Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-07-01 / 27. szám

262 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. s igy vagy ügetnie vagy megállania kell. Ezen módot gyakran alkalmazzák, hanem jobb ha a ló az ily szerek alkalmazása nélkül üget. Ezt akép érhetjük el, ha a vágtató lovat addig hagyjuk vágtatni, mig bele nem fárad. Itt az ellenkezője áll annak a mit a járásmódját változtató ügetőlovat illetőleg mondottam; ezt ugyanis lia fáradni kezd, nem szabad tovább hajtanunk, — holott a vágtatót addig kell vágtatni engedni, amig magától nem tér át az iigetésre. Az ügető ló az ellentétes lábaknak mozgatása által oly egyenesen halad mint a hajó a csendes tengeren. A vágtató lónak mozgása ellenben hullámos mint a vihar által kergetett hajó. Ez utóbbi, ha fáradt kezd lenni, önkénytelen bele esik az iigetésbe, habár eddig ezen jármod előtte ismeretlen volt is. Ha megízleli, a kocsis dolga ezt okszerű kezelés által tovább fejleszteni. Legjobb a lábtekercsek alkalmazása, azon módon, a mint azt a kétévesnél leírtam, felváltva egymással a lábakat. Azon idő alatt, mely eltelik addig, mig a vágtatáslioz szokott ló -áttér végkép az iigetésre, kiválóan kell ügyelni a kezelésre és bánásmódra. Vaunak oly lovak, melyek megtartják mind a két jármódot, ezek mindkét jármodra nézve versenyképtelenek, hanem amúgy közönséges használatra nagyon derék állatok lehetnek. Ama lovakon kivül, melyek a vágtatásról leszokva, ügetőkké válnak, s azokon kivül, melyek mind a két jármódot megtartják, vannak még oly lovak is, melyek a lépésből áttérnek az úgynevezett „pass"-ra, s csak kis vártatva fognak hozzá az ügetéshez (Ismertem s ösmerek most is még nagyon híres ügető lovakat, melyeknek meg van ez a sajátságuk; hanem azért ügetésiik tökéletesen kifogástalan. Én szeretem ez állatokat. Hogy többet ne mondjak: az öreg Topgallant is mindig e jármóddal fogott a munkához. Szükségesnek tartom megemliteni, hogy némely lónak még ama szokása is meg van, hogy ugy indul neki, mintha sántítana, különösen ha lassan megy vagy ha kötőféken vezettetik. Lehet ugyan, hogy nagyobb része ezeknek csakugyan sántít, hanem mielőtt kimondanánk fölöttük az Ítéletet, minden irányban meg kell őket Yizsgálni és kipróbálni ; mert az a melyiknél ez csak szokás, azt a sebes járás alkalmával elhagyja. Ezeken kivül vannak még oly lovak is, melyek nem azért sántítanak, hogy talán valami hiba esett volna bennük, hanem természetüknél fogva azok, minthogy egyik lábuk rövidebb a másiknál. Ezen a bajon akép segítünk, ha a kurtább lábra vastagabb patkót illesztünk; a symetria helyreálltával kitűnő ügetőkké is válhatnak. (Folyt köv.) ATHLETIK A. Zmertych Iván megérkezése Zmertych Iván jun. 30. d. u. 4 és fél órakor érkezett meg az óbudai-vörösvári ut sorompójához. Sajnos, hogy a rendezés elfeledte tudatni a Károly-kaszárnyától induló athletikai körtagokkal és hírlapírókkal, hogy a szentendrei vagy vörösvári uton jön-e? s igy megérkezése pillanatában csakis gr. Esterházy Miksa, gr. Szapáry Antal, Thaisz Elek és neje, Sárkány J. Ferencz, Flesch Fülöp, Deutschländer és leányai fogadták. Megérkezése után a Hungaria szállodába hajtattak vele, a hol magára maradt, hogy némileg kipihenje a hosszú ut roppant fáradalmait. Ily hosszú utat velocipéden még senki sem tett. Pár éve egy párisi jött Párisból Bécsbe; de ennek sokkal kisebb utat kellett megtennie, mint Zmertychnek. Az átvelocipédezett távolság 1200 angol mértföld. A velocipéd kétkerekű, vagy jobban mondva egykerekű, a mennyiben hátulsó kereke sokkal kisebb az elsőnél. A járó mii legfinomabb Bessemer-aczélból van; kerekei kaucsuktalppal birnak. A nagy kerék magassága 54 centimeter. A kerék felett van a kis nyereg, mely épen csak akkora, hogy egy ember nagy bajjal megülhet rajta. Zmertych egészségesen érkezett meg, de a nap keményen megsütötte; nem igen látszik azonban rajta a megerőltetés. Saját elbeszélése szerint erőlködést jóformán csakis az utóbbi két napon kellett kifejtenie, a minek okai részben a magyarországi homokos, süppedékes utak is voltak. Zmertych most alig 25 éves. 1855-ben született Nyitramegyében, Szeniczen, a hol földbirtokos. Gazdasági iskolákat végzett, s Angolországba is gazdasági tanulmányok végett ment. Mielőtt elindult, hat-heti traininget állt ki; csupán bus és száraz kenyér evésével s naponkint két órai futás által edzette és erősítette testét az útra. Az úthálózatokat a törzskari térképek segélyével már eleve jól tanulmányozta. Öltözete egyszerű, könnyed barna nadrágból s kabátból, szürke harisnyákból, könynyii czipőkből s egy kis kerek sipkából áll. F. hó 8-án indult el Londonból A velocipéd-utazás Ostendeben kezdődött. Innen a következő irányban haladt: Genf, Brüssel, Liége, Verviers, Aclien, Dürn, Köln, Bonn, Mecheln, Koblencz, Bingen, Mainz, Aschaffenburg, Wiirzburg, Neustadt, Regensburg, Passau, Linz, Bécs, Pozsony, M.-Óvár, Győr. Bécsből 28-án d. u. 2 óra 25 perczkor indult el s már 7 órakor Pozsonyban volt. Komáromból 30-kán reggel 7 és fél órakor indult el. Legnagyobb utat tett Deurlingtől Passau-ig, a mikor is egy nap alatt 142 kilómétért hagyott. RegeDsburgon kivül pedig egy órában 23 és tél kilométernyi utat tett. Súlya Londonból elindultakor 159 angol font volt, a velocipéd súlya 53 angol font. Megérkezésekor volt súlya 70-1 kilogramm. Rolandseknél a Rajna mellett összeütközött egy terhes kocsival s 3 ölnyi mélységre bukott egy szőllőskertbe. Most pedig Doroghnál borult fel velocipédestől s tenyerén, valamint fején kevésbé súlyos sérüléseket szenvedett. Pozsonyban, különösen azonban Győrött igen szépen fogadták, a város szine-java kiment tiszteletére; városi hajdúk tartották fenn a rendet s számos hintó kisérte a városba. Linzben is igen szivélyes fogadtatásra talált. Pozsonytól Budapestig 16 óra kellett az ut megjárására. Szerencsére az idő többnyire szép volt. A németországi utakat igen dicséri; nem ugy az osztrák és magyarországi utakat, a melyek egyformán rosszak. Zmertych Budapestről haza fog utazni. A télre ismét meg szándékozik látogatni Angolországot. (Folyt, és „Naplója" a jövő számban.) Helybeli t. előfizetőinket ezennel értesítjük, hogy lapunkat ezután szintén a posta utján fogják megkapni, miért is szíveskedjenek az előfizetési pénzeket ezután szintén a szerk. irodába czimezve küldeni. Budapest, 1880. junius 30. Tisztelettel A „Vad.- és Vers.-lap" kiadó-hivatala. A berlini ebkiállitásról lapunk inult számában közölt tudósításban, melyet a „Field nyomán adtunk, néhány íogalom-zavaró elnevezés csúszott be. Igy például az angol lap „German pointerek és setterek nil" beszél, mi alatt természetesen esak rövid és hosszú szőrű vizslákat kell érteni; csakis az angol tudósitó adta nekik amaz elnevezést, hogy olvasói tisztában legyenek aziránt, minő válfajhoz tartozik az illető osztályzat. — Másodszor: A szukák közül nem egy, hanem három nyert első dijat, u. m. Nr. 633 Auerbach „Diana" ja, — 669 Steinert „Diana"-ja és 687 Komm allein ur „Herthá"-ja. Ezt azért emeljük ki — Hanvay Zoltán ur szives figyelmeztetése folytán — mert ezekből s a 609 alatti Hesse-féle Hektóiból akarják a német vizlafajt reeonstruálni. Ez tehát ezen fajnái momentum. Végre Hesse „Warf"-ja helyett értendő „Hesse" 2-dik dijat nyert „Collá" jának Hectortól származó egy álombeli (Wort és nem Warf, mint az angol tudósitó hibásan érté) ezüstéremmel dijazott kölykei. VEGYESEK. Inlceij István ur az uj versenytér építésére a pesti Lovaregyletnek kölcsön adott 1000 frtját, visszafizetés helyett egy versenydijra adományozta, mely 1881 őszén fog tartatni. Ugy hallottuk, hogy e futam circa 1200 meter hosszú handicap lenne 2, 3, 4 és idősb lovak számára. Iram-szarvas maradványai a Magas-Tátrában. A „Globus" máj. 28-iki száma érdekes közleményeket hoz amaz ásatásokról, melyeket a magy. akadémia megbízásából Dr. Roth S. lőcsei tanár tett tavai a magas Kárpátokban. Az ismertető (dr. A. Nehring, Wolfenbüttelben) itt csak rövid kivonatban tudatja ez állatföldtani tekintetben igen érdekes ásatások eredményét s utalja az olvasót a majdan Dr. Rothtól az akadémia (valószínűleg Term. tud. Közi.) megjelenő részletesb tudósításra. A reiatio szerint a szepesi Kárp itok északi részein, a No vi hegyen, (mely körülbelől 2000 meter magasságban fekszik) Dr. Roth első volt ki egy nagy barlangban, mely hajdan mindenféle ragadozó állatok tanyája lehetett — mintegy 20-féle őskori állat csontvázait találta; köztük sok olyat — mint p. o. az iramszarvas, a szibériai petymeg, melyek már e tájról régen kivesztek; a madárvilágból a hegyi hófajd (Lagopus alpinns) és a mezei hófajd? (Lägopus alpus) stb. csontjai voltak köztük. Dr. Róth érdekes közleményeire majd alkalmilag visszatérünk. A franczia versenyek java a lefolyt hetekben megtartatván, Párisban — legalább gyep dolgában — beá'lott a saison morte, s igy a lefolyt heti gyepesemények közül csakis a „Prix de Seine-et-Marne" említhető meg, melyre 19 és fél kii. teherkiilönbség daczára Zul, a tavali franczia Derby nyertes volt a kedvenez. A verseny vége izgató volt, mert Zut s két rivalisa Milan II. és Le Destrier derékfutásban értek a nyerőponthoz. Milan II. egy fejjel első, Le Destrier pedig félhoszszal 2., a kedvenez pedig 3-dik. Az Ascoti idei versenyek dijainak főösszege 32380 font sterlingre rúgott. Ebből 28343 font esett az első, 3063 frt a második és 174 font a harmadik nyertesekre. Legnagyobb dij 2000 font a Hardwick-Stakes, utána következik a Gold Cup 13000 fonttal és a Prince of Wales Stakes, Rous Memorial és Alexandra Plate egy-egy ezer forinttal. Az idén 30 verseny lett megfutva. Dr. Carver, a lövészek királya, (mint ahogy ő magát nevezi s a bécsi lapok hirdették,) kedden mutatta be a Schönbrunn melletti Hietzingbcn a „Neu Welt"-ben bámulatos ügyességét. Szakértők a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a hires amerikairól, ottani mutatványai után. Dr. Carver ezúttal is a szokott módon lőtt s utoljára kétcsövű fegyverrel. Nagy számmal levő mindkétféle fegyverét, a mutatványok után a szakértő publikum megszemlélgette s mestermüveknek nyilvánította. A mutatvány azzal kezdődik, hogy dr. Carver 20 lépésnyiről több lövést gyorsan tesz egymás után egy a hátsó falra szegezett (15 • centimeter) deszkácskára. Csaknem minden lövése a deszka közepét találta, csupán kettő érte a deszka szélét. Majd egy szolga földobja a deszkácskát a magasba s a lövész azt, estében lövi át. Ezután következik a tollal töltött üveggömbökre való lövés. 50 gömb közül csupán kettőt nem talált el Carver. Igen érdekes művészi lövései, melyek rendkivüli gyakorlottságról és biztos kézről tanúskodnak, a következők : két gömböt egyszerre dobnak föl a magasba, s a lövész az egyiket ellővén, hirtelen másik csövet tölt s a másik gömböt is ellövi, mielőtt az a földre aláhullana. Dr. Carver szándékosan vét el egy golyót kétszer, gyorsan tölt s csak a harmadik lövésre találja el. Másik mesterlövése a következő: Dr. Carver a földön heverő gömbnek lő alája, mely a körüle levő földdel együtt fölpattan a magasba, s újra töltve, ellövi a lehulló golyót. Kétcsövű fegyverrel Carver mindenféle művészi lövést mutat. Lö egy kézzel, majd hátrafelé s a csípőjétől, önmaga által dobott golyókat lövi el, s végre lóháton ülve, carriereben menve egy és két földobott golyót lő át. A közönség nagy tetszéssel fogadott minden egyes mutatványt; azonban többen ugy vélekednek, hogy minden ügyes lövő, huzamosb gyakorlat után utánozhatjá e miilövéseket. Schulhof bécsi ismert lövész, kísérletet is tesz némely mutatványnyal olyformán, hogy ő azt pisztolylyal viszi végbe, a mit dr. Carver pisztolylyal. Rendkívül érdekes birkózás ment végbe Közelébb New-Yorkban, mint a „New-York-Herald" irja. Joe Gass régi kipróbált birkózó, és Paddy Ryan küzdöttek „Amerika bajnoka" czimeért, meg az 1000 dollárért, melyet egymás ellen tettek. A küzdelem, mely hevessége s a két ellenfél szívóssága folytán sokáig emlé-