Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-06-24 / 26. szám

A U G US ZTUS 5. 1880. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 253 nal diszeskedik: Züchter unbekairat. Továbbá Irish Setter 895 — Joseph Holmes, most Side Manchester: Züchter nicht genannt stb. A tér még Angliában is olykor röges; a túlszigor te­hát nálunk még annál inkább korai lenne. Elvégre a pedigreenek mindenkor csatolva kell lennie, s igy a valódi tenyészanyagnak ép oly kevéssé árthatott volna a nem pedig­rees ebnek ugyanazon könyvbe való beírása, mint nem emelte volna a pedigreetien becsét a bejegyzés, hiszen mindenki képes mbgitélni tenyésztés; szempontjából azon qualificatiót „X. Y. használhatósági bizonyítványa folytán jegyeztetett be." Elvégre törzskönyvünk ugy is csak ideiglenes, mely majd még egy erős scrutiniumon megy át, mig végérvényessé vál­hatik. A most közlött alapszabályok egészen más stádiumnak felelnek meg, mint melyben még most vagyunk. Practicus s az ügyet elébbre vivő, s a tenyészanyag szaporodására vezető eljárás sze­rintem körülbelül ez lett volna: Lehető csekély qualificálás mellett szoktatni a t. publicumot a beje­gyeztetésre, de a bejegyzézkez kötni a versenyképessé­get a mezőnyversenyeken — itt győződött volna azután meg oly sok úr, mily kuvasz az ő adorált kutyája — s igy szerzett volna ma­gának comine il faut vért. A mint most áll, vagy meg kell engedni a be nem jegyzett eb versenyképességét — s ezzel kizárjuk a telivér anyagot, mivel nem hiszem, hogy bárki risquirozza, bogy a kuvaszoktól becses anyagja nyulhatásj­hoz s magas temperamentuma folytán más unartokhoz szokjék — v agy a fentemiitett czél esik el, ha feltartjuk a bejegyeztetés szükségét, mivel, a mint közönségünket isme­rem, a bejegyzési könyv ugyan tátongni fog az ürességtői. Én tehát az egyetlen ideiglenes könyvet, melyben a qualificátió szintén distin­guálva van, ma is helyesebbnek, sőt a jövő tekintetében egyedül practicusnak tartom. Térjünk most által a projectumra. Gratulálok a 12. §. erkölcsi szigorának. Megvallom azonban, e mellett teljesen feles­legesnek tartom a 8. §. 3 alíneájáDak azon tételét: a pedigreek vagy díjazási okmányok eredetben küldendők be." Elsőre nézve meg kell egyelőre a bona fidesben bizni, s elég a másolat, hiszen, ha kiderül, hogy az hamis — ott van a 12. §. Mire való volna a be és visszaktlldözéssel az időt vesztegetni., s a munkát szaporítani. Meg­kívánandó azonban, szerintem is, hogy a má­solaton sajátkezüleg irva legyen, „hogy jelen másolat a nálam levő eredetivel mindenekben egyezik — kezeskedem." Még inkább áll ez a dijakról, hiszen ezek — a dicsérő oklevél kivételével — érmek­ben adatnak ki, vagy pénzben, s a kiállítást vagy versenyt rendező comiteé egyetlen jegy­zőkönyvet vezet róla. Elég erre is az aláirt bejelentés a 12. §. bunkója mellett. 13. §. Habár van jogosultsága, nem tar­tom czélhoz vezetőnek nálunk egyelőre a bejegyzésért dijat szedni, félek, hogy a, ke­resztvízzel a gyermeket is kiontjuk. Épen megengedbetlennek tartom azonban különb­séget tenni a S. E. tagjai s idegenek között. A munka végre egy — különben láttuk, mily lustán mentek a bejegyzések, midőn ingyen történtek. A firma ugyan változott, de a törzskönyv értéke ma se több sem ke­vesebb, csupán annyi, mint volt. A törzs­könyvi kivonat dija természetesen maradt. 14. §. Ellenben teljesen helyesnek tartva a 14. §. elvi határozatát — természetesen különbség nélkül tag és nem tagra egy vagy két frt — hiszen a tkv nem az egyleté, s nem is jövedelem-forrás a czélja — de az, hogy a jövőnek átadjunk egy rudimentumot, melyet patriotismusból ideiglenesen kezelünk. A 15. §. intézkedése alig igazolható s némileg zsarnoki is. Valaki, ki nem olvassa minden nap a tkvet ebét X vagy Y.-nak nevezi el, s beküldi, de már ily nevü a tkv­ben van. Erre értesitik, liogy tegyen hozzá jelzőt (nem számot) vagy a bizottság választ. Hát ez mindenképen baj — uj névre szok­tatni az ebet bajos — a jelzők pedig — (kivéve a törzskönyv néma számait) mindig lehetőleg kerülendők, mert az ebeknél fődo­log, hogy a név legyen markáns és rövid. Azután e határozat mellett idővel az egész szótár kimerittetik. Még nagyobb a baj im­portált ebeknél — p. o. én bejelentek egy Bounce nevü ebet. Ilyen már van a tkvben. Mi történik? írnak nekem: mily jelzőt aka rok? A levél eltéved, s akkor quid facturi? írnak ismét reeepissel, vagy egyszerűen tud­tomon kívül ebem kap ggy jelzőt. Az első munka s költség czéltalan szaporítása — a második rész hátrányos, mert elvégre is a tkvben más neve lesz ebemnek, mint az angliából kapott documentúmaimban. S ez csak zavart okozhat. Az idei Kennel Club pointer-dij nyerője Mars IV., mert előtte már III. Mars volt — szokás ezen kivül az, liogy a tulajdonos nevét elibe teszik — Lord Downe's Mars IV. Nincs itt más mód, mint ha volt már oly nevü, kapjon az uj mindig az előtte levő basonnevünél egygyel maga­sabb római számot. P. o. Bounce, Bounce I, II, III, IV stb. A 17. §.-t sem helyeslem, épen mivel a tkv nem a Sportegylet tulajdona. Szükséges, bogy a bejegyzések lehető széles körben té­tessenek közhírré. En igy vélném e § t szer­kesztendőnek „a Sp. É. közlönyében és a V. és V.-lapban" mivel e közlöny a S. E. rayonjár till is jár, legalább a lótenyészbi­zottságoknak minden megyébe. Jövőre a tkvet már csekély áron áruba is lehet bocsátani. A 20. §-ra áll szerintem mindaz, mit a 13. §-ra után. „A minták czíraéhez. Ezek czimfejezotét elvileg hibásnak tartom. A Sportegyesület id. vad. etlcve (bejegyzési könyve) tulajdonjogilag incorect. A tényállás az, bogy a Sportegy. illető szakosztálya addig is mig az országos hiva­tott egylet, társulat a végérvényes tkvet meg­indíthatná, dicsérendő ügybuzgalommal, mint­egy faute de mieux hézagpótlólag egy ideig­lenes vadászebtkvet (bejeg-yz. tkvet) ad inte­rim, tulajdonjog nélkül ugy vezet, hogy az nem más, mint anyaggyűjtés, mely a fent czélzott egylet által lesz revideálandó, illetve felhasználandó. Kevésbbé hangzatos, de azt hiszem correctebb s mindig elég dicséretes jog­czim. Ezen álláspontnak felel meg t. barátom Bárczy bevezetése is — s az egész correct iránynyal, mely a munkálaton átvonul, cse­kély véleményünk szerint a neheztelt minta ezirnek coliidáinak. A szerkezet szerintem igy lenne a lé­nyegnek megfelelőleg helyes: „A Sportegye­sület szakbizottsága által vezetett ideiglenes magyar vadászebtörzskönyv (bejeg-yz, könyv.) Kivonati közléseknél pedig a lapokban, vagy magánszemélyek számára: A S. E. szakbizottsága által vezetett i. m. v. etkv (b. kv) hiteles kivonata " Végre a bejegyzett ebek kölykeire nincs semmi provisio. Ezekre egyszerűen elég lenne az: a bejegyzett eb tulajdonosa ha tenyésztő, egyszerű bejelentés mellett jegyeztetheti be kölykeit. Ha azonban a kölykök szülei mind­ketten bejegyezve nem lennének — a 8. il­letve a 18. és 19. §. határozmányai lépnek érvénybe. T. barátomat, a Szerkesztő urat kérem az ügy megvitatása czéljából jelen soraimnak a jövő számban való szives közlésére. Hanva, 1880. junius 5. Hanvay Zoltán. ATHLETIK A. Zmertich Iván hazánkfiának bicyclen való uta­zása felől eredeti (távirati és saját irásu tudósításait nyertünk — Aachentől Nürnbergig. Jun. 17 érői Kob lenzből azt irja, bogy „utazása igen jó fordulatot vett. az idő szép, de tikkasztó meleg" s hogy „az utak pompásak, de a szél igen erős erős épen szemben kel­vele haladnia, mi nagyon fárasztó." Tudatja egyszers­mind ugyanonnan, liogy Aachent elhagyva már 22 angol mértföldet behozott s reméli a többit is behoz­hatni. Junius 16-án épen 100 kilometert tett meg egy nap. Meehelnt elhagyva, Rolandseeknél egy teherko­csival találkozott, melynek kocsisa aludt, a lovak meg­bokrosodtak, és az utat épen keresztben állták ei ; de Zmertichnek nem lévén többé ideje leugorni, a 3 meter magas töltésről egy szőllőskertbe zuhant alá, a nélkül azonban, hogy akár neki, akár bicyclejének baja történt volna, s útját tovább folytathatta. 19 ről irja ismét, hogy Btingentől Aschaffenbergig '-01 kilo­metert végzett s igy már Bajorországba érkezett. Az utak itt is jók, — irja — de a lég tikkasztó ; mind­amellett, ha az időjárás veszteglésre nem kárhoztatja, ugy a számítással kijő, s a kikötött időben megérke­zik Budapestre. A bicycle még mindig jo karban van. Huszadikáról ezt távirja Neustadtaiselből: „Tegnap­előtt AschaiTenburgig, tegnap Würzburgig mentem s ma Nürnbergig érek. Az utak jók, de begyesek, az idő tikkasztó, többször szél, vihar támad, mely utamra kedvezőtlen." A következő nap pedig Nürnbergből ezt távirja: „Tegnap a vihar miatt csak Langenzenig értem, s ma 125 kilóm, utat tettem Regensburgig." Zmertich 26-dikán vagy 27-én Pozsonyban akar lenni, hol az Athl. Club egy tagja fogadja. Fogadtatása Bu­dapesten mégis csak junius 30-án (szerdán) lesz, a mely nap az Athl. Club közgyűlése s az éjjeli verseny­járás is. VEGYESEK. Madridban a mult hónapban tartották az első ló­versenyeket. Két nap 10 verseny volt, s nagy kíván­csiságot gerjesztett. A lovak részint spanyol, részint francziaországi telivér és félvér lovak voltak, ezenkívül orobok. A dijjak 6000 reáltól 20000-ig váltakoztak. A távolságok 1000 meterből 3000-ig. Akadályverse­nyek nem voltak. A legnagyob érdekességet az Afri­kából átjött arabs lovaknak kellett volna képezni, melyek a versenyekben saját honfiaik által lovagol­tattak ; de nem feleltek meg a várakozásnak ; egyet­len arab ló sem tudott győzni; második nap már nem is futtattak. Oknl azt adták, hogy lovaiknak részint a szokott talaj és levegő hiányzik, részint, hogy ők nem tudnak lovagolni az európai szabású jockey-öjtö­zetben. A nagy számn elegáns közönségen kivül a királyi család is jelen volt. Vadkanvadászat. Tudvalevőleg a franczia urak kiváló előszeretettel gyakorolják a vadkanvadászatot lóhátról. A Chasse III közelebbi száma is ily vadá­szatról emlékezik. Vicomte d'Applaincourt rendezte ezt a minap a gouy-i erdőségekben. Déli 12 óra táj­ban a huszonegy darabból álló kopófalkát szabadon bocsátva, ezek csakhamar fölvertek egy vadkant s egy órai zaklatás közben egy lövést kapott ez, melyek közül kettő vért is ontott, mi azonban nem akadá­lyozta a vadat futásában, sőt ellenben a sikra mene­kült ki, hol árkon-iiokron keresztül rontott, úgyhogy a hollali csak két és fél óráig tartott szép vadászat után következett be. A vadkan 130 kilót nyomott. Mily baj az, ha valakinek vadas területe van! — igy sóhajthatott föl közelébb Joinville berezeg, midőn a chaumonti törvényszék őt 700 franknyi kárpótlásra itélte. És miért ? kérdi az olvasó. Egyszerűen azért mert az Are kastély parkjában sörtevadat tenyésztet­tek, bogy a szünidő alatt a fiatal orleansi herczejiek­nek szórakozásuk lebessen, s az elszaporodott vadak a szomszédos bérlőnek a földjén kárt okoztak, mit a törvényszék fentebbi összegben állapított meg, minden tekintet nélkül ő herczegsége személyére. Kéjutazás Spitzbergába. Ennyire jutottunk már! Az Alpesek, Italia vagy Egyptom régiségei s több efféle dolgok mind unalmasak leltek. Tehát valami ujat. Svéd lapokban fölszólittatnak az utazni szeretők, hogy csatlakozzanak egy társasághoz, mely Spitzber­gába rándul át. Az indulás e kéjutra Christian Sund­ból történik julius elején. Egy jó ismerősünk és ba­rátja K. tanár úr a napokban (junius 22-én indulnak) Pestről, és az előbbinek igéretét bírjuk — miszerint az utjokba eső madárszigetekről Ú3 tengeri balászatokról lapunknak közleményt küldenek. Legújabb technikai találmány (cs. kir. szabad, ellátva.) Istállók és más helyiségek nedves falainak szellőztetés előkészülök alkalmazásával kiszárítására, sarokfalak, párkányoknak Iczúzás elleni megerősíté­sére — egy egészen uj és jutányos módoni megóvá­sára ajánlkozik a bécsi Purkholzer féle czég pesti kép­viselője Raymann Lajos kőmives Budapest, Terézvá­ros, Rózsa-utcza 75. szám. Ugyan ő Budapesten már több helyen eredménynyel működött ebben, többi közt gr. Zichy János ő méltósága istállóiban. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: SÁRKÁNY JÁNOS FERENCZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom