Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-06-24 / 26. szám

A UGUSZ TU S 5. 1880. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 249 tási napok alatt az eső keményen esvén, a szegény kiállított ebeknek nagyon sokat kel­lett szenvedni, és külső csín tekintetében nem mutathatták be magokat — átázottan — teljes pompafényben. A kiállítót ebek száma megütötte az 1300-at, mely magas szám eddig még csak 1875-ben lett megkö­zelítve, minthogy akkor 1260 ebet bámult Albion népe. Amint már fennebb emiitettük, lapunk szük tere nem engedi, hogy a díjazási listá­kat és egyes bírálatok lefolyását egész terje­delmükben közölhessük, s igy csakis a poin­ter és setter csoportok főbb nyerőit mutathat­juk be olvasóinknak. Berlini kiálltfás. Német pointerek. A kanok serleg- és tiszteletdiját nyerte Hesse ur Hector-ja. A szukák között érmet nyert ugyan Hesse ur Warf(ja. — Nehéz angol pointe­rek. A kanok serlegdiját nyerte Mr. R. J. Price hires Waggja, a szukákét pedig Mr. J. Fletcher Fan­je. — Könnyű angol pointerek. A kanok diját nyerte Mr. J. Fletcher Joss-ja, a szukák serlegdiját Mr. Leach Bonny Bélijei. Német seiterek. A kanok között első volt Borchers ur My lordja.. — Angol setterek. A kanok serlegdiját nyerte Mr. J. Fletcher Rock ja, a szukákét pedig Mr. G. Lowe Princess Irene je. A Gordon setterek között legjobb volt a „Sporting Dog and Field Trial Club 1 1 Donald­ja. — Az Irish setterek közül a kanok között legjobb volt Marais ur Bob­ja. s a szukák között Mr. Juvigg Lass­ja. A kristály palotában. Nehéz pointerek. A Champion dijat elvitte a berlini győztes Wagg A kanok nyilt versenyében 1-ső Mr. Pilkington Garnet je, 2-dik Mr. Congdon Devon Punch­ja és 3-dik Mr. Mason Marshall Prímje. A szukák nyilt versenyében 1-ső Mr. Statters Peachje, 2-dik Vaughan Lee őrnagy Mop-ja 3-dik Mr. Stedman Fairy I­je. Könnyű pointerek. A Champion dijat elvitte Mr. R. LI. Price ur Bow Bellse. A kanok nyilt versenyében, 1-ső Mr. Mason Chancellor-ja, 2-dik Mr. Lomax Max-ja, 3-dik Mr. Whitchouse Prince­je. A szukák nyilt ver­senyében 1-ső Mr. G. Pilkington Lilae-ja, 2-dik Mr. H. F. Grant Magg-je, 3-dik Mr. E. Buller Belle of the Bálija. A kölykek között legjobbnak találtatott Mr. Kidson Muriel­je és Mr. Mulley Ramp L-e. Angol setterek. A kanok champion diját elvitte Mr. Purcell-LIewellin Remus-aza, a szukákét pedig Ireland őrnagy Ruthja. A kanok nyilt versenyében hatalmas csúcsaik szédítő magasba nyúlnak, merész alkotású granittornyaik, felszökkenő szirtcsapjaik áttörik a felhőket s élesen szag­gatják meg az ég kékjét zig-zugos vonalak­ban. De bár kietlenek a szürke ormok, raj­tuk legderültebb a hajnali pír, s a lemenő nap utolsó sugara is rajtuk szendereg. A me­redek szirtfalak lépcsőzetén helyükből kimoz­dult szirtek állanak, félúton, iudulókészen a borzasztó zuhanásra. — Mig a mindenütt előnkbe tóduló ijesztő formák, a szokatlan dimensiók, a borzasztó kőromok mind a dúló elemek vad tombolását hirdetik s tanúi a fék­telen természet szilaj hevének: addig ama méla idylli jellegű csendes tengerszemekben, maga a kiengesztelodés, a zavartalan béke, az ártatlan szelídség valódi jelképe tárul elénk. Mindez hatalmas nyelven szól a kedélyhez, a meglepetés, a csodálat s némikép a borza­dály vegyes érzete fog el; de csakhamar benső viszonyba lépünk a helyszín költői gé­niuszával. Szánandó az ember, kinek — Gre­guss Gyula gyönyörű szavaival — „ily fen­séges természeti látványok és alkotások csu­pán okoskodó, számitó értelméhez szólanak, keblében pedig semmi hevület sem gerjeszte­tik, s képzelete legkisebb tündérjátékra sem ingereltetik." De ha itt a természetbarát méltán fel­melegül, kétszeres gyönyör tölti el a sports­man, — főleg pedig a pisztránghorgász ke­belét, ki most szép kedvenczének eredeti, ősi hazájában . an. — Igen itt honol a balak aristocratiája, s ősi várukat, kristály palotá­l-ső Mr. Llewellin hires Count Winde/n je, 2-dik Mr. Robinson Emperor Eredje, 3-dik Mr. Llewellin Prince Royal je. A szukák nyilt versenyében 1-ső Mr. Short those Novel­je, 2-ik Mr. Llewellin Lédája, 3-dik Mr. Bowers Dashing Dollyja. A kölyökdijakat elvitték Mr. Heywood-Lansdale Rory­ja és Mr. Crawford Peg II­je. A Gordon setterek közül a kanok első diját elvitte Mr. Jacob Marquis-ja, a 2. pedig Mr. Shorthose Grouse­je. A szukák diját elvitte mint 1-ső Mr. Trevithick Stella-ja, mint 2-dik a „Sporting Dog and Field Trial Club" Bella //-je. A kölyök dijat elvitte Mr. Parsons Beaconsfield­je. Az Irish setterek közül a kanok 1-SŐ diját elvitte Mr. J. Waddington Skótja, 2-dik Mr. Hilliard Count-ja s 3-dik Mr. Giltrap Garryowenje. A szukák első diját Mr. Hilliard Tillyje, a 2-dikat Rev. O'Callaglan Grouse II-je s a 3-dikat Mr. M. Weyman és Buchanan Seelah ja vitte el; a kölyök­dijakat pedig Rev. O'Callagban Hebe­je és Ganymede-je. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Az ügető ló idomítása és behajtása, (Folytatás.) V. A hároméves idomítása. — A túlhajtás veszélye. — Zahozás és szénázás. — A lábakkal való bánásmód. — Az itatásról. — Bánásmód közvetlen a verseny előtt. — A koraidomitást kibíró fajokról. — Pár szó Abdallahkról. Miután az eddig mondottakban nézetei­met előadtam, hogy a hároméves mikép ido­mítandó a versenyre, teszek egynehány meg­jegyzést arra nézve, minő eljárás követendő, ha a match-et már megtettük, s bekövetkezik a verseny. A csikót télen át vagy istállóban tartot­tuk, vagy loose-boxban és szép időjárás mel­lett nyilt állásban. Akár hogy volt, tavaszszal hasonlókép kell eljárui véle, mint kétéves ko­rában ; kevéssel kell kezdenünk, és ne dol­goztassunk vele annyit, hogy nyugtalanná váljon, vagy hogy elkedvetlenedjék. Orvossá­got ne használjunk, s a megizzasztás is fölös­leges. Megjegyzendő, hogy az állat, mikor még nő, nem hajlandó a belső hízásra, mint a vén ló, s hogy fejlődés közben a test még nem jutott a szilárdság és keménység azon jukat — e havasi patakok és tengerszemek képezik. A Poprád tó terjedelme 2-129 hektár, a tenger szine felett 1503 m. magasságban fek­szik, hőmérséke nyáron átlag 7—15 R° közt ingadoz, szine sötétzöld, de tökéletesen tiszta s átlátszó üde vize van. A magas Tátra déli oldalán ez az egyedüli tó, melyben hal él. — A tóba a Menguszfalvi omladékvölgyből lezuhogó Jegespatak ömlik be, s annak főerét képezi, szemben vele van a tó elfolyása, a Poprád fo­lyó kezdete. A tó mellett ez évben csinos menházat épitett a magyarországi Kárpátegylet, s azt az egylet terén maradandó érdemeket szer­zett jeles elnökének, Majláth Béla urnák tisz teletére „Majldth-menház a-na,k nevezte el. Itt ütöttük fel tanyánkat. Alig pihentünk néhány perczig, siettünk összerakni horogszerszámain­kat; eközben vezetőnk, Fait András, ki va­dász és halászember is — gyakorlott szemei­vel az átelleni szirteken két zergét fede­zett fel, feleségem is jól kitudta venni táv­csövével, én azonban nem birtam megpillantani, igaz, hogy figyelmem s egyik szemem akkor is inkább a tavon csüggött, de pisztrángot nem tudtam látni, feleségem itt is kitett raj­tam, mindjárt felfedezve egyet: — Ni ni! — kiált fel élénken — ott van egy pisztráng, ott úszik, közel a fel­színhez ! — Hol, hol, mutassa merre van ! — ki­áltók élénken. fokára, melyben egyetmást kibirna. Ha elvesz ­szük a csikótól a kövérséget s csak a húsra törekszünk — mint a vén lovaknál — ak­kor az nem fog nőni, s az izmok fejlődését — az állat tartós hátrányára — megakaszt­juk. Erre kiváló gond fordítandó, s munka eredménye és befolyása napról-napra megfi­gyelendő azon egyén által, kire csikónk bizva van. A munka megkezdése előtt, meg kell arról győződve lennünk, hogy a csikó töké­letesen egészséges, s vájjon meg van-e ben­neazon rugékonyság és pezsgő élet, melylyel minden fiatal lénynek birnia kell, s mely tu­lajdonok nélkül nem fogja kibirni a nehezebb munkát, mely reá vár. Ha merész és ba­rátságos s kissé pajkos is — ez csak előnyére válik ; mert ez nem azonos a gonoszsággal s kívánatosabb a szélességnél és idegességnél. Kezdeni kell a napontaí sétál tatással, majd pedig mérsékelt szerszámbani munká­val. Iparkodjunk, hogy a csikó mindig „schneid"-del fogjon feladatához s ügyeljünk arra, hogy a hajtások ne legyenek egyhan­gúak s kedvrontók. A munka ne folyjon mindig a gyakorlótéren, mehetünk ki az or szágutra is — feltéve, hogy az jó karban van. A sebesebb rohamok gyorsak és rövidek legyenek. Ilyenkor még mindig szeretne menni, s a legközelebbi rohamnál nagy ked­vel ugrik bele. Tiz esetben kilenczszer ezen mód sze rint, sebessége nagyobbodni fog, s jármódja is nyilt és egyenes lesz. A fiatal korban alkal­mazott túlhajtás nem eredményezi s nem is növeli a sebességi képességet. Ha a csikó pajkoskodva s játszva szalad, ezt azt mutatja hogy jól esik neki a mozgás, s ilyenkor a rohamok tartama hosszabb is lehet. Mig ellenben, ha butának s levertnek látszik, s biztatni kell — akkor szüneteljünk. Ha ezt nem tesszük, csak ártunk neki, mert köny­nyen tulhajtotlá (overmarked) válik; s ha ez beáll akkor fizessük meg a bánatot, s adjunk neki hosszú pihenőt. Ha baktatni s bot­lani kezd — akkor is szüneteljünk. Ne él­jünk azon hiú reményben, hogy „majd el­hagyja, s majd csak egyenesen üget." Men­tül inkább szorítjuk, annál jobban fokozzuk a bajt A csikó hajlamait tanulmányozni kell. — Ott úszik, ott ni ama kiálló kőnél most visszatér, nem látja ? — Nem én, de azt hiszem, hogy majd ő meg fogja látni legyemet. Ugy is lett, alig mondtam ki ezt, repült már legyem a kijelölt kő felé, s a következő perezben horgomon függött a pisztráng. Leg­első dobásom tehát e szép tóban sikeres volt. Nagyon meglepett, hogy halam oly gyengén, minden erély nélkül küzd, s már néhány má­sodpercz után kimerülve dől oldalára, s part­hoz húzhatom; mintegy 10 cm. hosszú nyo­morult sovány halacska volt, de mivel első mit e tóban fogtam, nem dobtam vissza. Egy második — egy harmadik dobás hasonlóan sikeres lett, de minden pisztráng kicsiny, s igen rosz állapotban volt; menten visszadobtuk szép elemébe. Ugy véltem leg­okosabb lesz, ha a tó azon pontját keressük föl, hol a Jeges patak szakad belé, bizonyára ott lesz legtöbb s legszebb pisztráng, ott kell leselkedniök, mit hoz majd a beömlő patak; ott kapnak legtöbb tápszert s legjobb condi­tióban ott kell lenniök. Nehezen tudtunk e pontra vergődni, az ott siirün benőtt henyefe­nyők között. Gyönge szél fodrosra verte a tó tükrét, mi sportunknak igen kedvezett. Meg­kezdtük tehát a munkát, s mondhatnám, majd minden egyes dobásra merült fel pisztráng, s talán minden 3—4 dik dobásra horgon is függött, bármely pontjára dobtunk itt a tó­nak, mindenütt volt hal, néha egyszerre 5—6 is kapott a légy után. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom