egy perczczel szükségelt többet, vagyis a fentebb emiitett távot 6 p. és 7% mp. alatt futá meg. Kincsem 1878-ban ugyanazt a versenyt öt perez és 14 mp. alatt futotta meg, mig 1876-ban Hampton 4 p. 56 mp. alatt s 1874-ben Doncaster 3 másodperczczel kevesebb idő alatt végezett hasonló távot. Nevezések a lovaglók egyletének kolozsvári akadályverseny dijára. 1. Schawel Victor id. p h Jack 2. Sónyi Sándor id. p h félv. Nameless 3. Br. Wesselényi Miklós id. p m félv. Bálbi 4. Br. Bánffy György 6é sg k félv. Erzsike. 5. T. B. szövetség id. der k félv. Patti 6. Br. Bornemisza Pál nev. gr. Teleky G. 4é h Tulipán 7. Vaeano kapit. id. f k Zebetta 8. Albrechtovich 6é p h Ravasz. Kolozsvárit, 1880 September 5-én. Bartha Lajos. Verseny-naptár 1880-ra. Debreczen (24) sept. 11, 12. Kolozsvár (25) sept. 17, 19. Soprony (27) ...... . sept. 25, 26, 27. Bécs, őszi (32) okt. 3. és 5. Pardubitz (30) okt. 10. Pest őszi (9) okt. 17 és 19. Hevezési zárnapok. Szeptember. 1 O.Kolozsvár. Polgárdij Nevezés. Bartha Lajos Asszonyságok-dija. Tiszteletdij. — — főtér 2. Eladó verseny. 500 franc. . . - — Vigasz-verseny. Handicap. . .Teherközl. Akadályverseny Nevezés. ll.Soprony.Reiter-club akadály-vers. 300 frt. — — Mr. Cavaliero. 15. Bécs. Kis Handicap. 800 frt. . . . Nevezés. Mr. Cavaliero. Kladrubi-dij. 2500 frt. ... — — Nyeretlenek versenye 800 frt. — — Akadályvers. Handicap. 800 frt. — — Nyeretlenek versenye 800 frt — — Handicap. 1000 frt — — Trial-Stakes. 2000 frt. ... — — Gátverseny. Handicap. 1200 frt. — — Akadályvers. Handicap. 800 frt. — — 15.Kolozsvár.Vigasz-verseny. Handicap.. . Kisbánat. Bartha Lajos. 18. Pardubitz. Pardubitzi nagy akadályvurMr. Cavaliero. seny. Handicap. 5000 frt. .Teherközl. 20. Pest, 2évesek versenye. 5000 franc. Nevezés. Sárkány J. F. Ritter-dij. 250 db arany. . . — — Hatvani-utcza Akadályv. Kisbéri-dij. 1000 frt. — Nemz.Casino. Kladrubi-dij. 2000 frt. . . . — — Kancza dij. 5000 frank. ... — — Handicap. 1000 frt — — Akadályverseny tiszteletdij . — — 21. Bécs. Reiterclub akadályv. 300 frt. — — Mr. Cavaliero. kikaparja a szemét, miközben megkapaszkodik hátán, még csak az őrülten összevissza futkozó állat, végre kifáradva, valamely fának ütődve lerogyik. Beszélik, hogy nemcsak az iram-, de még a jávor-szarvassal is épugy elbánik, torkába harapva s megfojtva azt ; sőt azt is állítják, hogy a Léna partjain még a lovakat is megtámadja s nagy pusztitást okoz bennök, ugy szintén elvétve a szarvasmarhát is, szintén torkon harapja azt. Átalában e falánk telhetetlen állatot nem szenvedheti egyetlenegy vadász sem, — mert hát a mesterségükbe avatkozik és sok galibának okozója. Ha valamely vadász nem fedi el jól földdel az elejtett vadat, a Vjelfras nem sok lelkiismeretet csinál a dologból s habozás nélkül hatalmába keriti azt. Falánksága még arra is rávetemeti, hogy a csalétkül kitett dögöt a tőrből kiemelje. A vadászok lépteit nagy előszeretettel követi s szemmel tartja őket nem dobnak-e el valamely ínyére való falatot, legyen ez akár csalétek, állati belek, vagy csak egy fogolynak a feje, e soha jól lakni nem tudó állat mohón falámolja azt föl. A mely részt a Vjelfras ott hagy, az utána kullogó róka lakmározgat azon, mely ép ugy követi ezt, mint az oroszlánt a sakál, hogy a maradékot élvezhesse. Az emberek télére rendesen jól ellátják magokat vaddal s ezeket oly gondosan elrejtegetik, hogy ember nem könynyen akadhat rá; de bezzeg ott a Vjelfras, melynek nagyon finom a szaglása s bizonynyal rábukkan az eldugott éléstárra, ba azt megszimatolja. Bármily mélyen legyen is az a hó alárejtve, tőbb lábnyira és oly súlyos kővel borítva, melyen a rókának minden ügyessége megtörik: a vjelfras erejének és szívós kitartásának ez nem akadály. Hiába, ennek az állatnak rettenetes étvágya van s ez legyőzi lomhaságát, folyvást tevékenységre ösztönözve. A Vjelfras kövér még oly időszakban is midőn a farkas éhen vész el. Ha a vadászata tél idején nem a legszerencsésebben üt ki, megtámadja a hódak kunyhóját s iparkodik azon rést törni s ilyenkor a hódaknak menekülniök kell, nehogy a veszélyes ellenség agyarára kerüljenek. No mert a vjelfras, noha nem igen szeret a vizben tartózkodni, mint a vidra, mégsem irtózik attól, ha gyomra ösztönzi s gyakran látták már halakat is kapni el. A vjelfras a lappok kunyhóiban is nem csekély kárt szokott olykor okozni. Rést tör a tetőn, s az éléstárul szolgáló padlás tartalmát ugyancsak megtizedeli. Ez állat folyvást talpon van, éjjel-nappal s ha nagyon ki van táradva, gödröt ás magának a hóban s belefekszik. A vjelfras nem megvetendő ellenség. Jóllehet vad és nagyon erős állat, mindamellet sem száll szembe az emberrel, csupán akkor ha előle nem menekülhet. Még sok kutyával is nagy bajjal jár legyűrése. Olykor fölkapaszkodik egy fára s ha a kutya alatta van, hátára ugrik s megfojtja erős karmaival Bundája nagyon becses és finomságra vetél, kedik a legszebb menyétével, nagyon könynyű az, és sok meleget tart. A kamcsatkaiak valamenynyi prém közt a vjelfrasnak a prémét becsülik legtöbbre. Vannak a benszülött nők közt, kik a fülök mellett két ily prémet viselnek ékesség gyanánt s egyegy kedvesebb ajándékkal vőlegény nem lepheti meg a menyasszonyát, mintha vjelfras-prémmel lepi meg. * Ez állat jelenleg Svécziában, Norvégiában, a lappok földén és Nagy-Oroszm-szágban, Szibériában, Kamcsatkában és ÉszakAmerikában található még. *