Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-07-01 / 27. szám

262 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. s igy vagy ügetnie vagy megállania kell. Ezen módot gyakran alkalmazzák, hanem jobb ha a ló az ily szerek alkalmazása nélkül üget. Ezt akép érhetjük el, ha a vágtató lovat addig hagyjuk vágtatni, mig bele nem fárad. Itt az ellenkezője áll annak a mit a járás­módját változtató ügetőlovat illetőleg mondot­tam; ezt ugyanis lia fáradni kezd, nem szabad tovább hajtanunk, — holott a vágtatót addig kell vágtatni engedni, amig magától nem tér át az iigetésre. Az ügető ló az ellentétes lábaknak mozgatása által oly egyenesen halad mint a hajó a csendes tengeren. A vágtató lónak mozgása ellenben hullámos mint a vi­har által kergetett hajó. Ez utóbbi, ha fáradt kezd lenni, önkény­telen bele esik az iigetésbe, habár eddig ezen jármod előtte ismeretlen volt is. Ha meg­ízleli, a kocsis dolga ezt okszerű kezelés által tovább fejleszteni. Legjobb a lábteker­csek alkalmazása, azon módon, a mint azt a kétévesnél leírtam, felváltva egymással a lábakat. Azon idő alatt, mely eltelik addig, mig a vágtatáslioz szokott ló -áttér végkép az iigetésre, kiválóan kell ügyelni a kezelésre és bánásmódra. Vaunak oly lovak, melyek megtartják mind a két jármódot, ezek mind­két jármodra nézve versenyképtelenek, ha­nem amúgy közönséges használatra nagyon derék állatok lehetnek. Ama lovakon kivül, melyek a vágtatásról leszokva, ügetőkké válnak, s azokon kivül, melyek mind a két jármódot megtartják, vannak még oly lovak is, melyek a lépésből áttérnek az úgynevezett „pass"-ra, s csak kis vártatva fognak hozzá az ügetéshez (Is­mertem s ösmerek most is még nagyon híres ügető lovakat, melyeknek meg van ez a sajátságuk; hanem azért ügetésiik tökéletesen kifogástalan. Én szeretem ez állatokat. Hogy többet ne mondjak: az öreg Topgallant is mindig e jármóddal fogott a munkához. Szükségesnek tartom megemliteni, hogy némely lónak még ama szokása is meg van, hogy ugy indul neki, mintha sántítana, külö­nösen ha lassan megy vagy ha kötőféken vezettetik. Lehet ugyan, hogy nagyobb része ezeknek csakugyan sántít, hanem mielőtt ki­mondanánk fölöttük az Ítéletet, minden irány­ban meg kell őket Yizsgálni és kipróbálni ; mert az a melyiknél ez csak szokás, azt a sebes járás alkalmával elhagyja. Ezeken kivül vannak még oly lovak is, melyek nem azért sántítanak, hogy ta­lán valami hiba esett volna bennük, hanem természetüknél fogva azok, minthogy egyik lábuk rövidebb a másiknál. Ezen a bajon akép segítünk, ha a kurtább lábra vastagabb patkót illesztünk; a symetria helyreálltával kitűnő ügetőkké is válhatnak. (Folyt köv.) ATHLETIK A. Zmertych Iván megérkezése Zmertych Iván jun. 30. d. u. 4 és fél óra­kor érkezett meg az óbudai-vörösvári ut so­rompójához. Sajnos, hogy a rendezés elfeledte tudatni a Károly-kaszárnyától induló athleti­kai körtagokkal és hírlapírókkal, hogy a szent­endrei vagy vörösvári uton jön-e? s igy meg­érkezése pillanatában csakis gr. Esterházy Miksa, gr. Szapáry Antal, Thaisz Elek és neje, Sárkány J. Ferencz, Flesch Fülöp, Deutschländer és leányai fogadták. Megérkezése után a Hungaria szállodába hajtattak vele, a hol magára maradt, hogy némileg kipihenje a hosszú ut roppant fára­dalmait. Ily hosszú utat velocipéden még senki sem tett. Pár éve egy párisi jött Páris­ból Bécsbe; de ennek sokkal kisebb utat kel­lett megtennie, mint Zmertychnek. Az átvelocipédezett távolság 1200 angol mértföld. A velocipéd kétkerekű, vagy job­ban mondva egykerekű, a mennyiben há­tulsó kereke sokkal kisebb az elsőnél. A járó mii legfinomabb Bessemer-aczélból van; ke­rekei kaucsuktalppal birnak. A nagy kerék magassága 54 centimeter. A kerék felett van a kis nyereg, mely épen csak akkora, hogy egy ember nagy bajjal megülhet rajta. Zmertych egészségesen érkezett meg, de a nap keményen megsütötte; nem igen lát­szik azonban rajta a megerőltetés. Saját el­beszélése szerint erőlködést jóformán csakis az utóbbi két napon kellett kifejtenie, a mi­nek okai részben a magyarországi homokos, süppedékes utak is voltak. Zmertych most alig 25 éves. 1855-ben született Nyitramegyében, Szeniczen, a hol földbirtokos. Gazdasági iskolákat végzett, s Angolországba is gazdasági tanulmányok vé­gett ment. Mielőtt elindult, hat-heti traininget állt ki; csupán bus és száraz kenyér evésével s naponkint két órai futás által edzette és erő­sítette testét az útra. Az úthálózatokat a törzskari térképek segélyével már eleve jól tanulmányozta. Öltözete egyszerű, könnyed barna nad­rágból s kabátból, szürke harisnyákból, köny­nyii czipőkből s egy kis kerek sipkából áll. F. hó 8-án indult el Londonból A velo­cipéd-utazás Ostendeben kezdődött. Innen a következő irányban haladt: Genf, Brüssel, Liége, Verviers, Aclien, Dürn, Köln, Bonn, Mecheln, Koblencz, Bingen, Mainz, Aschaffen­burg, Wiirzburg, Neustadt, Regensburg, Pas­sau, Linz, Bécs, Pozsony, M.-Óvár, Győr. Bécsből 28-án d. u. 2 óra 25 perczkor indult el s már 7 órakor Pozsonyban volt. Komáromból 30-kán reggel 7 és fél órakor indult el. Legnagyobb utat tett Deurlingtől Pas­sau-ig, a mikor is egy nap alatt 142 kilómé­tért hagyott. RegeDsburgon kivül pedig egy órában 23 és tél kilométernyi utat tett. Súlya Londonból elindultakor 159 angol font volt, a velocipéd súlya 53 angol font. Megérkezé­sekor volt súlya 70-1 kilogramm. Rolandseknél a Rajna mellett összeütkö­zött egy terhes kocsival s 3 ölnyi mélységre bukott egy szőllőskertbe. Most pedig Dorogh­nál borult fel velocipédestől s tenyerén, vala­mint fején kevésbé súlyos sérüléseket szen­vedett. Pozsonyban, különösen azonban Győrött igen szépen fogadták, a város szine-java ki­ment tiszteletére; városi hajdúk tartották fenn a rendet s számos hintó kisérte a vá­rosba. Linzben is igen szivélyes fogadtatásra talált. Pozsonytól Budapestig 16 óra kellett az ut megjárására. Szerencsére az idő többnyire szép volt. A németországi utakat igen dicséri; nem ugy az osztrák és magyarországi utakat, a melyek egyformán rosszak. Zmertych Budapestről haza fog utazni. A télre ismét meg szándékozik látogatni An­golországot. (Folyt, és „Naplója" a jövő számban.) Helybeli t. előfizetőinket ezennel értesítjük, hogy lapunkat ezután szin­tén a posta utján fogják megkapni, miért is szíveskedjenek az előfizetési pénzeket ezután szintén a szerk. irodába czimezve küldeni. Budapest, 1880. junius 30. Tisztelettel A „Vad.- és Vers.-lap" kiadó-hivatala. A berlini ebkiállitásról lapunk inult számában kö­zölt tudósításban, melyet a „Field nyomán adtunk, néhány íogalom-zavaró elnevezés csúszott be. Igy pél­dául az angol lap „German pointerek és setterek nil" beszél, mi alatt természetesen esak rövid és hosszú szőrű vizslákat kell érteni; csakis az angol tudósitó adta nekik amaz elnevezést, hogy olvasói tisztában legyenek aziránt, minő válfajhoz tartozik az illető osz­tályzat. — Másodszor: A szukák közül nem egy, ha­nem három nyert első dijat, u. m. Nr. 633 Auerbach „Diana" ja, — 669 Steinert „Diana"-ja és 687 Komm allein ur „Herthá"-ja. Ezt azért emeljük ki — Han­vay Zoltán ur szives figyelmeztetése folytán — mert ezekből s a 609 alatti Hesse-féle Hektóiból akarják a német vizlafajt reeonstruálni. Ez tehát ezen fajnái mo­mentum. Végre Hesse „Warf"-ja helyett értendő „Hesse" 2-dik dijat nyert „Collá" jának Hectortól származó egy álombeli (Wort és nem Warf, mint az angol tudósitó hibásan érté) ezüstéremmel dijazott kölykei. VEGYESEK. Inlceij István ur az uj versenytér építésére a pesti Lovaregyletnek kölcsön adott 1000 frtját, visszafizetés helyett egy versenydijra adományozta, mely 1881 őszén fog tartatni. Ugy hallottuk, hogy e futam circa 1200 me­ter hosszú handicap lenne 2, 3, 4 és idősb lovak számára. Iram-szarvas maradványai a Magas-Tátrában. A „Globus" máj. 28-iki száma érdekes közleményeket hoz amaz ásatásokról, melyeket a magy. akadémia megbízásából Dr. Roth S. lőcsei tanár tett tavai a magas Kárpátokban. Az ismertető (dr. A. Nehring, Wolfenbüttelben) itt csak rövid kivonatban tudatja ez állatföldtani tekintetben igen érdekes ásatások eredmé­nyét s utalja az olvasót a majdan Dr. Rothtól az aka­démia (valószínűleg Term. tud. Közi.) megjelenő rész­letesb tudósításra. A reiatio szerint a szepesi Kárp itok északi részein, a No vi hegyen, (mely körülbelől 2000 meter magasságban fekszik) Dr. Roth első volt ki egy nagy barlangban, mely hajdan mindenféle raga­dozó állatok tanyája lehetett — mintegy 20-féle őskori állat csontvázait találta; köztük sok olyat — mint p. o. az iramszarvas, a szibériai petymeg, melyek már e tájról régen kivesztek; a madárvilágból a hegyi hó­fajd (Lagopus alpinns) és a mezei hófajd? (Lägopus alpus) stb. csontjai voltak köztük. Dr. Róth érdekes közleményeire majd alkalmilag visszatérünk. A franczia versenyek java a lefolyt hetekben meg­tartatván, Párisban — legalább gyep dolgában — be­á'lott a saison morte, s igy a lefolyt heti gyepesemé­nyek közül csakis a „Prix de Seine-et-Marne" említhető meg, melyre 19 és fél kii. teherkiilönbség daczára Zul, a tavali franczia Derby nyertes volt a kedvenez. A ver­seny vége izgató volt, mert Zut s két rivalisa Milan II. és Le Destrier derékfutásban értek a nyerőpont­hoz. Milan II. egy fejjel első, Le Destrier pedig fél­hoszszal 2., a kedvenez pedig 3-dik. Az Ascoti idei versenyek dijainak főösszege 32380 font sterlingre rúgott. Ebből 28343 font esett az első, 3063 frt a második és 174 font a harmadik nyertesekre. Legnagyobb dij 2000 font a Hardwick-Sta­kes, utána következik a Gold Cup 13000 fonttal és a Prince of Wales Stakes, Rous Memorial és Alexandra Plate egy-egy ezer forinttal. Az idén 30 verseny lett megfutva. Dr. Carver, a lövészek királya, (mint ahogy ő magát nevezi s a bécsi lapok hirdették,) kedden mu­tatta be a Schönbrunn melletti Hietzingbcn a „Neu Welt"-ben bámulatos ügyességét. Szakértők a legna­gyobb elismeréssel nyilatkoztak a hires amerikairól, ottani mutatványai után. Dr. Carver ezúttal is a szo­kott módon lőtt s utoljára kétcsövű fegyverrel. Nagy számmal levő mindkétféle fegyverét, a mutatványok után a szakértő publikum megszemlélgette s mester­müveknek nyilvánította. A mutatvány azzal kezdődik, hogy dr. Carver 20 lépésnyiről több lövést gyorsan tesz egymás után egy a hátsó falra szegezett (15 • centimeter) deszkácskára. Csaknem minden lövése a deszka közepét találta, csupán kettő érte a deszka szélét. Majd egy szolga földobja a deszkácskát a ma­gasba s a lövész azt, estében lövi át. Ezután követ­kezik a tollal töltött üveggömbökre való lövés. 50 gömb közül csupán kettőt nem talált el Carver. Igen érdekes művészi lövései, melyek rendkivüli gyakor­lottságról és biztos kézről tanúskodnak, a követke­zők : két gömböt egyszerre dobnak föl a magasba, s a lövész az egyiket ellővén, hirtelen másik csövet tölt s a másik gömböt is ellövi, mielőtt az a földre aláhullana. Dr. Carver szándékosan vét el egy golyót kétszer, gyorsan tölt s csak a harmadik lövésre ta­lálja el. Másik mesterlövése a következő: Dr. Carver a földön heverő gömbnek lő alája, mely a körüle levő földdel együtt fölpattan a magasba, s újra töltve, el­lövi a lehulló golyót. Kétcsövű fegyverrel Carver mindenféle művészi lövést mutat. Lö egy kézzel, majd hátrafelé s a csípőjétől, önmaga által dobott golyókat lövi el, s végre lóháton ülve, carriereben menve egy és két földobott golyót lő át. A közönség nagy tet­széssel fogadott minden egyes mutatványt; azonban többen ugy vélekednek, hogy minden ügyes lövő, hu­zamosb gyakorlat után utánozhatjá e miilövéseket. Schulhof bécsi ismert lövész, kísérletet is tesz némely mutatványnyal olyformán, hogy ő azt pisztolylyal viszi végbe, a mit dr. Carver pisztolylyal. Rendkívül érdekes birkózás ment végbe Közelébb New-Yorkban, mint a „New-York-Herald" irja. Joe Gass régi kipróbált birkózó, és Paddy Ryan küzdöttek „Amerika bajnoka" czimeért, meg az 1000 dollárért, melyet egymás ellen tettek. A küzdelem, mely heves­sége s a két ellenfél szívóssága folytán sokáig emlé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom