Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-07-29 / 31. szám

294 Itt sincs különbség téve jogos vadász és vadőr közt. Mert ha jogos vadász saját vadját tiltott időközben lövi s árulja, ugy helyesen birságoltatik meg s helyesen vétetik el tőle a vad a szegények javára. De másként áll a dolog, ha a hordott vagy árúit vad lopott jószág, melyre a vadászat birtokosa tán bebizonyítani is képes, hogy az ő területéről lopatott el. Itt méltatlanúl bánik el a törvény a vad jogos tulajdonosával, a mennyiben nem ennek javára, hanem a helyi szegények javára történik az elkobzás, s a mennyiben a kárpótlás soha ki nem kerül, lévén rendszerint 7. A vadásztörvényben sokszor van szó tulajdonosról, a vadőr uraknak semminemű vagyonuk, ugy hogy a bírságot is csak lanyha fogsággal kvittelik el! Hogy ezen paragrafus is correctebb fogalmazást nyerjen, kivánatos leginkább ama vadászurak érdekében, kiknek nagy összegekbe kerülő fővad és fáczánállományuk vadorok által leginkább tiltott időben szokott dézsmáltatni, birtokosról, haszonbérlőről, vonatkozva hol földbirtokra, hol vadászatra, nevezetesen a II. fejezet mindhárom paragrafusa, u. m. a 7. 8. és 9 dik, melyekben a vadak által tett károk megtérítéséről szólna, a vadász ellentétbe van állítva afőldtermékek tulajdonosával, eme szavak: birtokos vagy haszonbérlő többszörösen fordúl elő, a nélkül, hogy tisztán kivehető volna, földbirtokra vagv vadászatra értelmezendők-e e kifejezések ! Ez értelemzavaró nevezések helyett ajánlanám az egyszerű szavakat: földbirtokos, azaz: a földnek s a földtermékeknek használóját, élvezőjét bármi czimen, akár mint tulajdonos, akár mint bérlő, akár mint gondnok, stb. és ellentétben véle: vadászúr, ki a vadászatot birja s használja bármi czimen, akár földtulajdonjogánál, akár bérleténél, akár gondnokságánál stb. fogva. 8. Végtére, mi minden törvénynél fődolog, mi nélkül a legjobb törvény is gyakorlati becsét nélkülözi, s itt-ott malaszt marad az, hogy a törvény végrehajtásáról s szigorú megtartásáról gondoskodva legyen. Jó volt vadásztörvényünk jelenlegi szerkezetével is, de a visszaélések, nevezetesen) a 24. 25. 26. paragrafusok megszegé e, fitymálása napirenden vannak, mert nincs ember, nincs közeg, mely ezekre ügyelni és vétkezés esetében eljárni kötelességének ismerné. A törvény az eljárást a kir. járásbíróságokra ruházza ugyan s ezek el is járnak, ha van panaszló, ki sértett magán érdekeinek orvoslását keresi; ámde a 24. 25. 26. paragrafusok ritkán érintik a magánérdekeket, hogy kártérítési keresetnek helyt engednének, itt rendesen nincs panaszló, nincs feljelentő s a vétségek s gyakran vértlázitó kegyetlenségek, mik a szegény vadakban történnek, a járásbiróság tudomására sem juthatnak. Mi intézkedésre volna itt szükség, azt nem tudom; de azt hiszem, hogy sokroszlelkűséget tanusitó kihágásnak eleje vétetnék, ha a közigazgatási közegek, névszerint a falusi és városi elöljáróságok, a 24. 25. 26. paragrafusok eseteiben, a hivatalból való feljelentésre törvény által köteleztetnének !*) Vadászüdvözlettel Csetneki. *) Tavaszonkint alig van itt heti vásár, melyre a vidéki atyafiak nyulakat, őzsutákat, őzgidókat ne hoznának be. A rendőrség szeme előtt házalnak vele s vevőkre akadnak. Igy került az utóbbi két hét alatt a városba, két gyámoltalan őzgidó, melyek az ápolás daczára harmadnapra kimúltak, s igy hozatott be az utóbbi héten egy fogolytyúk 14 drb aznap kikelt csibével és 4 db tojással. A fogolycsalád elkoboztatván, egy cserje szélén a zabvetésbe helyeztetett el s reméem, nem fog elpusztulni. Utasítás a gödöllői legmagasabb udvari vadászatoknál alkalmazandó erdő- és vadászati védszemélyzet részére.*) 1. A cserkészetre kirendelt kisérő nélkül a vadásznak cserkészni nem szabad. 2. Egy és ugyanazon cserkészeten több mint egy vadra lőni nem szabad; a szabály alól kivétel csak akkor engedhető, ha az elejtett vad összerogyván a helyen kimúlik. 3. A vadásznak másnemű vadra mint a mely elejtésre kijelöltetett, lőni nem szabad. 4. Ha lövés után a vad össze nem rogyott, vagy nyilt helyen le nem esett, az utánkereset a történt lövésre csak fél óra múlva a vadász vagy annak kisérője által eszközlendő. 5. A cserkész-kisérő tartozik a cserkészetre érkező vadászt a meghatározott óránál egy negyeddel előbb a kitűzött helyen megvárni. 6. A cserkész-kisérőnek a cserkészetre érkező vadászt más területre mint a mely az előljáró tiszt által cserkészetre kijelöltetett, vezetni nem szabad. 7. A cserkész-kisérőnek a cserkésző vadásztól cserkészet alatt elmaradni nem szabad, nehogy szükség esetében segítsége hiányozzék. 8. A vadra történt lövés után a kisérő a lövés jelét, RZäZ Qj vad mozdulatát megfigyelmezni tartozik. 9. Ha lövés után a vad össze nem rogyik, a lőpont, nem különben a vad bevonulási iránya, azonnal kigalyazandó; a vad azonnali nyomozása, mint már a 4-ik pontban említtetett, a vadásznak meg nem engedhető. 10. Ha a hajnali cserkészeten egy vad megsebesíttetik, annak felkeresése megbízható vérebekkel a lövés után egy vagy másfél óra múlva megkisérlendő; ha a kereső a sebesült vadat megpillantja, arra a véglövést mindenkor alkalmazhatja. 11. A sebesült vad nyomozásánál a nyomozó vadász a vérebeken kiviil egy vagy j két értelmes erdei munkást magával hozzon. 12. Az estéli cserkészetnél megsebesült vad keresése a 10-ik pontban előadott módon eszközlendő. 13. Ha előre látható, hogy a cserkésző vadász lövéshez jő, a cserkészeti terület közelében előforduló közreműködésre egy őr, vagy értelmes munkás felállítandó, mely a cserkészet eredményét ott bevárni tartozik. 14. Estéli cserkészethez ha csak lehetséges, a kisérő egy alkalmas kézi lámpással magát ellássa. 15. Az elejtett vad annak (eltalálása után azonnal szeleltendő, és lehetőleg gyorsan a bontási helyre elszállítandó. 16. A szeleltetés következő módon történjen: a vad bendőjén annak köldökétől felfelé, bőrén keresztül egy 10—12 centimeter hosszú vágás ejtendő, melyen keresztül egy lábnyom által a gyomor kifeszitendő és olyformán megszúrandó, hogy a benne levő tápnedv annak testébe vissza ne folyjon. Jegyzet. Feltételeztetik, hogy valamint a kisérő ugy a cserkésző vadász is a vadászatban kellő jártassággal birjon, és ahhoz illően felszerelve, á kisérő pedig az előirt vadászegyenruhában megjelenjék. Gödöllőn, 1879. Junius 26-án. Pettera Hubert cs. kir. vadászmester. *) Ezen — mint tudjuk Ö Felsége által helyben hagyott szabályok — máshol is ajánlatosak lennének a követésre, akkor nem lövetnék nyomorékká auyi vad. Vadászati bérszerzödés*) mely egyfelől a magyar államkincstár nevében a magyar királyi pénzügyminisztérium, mint bérbeadó, másfelől gróf Erdődy György és gróf Széchenyi Béla urak, mint bérbevevők között, közös megegyezés alapján az alábbiak szerint megköttetett: 1. A magyar államkincstár bérbe adja Erdődy György cs Széchenyi Béla gróf uraknak, és ezek bérbe veszik az ungvári m. kir. főerdőhivatal kezelése alatt álló, a magyar kincstár tulajdonát képező összes erdőkben a vadászati jognak az 1872. évi VI. törvényezikk korlátain belül való használatát az i8qq. évi április hó i-töl i88q. évi márczius hi ji-íéig terjedő tiz egymásután következő évre. 2. Bérlők kötelezik magukat az 1. pontban megjelölt vadászati jog használatáért minden év szeptember havának utolsó napján egyezerötszáz (1500) forint évi bért az ungvári főerdőhivatal pénztáránál fizetni. 3. Bérlők kötelesek a vadászatot szakszerűen űzni, a hasznos vadakat ápolni, kímélni és az okszerűség határaig szaporítani, ellenben a kártékony vadakat erélyesen pusztítani. 4. A nemes vadnak hajtó kutyákkal, kopókkal való vadászata tilos. 5. Bérlők kellő számú vadőröket tartani kötelesek. Vadőrökűl nem alkalmazhatók olyan egyének, kik a főerdőhivatal előtt mint fatolvajok vagy orvvadászok ismeretesek; ennélfogva bérlők a vadőrök alkalmazása tekintetében a főerdőhivatallal egyetértésben fognak eljárni. A bérlők által alkalmazott vadászok és vadőrök a főerdőhivatalnak Ungváron bemutatandók, igazolványnyal és szolgálatuk közben viselendő külső jelvénynyel ellátandók. 6. Bérlők kivánatára megengedtetik, hogy az ottani kincstári erdészeket vadászati felügyelőkűl s az erdővédeket vadőrökűl az ungvári főerdőhivatal tudtával alkalmazhassák, ha ez az illetők hivatalos teendőive 1 összeütközésbe nem jön s abból a kincstári szolgálatra a legkisebb hátrány sem háramlik, minélfogva ezen engedély a jelzett hátrányok bekövetkezése esetén akár részben akár egészben visszavonható. » Azon kincstári erdővédek számára, kiket bérlők vadőrökűl alkalmaznak, a vadászati jegyet bérlők kötelesek váltani. Egyébként kijelentetik, hogy a kincstári erdőőrf személyzet utasítva van, akkor, a midőn erdészeti szolgálata folytán az erdőn jár, a vadőrzést is, azonban felelősség nélkül, teljesiteni. 7. Megengedtetik, hogy bérlők saját költségükön s a főerdőhivatal által elfogadott terv szerint lesutakat vágathassanak és vadászgunyhókat építtessenek. A gunyhók építéséhez szükséges nyersfa az ungvári főerdőhivatal által tövön az erdőn dij nélkül fog kiszolgáltatni. 8. Tüzelésre dij nélkül csak fekü- és hulladék-fát szabad hasznalni. 9. A vadak által okozott károk megtérítésére egyedül a vadászat bérlői kötelesek. 10. Bérlők az általuk, vendégeik vagy megbízottaik által okozott erdei károkért teljes kártérítéssel tartoznak. 11. Ha ragadozó vadaknak vastőrrel vagy mérgezéssel való irtása szándékoltatnék, erről bérlők idejekorán nemcsak az illető erdészeti személyzetet, hanem a politikai hatóságot is értesíteni kötelesek. Önlüvéseknek (Selbstschuss) felállítása föltétlenül tilos. 12. Annak ellenőrzése, hogy a vadászat a bérlők által a jelen szerződés értelmében gyakoroltatik-e, az ungvári főerdőhivatal erdőszemélyzetének képezi hivatalos kötelességét. Ebből kifolyólag az illető pagony erdőgondnokának, ha más hivatalos teendői miatt ebben gátolva nincs, kötelességében, a többi, az ungvári főerdőhivatalhoz tartozó erdőtiszteknek pedig jogában áll a bérlők által rendezendő és a főerdőhivatalnak esetről esetre tudtára adandó vadászatokon hivatalból résztvenni, a nélkül azonban, hogy az elejtett vad bármily csekély részére is igényt tarthatnának. Ha kincstári erdőtisztek a bérlők által rendezett vadászatokon kivül vagy a kincstári erdővédek bár*) Közöljük mint mintázatot — has mló iigye k ben Szerk.